Uj Kelet, 1923. június (6. évfolyam, 81-105. szám)
1923-06-01 / 81. szám
Vt A cionisták nem adták fel. Irta Marton Ernő Napok és hetek óta növekvő rémülettel hallom, hogy a cionisták feladták . . . Ezt suttogják körülöttem ismerősök és ismeretlenek, erről ír vastagbetűs cikket a sajtó bizonyos része s egy rendkivül tiszteletreméltó magyar politikus a napokban a legőszintébb részvét hangján megkérdezte tőlem: hát csakugyan feladták ? Annyi meghatódottság rezgett szavaiban, mintha valami nagy katasztrófa következett volna be és a cionistáknak fel kellett adniok a várat, amelyet olyan hősiesen védelmeztek eddig? Napok és hetek óta burkoltan és nyíltan beszélnek róla Erdélyben, hogy a cionisták feladták programjukat, elállottak legmarkánsabb célkitűzéseiktől, az önálló népkisebbségi politikától és a héber nyelvtől. Eltekintve a sajtóközlemények mögött meghúzódó célzatosságtól, e fantasztikus feltevésekre főként az erdélyi zsidóságban most megnyilatkozó egységesítési törekvések adtak alkalmat. Az erdélyi és általában a romániai zsidóság öt esztendő keserves tanulságain okulva eljutott a megismeréshez, hogy nemcsak népi, de egyéni szabadságjogai is veszélyeztetve vannak, ha nem fog össze és nem igyekszik egységes szervezettséggel jogait megvédelmezni. Bekövetkezett a figyelemreméltó jelenség, hogy nap-nap után zajlanak le gyűlések Erdély és a régi királyság városaiban, ahol a tegnapi ellenfelek, cionisták és anticionisták, haladó zsidók és konzervatívok testvéri jobbot nyújtanak egymásnak és megbékélt szívvel tanácskoznak a zsidóság közös céljairól és azonos érdekeinek védelméről. Hogyis lehet ez, kérdik azok, akiknek politikai vagy üzleti céljait keresztezi azegységes zsidóság koncepciója, hogy is találhattak egymásra ilyen komoly önfegyelemmel a harcos ellenfelek ? Csak egy módon, hangzik a felelet. A cionisták feladták . . . Sőt akadnak merészebbek, akik azt is mondják, a cionisták egy tál lencséért adták el elveiket. Lehet, hogy holnap e politikai és üzleti érdekszférából előállt valaki és a zsidóság másik részét fogja ugyanezen váddal illetni. Szükséges és időszerű, hogy széttépjük az illúziók fátylát, amelyet oly nagy gyönyörűséggel szövögetnek azok, akiknek a zsidóság egységes megmozdulása élénk fájdalmat okoz. Hát nem, Uraim, a cionisták nem adták fel... Nem adták fel programjukat, sem egészben, sem részben, egy jottát sem adtak fel az eredeti célkitűzésekből. A cionisták változatlanul kitartanak a zsidó nemzeti gondolat mellett és meg nem torpanó lendülettel küzdenek a héber nyelv újjászületéséért. A Zsidó Nemzeti Szövetség, amely az erdélyi cionisták összefogó szervezete, csorbítatlanul fentartja programját, aminthogy nem változtatnak elveket azok sem, akiknek más zsidó világlátásuk van. Igen alkalmatlan apropóhoz fűzték a gáncsoskodók átlátszó vádjukat. A zsidóságban megnyilatkozó egységesítési törekvéseknek legalapvetőbb és legsérthetetlenebb posztulátuma éppen az, hogy a minden egyes pártárnyalat és frakció elveinek és célkitűzéseinek teljes fentartásával vesz részt az egységes szervezetben. Ez a szervezet ama magasabb zsidó célokért és érdekekért küzd, amely minden zsidónak közös. Az egység gondolata senkitől sem követel elfeladást, sőt gondosanőrködik azon, hogy egyéni meggyőződésében, senkit, sérelem ne érjen. Hogy lennének éppen a cionisták azok,, akik feladják nagyszerű eszményeiket. A cionista világmozgalom és ezen belül az erdélyi cionisták ingadozás nélkül haladnak tovább útjukon, amelyet az egész zsidó nép egyedül lehetséges és célhozvezető útjának tartanak. Nem adjuk fel azt a reményt sem, hogy idővel sikerülni fog minden egyes zsidót meggyőznünk eszménk igazságáról és biztosak vagyunk benne, hogy az idők intésének hatása alatt minden zsidó önmagát fogja meggyőzni a cionista gondolat helyességéről. És a most lezajlott egységesítő gyűléseknek örvendetes kisérő jelensége volt, hogy a másik oldalon álló zsidóság nem engedi már meg, hogy a cionisták kisajátítsák a maguk számára Palesztina és a héber kultúra kérdését, mert hiszen nyilvánvaló, hogy ősi országunk felépítése és ősi ,nyelvünk ápolása valóban nem lehet pártügy a zsidóságon belül. Mindjobban tért hódít a megismerés, hogy ezek a problémák szorosan odatartoznak zsidó mivoltunkhoz és nem lehet számunkra semmi sem idegen, ami zsidó. Ha vannak ellentétek közöttünk, ez is onnan van, mert különböző irányokból akarjuk megközelíteni a zsidóság lényegét. Előttünk minden útkeresés, amely a zsidósághoz vezet és nem vezet el tőle, tiszteletreméltó. Ez a gondolat ösztökélte a Zsidó Nemzeti Szövetséget és az erdélyi cionistákat hogy az egységért küzdők élére álljanak és elismerést parancsoló önfegyelemmel helyezzék az egyetemes nagy zsidó érdekeket a pártérdekek fölé. De elveket és programot feladni ? Ez nem a mi kenyerünk. Megnyugtatjuk az őszintén és álszentesen aggodalmaskodókat : a cionisták nem adták fel... Ara 3 lej SZERkj£SZTÖSÍ6, kiadóhivatal ÉS NYOMDA Cluj,Kolozsvár,SLBaron UPop (Brassai utca) 10. Telefon: Szerkesztőség és kiadóhivatal — 977 Zs. N. Sz. — 558 A kéziratok kizárólag a szerkesztőségnek címzendők. Kéziratokat nem adunk vissza EI/ÖTIZTÍTÉSI IRAK Poomániában Egész évre — — 620 Félévre — — 320 Negyedévre — — 170 Egy hónapra — 60 Egy szám ára, pályaudvaron és vidéken is, 3 lei Bukurestiben — 3’50 Csehszlovákiában Egy hónapra — 20 ck Egy szám — 1*20 ck Cluj-Kolozsvár — VI. évfolyam, 81. szám Igazgató: SZÉKELY BÉLA 5683. Szíván 17.— 1923. junius 1. Péntek Zita visszaköltözik Ausztriába Egy amerikai színigazgató felajánlotta Isohlt kastélyát az exkirálynénak- Az osztrák kormány hivatalosan még nem döntött. Xavér és Félix pármai hercegek is letelepedési engedélyt kértek (Bécs, május 31. Az Új Kelet tudósítójától.) Néhány hét óta spanyol,,ragyáras olasz diplomáciát kérők között tárgyalások folynak Zita éskirálynő Ausztriába való visszaköltözéséről. Az exkirályné, aki jelenleg Spanyolországban tartózkodik, már régebben kifejezést adott ama vágyának, hogy Ausztriába visszaköltözhessék. Az osztrák kormány a kérés elöl eddig mereven elzárkózott, legutóbb azonban úgy látszik engedett álláspontjából, mert belekapcsolódott azokba a tárgyalásokba, amelyek erre vonatkozólag a diplomaták között folyamatban vannak. Hogy Ausztria mely részébe fog Zita visszaköltözni, azt egyelőre még nem állapították meg, lehetséges azonban, hogy Iseidben fog megtelepedni. Iseidben Ferenc Józsefnek gyönyörű villája volt, amelyet a forradalom után Wanderberg amerikai színigazgató vásárolt meg. Wanderberg most tudomást szerzett Zita óhajáról és levélben értesítette az exkirálynét, hogy ' örömmel engedi át az xjfehilt QBréiTttévei együtt,' az exkirályné használatára. Mihelyt Ausztria hivatalosan is megengedi Zita ott-tartózkodását, az exkirályi család Wartholzba fog költözni. Zita kérésével egyidejűleg Félix és Xavér pármai hercegek, a királyné testvéröccsei is azzal a kívánsággal léptek az osztrák kormány elé, engedje meg, hogy ők is Ausztriába költözhessenek. A hercegek kérését az osztrák kormány igen nagy elővigyázatossággal kezeli és előreláthatólag kategorikusan visszautasítja. A meggondolásra az ad okot, hogy Félix és Xavér hercegek bizonyos dinasztikus törekvésekkel lépnének Ausztria területére. Az özvegy exkirálynő esetleges hasonló terveitől az osztrák kormány úgy látszik nem tart. Mindazonáltal hivatalosan még nem döntöttek és nincsen kizárva, hogy az utolsó pillanatban az osztrák kormány visszatér eredeti elzárkózottságába. Ha ez megtörténne, úgy Zita a pármai hercegi család felsőolaszországi birtokát fogja új lakóhelyéül választani. Verekedés a parlamentben Interpelláció a cenzúra miatt. A parlament botrányos ülése (Bukarest, május 31. Az Új Kelet tudósítójától.) A kamara tegnapi ülésén Pop Ghita nemzetipárti képviselő a kormány erdélyi jogfosztó politikája miatt interpellál. A liberális kormány — mondotta — a múlt év decemberében ostromállapotot hirdetett ki Erdély és Bánát területének legnagyobb részében. Ezeken a területeken ma is szégyenletes cenzúra van érvényben, ami szöges ellentétben áll a demokrácia eszméjével. Elég megjegyeznem annyit, hogy Erdélyben 1867 óta a háború kitöréséig nem ismerték sem az ostromállapotot, sem a cenzúra fogalmát. Negyvenhét éven keresztül Erdélyben egyetlen egy lap sem jelent meg fehér hasábokkal, még ha román is volt. A nemzeti diplomácia és a gyulafehérvári határozataink nevében tiltakozunk a kormány eme bűnei ellen. Verekedés a parlamentben A kamara mai illése botrányos jelenetek székhelye volt. A gyűlés megnyitása után Jacobescu képviselő újabb beszarábiai visszaéléseket tett szóvá. A beszarábiai csendőrséget általában azzal vádolta, hogy a vizsgálati foglyok közül különböző ürügyek alatt igen sokat végeztek ki. Odeenu elnök megvonja a szót Jacobescutól azzal hogy note ejnyelne?+r 'bizonyítékok ném rágalmazni az ország kér Ratasi Ezután Mihalache képviselő ingerült hangon tiltakozik kizárása ellen. Az elnök újabb felszólítására sem hajlandó a termet elhagyni. Az Avarescu-kormány idejében — kiáltja az elnök tele — önök a Resica-törvény tárgyalásánál velünk együtt hagyták el a termet, mert nem akartak részesei lenni a tolvajlásnak. Most önök a tolvajok! Manolescu-Strunga kvesztor erőszakkal akarja Mihalachet az emelvényről eltávolítani, miközben a többség és az ellenzék tagjai között parázs verekedés támadt. A verekedés kellős közepette az elnök az ülést felfüggeszti. Az ülés újbóli megnyitása után az elnök Madgearunak adja meg a szót. Mihalache nem hagyja Madgearut szóhoz jutni és követeli, hogy hallgassák végig. Orbanu elnök ismételten megvonja Mihalachetól a szót, mire Mihalache felkapja az égiük szavazóurnát és azzal hadonászik. Manolescu kvesztor hozzá ugrik és megüti. Mihalache az urnával a kvesztor fejére sújt, mire a két tábor között újra általános dulakodás támadt. Mihalache és Filipescu a földre teperik Manolescu kvesztort és ütlegelni kezdik. A liberális képviselők a kvesztor segítségére sietnek és Mihalachét kihurrolják a teremből A nagy zajt az ülést újra felfggeszti. az Újra kitör a botrány