Uj Kelet, 1924. október (7. évfolyam, 222-243. szám)

1924-10-02 / 222. szám

StHUMTŐSfia, KUDO Ki FATAL US lYOIDâ 51&f-Xorozevár, 81. Baron A.lt'op, (Brassai­ utca) 10, Sittofon: Szerkesztőség 6* kiadóhivatal — 977 SB. N. Sz.------558 A Kéziratok kizárólag a Szerkesztőséghez cim- BSEdík Kéziratokat nev­etunk vissza. NAPILAP f'eliiv der Zionistischer Organisäti úisischer strasse 8. EAVi i Boaáiiákar Egész évre — — 856 Belévre — — 460 Negyedévre — — 248 Egy hónapr­a — 88 Egy szám ára pályaud­­ón és vidéken is 4 lei rarestben — 5#— C8ek Silsvákiákj E­gy hónapra — ck 36 — Egy szám — 1­50 1924 október 2 Csütörtök 1 Cluj-Kolozsvár ★ VII. évfolyam 4- 222. szám 1­9 85 Tisri 3 " Tagadás, mely állít Pár nappal ezelőtt szenzációs nyilatkozat látott napvilágot. O­emolu, a Banca Naţionala vezérigazgatója volt olyan bátor,"hogy a min­denható pénzügyminiszter konok felfogása el­lenére a külföldi tőke szükségességét, mint Románia gazdasági konszolidációjának egyetlen lehetőségét állította be és rámutatott arra, hogy az idegen tőke szerepe Románia gazdasági életében nemhogy káros hatásokat idézne elő, hanem éppen ellenkezőleg: enélkü­l az ország fejvesztve rohan a teljes gazdasági romlás felé. A tankkormányzó, mikor ezt a kijelentést tette, feltétlenül őszinteségének engedett és legjobb érzéseit szólaltatta meg. Nem valószínű, hogy Oromolu dezeortálni igyekezett volna Bratianu Vintilát, de sőt inkább minden jel arra vall, hogy a banki­ormányfő nyilatkozata ügyes tak­tikai fogás volt csak, amely végeredményben a Canossát járó pénzügyminiszter lel­kiismereté­nek megszólalása volt, akinek ma még nincs meg az erkölcsi ereje ahhoz, hogy régi téve­déseit, melyeket az ország oly súlyosan fizetett meg, saját maga ismerje be. A bankkormányzó kijelentésének súlyából mit sem von le az a mai bukaresti híradás, mely demontálni igyekezik Oromulu őszinte­ség­­rohamát és jónak látja kihangsúlyozni, hogy Oromulu és Bratianu Vintila között tu­lajdonképen nincsenek elvi ellentétek. Aki já­ratos a­ politika, különösen pedig a romániai politikusok kulissza mögötti játékaiban, az min­den bizonnyal kellő értékre tudja leszállítani a bankkormányzó dementálásának értékét és könnyen megállapíthatja, hogy Oromulu úr fogadkozása a leghangosabb igenlés tulajdon­képen. Régi jó latin mondás ez, hogy a hall­gatás igen sokszor beleegyezést jelent; százszo­rosan inkább beleegyezést jelent az, ha valaki az egyszer kimondott igent bizonyos elenged­hetetlen szemfényvesztések kedvéért nemmel cseréli fel. A bankkormányzó és pénzügyminiszter szelíd kacérkodása mögött tulajdonképen vehemens akarat húzódik meg, melynek immár legfőbb vágya: a külföldi kölcsön megszerzé­se Románia számára. Kissé merész hasonlatnak látszik, de valójában az az igazság, hogy Bratianu Vintila csak azért foglal el a külföldi kölcsönnel szem­ben passzív álláspontot, mert az immár ennek irányában heves szex elemre gyulladott pénz­ügy­min­iszternek az imádott szerelmi tárgy semmiféle biztató ígéretet nem tett e vágyak betöltésére. A külföldi kölcsön nem azért várat magára, mert Bratianu Vintila úgy akarja, hanem éppen ezért, mert Bratianu Vintila eddig mindent megtett arra nézve, hogy a külföldi tőke ne nagyon törje magát a pénz­ügyminiszter úr kegyeiért. A külföld nagyon jól tudja, hogy Románia dúsgazdag nyers­anyag területei, nagy fejlődésre hivatott ipari szervezetei a külföldi kölcsön által nagystílű lendületre kapnának, ha az anyagiak mellett adva volnának azok az erkölcsi feltételek is, melyeknek keretében egyedül képzelhető el zavartalan termelés és ipari felvirágzás. A kül­földi tőke bizalmának megnyerésére egyik leg­elen­gedhetetlenebb kellék az, hogy a belföld bizalma álljon vissza a kormányzattal szemben étt teljesíttessenek mindenekelőtt azok a fél feltételek, melyek egy normális gazdasági élet, egy szociális éleslátással felépített társadalmi rend megalapozásához szükségesek. Mi, akik annyiszor és oly eklatáns bizonyí­tékokkal megtámasztva hirdettük a külföldi kölcsön szükségességét, a bankkormányzó úr nyilatkozatát és az azt m­ég jobban megerősítő dementáló nyilatkozatot optimisztiku­san ítéljük meg. Mi abban a disszonánsnak látszó össz­hangból, mely a bankko­rmányzó és a pénzügy­miniszter föl­ött van, a jövő zenéjét halljuk és érezzük is ; a gazda­sági törvényszerűségek diád®lát sántító elméletek, tobzódó pártpoli­tika felett. Bratianu Vintila kétségtelenül hagy­nt, de ennyi ereje neki sincs, hogy az ele­mentáris szükségletek­­­avarcsa elöl kitérhes­sen. Miséi viharosabban, mír és pllenm­ondást nem flrőbben fel­szódtak ez ország gazdasági reorganizálását sürgető katasztrófák, annál job­ban és gyorsabban közeledünk ahhoz az idő­ponthoz, amikor Bratianu Vintila szerepet cse­rél Oremoluval és ő maga is elég erősnek fogja érezni magát arra, hogy a külföldi kölcsön szükségességét minden kertelés nélkül bevallja. Eme őszinteségi lehetőség előtt azonban még sok tennivalója van a kormánynak. A tevé­kenység tartalmát és lényegét két rövid szóban foglalhatjuk össze; e két rövid szó így hang­zik : „belső konszolidáció“. . Újabb fajvédő-puccstól tartanak Münchenben Hitler kiszabadulása napjára tervezik akciójukat a bajor nacionalisták. A kormány rendszabályai (München, október 1. Az Új Kelet tudósítójá­tól­ Mint ismeretes, a tavaly novemberi államcsíny miatt ötévi várfogságra ítélt Hitler Adolf puccs­­vezér amnesztiát kapott és a napokban kiszabadul. Ebből az alkalomból a müncheni védttrséget és a kar­hatalmi szerveket készenlétbe helyezték, mert a hatóságok attól tartsak, hogy a fajvédők zavar­­a»« «»a fo­gásokat fogtak rendezik A miniszterelnök kije­lentése szerint a kormány minden eszközzel meg­­akadályozza, hogy Hitler szabadonbocsátásakor meg ne ismétlődjenek a tavaly novemberi események. A bajor kormánynak állítólag bizonyítékai vannak arról, hogy Hitler a fogságból is titokban irányí­totta a nacionalisták szervezkedését. Minisztertanács előtt a szolnoki Ítélet Tömeges fegyelmi eljárások Indulnak. Pesthy Pál igazságügyminiszter nyilatkozata. Tiltako­dozásra készül a bírói kar­ ­Cluj-Kolozsvár, október 1. Az Új Ktlet tudó­sítójául.) Az a budapesti távirat, amely Ra­kov­szky Iván magyar Klügyapm­aster közeli lemondásáról adott hírt, korainak bizonyult. Tény azonban, hogy a csongrádi bombamerény­let ügyében hozott szom­os ítélet teljesen fel­kavarta a magyar közvéleményt és komoly politikai válságot idézett elő. A külföldi sajtó is elítélően ír a vádlottak felmentéséről. Az ítélet szerintük a magyar bíróság pártosságát bizonyítja, amit legjobban igazol az, hogy a felmentettek tiszteletére adott banketten az ébredők bizalmukat fejezték ki a bíróság iránt. Kínos feltűnést keltett az is, hogy a vizsgálatot vezető hatósági közegek ellen többrendbeli fegyelmit indítottak, amiért állítólag veréssel vallatták a vádlottakat. Fokozódott a bonyodalom Rukovszky bel­ügyminiszter nyilatko­zatával, amelyben jófor­mán dézsmálta a bíróságot, amely nem vette figyelembe az ügyben szereplő hatósági köze­gek eskü alatt megerősített megállapításait és ezzel aláásta a közrendészeti hatóságok tekin­télyét. Ugron Gábor ezért meg is támadta a belügyminisztert, akinek sen­kiesetre sem volt joga egy folyamatban le­vő ügyben kritikát gyakorolni a bírói eljárás fölött. A képviselő általában elítéli a hatós­ágok egymás közötti civa­­kodását és az egész ügyből egyetlen fontos momentumként azt emeli ki, hogy a csongrádi bombamerénylet tettesei nem kerültek meg. Rikovszky belügyminiszter a félhivatalos „8 Órai Újság“-ban újabb nyilatkozatot tett közzé, melyben korrigálja minapi nyilatkozatát. Beismeri, hogy az ítéletet nem lehet kritizálni, de a bírósági eljárás egyes fázisait, vagy az ítélet indokálásaiban mutatkozó esetleges jelen­ségek szóvá tehetők. Éppen ezért egy minisz­tertől, akinek az ország közügyeinek valamelyik ágazatáért viselnie kell a felelősséget, me­g ke­vésbé lehet elvitatni azt a jogot, hogy a re­szortját érintő kérdésekben szóvá ne tegye a bíróság eljárását, ha ezt szükségesnek találja. A tegnapi minisztertanács hosszasan foglalkozott a c­songrádi bomba­per­ben hozott ítélet körül támadt bonyodalmak­kal és megállapította, hogy az ügyész felebbe­­zése miatt a szolnoki ítélet még felsőbbfokú bírói ítélkezés alatt áll és ezért az ügy végle­ges befejezését a bíróság iránti bizalommal és megnyugvással kell bevárni. A honvédelmi mi­niszter írásbeli panaszt emelt az igazságügy­térnél amiatt, hogy a csendőrközegekkel mél­tatlanul jártak el a tárgyalás alatt. Mihelyt a közrendészeti tisztviselők ellen tervezett vizsgá­latot lefolytatják, az igazságügyminiszter is vizsgálatot fog indítani a maga alantasai ellen, ha szükségét fogja látni. Előbb azonban a pa­­­naszok alapján meg fogja vizsgálni a szolnoki tárgyalás menetét és ha azokból valóban kide­­rül, hogy a csendőrtanukat méltánytalanul ke­­zelték, az igazságügyminisztérium megteszi a törvényes lépéseket. A min­isztertanács határozta alapján illetékes helyen azt a k­ijelentést tették, hogy az ügyben teljes a megegyezés és szó sincs válságról. Az igazságügyminiszter kijelentette a lapoknak, hogy a bevezetendő vizsgálatot az illetékes ítélőtábla elnöke fogja lefolytatni. Kategoriku­san megcáfolja azokat a híreket, hogy meg akarják változtatni a bírói szervezetet. A tet­tesek utáni nyomozást tovább folytatják. Pesthy Pál még azt is mondotta, hogy ő szabad folyást enged a vizsgálatnak a csongrádi ügyben. Azt kell kideríteni, hogy történt-e ptrend­ellenes cselekmény, vagy nyilatkozat a főtár­gyaláson. A közvéleménynek nem szabad elfe­lejtenie, hogy egyelőre csak elsőfokú ítéletről van szó. A t­ábla felülbírálja majd a per során felmerült tárgyi bizonyítékokat és egyéb kö­rülményeket és csak azután fog végleges íté­letet mondani. A „Magyar Hírlap“ arról értesül, hogy a bírák körében mozgalom indult meg annak érdekében, hogy a bírák és ügyészek országos egyesületét rendkívüli közgyűlésre hívják össze. A közgyűlés tiltakozni fog mindennemű intéz­kedés ellen, amely a bírói függetlenséget gyengítheti. , a Jan­uárban törvénybe iktatják a Vadul Commercials Bukarestből jelentik: A buka­resti Romániai Kereskedők és Iparosok Szin­dikátusának küldöttsége kereste fel Tancred Constantinescu kereskedelmi minisztert, akinél a Vadul Commercial törvénybe iktatását köve­telte A miniszter megígérte, hogy a Vadul Commercialt januárban a parlament elé terjeszti.

Next