Uj Kelet, 1923. május (6. évfolyam, 59-80. szám)
1923-05-01 / 59. szám
Forradalmi bizottság halálra ítélte a bolgár kormányt Macedón bandák utasítást kaptak a miniszterek meggyilkolására. A merényletsorozat hétfőn Panita vajda meggyilkolásával megkezdődött (Szófia, ápr. 30. Az Új Kelet tudósítójától.) A nisi bolgár-szerb egyezmény aláírása miatt, amely a macedóniai bandák betöréseinek megakadályozásáról szól, a macedón forradalmi bizottság halálra ítélte Stambulinszkyt, a kormány összes tagjait, az összes kormánypárti képviselőket és a bolgár parasztszervezetek elnökeit. Az ítéletet levélben közölték a miniszterelnökkel. A levélhez egy körrendelet volt mellékelve, amely a bandavezérekhez szólott az ítélet végrehajtásáról. Az ítélet nagy aggodalmat kelt szófiai politikai körökben. A belügyminiszter azonnal összehívta a lapszerkesztőket és felkérte őket, közölték lapjaikban, hogy a kormány a nisi egyezményben semmiféle megállapodást nem kötött a Bulgária területénműködő macedóniai szervezetek ellen. • A gyilkosságok egyébként már meg is ,, kezdődtek, amennyiben Palítta vajdát, aki a macedón komité ellen küzdött, Szófia mellett meggyilkolták. Ugyancsak megölték Jurkovot, a macedón komité egyik vezérét. A tettesek ismeretlenek. Óriási izgalom Németországban május elseje miatt Megtiltottak minden gyűlést és felvonulást. A nemzeti szocialisták riadókészültsége. Merényleteket várnak a pártok vezetői ellen. A Ruhr-vidéken május 1-ére megerősítették e megszálló csapatokat. Veszélyben az új T . Jóvátétel! Javaslat hozott. A polgármestert, akit azzal vádoltak,London, április 30. Az Új Kelet tudósítójától, Ruhrról egy-két nap óta elterelődött a figyelem. Politikai körök érdeklődése Németország belseje felé fordul, ahol komoly összeütközések várhatók május 1-én. A munkásünnepek megtartását a birodalmi kormány egész Németország területére megtiltotta, azzal az indokolással, hogy értesülése szerint a kommunisták szovjet zászlókkal akarnak felvonulni és félő, hogy a nemzeti szocialisták, akik a szociáldemokraták ellen is, erősen felvarrnak ingerülve, a szovjet zászlók láttára súlyos zavargásokat rendeznének. A május elsejére várható incidensek kikerülésére a müncheni kormány is megtiltotta a munkások ünnepi felvonulását, sőt a munkaszünetet sem engedélyezte. A helyzet Münchenben nagyon feszült. A nemzeti szocialisták vasárnap este óta riadókészültségbe vannak, hogy a szocialista munkások bármilyen tüntetési kísérletét megakadályozzák. A május 1. megünneplésének megtiltása miatt a szocialista munkásság rendkívül el van keseredve és vasárnap óta már többizben fordult elő emiatt incidens közöttük és a nemzetiek között. Beavatott körök valószínűnek tartják, hogy május 1-én mindkét részen merényleteket fognak elkövetni a pártok vezetői ellen. Münchenben a nemzeti szocialisták hétfőn hat népgyűlést tartottak, amelyen elhatározták, hogy május elsejét semilyen körülmények között nem engedik megünnepelni és amennyiben a gyárakban munkaszünetet tartanának, személyükben teszik felelőssé az üzemi tanácsok vezetőit. Saját gyűléseiket azonban, ha kell, fegyverrel is megvédik. A nemzetieknek ez a határozata válasz volt a berlini birodalmi gyűlésen ebben a tárgyban legutóbb lezajlott konfliktusokra. A belpolitikai helyzet várható komplikációi miatt Cuno kancellár tegnap tanácskozásra hívta össze a német birodalom összes szövetséges államainak miniszterelnökeit. A Ruhr-vidéken a francia hatóságok szintén a legszigorúbb büntetés terhe alatt tiltották el a munkásokat az ünnepléstől. , , Minthogy május 1-ére itt is zavargásokat várnak, a megszálló belga és francia hadosztályokat április 29-én megerősítették. A német lakosság hangulatát a tiltó rendelet nagyon felizgatta és az izgatottságot csak fokozza a francia haditörvényszék súlyos ítélete, amelyet szombaton Falk bonni német polgármester ellen hogy a ruhrvidéki német sajtót hamisan informálta a megszálló csapatok ténykedéseiről és szándékairól, háromévi börtönre és ötmillió márka pénzbírságra ítél-ei. A mindenfelől fordítódó feszültséget az új német jóvátételi ajánlat kilátásai sem látszanak csökkenteni. A Quai d,Orsayn kijelentették, hogy az új német javaslat elfogadhatatlan és semmiféle tárgyalásba nem bocsátkoznak. A külügyminisztériumnak erre a kijelentésére a római „Stampa“ megjegyzi, nem érti, miért vetik el eleve a német javaslatot, hiszen ennek a kampánynak a vezetői súlyos felelősséggel tartoznak a konfliktus enyhülését váró francia közvéleménynek. A „Stampa“ szerint a legnagyobb baj az, hogy Franciaország meg van győződve arról, hogy a Ruhr-akciót megnyerte és éppen emiatt a német-francia tárgyalások előreláthatólag rendkívül komplikáltak lesznek.. Az iparügyi kongresszus programja Az ÚJj Kelet megírta, hogy május 15—17-ig Bukarestben az ország összes ipari érdekeltségeinek bevonásával kongresszust fognak tartani. A kongresszus tárgysorozata is mutatja, hogy ezeken a megbeszéléseken az összes aktuális gazdasági problémák szóba kerülnek. A tárgysorozat szerint először az állami beavatkozást, a nacionalizálást, a működési engedélyt, a kormánybiztosi rendszer kiépítését és e kérdéseken át a Comitetul Special működési hatáskörét fogják tárgyalni. Az erdélyi ipari érdekeltség részéről ezekhez a kérdésekhez előadóul dr. Groza Péter volt miniszter, referensekül pedig dr. Farkas Mózes és Polónyi Arthur vannak kiszemelve. A második kérdés a codul muncii problémája, amelynek előadóiként Erdély részéről dr. Böszörményi Sándor, Lakatos Sándor (Marosvásárhely), Lendvai Jenő (Temesvár) vannak kiszemelve. A tüzelőanyagoknak és termelő energiák törvényes szabályozásának, a földgáznak, szénnek, tűzifaáraknak és vízjogkérdésnek az erdélyi szempontból való megvilágítását Biasian Viktor (Temesvár), Bürger Albert (Marosvásárhely) és Diamant Izsó (Cluj) vállalták. Az iparfejlesztési és iparpártolási törvényhez és a külön ipari kamarák felállításához előadókként Fried János (Nagyvárad) és Lendvai Jenő jelentkeznek. Az altalaj nacionalizálásával kapcsolatos bányatörvény biztosítási törvénytervezet kritikáját és a munkásdr. Czell Vilmos (Brassó), Desilla Virgil (Cluj) és menáj Temesvár) fogják ellátni. Szana Esa V/ Sächsmcus* -e^Ofl flAV k*kt’ ftSSIML \ i krt 459 .vre — - ' 240 e vyedévre — — 130 B, hónapra — 45El számára pályaudtuon és vidéken is 2 ki Csehszlovákiába* Egy hónapra — 12 ck Egy szán — l cfc «mtszrtstfi. WA»®HIVATALOS NTMffiA Cluj. Kotezsvftr. St. Baron L. Pop (BrasMl'dtca) It. Telefon: Szerkesztte és kiadóhivatal — 977 Zs. N. 57. ' — A kéziratok kizárólag a szerkesztőségnek címzendők. Kéziratokat nem adunk vissza Cluj-Kolozsvár — VI. évfolyam, 59. szám I Igazgató: SZÉKELY BÉLA 5683. nyár 15. — 1923. május 1. Kedd Az aradi zsidóság nagygyűlése Állásfoglalás az egységes szerveskedés mellett. Iskolákat a zsidó tanulóknak (Arad, április 30. Az Új Kelet tudósítójától.) Annak a nagyszabású mozgalomnak, amelynek az erdélyi és bánsági zsidóság egységesítése a célja, nagyjelentőségű és kimagasló eseménye az aradi zsidóság vasárnap megtartott nagygyűlése. A gyűlést, amelyen dr. Schütz Henrik ügyvéd elnökölt, a neológ izraelita hitközség helyiségében tartották meg. Résztvettek az aradi zsidóság vezérei közül: dr. Vágvölgyi Lajos főrabbi, Leopold Zsigmond, Adler Andor a hitközségi elöljáróság tagjai, Keppich Jakab iskolaszéki elnök és még sokan mások. A nagygyűlést dr. Schütz Henrik nyitotta meg, aki az egységesség nagy fontosságáról beszélt. — Elérkezett annak az ideje — mondotta — hogy a zsidóság egységesen átvegye ügyei vezetését. Meg vagyok arról győződve, hogy az egységességre való törekvés minden zsidóban visszhangra talál. Két nagyon fontos kérdés került az egységes zsidóság elé: a tanítás és a sajtó kérdése. Ezután ismerte a Pteancu ismert rendeletét és rámutat a jövő nagy kérdéseire. — Minden zsidó — mondja — kötelességének tartja az állam nyelvének megtanulását, de átmeneti időre és tanítókra van szükség. Ezután Székely Béla, a Zsidó Nemzeti Szövetség főtitkára üdvözli a zsidó neológ hitközség elnökségét, akik lehetővé tették, a nagygyűlés megtartását és lelkes munkájukkal az egység felé törekszenek. — Az emberiség fejlődésében — mondotta — a zsidóságot három szimbólumként szerepeltetik: a zsidóság az emberiség szíve, minden idők kenyerének kovásza és a megbélyegzés jegye. És a három szimbólum az, ami a zsidóságot történeti útjában kísérte, rövid időre talán elhalványulnak ezek a jegyek, de a megbélyegzést most újból súlyosan érezzük. Ez a megbélyegzés jár nekünk, mint történeti szükségszerűség. Feladatunk most az ellentétek kiküszöbölése,és a zsidó egység megteremtése. A jövő nemzedék tanítása a főkérdés. Ha egzy nép nem tudja gyermekei számára biztosítani a kultúrát olyan mértékben, ahogyan eddig biztosította, akkor elveszett a nemzedék és elveszett a zsidóság. . ismerteti az iskolarendeletet és ennek következményeit. Az egységre szükség van ^ .lotta —■, mert a zsidóság az iskolakérdést csak egész erejének koncentrálásával oldhatja meg. Az egység megteremtését úgy képzeli el, ha huszonegy tagú bizottság alakul, amelybe az ortodox és neológ zsidóság, valamint a Zsidó Nemzeti Szövetség hó-hét taggal képviseli Erdély és Bánát zsidóságát. Kéri kimondani a nagygyűlés által az egységesítés szükségességét, első feladat az iskolák kérdésének a megoldása. Az indítványt a nagygyűlés egyhangú lelkesedéssel tette magáévá. Ezután dr. Klein Miksa beszél. Amikor a zsidóság — mondotta — kötelezettségek teljesítését vállalta magára, természetesen jogokat is követel magának. Teljes kötelezettségek mellett, teljes jogok is illetik meg, ezért éppen harcolni kell az ellen, hogy másodrendű embereknek és másodrendű állampolgároknak tekintsenek bennünket. Harcolni kell a jövő nemzedékért, nem lehet olyan törvény, vagy olyan rendelet, mely gyermekeink előtt a tudás útját vágja el. Szent joga és egyben kötelessége a szülőknek, hogy a tudásért való harcot ne adják fel. Bennünket, akik milliárdokkal járultunk hozzá az államköltségek