Uj Kelet, 1926. február (9. évfolyam, 25-44. szám)

1926-02-01 / 25. szám

Hétfő, 1920 február 1 «·♦«·«««·»»»«»**«♦««*«♦♦*♦ — •♦♦♦♦«♦♦•♦*♦♦♦♦♦♦♦»♦* c Aki ott volt Kiss József és Aáldy Endre halálos ágyánál (Gherla-Szamosujvár, január 30. Az Új Kelet tudósítójától.) Jellegzetesen egyhangú életű városba Szamosujvár. A magába zárkózott örmények erdélyi metropolisa ez a város, amelynek lakói megszokott egyhangúságban élik napjaikat. Nagyobb jelentőségű szenzáció ritkán akad errefelé. Közismert típusú emberek laknak itt, akikről semmi újat nem lehet kitalálni. Szamosújvárt több közismert iskolája és a görögkatolikus püspöki rezidencia emeli városi rangra. Nevezetes fegyháza is van Szamosujvárnak. Ebben a fegyházban töltötte leghosszabb rabidejét és itt halt meg Rózsa Sándor, az egy­kori Magyar­ország koronázatlan rablókirálya. Elebei a különös figurájú szamosmenténi városká­ban lakik Sch. Ákosné úrhölgy, két nagy poéta emlékével a szívében. Álmatag hangon beszél róluk, miközben le kiszemei előtt egymásután vonulnak el azok a mozzanatok, amelyek a budapesti Liget­­szanatóriumban, a két nagy költő ápolása közben lelkébe rögzöttek. Kiss József, az örökös optimista, valamint Ady Endre a komor pesszimista élete utolsó lapjainak intimitásába vezet be beszéde fo­lyamán. Kiss József szenvedő betegsége alatt is az utolsó pillanatig megőrizte humoros kedélyét, ame­lyet rengeteg sok versében, szatíráiban és egyéb írásaiban olyan páratlan művésziességgel tudott ki­hozni. Ady Endre betegségének utolsó stádiumában már jóformán teljesen kizökkent emberi méltóságá­ból és erősen szaltált állapotban volt. Orvosai szi­gorúm megtiltották, hogy bárki meglátogassa. Ápolóin kívül, csak feleségének volt szabad bemene­tele hozzá. Azalatt a két hét alatt, amíg Ady a Liget szanatóriumban feküdt, a különös, gondos orvosi kezelés dacára gyakran voltak hisztérikus rohamai. Halála előtt egy pár nappal azonban már meg­nyugodott. Sőt, halála napján elméje is megtisztult, beszélni azonban nem tudott. ÚJ KELET Ma éjfélkor megszólalnak az összes kölni harangok (Köln, január 30. Az Új Kelet tudósítójától.) A kölni zóna teljes kiürítésének alkalmából, amely ma éjjel fog végbemenni, pontban éjfélkor megszólalnak Köln város összes harangjai. A Dom-téren az éjszakai órákban hatalmas felszabadítási ünnepséget rendeznek. Az egész várost kivilágítják és fellobogózzák. A véglegesen felszabaduló területek lakossága örömmámorban úszik. Kölni várost a francia csapatok hét esztendeig és két hónapig tartották megszállva. A diákság csak a numerusa klatusz ellenében hajlandó beszüntetni a zavargásokat Zsidó tiltakozás az egyetemi verekedések ellen (Bucuresti-Bukarest, január 30. Az Új Kelet tudósítójától.) Az egyetemi diákzavar­­gások tegnap délután is tartottak, noha az egyetemi tanács a legszigorúbb rendszabá­lyokat helyezte kilátásba a zavargókkal szemben. Anghelescu közoktatásügyi miniszter tudva­levőleg felhívást intézett az egyetemi diákság­hoz, amelyben arra kérn­e őket, hagyják abba a zavargásokat s lássanak hozzá végre a ko­moly tanuláshoz. Az antiszemita diákok nem válaszoltak erre a felhívásra a kijelentik, hogy a zavargások nem szűnnek meg mindaddig, 1. amig törvényhozásilag életbe nem lépte­tik a numerusz klauzuszt, 2. amig az egyetemi diákotthonokban zsidó , diákok is helyet kapnak és 3. amig Reiner professzor háborús műkö­dése ügyében a vizsgálatot le nem vezetik. A regáti zsidók szervezete, az Uniunea Evreilor Romani tegnap elnöki ülést tartott ebben az ügyben és tiltakozó manifesztumot tett közzé. Ebben a manifesztumban felemelik szavukat az ellen, hogy a zsidó diákok tanul­mányai elé akadályokat gördítsenek és tilta­koznak a kormánynak a zavargókkal szemben tanúsított hallgatólagos magatartása miatt. Sir Alfred Mond kilépett a liberálisoktól és belépett a konzervatív pártba Az ismert cionista pat­ifit­us ellenezte Lloyd George pártjának balra­­tolódását. Sir Alfred Mond tálcát kap a Baldwin-kabinetben ? (London, január 30. Az Új Kelet tudósító­­jától.) Az angol politikai köröket sir Alfred Mond­nake, az ismert kiváló politikusnak, a Lloyd George-kormány volt miniszterének, a liberális pártból való kilépése foglalkoztatja. A liberális párt, amelynek élén tudvalevőleg Lloyd George áll, az utóbbi időben erősen revideálta programját és több olyan pontot vett fel abba, amely éles ellentétben áll a párt múltjával. Többek között elhatározta a párt, hogy radi­kálisabb földreformot követel és hogy az összes­­ társadalmi kérdésekben, így elsősorban a bá­nyák és üzemek nacionalizálása kérdésében az eddiginél baloldalibb politikát fog folytatni. A párt programjának ez a radikalizálódása azzal az eddig még csupán legdiszkrétebben hangoz­tatott intencióval történik, hogy idővel a libe­rális párt egyesüljön Macdonald munkáspárt­jával. Sir Alfred Mond, aki egyébként Lloyd George legrégibb barátai és hívei közé tarto­zik, már az első pillanattól kezdve tiltakozott a párt politikájának balratolódása ellen és min­dent megkísérelt, hogy Lloyd Georgeot a pro­gramreformtól eltérítse. Ez a szándéka azonban nem járt sikerrel. A párt többsége elfogadta Lloyd George propozícióit és a munkaprogramba felvette úgy a fokozottabb földreform, mint a részleges nacionalizálás követelését. Sir Alfred Mond ennek következtében kényszerítve látta magát, hogy a pártban viselt tagságáról lemond­jon. Lemondólevelét tegnap juttatta el a párt elnökéhez, Lloyd Georgehoz, aki a legnagyobb megütközéssel értesült sir Alfred Mond kiválá­sáról és megütközése pillanatában azt a merész hasonlatot kockáztatta meg, hogy sir Alfred Mond sem cselekedett másként, mint fajának egyik általánosan ismert képviselője. Ezt a rossz indulatú célzást nyilvánvalóan az áruló Judás Iskariotra értette. Lloyd George merész kije­lentése londoni politikai körökben kínos kon­sternéciót váltott ki. Sir Alfred Mond egyidejűleg belépett a kon­zervatív pártba, amely tudvalevőleg, élén Bald­­winnal, jelenleg is kormányon van. Politikai körökben bizonyosra veszik, hogy sir Alfred Mond lépését zsidó körökben is, minthogy a kiváló konzervatív politikus tudvalevőleg egyike a legbefolyásosabb angliai cionistáknak, aki­nek Palesztina újjáépítése terén nagy érdemei vannak. 3 ZSIDÓ KÖZÉLET *■ ' Február 28-án lesz a marosvásárhelyi körzet konferenciája Az Erdélyi Zsidó Nemzeti Szövetség által megkezdett körzeti konferenciák sorában, a dési mán Marosvásárhely következik. Eredeti­leg a marosvásárhelyi körzet konferenciája lett volna az első, de ezt technikai okok miatt január 31-ről február 23-ra halasztották. Brassóban az Erdélyi Zsidó Nemzeti Szövetség helyi cso­portja január 1- én tartotta tisztújító közgyű­lését, amelyen a következő új vezetőséget vá­lasztották meg: Dr. Ritter Samud elnök, alel­nök dr. Adler Izidor, titkár Feiler Dezső, jegyzők Sugár Böske és dr. Springer Artur, pénztáros Kinzig Rezső, ellenőrök Berger Nán­dor és, Bernáth Béla. A választmány tagjai : Szegő Árpád, Herskovits Adolf, Sebeni Izsó, dr. Schlesinger Salamon, Sole Miksa, Feiler Pál, Kahána Bernát, Róth Lázár, Gruber Emá­­nuel, Stern Lipót, dr. Fischer Gyula, Frehnbach Béla, Ascher Henrik, Sole Izidor és Schul György. Keren Ksremet-biztos Gruber Emánuel Déván A dévai helyi csoport január 24 én tartott meg tisztújító gyűlését dr. Szegő Ernő el­­­öklete alatt, aki a marosvásárhelyi konferen­cia határozatairól számolt be, mint a helyi cso­­­port delegátusa. Özv. Mihályi Károlyné a Keren Kajemet munkájáról tartott beszámolót. A gyűlés az Egil''s úrhölgynek jegyz­őköny­vi köszönetet sza­vazott meg. Dr. Laufer Andor titkár tartott jelentést a helyi csoport múltévi működéséről és a cionista propaganda dévai helyzetéről, úgy a KKL biztos, mint a titkár jelentése kielégítő eredményt mutat. Gál Ármin pénztárnok tett ezután beszámolót, majd a közgyűlés jegyző­könyvi köszönetét szavazva a vezetőségnek, meg­adta a felmentést. Werner Rudolf javaslatára a közgyűlés egyhangúlag a régi vezetőséget választja meg. Elnök dr. Szegő Ernő, alelnök Fenichel Simon, titkár dr. Laufer Andor és Izsák Ár­min, pénztárnok Gál Ármin, jegyző Schechter László, ellenőr Ci­rányi-Citron Sándor, a vá­lasztmányba pedig beválasztották a Barisszia, Aviva, Somra és Sómér csapatok egy-egy tag­ját. Dr. Szegő elnök a vezetőség nevében is megköszönte a közgyűlés bizalmát,és ezek után a gyűlés véget ért. Ady Endre haldoklása alatt az or­vosokon és Sd­. Ákosné úrhölgyön kívül senki sem volt jelen. Csendesen és észrevétlenül halt meg a nagy poéta, merő ellentétben harcias jellemével. Halálának hírére a Petőfi Kultúregyesület bizottsága jelent meg leg­először a helyszínen. A bizottság tagjai ereklyének kérték el azt a lepedőt, amely a nagy költő testét az utolsó pillanatokban takarta. Kiss József merő ellentéte volt pályatársának betegségének legválságosabb pillanataiban is. A legvidámabb hangulatban tartotta az egyébként ko­mor szanatóriumot. Felegségével már a kora reggeli órákban végigsétálta a szanatórium folyosóit és kert­jét. A két összealszott, törpe emberpár rövidesen az egész kórház kedvel­tjei lettek. A szanatórium humánus érzelmű főigazgatójával, dr. Jakobival igen gyakran összekoc­cant, különösen a diétáskoszt miatt. Mindenesetre ezek az összekoccanások soha­sem voltak komolyabb természetűek. Midőn Kima József belátta, hogy ő semmire sem mehet a keményfejű főorvossal, névjegyén a következő élces sorokat irta Sch. Ákosné úrhölgy­­nek: „Kedves Nagysád! Köszönöm szives figyel­mét, a virágokat. Protezsáljon be kérem dr. Jakobi igazgató úrnak, hogy mentsen fel a diétás koszt alól. Jó nekem a közönséges parasztkonyha is. Nincsen nekem semmi bajom, csak egy kicsit meg­szürkültem. Legközelebb lenyirstom a szakállamat és letagadok egy csomó esztendőt. Kiss.“ E sorok megírása után egy pár napra a költő valóban bebizonyította, hogy a diétás kosztra nem reflektál. Egy délután, naplemente előtt, jobblétre szenderült. .. Fried Miksa

Next