Uj Kelet, 1923. május (6. évfolyam, 59-80. szám)

1923-05-29 / 78. szám

2­eláll * zsidóságban végbemegy, feltétlenül szükséges, hogy » widóság a népi jelleg legfontosabb mtrui­­gességét, a saját népi nyelvét, melye* csak elfe­lejtett a gelyeiben, «F* népi nyelvvé tegye. Cso­dálkozással látja, hogy a gyermekek lelkében, az Sei osztón hatása alatt milyen gyorsan megy a habraizálás és a héber nyelv eleve kapocs lesz a világ minden zsidója között. Ezután­­részletesen foglalkozik alkotmányi kérdésekkel, agrárreformokkal és adózással, is­kolakérdésekkel, antiszemitizmussal. Ezek azok a kérdések, amelyek szükségessé teszik a zsidó egység megalakítását. A határozati javaslat Salamont Sándor felolvassa a határozati javas­latot, melyet a gyűlés nagy lelkesedéssel magáévá tesz. A határozati javaslat így szól: Temesvár város három hitközsége a bánsági és aradmegyei zsidóság az 1923 május 27-én meg­tartott nagygyűlésén egyhangú lelkesedéssel ki­mondja : 1. Az erdélyi és bánsági zsidóság közjogi, kulturális és szociális helyzetének felismerése, parancsoló szükséggé teszi egy olyan szervezet megalakítását, mely hitéleti felfogás különbség­­nélkül képviselje az össz-zsidóságot. 2. Elfogadja a szervezet kiépítésének azt a formáját, hogy egy 21 tagból álló bizottság ala­kuljon, melyben hét-hét tagot neolog statusquo és az orthodox hivatalos szervezet, hét tagot pedig az E. Zs. N Sz. delegál. 3. Kimondja és kívánja, hogy ez az egysé­ges bizottság hitéleti kérdésekkel ne foglalkozzék, csak olyan kérdésekben járjon el, melyet a három frakció hetes delegációi valóban közös megoldást igénylő problémának jelölnek meg. 4. A nagygyűlés feladja a K. Zs. N. Sz.-et, amely az egységes szervező megalakításában a kezdeményezés és előkészítés munkáját vállalta, valamint a besztercei őrt. és cluji­deológ központi irodákat, hassanak oda, hogy az egységes szer­vezet a megoldásra váró kérdések súlyára és sür­gősségére való tekintettel, a lehető legrövidebb időn belül megalakuljon és kezdje meg tevékeny­ségét A nagygyűlés az egységes szervezet leg­sürgősebb feladatának jelöli meg az iskola kérdését és a hitközségek autonómiájának kérdését. 5. A nagygyűlés örömmel veszi tudomásul, hogy az Új Kelet zsidó politikai és közgazdasági napilap az egységes zsidóság közös orgánumává lett, mely nem áll egyetlen frakció kizárólagos szolgálatában sem. Az egységes szervezet céljának és irányának megfelelően az erdélyi és bánsági egyetemes zsidóság ügyeit szolgálja. 6. A nagygyűlés ennek alapján felhívással fordul a bánsági és aradmegyei zsidósághoz, melyet képvisel. E felhívásban kötelességévé teszi az egy­séges zsidó érdekek szolgálatában álló egyetlen romániai zsidó napilapnak, az Új Keletnek minden irányban való teljes és lelkes támogatását, annak felismerésében, hogy a zsidóság érdekeit csak a saját orgánuma védheti meg és képviselheti a nyil­vánosság roppant erejével. A határozati javaslat elfogadása után dr. Deutsch, dr. Sebestyén lugosi delegátusok megkö­szönik a három temesvári hitközségnek, hogy lehe­tővé tették a nagygyűlést. Végül dr. Vértes emel­kedik ezólásra és a legnagyobb mértékben cáfolja dr. Schütz szavait : A népi mivoltunkra való rá­­eszmélés és annak kiélesítése — mondotta — nem jelent gettót, azt a falut teremtette. Zsidó nép vagyunk és zsidó kisebbségek akarunk ma­radni. Majd általános lelkesedés közepette a­ gyű­lést bezárja. Fűszer és gyarmatáruk a legelőnyösebben Bermann W. nagykereskedőnél Cluj, Piaţa M. Viteazul 39* Telefon 76. im tg KELET Kedd, 1928 mijea 29 Egy nép, amely nemzetté lett Wyndham Ooadea palesztin*! Államtitkár nincy beszéde­mm ágáló Zsidóország­ra! (London, május 28. Az Új Kelet tudósí­tójától.) Sir Wyndham Deedes a palesztinéi kormány államtitkára néhány nappal ezelőtt visszatért Angliába. Május 16-án Londonban nyilvános előadást tartott a palesztinai zsidó nemzeti otthon közállapotairól és fejlődéséről. Előadásában, melyet igen nagyszámú közön­ny és ezek sorában a londoni poli­tikai élet számos előkelősége hallgatott végig, többek között a következőket mondotta: — Ha nékem is valami kevés érdemem van a palesztin« ^fcsidil^,nemzeti otthon felépítésének munkájában akkor ezt én nemcsak a teljesített kötelesség, hanem az őszinte lelki öröm érzésével konsatálom. Kötelességem volt, hogy Őfelsége kor­mányának politikáját keresztülvinni sagitsera, de gyönyörűség volt nekem a zsidó nemzeti otthon felépítésében közreműködni. Én magam, aki nem vagyok zsidó, szeretem a cionizmust és csak hálás tudok lenni a zsidó népnek azért, hogy országom­nak, Angliának alkalmat adott egy ilyen hatalmas mű keresztülvitelére. A zsidó rátermettsége és tehetsége, mely­nek feltétlenül teret kell engedni, nem tud kifejlődni sem az emberiség, sem a saját maguk hasznára mindaddig, amíg a zsidók szétszórva élnek. Nekik is szükségük van egy materiális alapépít­ményre, mely elég széles és mély legyen ahhoz, hogy a speciális zsidó kultúra kihajthasson belőle- A zsidó gyermekeket zsidó atmoszférában kell fel­nevelni és a zsidó tudománynak Palesztina talajá­ból kell életerejét szívni. Hallottam a nagy Ein­steint, amikor az Olajfák hegyén beszédet tartott. Soha sem volt olyan nagy ez a férfiú, mint itt, ahol egész nemzetét maga mögött érezte. De a zsidó nemzeti otthon felépítésének a materiális alapot is meg kell adni. Hogy mennyi zsidó fog Palesztinában élni, az kizárólag attól függ, hogy a gondviselés hogyan fog őrködni e hatalmas vál­lalkozáson. De mi mindannyian már­is tisztán lát­juk, hogy a gondviselés hogyan vezet bennlünket lépésről-lépésre közelebb a nagy célhoz. Hely bő­ven van még kolóniák részére és elegendő lehető­ség van vállalkozásokra. — A köznapi értelemben vett zsidó államról beszélni ezidőszerint nem volna helyénvaló. Sokkal több kárt okozna, semmint hasznot és sok szim­pátiát elhidegítene. Egy köznapi értelemben kivett zsidó állam nemcsak a mandátumot zavarná meg, hanem túlságosan sokba kerülne magának a zsidó­ságnak is. Mert ahelyett, hogy a pénzt produktív munkára fordítsák, a zsidók kénytelenek volnának mellékes dolgokra, mint például a határok katonai védelmére kiadni a pénzüket, ami által az ügynek lényege,, csak szenvedne. De a nemzeti otthon fel­építése éppen annyira érdeke azoknak a millió és millió zsidóknak, akik az egész világon szétszórva élnek, mint azoknak, akik elég szerencsések lesz­nek, hogy Palesztinában lakhassanak. A zsidóknak vigyázni kell arra, hogy legjobb emberanyagukat hozzák ki Palesztinába, hogy bátran mondhassák ellenségeik szemébe: Ha igazán meg akarjátok is­­ismerni a mi jellemünket, akkor menjetek el Pa­lesztinába, ott fogalmat szerezhettek magatoknak a zsidó képességekről. Hiszem, hogy én meg fogom érni azt az időt, amikor a világ minden zsidója legalább egyszer életében elzarándokol Palesztinába, ha mindjárt csak rövid időre is. Néhány hetet fog csak ott eltölteni, de tiszta zsidó atmoszférában, de felfrissülve és lelkileg megerősödve fog visszatérni lakóhelyére, így értelmezem én a zsidó nemzeti otthon fogalmát és más értelmezés­e nincsen. A Balfour-deklaráció erősen és megrendíthetetlenü­l áll. A világnak semmiféle eseménye nem tud rajta semmit sem változtatni. Íme egy nép, mely tegnap még nem volt nemzet, ma már nemzetté vált. Az ország közigazgatása tekintetében elmond­hatom, hogy a legutóbbi három esztendő alatt mindent megtettek, ami az adott körülmények kö­zött lehetséges volt.­­A múlt esztendő végéig kerek­számban harmincezer zsidó tudott Palesztinába be­vándorolni. Azok a szigorú rendszabályok, melyek a bevándorlásra vonatkoznak és amelyek miatt a tadóság részéről olyan sok panaszt kellett halla­nunk, nem tudták volna megakadályozni ist, hogy háromszor és négyszer annyi zsidó vándoroljon be, hacsak elegendő pénz lett volna erre a célra. Ez az, amit minden zsidónak meg kell értenie. Egy ország sem tud embereket befogadni mindaddig, amíg a gazdasági talaj a befogadásra nincs elő­készítve. Kizáróan a zsidóság hatalmában van és az ő akaratán múlik, hogy egyre több zsidó jöhes­sen az országba. A cialupokról, erről a világtörténelemben pá­ratlanul álló zsidó intézményről csak a legnagyobb lelkesedés és elismerés hangján szólhatok. Ezek az emberek sokkal mélyebb erköl­­csiségű és ha külsőségekben nem is, de belsőleg sokkal vallásosabb lelkűek, mint a többiek. Hűen bevándorlóanyaggal, mint a cionista d­alá­­pok, még egyetlen egy ország sem tudott eldicse­kedni. A zsidó nép büszkén tekinthet rájuk. Gyak­ran volt alkalmam boldog órákat tölteni körükben. A megoldásra váró kérdések között bizo­nyára a legsúlyosabb az arab kérdés. Az arabok helytelenül vannak informálva arról, hogy mi ér­tendő a zsidó nemzeti otthon alatt. Azzal vezették őket félre, hogy a köznapi értelemben vett zsidó állam­alapításról van szó és hogy őket ki fogják űzni otthonukból és ellenzéki magatartásukban az arabokat még csak megerősítik az angol sajtó egy részének hamis beállításai. Nem is lehet cso­dálkozni, hogyha az arabok a »Morning Post“-ban, amelyet sokkal lesfelvánosabbnak tartanak, mint amilyen valóban, bizonyos megnyilatkozásokat ol­vasnak és ezekből arra következtetnek, hogy a brit nép szíve­t értük ver. Ezt a félreértést el kell oszlatni. Hadd lássák meg az arabok a helyzetet a maga valóságában. Mindaddig, amíg a cionizmussal is a Balfour­­deklarációval szemben ellenzéki állást foglalnak, mindaddig a kormányzó hatalomban nem lehet nekik nagyobb részt juttatni, annál kevésbé, mint­hogy politikailag egyébként se nem eléggé iskolá­zottak még. Az angol közigazgatás ellen úgy arab, mint zsidó részről szigorú bírálatok hangzottak el. Bizonyos az, hogy egyelőre még nem tud nagy eredményekre rámutatni. Azonban tény az, hogy a brit presztízs ugyanolyan magasan áll ma, mint ahogyan három évvel ezelőtt állott, amiért Sámuel kormányzónak a legnagyobb köszönet jár ki. Az ő­ jó befolyása, okossága és emberekkel bánni tudása az országot sok súlyos helyzettől mentette meg. Sikerült a zsidó kolonisták életét és vagyonát egyszers mindenkorra biztonságossá tenni. A nagy mű nincsen még befejezve, de a reménység nagy, hogy már közeledik a nap, amikor Anglia büszke lehet majd művére, a palesztin­ zsidó nemzeti otthonra. KÓTHcipész CLUJ, SO** St O. Iosif * volt Szép­utca Legolcsóbban fest, tisztit az­ 1363 UNIÓ gőzmosógyár Clujy Cra­ft&fia F01* fia 113131 Mégis csak CZINK fest, tisztit vegyileg legszebben, legolcsóbban CII.

Next