Uj Kelet, 1926. március (9. évfolyam, 45-70. szám)
1926-03-01 / 45. szám
2 pártnak is. A választójogi javaslat bizottsága ma délelőtt is ülést tartott és este is ülésezik. A kisebbségben maradt listákra vonatkozólag találtak egy megoldást, melyet azonban először Bratiana Jonesnek is el kell fogadnia és csak azután fogják nyilvánosságra hozni. Madgearu a Mussolini-féle reakciós választójogi rendszer bevezetésének hírével kapcsolatban a következőket jelentette ki: — A kormány elvesztette a fejét. Mussolini" rendszert bevezetni ott, ahol nincs Mussolini, annyit jelent, mint szeleket vetni és zivatarokat aratni. Az ország megelégelte a sok vihart és nyugalmat óhajt. Az egyesült ellenzék a községi választásoknál kiállotta a tűzpróbát, megmutatta milyen egységes és erős tud lenni. Az egyesült ellenzék vezetői között egyébként tegnap este hosszabb megbeszélés volt, amelyen elhatározták, hogy hétfőn Maniu Gyula egy deklarációt fog felolvasni a parlamentben, amelyben a választás eredményeképen az egyesült ellenzék követeli a kormány azonnali távozását. Az egyesült ellenzéki pártok között ma is egész nap folytak a megbeszélések. Az eddigi pesszimisztikus híreket, minden átmenet nélkül erős optimizmus váltotta fel, amit azzal magyaráznak, hogy a pártok közeledése magasabb utasításra történt. Ma délelőtt fokozott és erős tempójú tárgyalás indult meg a két párt között. Úgy hírlik, hogy már estére végleges határozatot hoznak a fúziót illetőleg. Jól informált körök szerint a magasabb helyről jött parancs egyszerre eliminált minden nehézséget és a két párt között már alig van olyan probléma, amely útját állaná a fúziónak. A közeli napok eseményeiről sokat beszélnek politikai berkekben. Egy héten belül újabb történelmi jelentőségű események zajlanak le a román politikai életben. HYPEROL VJ fertőtlenít, megvéd torokfájástól SZÁJVÍZ tabletta Kaphi-tó mindenütt.J Akiba írta Giszkalay János Egyébként jó oka volt rá, hogy keresse a magányosságot és hogy szép,, férfiasan mosolygó száján épen az Énekek Énekének füledt szerelmes strófái üljenek. A nagy pusztulás óta már tíz év múlott el. Akiba ebben az időben már túl volt az ifjúi életkoron, lassan már harminc éves is elmúlt, és asszonyt még nem ismert, családot nem alapított. Keleten még manapság is szokatlan dolog ez, de abban az időben és a zsidóságon belül, ahol szinte törvényerejű szabály volt az, hogy a férfinépség tizennyolc éves korában megházasodjon, szinte istentelen cselekedetszámba ment az ilyen koros legénység. De vérrel és hajszolásokkal terhes háborús idők voltak azok, nem alkalmasak a békés családalapításra és különben is kitörődött volna az ilyen ágrólszakadt, Sámsonizmu, tudatlan pásztoremberrel, hogy paraszti életét magába vonultan akarja végig tengődni, avagy asszonnyal akarja-e megosztani sovány juhászbérét. Senkit se érdekelt az, hogy mi lehet oka e robosztus am-haarez asszonytalanságának. Azt senki se tudhatta, hogy ebben a kemény paraszti koponyában évek óta szakadatlanul birkóztak a gondolatok és ezek a nyüzsgő, öklöződő gondolatok annyira megtöltötték, annyira lefoglalták egész lényét, hogy — — elfelejtett megházasodni. A gondolatai nem hagytak időt neki arra, hogy észre vegye saját magát és hogy észre vegye a nőket. Az ifjú férfi szerelmi vágya lefojtódott a lelkében, és mint minden lefojtott energia, addig gyűlt, addig sűrűsödött feszítő erővel, amíg végre — későn bár, — de annál nagyobb, annál végzetesebb erővel robbant ki belőle. És a késői terelemre-lobbanás még nem lett volna baj az olyan robosztus, őserővel telített lelki-testi szervezetnél, mint amilyen Akibáé volt. De a végzet úgy akarta, hogy ennek a paraszti nagy gyereknek nyílt, mosolygó tekintete olyan aszszonyon akadjon meg, aki szinte elérhetetlen magasságban állott fölötte. Kaiba Sávúdnak, a dúsgazdag nagyúrnak, Akiba kenyéradó gazdájának volt egy messze híres szépségű hajadon leánya. Akkor talán 17—18 éves lehetett. Pólyás gyerekkora óta Akiba szeme előtt nőtt fel. A fiatal és a patriarkális szokások szerint szinte a családhoz tartozó pásztor bizonyára sokszor játszadozott el a szép kicsi gyereklánykával, sokszor hozott neki a mezőről pöhös madárfiókákat, fűzfasípot vagy sásból font kicsi kosarakat és naplementekor, amikor már akolba terelte a gazda nyáját és letelepedett az udvar terebélyes fája alá, hogy elfogyassza szegényes cseléd estebédjét, — sokszor mesélt a tari szilája körül matató kislánynak vidám vagy komoly pásztormeséket és a kicsiny leányka ilyenkor tágranyitott szemmel leste a nagy darab pásztorember mélyen búgó szavát Ilyenkor aztán a zárkózott, emberkerülő öreglegény lelkéből szinte kiolvadt a beszéd. Mindaz a gondolat, ami egy napi néma egyedüllétben végig cikkázott nyugtalan agysejtjein, most szavakba kívánkozott és a hatalmas paraszt nyugodtan beszélhetett, hiszen senki se hallgatta, csak egy szép kicsiny gyerekleány, a házbéliek mit törődtek volna az együgyü pásztor beszédével. És Akiba ilyenkor elmondotta mindazt, ami a lelkét robbanásig megtöltötte: Jeruzsálem ostromának véres, hősies emlékeit, Josefus Flavius bitang árulását, és hogy hogyan hagyták cserben a népszabadság ügyét épen azok, akiknek a legmagasabban kellett volna tartaniok a zászlót, hogyan szökött meg, hogyan lopta ki irháját az ostromolt városból a híres tudós, Johanán ben Zakbai és általában hogyan gyűlöli — nem, nem gyűlöli, csak megvetik ezeket az istenes rabbikat, akik mostan is haszontalan vitatkozásokkal rontják a levegőt, ahelyett, hogy a letiport zsidó nép ügyére gondolnának. Mert jönni fog, jönni kell még hamarosan az új szabadságharc napjának: a hegyek között, titkos barlangokban ott rejtőznek és egyre gyülekeznek Bar Gióra katonái, Gus-Chalav maradék hősei és csak a jelet várják, a vezért várják, aki vezesse őket. Ilyesmiket beszélt esténként a pásztorlegény a kicsiny leánynak és lassanként valami meghitt, titkos barátság fejlődött ki közöttük. Akibának már életszükségévé vált ez a szép leányba, aki előtt szavakba önthette magát és mégis magának maradhatott, — mert hiszen csak egy kicsi gyerekleány volt aki hallgatta, — a leánykát pedig büszkeséggel töltötte el, hogy ilyen nagy, komoly ember, ilyen súlyos dolgokat beszél meg vele. Így történt ez estéről-estére és múltak a hetek és teltek a hónapok és fordultakaz évek: nagy, meleg együvészokásukban észre se vették volna, ha--------ha az idők múlása nem volna egyszersmind az érlelő istenakarat megteljesülése. De ez épen a mi egyetlen szent vigaszunk, hogy az idők múlása mindig új és új megteljesülésekkel terhes és boldog az, aki a saját megteljesülésére döbben benne. így történhetett az, hogy az egyik estén Akiba megdöbbenve vette észre, hogy nem az a bájos kicsi gyerekleány áll előtte, akit anynyira megszokott már tegnap és tegnapelőtt óta, hanem egy érett, ragyogó szépségű hajadon függeszti rá meleg tekintetét. A ráeszmélés első pillanatában mély megdöbbenés és fájó érzés tölthette el Akiba magányos lelkét. Folytatása következik. _________________ÚJ KELET Héfő, 1926 március 1 Jeruzsálembe helyezik át a hágai döntőbíróságot? (Newyork, február 27. Az Új Kelet tudósítójától.) Dir. Matinla Ranson, Albany amerikai város főrabbija, aki a nemzetközi jog terén egyike a legkitűnőbb tekintélyeknek, a napokban egy javaslatot terjesztett be a Nemzetközi Jog Társaságának ülésén, amelyben azt indítványozza, hogy a nemzetközi döntőbíróság székhelyét, amely jelenleg Hágában van, helyezzék át Jeruzsálembe. Dr. Marius frankon azzal támasztja alá indítványát, hogy Palesztina sok százmillió keresztény, zsidó és mohamedán ember szent földje és, mint ilyen, kiválóan alkalmas arra, hogy a nemzetközi béke biztosítására szolgáló intézmény székhelye legyen. Hivatkozik Albany főrabbija arra is, hogy ezzel az áthelyezéssel tulajdonképen Jezsaiás egyik próféciája menne teljesedésbe, amely erről a szentföldi döntőbíráskodásról szól és amely szó szerint feltalálható a Mid&h 4-ik fejezetének első bekezdésében is. Dr. Marius Ranson végül kifejtette, hogy a nemzetközi döntőbíróság működésének biztosítására feltétlenül szükséges, hogy Palesztina népjogilag teljesen semleges állam legyen. A főrabbi javaslatát legközelebb érdemileg tárgyalás alá veszik és nincsen kizárva, hogy a nemzetközi döntőbíróság már a közeljövőben átteszi székhelyét Hágából Jeruzsálembe. Magyarországon is megindult a komoly Palesztina-munka A rabbik támogatják a Palesztina-munkát. Vássonyi elítéli az „Egyenlőség“ Patesztina-ellenes magatartását. Palesztina plakátok budapesti űzletek kirakataiban. Tízezer perselyt helyez ki Magyarországon a Kerenyéjemet (Budapest, február 27. Az Új Kelet munkatársától.) Az elszáradt ág a zsidóság nagy virágzó fáján, valami új tápanyaghoz juthatótt, mert újra kibocsájtja bimbóit és nagy terméssel kecsegtet. Budapest , és egész Magyarország ott tart, hogy már lehet aktív Palesztinamunkáról beszélni. A szervezés tövises útja — melyet Székely Béla, mint jeruzsálemi kiküldött végez — már elérkezett egy kis tisztáshoz. A tövisek egy része ki van irtva és elégtétellel jelenthetjük, hogy Magyarországon a Palesztina munka országosan megindult. A hitközségek márkája A megindult munka két irányú, és pedig hitközségi és társadalmi. Az ország legtöbb hitközsége hivatalos programjába vette fel a Keren Kajemet támogatását. A budai hitközség például Barcs Károly udvari tanácsos, hitközségi elnök indítványára büdzséjébe tízmillió koronát vett fel palesztinai építő alapokra, a budai Chevra Kadisa, melynek elnöke dr. Schwabez Ernő, felvette a Keren Kajemetet hivatalos programjába. Temetések alkalmából a Chevra emberei viszik körül a Pinkászt és kérnek adományokat a Keren Kajemetnek. Ugyancsak Budán, amely fogékonyabb az ideális országvisszaszerző munka iránt, mint a csak szenzációkat hajhászó Pest — 50 tagú brit bizottság alakult dr. Szemere Samuné vezetésével. A Keren Kajemet bizottság bevezette az Erdélyben szokásos Palesztina teákat, melyek nemcsak anyagilag járulnak hozzá a Föld visszavásárlásához, de alkalmasak a Palesztina eszmének legszélesebb rétegek között való terjesztésére is. A budai hitközség hivatalosan összehívta vezetőségét, hogy meghallgassák Székely Béla előadását Palesztináról. Az előadásról Pfeiffer Ignác dr. nyugalmazott műegyetemi tanár, az „Egyetértés“-ben a legmelegebb hangon emlékezett meg. A budai hitközség beindított Palesztínamunkájához a kőbányai, újpesti és óbudai hitközségek is csatlakoztak. A rabbik állásfoglalása A vidék legtöbb hitközségében rendszeres KKL-munka folyik. Szegeden a dr. Riedl Samu vezetése alatt álló hitközség hivatalosan ién a KKL ügyeit. Legutóbb egy országos akciót indítottak dr. Löw Imánuel, szegedi főrabbi aranykönyvi bevezetőjére. Nagyjelentőségű és az eredmény biztos reményével tölti el a Palesztinamunka összes híveit az a tény, hogy a rabbik nyíltan foglalnak állást Erec Jiszráél mellett. Dr. Bernstein Béla, nyíregyházai főrabbi legutóbb nagy feltűnést keltő előadást tartott az IMI- ben Palesztináról.