Uj Kelet, 1926. január (9. évfolyam, 1-24. szám)
1926-01-01 / 1. szám
Ezerkilencszázhuszonhat A polgári újesztendő, túl minden vallási vonatkozáson, számunkra is jelentős dátum,, amelynek határkövénél meg kell állanunk, hogy mérleget készítsünk az elmúlt munkaévről és sejtéseink fátyolén keresztül előre kémleljünk az" ismeretlen jövőbe. Ezt a polgári évet, miként a világháború óta majd, valamennyit, szintén passzívával zárjuk le. És ezt nemcsak képletesen kell érteni. A passzíva nemcsak az erkölcsi és szellemi értékek világában mutatkozik, de a kereskedelmi és gazdasági élet rideg számai között is. Egész Európa jelentős mértékben lett szegényebb az 1925. esztendőben s a legtöbb ország, a győző államokat sem kivéve, a fokozatos gazdasági züllés, a pauperizálódás és a termelési anarchia lejtőjére került. Közgazdasági szakértők számszerűleg is ki tudják mutatni, hogy az egyes állami és magángazdaságok milyen érték és vagyoncsökkenést szenvedtek az elmúlt évben. Egész természetesnek kell vennünk, hogy ebben az általános gazdasági depresszióban a zsidóságot érte a legérzékenyebb veszteség. Mert eltekintve a mindenkire egyformán nehezedő gazdasági válságtól, a zsidóságra a legtöbb európai államban még külön gazdasági nyomások is nehezedtek. A lengyelországi zsidóságot alapjaiban rendítette meg a krízis és a zsidó egzisztenciák százezreit érte utól, vagy fenyegeti a tragikus összeomlás. Romániában és szűkebb hazánkban, Erdélyben ha nem is ilyen ijesztő mértékben, szintén súlyos pusztításokat okozott a gazdasági anarchia és a rosszindulatú kormánypolitika. Aki nyitott szemmel figyeli az eseményeket, megrettenve állapíthatja meg, milyen elszomorító mértékben rosszabbodott az erdélyi zsidóság gazdasági helyzete az elmúlt esztendőben. Úgyszólván észrevétlenül mindenki szegényebb lett. Ha továbbra is e kettős nyomás fog nehezedni Erdély zsidóságára, úgy az 1926 év elé nem tekinthetünk túlságos nagy optimizmussal. A politikai mérleg nem nyújt sokkal vigasztalóbb képet, mint a gazdasági. Bár Locarno határozott aktívumként könyvelhető el, amely lényeges mértékben enyhítette az európai államok között fenforgó feszültséget, mégis csak egy részleges elintézése volt a nagy probléma-Silexumnak és továbbra is meghagyta azos zűrzavart, amely a világpolitikában uralkodik. Locarno csak azoknak szolgáltatott igazságot, akik a zöldasztal körül ültek, de megfeledkezett igazságot tenni azok között, akik a tárgyalószobákból kitnrekedtek. Locarno figyelmen kívül hagyta az ébredő Kelet egyre közvetlenebbül fenyegető intelmét és figyelmen kívül hagyta a hatalmas orosz kolosszust. A keleti népek ítélete szerint Locarnoban csak megújították a versallesi szerződést azzal a különbséggel, hogy a koncból most már Németországnak is juttattak valamit és ezt is csak azért, hogy a nagyhatalmak annál felszabadultabb erővel folytathassák elnyomó gyarmatpolitikájukat Keleten és Délen. Ez a meglátás természetesen egyoldalú, de elég szerencsétlenség a világra,hogy milliók lelkében ilyen meglátások érlelődhetnek meg. A helyzet tehát az, hogy míg nyugaton egy lépéssel közelebb jutottunk a békéhez, addig keleten legalább ugyanannyit, vagy még többet távolodtunk tőle. A világpolitikai zűrzavarnál nem kevésbbé volt kaotikus a román belpolitika elmúlt esztendeje. A liberális diktatúra ebben az évben is teljes erejével ráfeküdt az országra és jóindulatú passzivitása mellett zavartalanul folyt tovább a szenvedélyeket felkorbácsoló antiszemita agitáció. Annak ellenére, hogy a kormány mandátuma már a legközelebbi hónapokban lejár, még halvány körvonalai sem bontakoztak eddig ki annak a kormánynak, amely a liberálisok után az uralmat átvehetné. A kisebbségek helyzete ebben az évben még bonyolódottabb és rendezetlenebb lett és a hurok, amelyet nyakunk köré csavartak, egy fokkal jobban összeszorult. Az a csalódás, amely a magánoktatási törvény tárgyalása során a kisebbségeket érte, a legbeszédesebb bizonyíték a helyzet vigasztalansága mellett. A visszapillantó szem kevés megnyugtató ponton pihenhet, meg az 1925 ik év zajló eseményei között. És mégis vannak vigasztaló jelenségek is. Nem a politikai porond piszkos küzdelmeiben és nem a gazdasági élet történt. DJJ KELET P cskk), W2&* Ijtimár 1 egyre erőteljesebben szólal meg az igazi béke után való vágyódás hangja. Az emberiség kezd belemenni az álmegoldásokba és a kábító zűrzavarba. Rendet akar, nyugalmat akar, igazságot akar. Ez a megismerés és ez a vágy az harcaiban.. De mélyen az emberek lelkiben tapfolató pozáávatni- amelyet ^.múltból maciink’ ---- - 1—' k*t veszünk ak az 1926-ik esztendőbe és re' átélnünk kell, hogy a következő évben előtérbe juthat majd az emberiségnek az a jobbik fele, amely egy tisztultabb és* becsületesebb kc-szak felé akarja vezetni a világot. Páris környékét elöntötte a Kiér adással fenyegetnek aa caaaea francia föltók. Újból lezuhant a* Eiffel-torony antennája* Angliából la orkánokat jelentenek (Pária,, december* 31. Az Új Kelet tudósítójától.) A Rajna néhány nap óta aggasztóan árad. A hajóforgalom teljesen megszűnt, a kikötőket elöntötte az ár, a raktárakat ki kellett üríteni. A főváros környékének mélyebben fekvő része is víz alatt áll. Hasonló jelentések érkeznek a többi fogókról is, amelyek közül különösen a Marne és az. Aisne fenyegetnek kiáradással. A Rhone elárasztotta Avignon várost. Egy Londonból, keltezett távirat azt jelenti, hogy a folyók ott is kiléptek medrükből. A nagy viharok követketében a vasúti forgalm, az egyes országrészekben, megakadái. Számos szerencsétlenség fordult elő, amelyek emaberáldozatokat követeltek. (Pária, december 31. Lapzártakor érkezett.) Csütörtökön reggel a fővárosban hatalmas erejű orkán pusztított, amely az Eiffel-torony antecméját újból leszakította. A körúton a szélvész egy százados fát ráfordított egy autóra, aexelynat három utasát agyonnyomta. Bern, december 3. A badeni tó áradásban van és tartamiuk attól, hogy kiönte. Köln városa szintén súlyos árvíz veszedelemben forog. ............................. - - . ■■■■ 1 ------------— rrrrrrr Egymillió munkanélküli van Ausztriában? és Németországban Ijesztő mértékben követik egymást az az ambesztia tetések (Bécs, december 31. Az Új Kelet tudósítójától.) A munkanélküliek száma Ausztria területén az utóbbi napokban háromszázezer«» emelkedett. A hivatalosan nyilvántartott és állami segélyt élvező munkanélküliek száma száznyolcvanezret tesz ki, ehez azonban hozzá kell számítani még legalább negyven százalékos azokból a munkanélküliekből, akiknek nincs segélyjogosultságuk, vagy akik már túl vannak azon az időtartamon, amíg a segélyre igényt tarthatnak. Az állami kincstár több mint kétmillió koronát fizet ki munkanélküli segély címén. A segélyösszeget évntefei hónapok folyamán elemelték fel ennyire, nyííbaaguing doiwingzuui, összeg, az Alpine Montangesellschafc üzembeszüntetése után már nem volt elegendő. Az Alpine Montangesellschafc feloszlása olyan, nagytömegű munkáselbocsátást vont maga után, hogy ez az egyetlen üzembeszüntetés tízszázalékkal szaporította a munkanélküliek számát. A katasztrófánig helyzet miatt tegnap rendkivülis minisztertanácsot tartottak, amelyen Rencht népjóléti miniszter fzz ajánlotta,, hogy a gazdasági helyzet jogvitájára, haladéktalanul lépjenek érintkezésbe a szomszédállamok fel és megfelelő kereskedelmi egyezmények által igyekezzetek az osztrák, iparcikkek exportját és, ezáltal, a megállott gyárak üzembehelyezését lehetővé tenni. Még súlyosabb krízist jelentenek a lapok Németországból, ahol a munkanélküliek száma az ország belsejében 567 ezerre, a megszállott területeken 1102 ezerre emelkedett. A „Vorwärts“ közlése szerint egyetlen hét alatt négy ustraiekhai loutonni uiuukouaikuil, sőt vannak városok, ahol számuk kétszeresére emelkedett. A kormány itt is a legnagyobb erőfeszítéssel igyekszik a helyzeten segíteni és egyelőre százmillió márkát utalt ki a munkanélküliek fel Részeg katonák a kolozsvári bodega-tulajdonosnől Az elfogott tottonok bolomorő vallomást tettek (Cluj-Kolozsvár, december 31. Az Új Kelet tudóajtójától.) Borzalmas rablógyilkosság történt ma éjjel a kolozsvári Pap-utca és Apáca utca sarkán lévő bodega-üzletben. Lázár Belén, a gyilkosáig áldozata éveken át volt tulajdonosnője az üzletnek. A negyven év körüli magános asszony tegnap este rendes időben zárta helyiségét és éjjel egy óra körül már meggyilkolva találták. A bűntényt, mint utóbb kiderült, két katona követte el, akik a bodega tulajdonosnőjét először megbecstelenítették, azután megfojtották. A tett elkövetése után a gyilkosok feltörték az üzleti fiókokat, összeszedték az asszony ékszereit és körülbelül ötezer lej kézpénzt magukhoz véve, elszöktek a tett sznhelyéről. A bestiális esetről alábbi tudósításunk számol be. A rémtettet Schwartz Ignác Gyulai Pál utcai cipész fedezte fel éjjel egy óra körül. Az esetet azonnal tudomására hozta a rendőrségnek, ahonnan nyomban két detektívet küldtek ki a felyszínre és széles körű nyomozást, vezettek be a rejtélyesnek látszó ügy kiderítésére. Alig kezdték meg azonban a nyomazást, a térparancsnokságiét kísértette a rendőrségre. A katona itt részletesem bevallotta, hogy egyik barátjával, Bratilescu Joannal követte el a gyilkosságot. Elmondotta, hogy barátjával együtt tegnep sokat ittak és hazafelé mentek, betértek Lázár Helén bodegájába, hogy még egy kis italt fogyasszanak. Itt a rolló már le volt húzva, de barátja felzörgette a tulajdonosnőt, aki úgy látszik régi ismerőse volt. Ismét elni kezdtek , annyira berúgtak, hogy ő már csak arra emlékszik, hogy barátja Bratilescu szemtelenkedét büzdett ez asszonnyal és mikor az nem hagyta magát, ő is közbelépett és ketten lefogtál. Nem akarták megölni, de nagyon kiáltozott és azért zsebkendővel betömték a száját. Mikor az asszony tovább ellenkezett, torkon ragadták és barátja bajonetjével addig ütötte, míg holtan terült el a földön. Mikor az asszony már nem mozdult többé, kutatni kezdtek az üzletben, ahonnan ékszert és pénzt véve magukhoz, megszöktek. A vallomás alapján a térparancsnokságról azonnal elővették Bratilescu Ioant, a tettes társát is és letartóztatták. Bratilescu a legnagyobb nyugalommal vallattta tettét, de mentségül felhozta, hogy nagyon részeg volt és igy nem volt beszámítható állapotban. A vallomások jegyzőkönyvbe vétele után a rendőrség újabb helyszíni szemlét tartott, ahol tanúvallomások hangzottak el aziránt, hogy a gyilkosok a tett elkövetésekor nem voltak részegek, egy katonát kísértek át a rendőrségre, aki bevallotta, hogy ő és egyik társa követték el a gyilkosságot. A térparancsnokagon ugyanis a szolgálatot tevő tiszt éjjel egy óra körül két hazatérő katonára lett figyelmes, akik nagy zajjal állítottak be a laktanyába. Felelőségre vonta őket, mire az egyik katona minden állapot nélkül kijelentette, hogy gyilkolt és kért a tisttet, tartóztassa le. A tiszt a katonát, akit tartana, Euaanuilnak hívnak és távirdász a térparancsnokságnál, nyomban letartóztatta és át * Brassóban hirdetéseket, előfizetéseket felvesz és reklamációkat elintéz az Uj Kelet brassói képviselője, az Elekas Hirlapiroda Str. Portii 83. SGT Ócskából uj ruhája lesz, ha színből festet, tisztittat.