Uj Kelet, 1924. augusztus (7. évfolyam, 170-196. szám)
1924-08-01 / 170. szám
p.wdh 1924 augusztus I UJ KELET Mentsétek meg Schön Bernét érveit Am JUJ Kelet orszéges gyűjtőakciója Tiz nap telt el szót, hogy a féktelen gyalfilbécre uszító antiszemita agitációtól megittalt "csendőr kétszer döfte szuronyát Schön Barnát érmihályfalvai talmudista mellébe. A zurony nyomában vérpatak fakadt és hat apró gyermek kenyéradó apja örökre lehunyta a szemét. A zsidó szírek, közel és messze, ahova vak elhatolt a szörnyű hit, keserves fájdalommal szorultak össze és igaz zsidó sírással gyászolták meg azt, aki mindnyájunkért halt hőst talált a nemzetközi antiszemitizmus frontján. A gyász nyolc napja már letelt, de túl az igaz gyászon Erdély zsidóságára még egy zsidó kötelesség vár. Schön Bernát, akinek tüdejét és szívét a mindnyájunk felé irányított szurony járta át, nyolc embernek mérte ki mindennap a szűkös kenyeret. Nyolcvanéves anyósának, feleségének és hat apró gyereknek, akik nemcsak az angyali szelidségüket, férjet és apát, hanem szegény életüknek egyetlen támaszát gyászolják Schön Bernátban. Ez a nyolc ember nemcsak szívének vérével és szemeinek könnyeivel, hanem a maró éhség kínjával is gyászolja azt, akit mi mindnyájan elsirattunk. Testvéreink, nem szabad elfelejtkezzünk a gyámoltalan öregasszonyról, a tehetetlen özvegyről és a hat apró árváról, akik életüknek egyetlen reményét vesztették el. Az Új Kelet országos gyűjtést indít Schön Bernát hátramaradt hozzátartozói részére. Az adományokat az Uj Kelet kiadóhivatalához (Cluj, Str. Baron L. Pop 10.) kérjük küldeni, amely a beküldött összegeket rendeltetési helyére juttatja és az Uj Kelet hasábjain időrőlidőre nyugtázni fogja. Hittel hisszük, hogy egyetlen zsidó sem fog akadni Erdélyben, aki ne igyekezne leróni kötelességét. Gyűjtőívünket az Új Kelet szerkesztősége ötszáz lejjel nyitja meg. La Folette elnöki programja Döntő szerep jut a munkásság követeléseinek (Washington, július 31. Az Új Kelet tudósítójától.) La Folette, az amerikai progresszívek elnökjelöltje, akinek érdekében a munkásszervezetek is nagy agitációt fejtenek ki, programját teljesen hozzáigazította a különböző munkáspártok követeléseihez. Ez a program sokkal több helyet biztosít internacionális ügyeknek, mint a többi elnökjelölő pártok programja. Belső ügyekben főleg a munkás- és farmerproblémák megoldását helyezi kilátásba. Az amerikai közvélemény örömmel fogadta La Folette újabb programpontjait, amelyek a napokban kerültek nyilvánosságra. Íme a lényegesebb pontok: 1. A szövetségen amerikai kormányok útján meg kell szüntetni az ipari monopóliumokat, amelyeket eddig a nép érdekei rovására használtak ki. 2. Az alkotmányos garanciákat a kormányok a múltban igen síkán semmibe vették, különösen amikor e garanciák politikailag kellemetlenek voltak. Ezentúl a szó szabadságát, a sajtó és gyülekezési szabadságot semilyen körülmények között nem lehet korlátozni. 3. A vízierő és a természet kincsei az egész nép tulajdona. A szén, a vas, a fém, a kőolaj, az erdők állami ellenőrzés alá helyeztetnek, az egész nép jogos érdekei szempotjából. A magánosoknak semmi joguk, hogy e kincseket a maguk javára sajátítsák ki. 4. A nagy jövedelmekre magas adókat kell kivetni, a kis jövedelmek adóit pedig csökkenteni kell. A háborúban meggazdagodottak vagyonát el kell kobozni azok javára, akik a háborúban egészségüket és vagyonukat vesztették. 5. Ne csak bankárok és gazdagok vehessék igénybe az állami bankok támogatását, hanem mindazok, kik hitelesen kimutathatják, hogy produktív és közhasznú munkát végeznek. 6. Garancia a farmok munkásai számára, hogy szervezkedhetnek és hogy kollektív után szerezhessenek érvényt követeléseiknek, különösen azoknak, amelyek egy jobb és magasabb életatar darára vonatkoznak. 7. Kormánybizottság közvetítsen a termelő farmok és a fogyasztó városok között. 8. A fogyasztó és termelő szövetkezetek védelme. 9. A világbéke megteremtése érdekébe diplomáciai lépések megkezdése. Az európai hatalmakkal karöltve. 10. A vasutak fokozott állami ellenőrzése. 11. A választott bíróság intézményének minél szélesebb alapokon való kiépítése. 12. A fiatalkorúak munkájának szabályozása a humanizmus és közegészségügy központjai szerint. 13. Csatorna építése, amely a tenger összeköti az Unió nagy tavaival. 14. Revízió alá kell venni a versaillesi békeszerződést és pedig abban a szellemben, amelyet Amerika fairánt a békeszerződést megelőzőn érvényesíteni. Csökkenteni kell a fegyverkezést. rabban 24 tiszti rangra emelkedett és nagy vitézségével kitűnt, ami mindenesetre jellemző adat. A rabszolgák amerikai felszabadításánál a zsidók igen tevékeny részt vettek. Az 1866. évi polgárháborúban 150.000 zsidó közül 8000 önkéntes zsidó katona vett részt, a spanyol-amerikai háborúban 4000 zsidó küzdött. A most lezajlott világháborúban az Egyesült Államok hadseregeiben több mint 300.000 zsidó harcolt. Az amerikai nagy zsidó bevándorlás csak 1832-ik évben vette kezdetét, az oroszországi üldözések és kivándorlások kezdetével. Ezen évtől kezdve a zsidók teszik az összes amerikai bevándorlók számának 10 százalékát. 1882 től 1910-ig Oroszországból összesen 1.119.059 ember vándorolt , Amerikába, ezek közt nem kevesebb, mint 71,6 százalék volt a zsidó. A hajdani osztrák-magyar monarchia Amerikába vándordíjainak szinte 18 százalékát szolgáltatta a zsidóság. Ma az EgyesültÁllamokban négymillión felül áll a zsidók száma ; ezeknek szinte fele Newyorkban él. Ott a színészetben, detail kereskedésben, ruha- és ékszergyártásban, szinte domináló szerep jutott a számukra és igen élénk részt vesznek az ország szellemi életében és a kultúra terjesztésében. A szőrmeipar és kereskedés nagy része zsidó kezekben van Newyorkban. John Jacob Astor, napjainkban is híres Astor családnak hajdani őse, már bevándorlásakor kezdett a szőrmeiparral foglalkozni, amit utódai és más kitsorsosok nagy sikerrel folytattak. Ellenben aránylag kevés számú zsidó él még Amerikában, mint ügyvéd, orvos és egyéb tudományos ágak művelője. Valószínűnek tartom azonban, hogy Amerika legújabb rendelkezései szerint, amelyek az Európából odavándorlók közül éppen a jelzett intellektusleket favorizálják leginkább és a numerusz klauzusz mellőzésével az államonkint kontingentált szemfölötti papok, orvosok, tanárok, tanítók, művészek stb. odatelepítését megkönnyíteni igyekeznek, ezek ottani számarányában tetemes javulást eredményezhetnének. A zsidóknak Newyorkban egyedül több mint 450 közművelődési intézetük, 9 nagy kórházuk és 15 árvaházuk van. A zsidók newyorki mezőgazdasági és ipari segélyegyesülete jelentése szerint ennek 20 évi fennállása óta a zsidó farmerek száma az Egyesült Államokban tetemesen emelkedett és mindig emelkedőben van. Az 1900-ik évben az Egyesült Államokban mindössze csak 215 zsidó család foglalkozott mezőgazdasággal, mostani számuk jóval meghaladja a hatvanezeret. Az ezektől most megművelt földterületek meghaladják az egymillió adrest, amely terület 1900-ban csak tizenhétezer volt. Pénzértékben a most megművelt terület meghaladja a százmillió dollárt. Kanadában az első zsidó telep 1760-ban keletkezett Montreal közelében egy Aaron Hart nevű hajdani angol zsidó katona által. Az első zsinagógát 1789-ban építették. Zsidóellenes törvények 1837-ig voltak érvényben Kanadában, amely államban pedig 1881 ig mindössze 667 zsidó élt. 1901-ben már 16.090 zsidót találunk Kanadában, 1901 óta pedig több mint 100.000 zsidó vándorolt Európából Kanadába. Ma Montreal, Torontó, Winnipeg három jelentékeny városában egyedül az ott lakó zsidók számát 200.000-nél többre becsülik. Kanadában, Argentiniában és Brazíliában ezeken kívül számos zsidó kolónia létesült. Az utolsó években Nagyrománia is tetemesen megnövesztette a zsidó kivándorlók számát, különösen az északnyugati határvidékekről, elsősorban a határszéli Szatmár- és Máramaros megyékből, ahol a megélhetési viszonyok az elviselhetetlenségig megnehezedtek, tódulnak ki tömegesen Amerikába. 3 A teherán amerikai koszol és titkára meggyilkolásának borzalmas részletei Feldühödött mohamedások vérváddal illették a két amerikait. A konzult és titkárát a szó szoros értelmében agyonverték (Washington, július 31. Az Új Kelet tudósítójától) Rövid távirati jelentés alapján már hírt adott az Új Kelet arról a gyilkos merényletről, amelyet egy fanatikus néptömeg az EgyesültÁllamok teheráni konzulja, Imbrie őrnagy és annak titkára Seymour hadnagy ellen követtek el. Azok a jelentések, amelyeket a teheráni kormány a washingtoni perzsa követségnek küldött meg, a következőképen írják le a gyilkosság tragédiáját: Imbrie őrnagy és titkára Seymour hadnagy a szerencsétlen napon délután három óra körül Teheránnak abba a városrészébe kocsiztak ki, ahol a Skiakiman kútjai vannak. Skiakiman a szent lélekvándorlást hirdető egyház papja volt, aki körülbelül hetven évvel ezelőtt igen sikeres eredménnyel harcolt az összes többi szekták ellen. A kutakat az ő tiszteletére építették és a hivő muzulmánok tömegesen zarándokoltak el a kutak mellé, hogy ott végezzék el áhitatosságaikat Amikor az őrnagy a festőién tarka tömeget észrevette, megállította a kocsit. — Erről a csoportról — mondotta titkárának — fényképfelvételt fogok készíteni, ilyen tarka csoportot nem egyhamar fogunk látni. Mindkét utas kiszállt a kocsiból és az őrnagy felállította a gépét. Amikor a perzsák ezt észrevették, dühös átokban fakadtak ki. — Ezek meg akarják mérgezni a hutáinkat, kiáltozták össze-vissza, ezt ne tűrjük, le a keresztény kutyákkal. Az őrnagy eleinte nem vette komolyan a kiáltozást és továbbra is fényképezőgépével babrált. A tömeg azonban egyre fenyegetőbb magatartást tanúsított. Most már nemcsak azt kiáltozták a perzsák, hogy az idegenek a kutakat akarják megmérgezni, hanem azt is, hogy mohamedán gyermekeket gyilkolnak meg. — Igen, igen — kiáltoztak minden oldalról — ezek azok, akik a kis Mohamedet meggyilkolták s azután megállapították, hogy eltűnt. Néhány pillanat alatt a tömegen irtózatos izgatottság vett elő. Imbrie őrnagy is észrevette, hogy a dolog túlságosan komolyra fordult és hamar felugrott a kocsijára, miközben intett a titkárának, hogy kövesse őt. A kocsis a következő pillanatban a lovak közé csapott és vad iramban hajszolta a lovakat. Amikor a tömeg észrevette az amerikaiak menekülését, valósággal őrjöngeni kezdett. — Utánuk, utánuk — kiáltották, ne engedjük őket élve elmenekülni. Asszonyok és férfiak szaladtak a kocsi után, de már nem tudták beérni. Egy mohamedán azonban, aki motorbiciklin ült, a lovassági kaszárnyánál utólérte a kocsit. Megragadta a lovak zablását, megállította a kocsit, míg az üldöző tömeg oda nem ért. A tömeg szoros gyűrűkben fogta körül a kocsit és ütni kezdte a két amerikait. Előbb Imbriet húzták ki a kocsiból, földre dobták és lábbal tapodták összevissza. A konzul súlyos sebektől vérezve, nagyokat nyögve emelkedett fel a földről: — Protestálok ... — mondotta angolul, de a mondatát már nem tudta befejezni, mert egy kővel ugy halántékon vágták, hogy eszméletlenül terült el a földön. Ugyanígy bántak el a titkárával Seymour hadnaggyal is, amikor katonaság érkezett a helyszínre és visszaszorította a tömeget. A tömeg visszavonult, a katonák pedig kórházba szállították a két eszméletlen embert. A feldühödött tömeg azonban ide is követte az amerikaiakat és a félhalott Imbriet kivonszolták a kórházból s addig ütötték, verték, tapodtat rajta, amíg holtan nem terült el az ut porában. Seymour titkár az utolsó veréstől megmenekült, ő már a kórházban szenvedett ki. A perzsa kormány a legerélyesebb kézzel vezeti a nyomozást, amelynek eredményeképen máris száz embert tartóztattak le, akikre kemény büntetés vár. Újra munkában a berlini orosz képviselet Berlin, július 31. Az ismert incidens elintézése után, mely az orosz képviselet és a berlini rendőrség között felmerült, az orosz képviselet újra megkezdte tevékenységét.