Uj Kelet, 1923. május (6. évfolyam, 59-80. szám)

1923-05-01 / 59. szám

Forradalmi bizottság halálra ítélte a bolgár kormányt Macedón bandák utasítást kaptak a miniszterek meggyilkolására. A merényletsorozat hétfőn Panita vajda meggyilkolásával megkezdődött (Szófia, ápr. 30. Az Új Kelet tudósítójától.) A nisi bolgár-szerb egyezmény aláírása miatt, amely a macedóniai bandák betöréseinek megakadályozá­sáról szól, a macedón forradalmi bizottság halálra ítélte Stambulinszkyt, a kormány összes tagjait, az összes kormánypárti képviselőket és a bolgár parasztszervezetek elnökeit. Az ítéletet levélben közölték a miniszterelnökkel. A levélhez egy kör­rendelet volt mellékelve, amely a bandavezérekhez szólott az ítélet vég­rehajtásáról. Az ítélet nagy aggodalmat kelt szófiai poli­­tikai körökben. A belügyminiszter azonnal össze­hívta a lapszerkesztőket és felkérte őket, közölték lapjaikban, hogy a­ kormány a nisi egyezményben semmiféle megállapodást nem kötött a Bulgária területén­­működő macedóniai szervezetek ellen. • A gyilkosságok egyébként már meg is ,, kezdődtek, amennyiben Palítta vajdát, aki a macedón komité ellen küzdött, Szófia mellett meggyilkolták. Ugyan­­csak megölték Jurkovot, a macedón komité­ egyik vezérét. A tettesek ismeretlenek. Óriási izgalom Németországban május elseje miatt Megtiltottak minden gyűlést és felvonulást. A nemzeti szocialisták riadó­­készültsége. Merényleteket várnak a pártok vezetői ellen. A Ruhr-vidéken május 1-ére megerősítették e megszálló csapatokat. Veszélyben az új T . Jóvátétel! Javaslat hozott. A polgármestert, akit azzal vádoltak,­­London, április 30. Az Új Kelet tudósító­­jától, Ruhrról egy-két nap óta elterelődött a figyelem. Politikai körök érdeklődése Német­­ország belseje felé fordul, ahol komoly össze­ütközések várhatók május 1-én. A munkás­ünnepek megtartását a birodalmi kormány egész Németország területére megtiltotta, azzal az indokolással, hogy­­ értesülése szerint a kommunisták szovjet zászlókkal akarnak fel­vonulni és félő, hogy a nemzeti szocialisták, akik a szociáldemokraták ellen is, erősen fel­varrnak ingerülve, a szovjet zászlók láttára sú­lyos zavargásokat rendeznének. A május el­sejére várható incidensek kikerülésére a mün­cheni kormány is megtiltotta a­ munkások ünnepi felvonulását, sőt a munkaszünetet sem engedélyezte. A helyzet Münchenben nagyon feszült. A nemzeti szocialisták vasárnap este óta riadókészü­ltségbe vannak, hogy a szocialista munkások bármilyen tün­tetési kísérletét megakadályozzák. A május 1. megünneplésének megtiltása miatt a szocialista munkásság rendkívül el van keseredve és va­sárnap óta már többizben fordult elő emiatt incidens közöttük és a nemzetiek között. Be­avatott körök valószínűnek tartják, hogy május 1-én mindkét részen merényleteket­ fognak elkövetni a pártok vezetői ellen. Münchenben a nemzeti szocialisták hétfőn hat népgyűlést tartottak, amelyen elhatározták, hogy május elsejét semilyen körülmények között nem engedik megünnepelni és amennyi­ben a gyárakban munkaszünetet tartanának, személyükben teszik felelőssé az üzemi taná­csok vezetőit. Saját gyűléseiket azonban, ha kell, fegyverrel is megvédik. A nemzetieknek ez a határozata válasz volt a berlini birodalmi gyűlésen ebben a tárgyban legutóbb lezajlott konfliktusokra. A belpolitikai helyzet várható komplikációi miatt Cuno kancellár tegnap­ ta­nácskozásra hívta össze a német birodalom összes szövetséges államainak miniszterelnökeit. A Ruhr-vidéken a francia hatóságok szin­tén a legszigorúbb büntetés terhe alatt tiltották el a munkásokat az ünnepléstől.­­ , , Minthogy május 1-ére itt is zavargásokat várnak, a megszálló belga és francia hadosztályokat április 29-én megerősí­­tették. A német lakosság hangulatát a tiltó rendelet nagyon felizgatta és az izgatottságot csak fokozza a francia haditörvényszék súlyos ítélete, amelyet szombaton Falk bonni német polgármester ellen hogy a ruhrvidéki német sajtót hamisan infor­málta a megszálló csapatok ténykedéseiről és szándékairól, háromévi börtönre és ötmillió márka pénzbírságra ítél-ei. A mindenfelől for­dítódó feszültséget az új német jóvátételi ajánlat kilátásai sem látszanak csökkenteni. A Quai d,Orsayn­ kijelentették, hogy az új német javaslat elfogadhatatlan és semmiféle tárgyalásba nem bocsátkoznak. A külügyminisztériumnak erre a kijelentésére a római „Stampa“ megjegyzi, nem érti, miért vetik el eleve a német javaslatot, hiszen ennek a kampánynak a vezetői súlyos felelősséggel tartoznak a konfliktus enyhülését váró francia közvéleménynek. A „Stampa“ szerint a leg­nagyobb baj az, hogy Franciaország meg van győződve arról, hogy a Ruhr-akciót megnyerte és éppen emiatt a német-francia tárgyalások­ előre­láthatólag rendkívül komplikáltak lesznek.. Az iparügyi kongresszus programja Az ÚJj Kelet megírta, hogy május 15—17-ig Bu­karestben az ország összes ipari érdekeltségeinek bevonásával kongr­esszust fognak tartani. A kon­gresszus tárgysorozata is mutatja, hogy ezeken a megbeszéléseken az összes aktuális gazdasági prob­lémák szóba kerü­lnek. A tárgysorozat szerint elő­ször az állami beavatkozást, a nacionalizálást, a működési engedélyt, a kormánybiztosi rendszer ki­építését és e kérdéseken át a Comitetul Special működési hatáskörét fogják tárgyalni. Az erdélyi ipari érdekeltség részéről ezekhez a kérdésekhez előadóul dr. Groza Péter volt miniszter, referen­sekül pedig dr. Farkas Mózes és Polónyi Arthur vannak kiszemelve. A második kérdés a codul muncii problémája, amelynek előadóiként Erdély részéről dr. Böszörményi Sándor, Lakatos Sándor (Maros­vásárhely), Lendvai Jenő (Temesvár) vannak ki­szemelve. A tüzelőanyagoknak és termelő ener­giák­ törvényes szabályozásának, a földgáznak, szén­nek, tű­zifaáraknak és vízjogkérdésnek az erdélyi szempontból való megvilágítását Biasian Viktor (Temesvár), Bürger Albert (Marosvásárhely) és Diamant Izsó (Cluj) vállalták. Az iparfejlesztési és iparpártolási törvényhez és a külön ipari kamarák felállításához előadókként Fried János (Nagyvárad) és Lendvai Jenő jelentkeznek. Az altalaj naciona­­lizálásával kapcsolatos bányatörvény biztosítási törvénytervezet kritikáját és a munkás­­dr. Czell Vil­mos (Brassó), Desilla Virgil (Cluj) és mená­j Temesvár) fogják ellátni. Szana Esa V/ Sächsmcus* -e^Ofl flAV k*kt’ ftSSIML \ i k­rt 459 .vre — - ' 240 e v­­yedévre — — 130 B, hónapra — 45El szám­ára pályaud­­tuon és vidéken is 2 k­i Csehszlovákiába* Egy hónapra — 12 ck Egy szán — l cfc «mtszrtstfi. WA»®­HIVATAL­OS NTMffiA Cluj. Kotezsvftr. St. Baron L. Pop (BrasMl'dtca) It. Telefon: Szerkesztt­e és kiadóhivatal — 977 Zs. N. 57.­­ ' — A kéziratok kizárólag a szerkesztőségnek cím­­zendők. Kéziratokat nem adunk vissza Cluj-Kolozsvár — VI. évfolyam, 59. szám I Igazgató: SZÉKELY BÉLA 5683. nyár 15. — 1923. május 1. Kedd Az aradi zsidóság nagygyűlése Állásfoglalás az egységes szerveskedés mellett. Iskolá­kat a zsidó tanulóknak (Arad, április 30. Az Új Kelet tudósítójá­tól.) Annak a nagyszabású mozgalomnak, amely­nek az er­délyi és bánsági zsidóság egységesí­­tése a célja, nagyjelentőségű és kimagasló ese­ménye az aradi zsidóság vasárnap megtartott nagygyűlése. A gyűlést, amelyen dr. Schütz Henrik ügyvéd elnökölt, a neológ izraelita hit­község helyiségében tartották meg. Résztvettek az aradi zsidóság vezérei közül: dr. Vágvölgyi Lajos főrabbi, Leopold Zsigmond, Adler Andor a hitközségi elöljáróság tagjai, Keppich Jakab iskolaszéki elnök és még sokan mások. A nagygyűlést dr. Schütz Henrik nyitotta meg, aki az egységesség nagy fontosságáról beszélt. — Elérkezett annak az ideje — mon­dotta — hogy a zsidóság egységesen átvegye ügyei vezetését. Meg vagyok arról győződve, hogy az egységességre való törekvés minden zsidóban visszhangra talál. Két nagyon fontos kérdés került az egy­séges zsidóság elé: a tanítás és a sajtó kérdése. Ezután ismerte a Pteancu ismert rendele­tét és rámutat a jövő nagy kérdéseire. — Minden zsidó — mondja — kötelessé­gének tartja az állam nyelvének megtanulását, de átmeneti időre és tanítókra van szükség. Ezután Székely Béla, a Zsidó Nemzeti Szövetség főtitkára üdvözli a zsidó neológ hitközség elnökségét, akik lehetővé tették, a nagygyűlés megtartását és lelkes munkájukkal az egység felé törekszenek. — Az emberiség fejlődésében — mondotta — a zsidóságot három szimbólumként szerepeltetik: a zsidóság az emberiség szíve, minden idők kenye­rének kovásza és a megbélyegzés jegye. És a há­rom szimbólum az, ami a zsidóságot történeti útjá­ban kísérte, rövid időre talán elhalványulnak ezek a jegyek, de a megbélyegzést most újból súlyosan érezzük. Ez a megbélyegzés jár nekünk, mint tör­téneti szükségszerűség. Feladatunk most az ellen­tétek kiküszöbölése,és a zsidó egység megterem­tése. A jövő nemzedék tanítása a főkérdés. Ha egzy nép nem tudja gyermekei számára biztosítani a kultúrát olyan mértékben, ahogyan eddig bizto­sította, akkor elveszett a nemzedék és elveszett a zsidóság. . ismerteti az iskolarendeletet és ennek követ­kezményeit. Az egységre szükség van ^ .lotta —■, mert a zsidóság az iskolakérdést csak egész erejének koncentrálásával oldhatja meg. Az egység megteremtését úgy képzeli el, ha huszonegy tagú bizottság alakul, amelybe az ortodox és neológ zsidóság, valamint a Zsidó Nemzeti Szövetség hó-­hét taggal képviseli Erdély és Bánát zsidóságát. Kéri kimondani a nagygyűlés által az egységesí­tés szükségességét, első feladat az iskolák kérdé­sének a megoldása. Az indítványt a nagygyűlés egyhangú lelke­sedéssel tette magáévá. Ezután dr. Klein Miksa beszél. Amikor a­ zsidóság — mondotta — kötelezettségek teljesítését vállalta magára, természetesen jogokat is követel magának. Teljes kötelezettségek mellett, teljes jogok is illetik meg, ezért éppen harcolni kell az ellen, hogy másodrendű embereknek és másodrendű állampolgároknak tekintsenek bennünket. Harcolni kell­ a jövő nemzedékért, nem lehet olyan törvény, vagy olyan rendelet, mely gyermekeink előtt a tudás útját vágja el. Szent joga és egyben kötelessége a szülőknek, hogy a tudásért való harcot ne adják fel. Bennünket, akik milliárdokkal járultunk hozzá az államköltségek

Next