Uj Kelet, 1922. október (5. évfolyam, 217-238. szám)
1922-10-01 / 217. szám
Vasárnap, 1932 október 1 cHagyünnepi daszté legendák Martin Baber „Bír grozse Miggid* című munkájából valós* alábbi néhány jellegzetes legenda. A nikolsburgi rabbi Smelkének, a kampon reb Zösaenek a* opti caddiknak egy-egy jom-kippuri esete. Egy-két finom vonásban benne re ember él a könég és a kor lelke. cAz ellenség A nikolaburgi rabbi Smelkéről beszélik. Egy gazdag és tekintélyes nikolsburgi zsidó polgár nagyon gyűlölte rabbi Smelkét. Mindig azon mesterkedett, hogy a rabbit megszégyenítse. Egy alkalomkor Jomkippun előtt való napon odajött a rabbihoz, arra kérte, hogy ezekben a szent órákban, amikor az embereknek egymással kiengesztelődniök kell, béküljön ki vele is. Hozott magával a gazdg ember egy hatalmas korsóban régi és erős bort és valósággal kényszerítette a papot, hogy igyék vele a kibékülés örömére. Ám hátsó gondolata az volt, hogy a Haddik, aki nem szokta meg az italt, lerészegszik és részegségében községe előtt megszégyenül. Ribbi Smelke nem akarván megsérteni ellenfelét, egyik poharat ürítette a másik után. A gazdag ember azt hitte, hogy elérte célját és nyugodtan hazament. Amikor az est közelgett és az ima ideje is eljött, a rabbit megszállotta az ítéletnap félelme és a bor mámora percek alatt kiszállott a fejéből. Ima után rabbi Smelke több jámborral együtt ottmaradt az imahárban és mint minden esztendőben, zsoltárokat énekelt velük együtt. Amikor pedig elérkezett volna a negyvennegyedik zsoltárnak eme verséhez: „És erről tudom, hogy tetszésre találtam nálad, ellenségem pedig ujjongani fog felettem“, úgy érezte, hogy ismételnie kell ezt, le is fordította, de nem szokásos fordítással, hanem merészen és elfogulatlanul így: „És ezáltal tudom, hogy tetszésre találtam nálad és miattam ellenségeimnek bántódása nem lészen.“ És igy magyarázta : — Ha vannak is emberek, akik ellenségeim és meg akarnak szégyenülni, kérlek világra, beoetest meg nekik, hogy miattam ne szenvedjenek. Est pedig olyan hangon mondotta, hogy az imádkozók könnyezni kezdtek és a szavakat mindenki szive mélyéből ismételte meg. Az imádkozók között volt a gazdag és tekintélyes polgár is. Ettől az órától kezdve pedig megváltozott és a gonoszság lehámlott róla. És nem volt ember, akit jobban tisztelt volna azontúl, mint rabbi Smelket. Az ijedség A hanipoli rebbüszőről mondják.: A csapatok a hadgyakorlat után Hanipol városába tértek vissza. Megszállották a korcsmát és minden italkészletet kiittak anélkül, hogy egy fillért is fizettek volna. Amidőn pedig látták, hogy nem volt több innivaló, éséjjelverták az összes edényeket és összezartak mindent, ami kezükbe akadt. Azután behatoltak a korcsmáros lakásába, italt követeltek és amikor azt a válást kapták, hogy az egész házban nincsen egy korty ital többé, irgalmatlanul elverték a házbelieket. A halálra ijedt embernek sikerült küldönccel üzenetet küldeni a rabbihoz. A rabbi azonnal elment a vendéglőbe, megállt annak ablaka előtt, ránézett a katonákra és háromszor egymásután mondotta el a nagy ünnepek egyik imájának kezdő szavait: „Üv ohén tén pachdeoha.... Hárítsd félelmedet, ó Isten, minden teremtményedre. ... “ A katonák erre kifutottak az ajtón, kiugráltak az ablakokon, benthagyva a hátiszékukat és fegyverüket. Eszelősen futottak és éssze sem vették psrsnoa□okukat, aki a városka szélén eléjük jött. Csak amikor rájuk rivált, állottak meg és beismerték, hogy egy öreg zsidó rájuk kiáltott, amitől nagy félelem szállott beléjük, nem tudják hogyan, de még most is reszketnek. A parancsnok katonáit visszavezette a kocsmához, ahol minden kárt meg kellett fizetniük, sőt fájdalomdíjat is kellett adniok a kocsmához házanépének és csak azután menetelhettek tovább. A lélek. Az eptt rabbi Abraham Jósukról maradt reánk . Amikor rabbi Abraham Josua Jóm- Kippur napján az oltári szolgálatról azéló imát adta elő, azt az imát, amely megismétli ugyanazt, amit Jeruzsálemben mondott e napon a főpip a szentélyben és amikor ezen imában e helyhez ért: „A főpap pedig ezt mondta“ — a rabbi mindannyiszor nem így fejeste ki magát, hanem önkényesen ■zólt. — És akkor én igy mondottam. Mert nem felejtette el az időt, amikor lelke a jerussálemi főpap volt. Ő maga mesélte el: Tisazor voltam e világon. Főpap voltam, herceg voltam, király, az exilium fejedelme, tízféle méltóságot viseltem. Azonban soha nem szerettem az embereket teljesen. Isten azért □jra ideküldött, hogy szeretetem teljessé váljon. Ha egyszer majd ez sikerül, akkor soha vissza nem térek.A harc A berdiosevi Levy Jipohokról mondják : Egyik Jom Kippur napján a berdiosevi a lembergi templomban imádkozott. A muszzs közepén hirtelen megállót az imában és lehetett hallani, amint lengyel nyelven, fenyegető hangon mondotta: — Majd megtanulik! A Jom Kippur utáni vicsoránál a lembergi rabbi igy szólt a berdiosevihez: — Nem akarom szóvá tenni az imát általában, de meg kell kérdeznem, miért szakította meg az imádkozást és miért még hozzá lengyel nyelven. — A többi ellenféllel - felelt a berdiosevi — még csak birtam valahogy, de a lengyelek démonával nehéz küzdelmem volt. Késés. Az engesztelő nap előestjén, amikor már ideje lett volna Koloidrél imádkozni, a haszidok gyülekezete türelmetlenül várta a rabbit. Múlt az idő, de a rabbi nem jött. — Úgy vélem, elmúlik még jó idő, amig imádkozni kezdenek. Én úgy siettem és gyermekemet egyedül hagytam otthon, gyorsan utána kell néznem, nem ébredt-e föl. Néhány perc múlva itt leszek megint. Az asszony átfutott, hallgatódott az ajtónál, csend volt. Enyhén megnyomtaa kilincset, bedugta a fejét és látta, hogy a rabbi gyermekkel a kezében áll a szobában. A gyermek skrála ugyanis az imaházba való menetele közben megállította. Bement és addig játszott és dúdolt a gyereknek, amíg elaludt. DJ KKLEV Lupu amerikai zsidók között . Az Új Kelet tudósítójától Lupu dr., a népszerű román politikus, mint annak idején jelentettük, amerikai propagandaútán van, ahonnan gyakran küld igen érdekes tudósításokat bukaresti lapjának, az „Aurora”-nak. Legutóbbi cikkében az Amerikába vándorolt romániai zsidókkal foglalkozik, akik nagy szeretettel fogadták Luput, aki tudvalevőleg évekig harcolt a romániai zsidók egyenjogúsításáért. — Tegnap este — írja Lupu — a román zsidók egyesületének vendége voltam, amely épen nemrég elhunyt elnökének, Siegelsteinnal működéséről emlékezett meg. Az elhunyt elnököt első amerikai utamon ismertem meg, amikor igen nagy szolgálatokat tett ügyünknek. Tudni kell, hogy az ideszármazott romániai zsidók még ma is nagy szeretettel gondolnak a román földre és a román parasztra. A gyászünnepélyen találkoztam Sufia Salamon barátommal, aki Newyork városának kerületét már másodbén képviseli az amerikai szenátusban, értelmes, nagytudásu ember, akinek a zsidónegyedben két palotája van és nagy befolyását mindig zsidó testvérei érdekében érvényesíti. . Itt találkoztam Leo Wolfsohnnal is, aki híres ügyvéd és publicista. Találkoztam még számos volt honfitársammal, akiknek körében úgy éreztem magam, mint egy szögletében a román hazának. Elérzékenyültem és könnyek gyűltek a szemembe. Milyen szeretettel gondolnak ránk ezek az emberek, akiket a mi rendszerünk üldözött ide. A gyűlésen én is felszólaltam és meleg szavakban emlékeztem meg az elhunyt elnökről. Megismerkedtem a „Hine“ zsidó bevándorlókat támogató szervezet működésével, amely páratlan emberbaráti munkát végez. A húszmillió dollár költséggel felépített világhírű kórházban nemzetiségre való különbség nélkül gyógyítják a betegeket. Itt operálták meg Sarah Bernhardot, a híres zsidó tragikát. A szállodába visszatérve Sufrin Salamon arra kért, mutassam meg harcostársamnak, Michslaphenak fényképét Harmincszemélyes liften repülünk fel szobámba. Megmutatom a fényképet. A sugárzó intelligenciájú és ideltizmustól átszellemült személy hatást váltott ki Sahinból. Meséltem neki Mihalacheról és az ő működéséről. Elbeszélésem végén Sufrin lelkesedéssel mondotta: — Ha ,“sok ilyen harcosa van Nagyromániának, valóban hiszem, hogy újjá fog születni. 3. old»» Zavargásokat jelentenek Zágrábból Budapest, szeptember 30. (MTI.) Zágrábi utazók beszélik, hogy kedden nagy zavargások voltak. A zavargásnak hat halottja és tizennégy súlyos sebesültje van. Az egyetemi ifjúság nagy demonstrációkat rendezett Horvátország függetlenségéért. A tüntető menethez óriási közönség csatlakozott és amikor a menet a Jellasish-térre ért, katonaság állotta el útját. A katonák felszólították a tömeget, hogy oszoljon szét, de ez nem engedelmeskedett A katonaság erre tüzelni kezdett. A városban óriási pánik van, az üzleteket bezárták, számos letartóztatás történt. — Ravasz László nyilatkozik erdélyi útjáról. Budapestről jelentik . A dunamelléki református egyházkerület püspöke, Ravasz László a közelmúltban Erdélyben járt rokonainak meglátogatására. Erdélyi tapasztalatairól a következőket mondotta: Erdélyi utam leg-szomorubb benyomása, ahol a magyar végzet beteljesedését a legmegdöbbentőbb alakban láttam, az ú. n. agrárreform végrehajtása, amely Erdély magyar birtokosságának lába alól a szó teljes értelmében kihúzza a földet. Általában véve a birtokosság ellen minden szempontból igen sok kifogást szoktak emelni, de ha valamikor igaztalanul támasztottak valamely társadalmi osztállyal szemben ellenőrzést, akkor az erdélyi birtokosság soha sem volt különb anyagi helyzetben, mint mondjuk a magyarországi kisebb birtokososztály. Erdély földbirtokosai az ottani társadalomba szinte tökéletesen beidegezve éltek és az egész közéletben tulajdonképen ők képviselték a nemzeti vezető erőt. Sohasem éltek elkülönített életet szemben egyéb rétegekkel. Magyarságuk meg épen kritikán felül állott mindenkoron és századok óta konkrét tényekben igazolódott. Most az erdélyi földreform ezektől az emberektől az utolsó ötvan vagy tíz holdig elveszi birtokukat és teljesen tönkreteszik ezt a rendkívüli szellemi és erkölcsi értékekkel bíró, történelmi próbát állott társadalmi osztályt. Ha a megrendítő sorsba jutott erdélyi földbirtokosok nem tudnak ipari vagy gazdasági pályán elhelyezkedni, a magyar nemzeti erők felhasználása és a történelmi folytonosság érdekében igen szükséges volna a magyarországi nagybirtokokból középbirtokokat alakítani és a törzsökön, érdemes erdélyi birtokos magyarságot ezeken letelepíteni. — Minden cionistának el kell olvasnia Nachum Szokolov művét, az „Új Zsidó“-t. Tapéták minden kivitelben kizárólag kaphatók: Szécsi Sándor és Tsa, Timisoara Bulevardul Berthelot (Kossuth Lajos-u.) 11—13. szám. 1365 Lakások tapétázását vállalják. Kabát és ruhaanyagok SjJ Selymek és bársonyok eov 1267 Az elegáns közönség kedvenc bevásárlási helye Grünwald és Steiner női divatkölönlegességek áruháza Cltfj-Kolossvár, Piaţa Unirii 12. sz. Állandó újdonságok Elsőrendű anyagok too oro aoo ooo Szolid kiszolgálás Szabott árak 0 m •• I I HiionPC167nlHvl Tükrök és bútorüvegek minden méret és modell 91NI Hull#l Ifi ------T-------— szerint készülnek. Épületüvegezési vállalat 18] ■ Ilii In II III és tükörgyár ”hCD Ujrafoncsorozás. Finn tükrök. Oradea - Mare Str. Gerliczy 16.