Uj Kelet, 1924. szeptember (7. évfolyam, 197-221. szám)

1924-09-01 / 197. szám

Hétfő 1924 szeptember 1 U. KELET port az utóbuszról A fiatalember azt mondta, hogy mindennek a zsidók az okai Annak is, hogy ilyen kutyameleg idő van, annak is, hogy a nap süt, annak is, hogy minden reggel esik az eső és minden este esik a a lej, annak is, hogy drágaság van és egy nyak­kendő, ami régebben két korona volt, most száz­ötven lej, annak is, hogy háború volt, annak is, hogy még most sincs béke és végül ami mind­ezeknél jóval fontosabb, még an­nak is, hogy őt nem nevezték ki ellenőrnek az Arad-Csanádi Egye­sült Vasutaknál, mikor ő már a MÁV-nál is fő­kalauz volt 1918 ban. Az öreg­ember azután azt mondotta, hogy „Lehet, de nemigen hiszem.“ Erre viszont a fiatal­ember jött dühbe és kijelentette, hogy utóvégre „Nem is az a fontos, hogy maga öregem el­hiszi-e, vagy sem, beleegyezik-e, vagy sem, mert úgyis minden bajt a zsidók csinálnak, akiktől becsületes keresztény embernek még egy szál gyufát sem szabad elfogadni. Most pár percig csend lett, csak a motor zakatoló zója berregett. Azután a fiatal­ember cigarettát vett elő és gyufát kotorázott a zsebeiben. Nem talált sehol. Újra dühös lett. Majd lecsillapulni látszott és körülnézett az autóbuszba, hogy kit lehetne megszállítani egy szál gyufáért, mivel éppen senki nem cigarettázott­. Öt percnyi nézdegelés után rajtam akadt meg a szeme. Fel­állt. Hozzám lépett és finom, udvarias hangon, egy szál gyufát kért tőlem... K­S. Incidens egy zordarcú fiatalember és egy kis diák között. Az antiszemita, akinek nincsen egy szál gyufája­­. Autóbuszra ültem a barátommal, mivel más dolgunk nem volt és elhatároztuk, hogy ma dél­után „futóbusz­zni“ fogunk. Az autóbuszra a Piata Uniriin ültünk fel én és a barátam­. Mind­kettőnk arcáról a feo­dttgságsugarak ragyogtak szerte, mert egy csendes zugban éppen tít nap váltottuk meg csak úgy négyszemközt egymásnak, hogy ő kétezer, én m­i egy­szer ültünk autóbuszon, ifjút élttünk tizennyolcesztendős pályafutása alatt. Tehát felültünk az autóbuszra és az au­óbusz megindu­l azokkal, aki­k jámbor és kévést ó jámbor halandók az autót úszón voltak és akik ültek és akiknek körülbelül dolguk is volt továbbá velünk, kettőnkkel, akik állta­­k és akiknek körülbelül nem volt semmi különösebb dolgunk legfeljeb­b az, hogy vitessük magunkat egyik végállomástól a má­sik ! Mikor a kalauztól a Monostoron jegyet vettünk, bemondottuk a „Gara”-t,­iszont amikor az áll­­másnál vettünk jegyet, akkor rezignáltan így szól­tunk: „Monostor“. A Gara és a Monostor között a következőket figyeltem meg : II. Egy kisdiák véletlenül rálépett egy zordarcú ismeretlen fiatalember cipőjére, aki erre szénéiből szájonvágta a kisdiákot, szó nélkül bele­rúgott a kis­diákba, szónélkül beletörölte a poros cipőjét a kis­diák szép tiszta fehér zoknijától, amit, gondolom, még egy órája sincs, hogy ráadott a kedves ma­mája, s végül is (ezt már nem szó nélkül) kiabálni, ordítani, majd dühöngeni kezdett és amikor a kalauz, akinek nagy anyajegye volt a bal füle mö­gött, udvariasan caillipitani próbálta, akkor a zord­arcú fiatalember kijelentette, hogy ő tudja, hogy mit csinál, hogy ehhez senkinek semmi köze és hogy ő majd megmutatja ... És amikor ezt mon­dotta, hogy „ő majd megmutatja“, akkor a kalauz azt mondta neki, hogy mutassa meg az igazolvá­nyát, mert ellenkező esetben leszállítja az autó­busztól, ahol csak hatósági embernek van joga kiabálni, a civilnek pedig kuss. Erre viszont a zordarcú ismeretle fiatalember elhallgatott, leszállt és nem mutatta megte­m. Két ember azután elkezdett politizálni. Egy fiatal, meg egy öreg. Jobban mondva csak a fia­tal, mert az öreg hallgatott. Nagy pénzügyi krachot jósolnak a bukaresti lapok A Banca Naţionala okozta a pénzhiány elfajulását. Küszöbön több nagybank összeomlása (Bucur­est Bukarest, aug. 30, Az Uj Kelet tudó­sítójától.) A fővárosi bopok behatóin foglalkoztak a nagy pénzhiánnyal. Általános vélemény, hogy a nagy gazdasági krízisnek, melynek egyedüli okozója a pénzhiány, a Banca Naţionala magatartása az oka, amely az eddigi visszleszámítolási kölcsönöket csökkentette, holott az általános drágulás következ­tében azt emelnie kellett volna. Bankvezetőknek az a véleményük, hogy ebben a pénzügyminiszter politikája érvényesül és ezért sürgetik Bratiana Vicitila mielőbbi hazaérkezését, hogy mó­dot találja­nak a helyzet megváltoztatására. Az „Îndreptarea“ vezércikkben állapítja meg, hogy a pénzhiány tetőpontra hágott és a legopti­mistább bankkörök is tisztában vannak azzal, ha a helyzet nem változik, két-három héten belül óriási krach áll be. Különösen Erdélyben látja vigasz­talannak a helyzetet, ahol az egymásutáni csődök miatt munkások válnak munkanélkülivé és számos nagyüzemben nagy leépítés folyik. Cikkében oda konkludál, hogy rövidesen több nagybank is be­adja a kulcsot. Sándor szerb királyt rablók támadták meg Egy község lakossága elűzte a rablókat. Három halott­­Belgrád, aúg. 30. Az Új Kelet tudósítójától.) Nagy nyugtalanságot keltett a szerb fővárosban a lapoknak az a híre, hogy délszerbiai rablók hétfőn éjjel gépfegyvertűz alá vették, majd felgyújtották azt a falut, ahol a király ez éjszakát töltötte. A lapok jelentése szerint az uralkodó abban a komoly veszélyben forgott, hogy kíséretével együtt a rablók kezébe kerül. A király — a tudósítás szerint — a hétfői éjsza­kát Lebja falu vasúti állomásán töltötte. A falat két órakor Bakat Éliás ismert rablóvezér harminc­­tagú rablóbandája megtámadta, gépfegyverekből lőni kezdte s felgyújtotta. A rablók nem a királyt akarták elfogni és valószínű, hogy nem is tudták, hogy az udvar a faluban tartózkodik, hanem bosszúból intéztek támadást a falu ellen. Néhány lebjai polgár ugyanis a rablóvezér apjának perében terhelő vallomást tett, amelynek alapján a bíróság a rablóvezér apját halálra ítélte. A falu több háza lengett a rablótámadás követ­keztében, azonkívül két leányt és egy falubeli polgárt meg­ölt a rablóbanda. A lakosság felfegyvertett része fölvette a har­cot a rablókka­l, akiket több óra hosszat tartó küz­­delem után sikerült is elűzni. A felejtóiak kedden reggel hét órakor kü­ldött­­ségileg megjelentek a király előtt és elpanaszolták súlyos helyzetüket, amelybe azáltal kerültek, hogy a hatóságok elkobozzák fegyvereiket és így nem tudnak a túlfegyverzett rablók ellen kellőképen védekezni A király nyomban utasította a hadügy­minisztert, hogy a rablóktól veszélyeztetett vidéke­ken fegyverezzék föl a lakosságot. Az uralkodó és kísérete az előre megállapított program szerint a délelőtt folyamán elutazott Mit­­rovicára. Nagyatádi mégis visszavonja lemondását Minisztertanács előtt Eskütt Lajos panamavádja. Weltner Jakabnak ki­kézbesítették a vád­iratot. Károlyi Mihály és Kunfi Zs­imond külön bíróság elé kerülnek (Budapest, augusztus 30. Az Új Kelet tudó­­sítójától) Tegnap este a miniszterelnökségen minisztertanács volt, amelyen Bethlen István miniszterelnök, nagyatádi Szabó István föld­­mivelésügyi miniszter és Pesthy Pál igazság­üg­ylvminiszter is részt vettek... A­ tanácskozáson — hirszemnt — végleg latentestes­ atomj— arról az elhatározásáról, hogy Eskütt vádjai matt kilép a kormányból. A félhivatalos 18 Órai Újság viszont közli Nagyatádi nyilatkozatát amely­ben a földművelésügyi miniszter megcáfolja azt a hírt, hogy visszavonta volna lemondását. Bethlen ragaszkodott ugyan ehhez, de Nagyatá­dinak ma is az az álláspontja, hogy mint ma­gánember sokkal helyesebb­­ lenne szembenézni a panamavádakkal, mert mint fele­­s miniszter sok olyan részletet lesz kénytelen elhallgatni, amely teljesen tisztázná az Eskütt ügyet. Ha mé­­gis megtartaná tárcáját, ez csak azért történne, mert Bethlen szerint Nagyatádi lemondása sú­lyos komplikációkat vonna maga után. Mivel vádolják Weltner Jakabot A kiviteli panamaügy mellett élénken fog­lalkoztatja Budapest közvéleményét az emig­ránsok perének küszöbönálló tárgyalása. Az ügyészség vádiratát egyedül a­ Budapestre visszatért Weltner Jakab szocialista vezér ügy­védjének kézbesítették, a többi vádlott fölött in contumaciam fognak ítélkezni. A vádirat, amelyet dr. Mi?kó­cz y Ágost szerkesztett és dr. Polányi Aladár főügyészhelyettes írt alá, főleg a budapesti gyűjtőfogházban történt megállapodással foglalkozik, amikor Károlyi Mihály állítólag Weltner Jakab közvetítésével a letartóztatott Kun Béla kezére játszotta át a hatalmat. Az ügy előzményei a következők voltak. A szociáldemokrata pártban szervezett szedők sztrájkba léptek, hogy bolsevista irá­nyítással meglepetésszerűen végre lehessen haj­tani a tervezett puccsot. Március 20-án éjjel Pogány József autóra ültetett küldöncökkel hívatta össze a katonatanácsot a proletárdikta­túra kikiáltása végett. Másnap délután Landler Jenő, Weltner Jakab, Kunfi Zsigmond, Pogány József és Haubrich József a szociáldemokrata párt képviseletében megjelentek az országos gyűjtőfogházban és írásbelileg megállapodtak az ott letartóztatott kommunistákkal a köz­hatalom átvételéről. A kész megállapodást el­vitték a munkástanácshoz ratifikálás végett, nál és innaksttfk­ásár, kikkel együtt megfogalmazta azt az okiratot, amelyben Károlyi Mihály lemond a köztársa­sági elnökségről és a hatalmat átadja a szoci­alistáknak. Nem lehet tehát kétséges, — álla­pítja meg a vádirat — hogy a proletáruralom­nak ilyen módon való gyakorlása kimeríti a lázadás és felségsértés bűntettét. Nyomozólevél az emigránsok ellen Az ügyészség még azt is megjegyzi a Welt­ner elleni vádiratban, hogy Landler Jenő, Po­gány József, Kun Béla, Szántó Béla, Vágó Béla, Chlepko Ede, Leidnez Ernő, Göndör Fe­­renc, Kéri Pál és Simony­i Steiner Her­rik ellen nyomozólevelet­ kell kibocsátani, minthogy a vád tárgyává tett bűncselekmények elkövetése után megszöktek Magyarországról. Az ugyan­csak szökésben lévő Kunfi Zsigmondra és gróf Károlyi Mihályra vonatkozólag, akik a fenti bűncselekmények elkövetésével szintén alapo­san gyanusíthatók, azért nem terjeszthetett elő vádindítványt az ügyészség, mert az 1920. évi X. törvénycikk 16 szakasza értelmében elle­nük, mint az úgynevezett népköztársaság mi­nisztere és elnöke ellen nem a királyi bíróság, hanem az idézett törvény értelmében választott alkotmány­védelmi bizottságból alakuló bíróság illetékes eljárni. Amerika új követet küld Romániába Bukarest, aug. 30. Peter Jay, az Egyesült­Államok bukaresti követe, aki tudvalevőleg jelenleg Washingtonban van, ahol részletes jelentést tesz a bányatörvény miatt keletkezett konfliktusról, dip­lomáciai körök szerint nem tér vissza többé Buka­restbe. Hír szerint utódját már kinevezték.­­ Szeptember 1-től kezdve az előadások minden moziban . Írrr 071$flrillfik és minden nap pontosan d. u.UHUl AvIlUvUUVA ♦♦♦♦♦♦*«»«««♦*•♦♦♦»♦♦♦♦♦♦*♦♦♦♦♦♦+*++*************** — Ghandi Európában, Bécsből jelentik. A világhírű indiai szabadtáb­h.rco°, Mt­­hama Ghandi ma ideérkezett és tárgyalásokat folytatott a leg­jelentősebb pacifista politikusokkal és újságírókkal. Ghandi hétfőn tovább utazik Berlinbe.

Next