Uj Kelet, 1926. február (9. évfolyam, 25-44. szám)
1926-02-01 / 25. szám
Hétfő, 1920 február 1 «·♦«·«««·»»»«»**«♦««*«♦♦*♦ — •♦♦♦♦«♦♦•♦*♦♦♦♦♦♦♦»♦* c Aki ott volt Kiss József és Aáldy Endre halálos ágyánál (Gherla-Szamosujvár, január 30. Az Új Kelet tudósítójától.) Jellegzetesen egyhangú életű városba Szamosujvár. A magába zárkózott örmények erdélyi metropolisa ez a város, amelynek lakói megszokott egyhangúságban élik napjaikat. Nagyobb jelentőségű szenzáció ritkán akad errefelé. Közismert típusú emberek laknak itt, akikről semmi újat nem lehet kitalálni. Szamosújvárt több közismert iskolája és a görögkatolikus püspöki rezidencia emeli városi rangra. Nevezetes fegyháza is van Szamosujvárnak. Ebben a fegyházban töltötte leghosszabb rabidejét és itt halt meg Rózsa Sándor, az egykori Magyarország koronázatlan rablókirálya. Elebei a különös figurájú szamosmenténi városkában lakik Sch. Ákosné úrhölgy, két nagy poéta emlékével a szívében. Álmatag hangon beszél róluk, miközben le kiszemei előtt egymásután vonulnak el azok a mozzanatok, amelyek a budapesti Ligetszanatóriumban, a két nagy költő ápolása közben lelkébe rögzöttek. Kiss József, az örökös optimista, valamint Ady Endre a komor pesszimista élete utolsó lapjainak intimitásába vezet be beszéde folyamán. Kiss József szenvedő betegsége alatt is az utolsó pillanatig megőrizte humoros kedélyét, amelyet rengeteg sok versében, szatíráiban és egyéb írásaiban olyan páratlan művésziességgel tudott kihozni. Ady Endre betegségének utolsó stádiumában már jóformán teljesen kizökkent emberi méltóságából és erősen szaltált állapotban volt. Orvosai szigorúm megtiltották, hogy bárki meglátogassa. Ápolóin kívül, csak feleségének volt szabad bemenetele hozzá. Azalatt a két hét alatt, amíg Ady a Liget szanatóriumban feküdt, a különös, gondos orvosi kezelés dacára gyakran voltak hisztérikus rohamai. Halála előtt egy pár nappal azonban már megnyugodott. Sőt, halála napján elméje is megtisztult, beszélni azonban nem tudott. ÚJ KELET Ma éjfélkor megszólalnak az összes kölni harangok (Köln, január 30. Az Új Kelet tudósítójától.) A kölni zóna teljes kiürítésének alkalmából, amely ma éjjel fog végbemenni, pontban éjfélkor megszólalnak Köln város összes harangjai. A Dom-téren az éjszakai órákban hatalmas felszabadítási ünnepséget rendeznek. Az egész várost kivilágítják és fellobogózzák. A véglegesen felszabaduló területek lakossága örömmámorban úszik. Kölni várost a francia csapatok hét esztendeig és két hónapig tartották megszállva. A diákság csak a numerusa klatusz ellenében hajlandó beszüntetni a zavargásokat Zsidó tiltakozás az egyetemi verekedések ellen (Bucuresti-Bukarest, január 30. Az Új Kelet tudósítójától.) Az egyetemi diákzavargások tegnap délután is tartottak, noha az egyetemi tanács a legszigorúbb rendszabályokat helyezte kilátásba a zavargókkal szemben. Anghelescu közoktatásügyi miniszter tudvalevőleg felhívást intézett az egyetemi diáksághoz, amelyben arra kérne őket, hagyják abba a zavargásokat s lássanak hozzá végre a komoly tanuláshoz. Az antiszemita diákok nem válaszoltak erre a felhívásra a kijelentik, hogy a zavargások nem szűnnek meg mindaddig, 1. amig törvényhozásilag életbe nem léptetik a numerusz klauzuszt, 2. amig az egyetemi diákotthonokban zsidó , diákok is helyet kapnak és 3. amig Reiner professzor háborús működése ügyében a vizsgálatot le nem vezetik. A regáti zsidók szervezete, az Uniunea Evreilor Romani tegnap elnöki ülést tartott ebben az ügyben és tiltakozó manifesztumot tett közzé. Ebben a manifesztumban felemelik szavukat az ellen, hogy a zsidó diákok tanulmányai elé akadályokat gördítsenek és tiltakoznak a kormánynak a zavargókkal szemben tanúsított hallgatólagos magatartása miatt. Sir Alfred Mond kilépett a liberálisoktól és belépett a konzervatív pártba Az ismert cionista patifitus ellenezte Lloyd George pártjának balratolódását. Sir Alfred Mond tálcát kap a Baldwin-kabinetben ? (London, január 30. Az Új Kelet tudósítójától.) Az angol politikai köröket sir Alfred Mondnake, az ismert kiváló politikusnak, a Lloyd George-kormány volt miniszterének, a liberális pártból való kilépése foglalkoztatja. A liberális párt, amelynek élén tudvalevőleg Lloyd George áll, az utóbbi időben erősen revideálta programját és több olyan pontot vett fel abba, amely éles ellentétben áll a párt múltjával. Többek között elhatározta a párt, hogy radikálisabb földreformot követel és hogy az összes társadalmi kérdésekben, így elsősorban a bányák és üzemek nacionalizálása kérdésében az eddiginél baloldalibb politikát fog folytatni. A párt programjának ez a radikalizálódása azzal az eddig még csupán legdiszkrétebben hangoztatott intencióval történik, hogy idővel a liberális párt egyesüljön Macdonald munkáspártjával. Sir Alfred Mond, aki egyébként Lloyd George legrégibb barátai és hívei közé tartozik, már az első pillanattól kezdve tiltakozott a párt politikájának balratolódása ellen és mindent megkísérelt, hogy Lloyd Georgeot a programreformtól eltérítse. Ez a szándéka azonban nem járt sikerrel. A párt többsége elfogadta Lloyd George propozícióit és a munkaprogramba felvette úgy a fokozottabb földreform, mint a részleges nacionalizálás követelését. Sir Alfred Mond ennek következtében kényszerítve látta magát, hogy a pártban viselt tagságáról lemondjon. Lemondólevelét tegnap juttatta el a párt elnökéhez, Lloyd Georgehoz, aki a legnagyobb megütközéssel értesült sir Alfred Mond kiválásáról és megütközése pillanatában azt a merész hasonlatot kockáztatta meg, hogy sir Alfred Mond sem cselekedett másként, mint fajának egyik általánosan ismert képviselője. Ezt a rossz indulatú célzást nyilvánvalóan az áruló Judás Iskariotra értette. Lloyd George merész kijelentése londoni politikai körökben kínos konsternéciót váltott ki. Sir Alfred Mond egyidejűleg belépett a konzervatív pártba, amely tudvalevőleg, élén Baldwinnal, jelenleg is kormányon van. Politikai körökben bizonyosra veszik, hogy sir Alfred Mond lépését zsidó körökben is, minthogy a kiváló konzervatív politikus tudvalevőleg egyike a legbefolyásosabb angliai cionistáknak, akinek Palesztina újjáépítése terén nagy érdemei vannak. 3 ZSIDÓ KÖZÉLET *■ ' Február 28-án lesz a marosvásárhelyi körzet konferenciája Az Erdélyi Zsidó Nemzeti Szövetség által megkezdett körzeti konferenciák sorában, a dési mán Marosvásárhely következik. Eredetileg a marosvásárhelyi körzet konferenciája lett volna az első, de ezt technikai okok miatt január 31-ről február 23-ra halasztották. Brassóban az Erdélyi Zsidó Nemzeti Szövetség helyi csoportja január 1- én tartotta tisztújító közgyűlését, amelyen a következő új vezetőséget választották meg: Dr. Ritter Samud elnök, alelnök dr. Adler Izidor, titkár Feiler Dezső, jegyzők Sugár Böske és dr. Springer Artur, pénztáros Kinzig Rezső, ellenőrök Berger Nándor és, Bernáth Béla. A választmány tagjai : Szegő Árpád, Herskovits Adolf, Sebeni Izsó, dr. Schlesinger Salamon, Sole Miksa, Feiler Pál, Kahána Bernát, Róth Lázár, Gruber Emánuel, Stern Lipót, dr. Fischer Gyula, Frehnbach Béla, Ascher Henrik, Sole Izidor és Schul György. Keren Ksremet-biztos Gruber Emánuel Déván A dévai helyi csoport január 24 én tartott meg tisztújító gyűlését dr. Szegő Ernő elöklete alatt, aki a marosvásárhelyi konferencia határozatairól számolt be, mint a helyi csoport delegátusa. Özv. Mihályi Károlyné a Keren Kajemet munkájáról tartott beszámolót. A gyűlés az Egil''s úrhölgynek jegyzőkönyvi köszönetet szavazott meg. Dr. Laufer Andor titkár tartott jelentést a helyi csoport múltévi működéséről és a cionista propaganda dévai helyzetéről, úgy a KKL biztos, mint a titkár jelentése kielégítő eredményt mutat. Gál Ármin pénztárnok tett ezután beszámolót, majd a közgyűlés jegyzőkönyvi köszönetét szavazva a vezetőségnek, megadta a felmentést. Werner Rudolf javaslatára a közgyűlés egyhangúlag a régi vezetőséget választja meg. Elnök dr. Szegő Ernő, alelnök Fenichel Simon, titkár dr. Laufer Andor és Izsák Ármin, pénztárnok Gál Ármin, jegyző Schechter László, ellenőr Cirányi-Citron Sándor, a választmányba pedig beválasztották a Barisszia, Aviva, Somra és Sómér csapatok egy-egy tagját. Dr. Szegő elnök a vezetőség nevében is megköszönte a közgyűlés bizalmát,és ezek után a gyűlés véget ért. Ady Endre haldoklása alatt az orvosokon és Sd. Ákosné úrhölgyön kívül senki sem volt jelen. Csendesen és észrevétlenül halt meg a nagy poéta, merő ellentétben harcias jellemével. Halálának hírére a Petőfi Kultúregyesület bizottsága jelent meg legelőször a helyszínen. A bizottság tagjai ereklyének kérték el azt a lepedőt, amely a nagy költő testét az utolsó pillanatokban takarta. Kiss József merő ellentéte volt pályatársának betegségének legválságosabb pillanataiban is. A legvidámabb hangulatban tartotta az egyébként komor szanatóriumot. Felegségével már a kora reggeli órákban végigsétálta a szanatórium folyosóit és kertjét. A két összealszott, törpe emberpár rövidesen az egész kórház kedveltjei lettek. A szanatórium humánus érzelmű főigazgatójával, dr. Jakobival igen gyakran összekoccant, különösen a diétáskoszt miatt. Mindenesetre ezek az összekoccanások sohasem voltak komolyabb természetűek. Midőn Kima József belátta, hogy ő semmire sem mehet a keményfejű főorvossal, névjegyén a következő élces sorokat irta Sch. Ákosné úrhölgynek: „Kedves Nagysád! Köszönöm szives figyelmét, a virágokat. Protezsáljon be kérem dr. Jakobi igazgató úrnak, hogy mentsen fel a diétás koszt alól. Jó nekem a közönséges parasztkonyha is. Nincsen nekem semmi bajom, csak egy kicsit megszürkültem. Legközelebb lenyirstom a szakállamat és letagadok egy csomó esztendőt. Kiss.“ E sorok megírása után egy pár napra a költő valóban bebizonyította, hogy a diétás kosztra nem reflektál. Egy délután, naplemente előtt, jobblétre szenderült. .. Fried Miksa