Uj Kelet, 1926. június (9. évfolyam, 115-140. szám)

1926-06-01 / 115. szám

Kedd, 1026 júniusi zeti Szövetség, mely az eddigi, ellenkező kor­mányzati tendenciának köszönhette létét, ezt a talajt elveszítette a lába alól. Anélkül, hogy a legcsekélyebb jelentőséget is tulajdonítanám az ilyen, egyéni kortescélok szolgálatában megkockáztatott kitalálásnak, le akarom itt szögezni, hogy a cionizmussal, mely, túlzás nélkül hordható, az emberi szabadság­mozgalmak egyik legszebbike, nem fér össze az alakoskodás, a mellékutakon való járás. Soha nem jutott eszébe egyetlen zsidó cionistának sem, hogy a cionizmust a zsidóságon kívül lé­tező hatalmi tényező segítségével reákénysze­mítse a zsidóságra, nemcsak azért, mert ilyesmi a dolog természeténél fogva abszolúte­lhetet­­len, de azért is, mert ilyen külső segítségre a cionista ideológiának,-a­mely kizárólag a maga igazságánál fogva hivatott a­ zsidó lelkeket meghódítani, szüksége nincsen. Az „Erdélyi Zsidó Nemzeti Szövetség“ min­­­denkor félre nem érthető módon tiltakozott azon kormányintézkedések ellen, melyek az erdélyi zsidóság tagjait gyermekeik iskoláztatá­sának szabadságában korlátozták és mi sem ál­lott s áll távolabb azoktól, kikre az „Erdélyi Zsidó Nemzeti Szövetség“ vezetésének felelős­sége hárul, hogy az erdélyi zsidókra a kor­mánnyal reáoktrojáltassa a zsidó nemzetiséget. Mi igenis akarjuk, hogy mindenki, aki mó­zes vallásúnak született, zsidó nemzetiségűnek, vagy ami tulajdonképen mindegy, egyszerűen zsidónak vallja magát és ennek logikus folyo­mányaként szívvel-lé­lökkel cionista is legyen ; de ezt a célt kizárólag a cionista ideológia igazságának segítségével kivárjuk s úgy hisz­­szük, el is fogjuk érni. A „Magyar Párt" és a kormánypárt között létrejött megál­llapodásnak azt a kikötését, hogy mindenki szabadon határozhatja meg nemzeti­ségét és iskoláztathatja gyermekeit, az „Erdélyi Zsidó Nemzeti Szövetség“ is örömmel vette tudomásul, de természetesen úgy, mint eddig, ezután is a cionista ideológia igazságának alap­ján minden erdélyi zsidó lelket és energiát önmagának fog igényelni. A cionista eszmekör gócpontjában, mint már említettem, a zsidó nemzeti egység meg­szervezésének gondolata áll. Ezen egységet a palesztinul országépítési­­ vonatkozásban az egész világ zsidóságának, a diaszpórabeli zsidó léttel vonatkozásban pedig országonként az illető ország zsidóságának egyetemére kiterjedően megszervezni: ez, maga a palesztinai országépítés mellett, a cionista ideológiából eredő törekvések legfontosabbik... Éppen ezért e törekvés megvalósításának akadályául a cionista ideológiából eredő más törekvésnek, mint pl. a hebraizálás, nem sza­bad szolgáiné. Szóval, a cionizmus lényegéhez tartozik, hogy ha kell, önmagának részleges háttérbe szorítá­sával is, lehetővé tegye a zsidó nemzeti, vagy,­­ mivel ez azok előtt, akik az ismertette okok valamelyikénél fogva még húzódoznak ezen frazeológiától, kedvesebb,­­ a zsidó népi egy­ség megszervezését. Ilyen értelemben munkálkodik a cionista világszervezet vezetősége a palesztinai ország­építéssel vonatkozásban, az egész zsidó nép egyetemének az úgynevezett „Jewish Agency“­­ben való megszervezésén s ugyanily értelemben törekszünk mi, az „Erdélyi Zsidó Nemzeti Szövetség“ és a többi romániai cionista szerve­zetek vezetői a romániai zsidó nép egyetemét egy országos zsidó pártban megszervezni. Csak ebben ez országos zsidó pártban, mely­nek szükségességét éppen a lefolyt parlamenti választások tapasztalatai igazolják a legfénye­sebben s a­melynek létrehozatalára, remélem, most már nemsokára reákerül a sor, csak ebben az országos zsidó pártban, nem a „Magyar Párt“-ban, lesz majd helyük azoknak az er­délyi zsidóknak is, kik az „Erdélyi Zsidó Nemzeti Szövetség“-nek a hebraizálásra vonat­kozó programpontját nem helyeslik, mert azt az elvet, vallják, hogy az erdélyi zsidóság jövő generációit nem­ a palesztinai zsidósággal, ha­nem az erdélyi magyarsággal való kultúrakö­­zösségre kell felnevelni. A kulturaközösség nem jelent még politi­kai sorsközösséget, mint, a­hogy némelyek szeretik hangoztatni. Hiszen a romániai zsidó­ság politikai elhelyezkedését tárgyazó probléma megoldásának szempontjából annál, a tovább is fentartani óhajtott kulturális kapcsolatnál, mely egyes csoportjai és más népkisebbségek vagy a román néptöbbség között létezik, egy­felől azokat az imponderabiliákat, melyekből a zsidó érzés és öntudat öaszelévedik, másfelől azokat a szükségleteket, melyek e zsidóság összes csoportjaira nézve, bármily hitéleti, vi­lágnézeti, kulturális és szociális különbségek is álljanak fenn közöttük, azonosak, sokkal el­­határozóbbaknak kell elfogadni. Százezernél több szavazatot kapott a Huza­­párt a mostani képviselőválasztásokon! Ez a tény legyen mementó minden zsidó számára, aki eddig bármely címen, vagy ürügy alatt akár Magyar Párt, akár Uniunea Evreilor Români, akár Orthodoxia jelszóval elzárkózott az elől, hogy a romániai zsidóság egyetemének egy országos zsidó pártba való tömörítését elősegítse! A romániai zsidó nép létérdekeinek nevében jogom van követelni és követelem tőlük, tegye­nek félre minden oly politikai koncepciót, mely a zsidóság szétforgácsolására vezet és jöjjenek megcsinálni a romániai zsidóság nagy erő­koncentrációját, a romániai zsidó pártot! Legyen már vége a széthúzásnak! Fogjunk össze! Egyesüljünk! Évek óta eredménytelenül fáradoztam az irányban, de ez nem szüntette meg Internet, hogy előbb utóbb győz majd a jobb belátás s a zsidó érzés és akkor létrejön Romániában az a szervezett zsidó egység, mely minden igaz cionista ideálja. Fanatikus hittel hiszek a zsidó népi egység eszméjének diadalában s annak a reménységnek kifejezésre juttatásával zárom felszólalásomat, hogy nemsokára a romá­niai zsidó párt nagyváradi tagozatának meg­alakulását fogja itt kimondani egy nagy nép­­gyülés és azon nem csak mit nagyrabecsült hallgatóimat fogom viszontlátni, hanem a nagy­váradi zsidó közéletnek itt jelen nem levő ve­zető egyéniségeivel is lesz szerencsém talál­kozhatni. Éljen a cionista ideológia ! Éljen a palesz­­tinai zsidó nemzeti otthon! Éljen a zsidó népi egység! ÚJ KELET 3 Győződ a védnélküti forradalom Portugáliában De Cabas tábornok lett az új kormány elnöke. A parlament feloszlatása (Lisszabon, május 31. Az Új Kelet tudósítójától.) A portugál katonai forradalom véget ért és a forradalmárok győzelmével végződött. Peres tábornok ellenakciója kudarcot vallott, mert a kormányhű tábornoktól a katonák nagy része elpártolt és a főváros ellen vonult csapa­tok leverésére kiküldött kormányhű katonai formációk szállítását pedig a forradalommal szim­patizáló vasutasok megtagadták. A forradalmi csapatok vasárnap megszállták Lisszabont. A köztársaság elnöke, a „Chicago Tribune11 értesülése szerint Mendoza de Cibaz tábornokot, a forradalom vezérét bízta meg az új kormány megalakításával. Az új kormányelnök kiáltványt intézett Portugália népeihez, amely­ben hangsúlyozza, hogy a forradalmárok a köztársasági eszme hívei és céljuk a korrupció letörése volt. Ma délután temetik Vázsonyi Vilmost a budapesti városháza udvaráról Ríszvéttáviratok özöne érkezik az özvegyhez. A magyar főváros autóján szállították Vázsonyi holttestét Budapestre (Budapest, május 31. Az Új Kelet tudósító­jától,­ Vázsonyi Vilmos holttestét a f© záros gyász­autóján szállították Budapestre. Temetése ma ked­den lesz a városháza udvaráról, ahol koporsóját fel­ravatalozzák. Budapestre való hazaszállítása előtt a Gab­enbrunnerankt-chiumtan a badeni zsidó hit­község búcsúztatta el Vázsonyi Vilmost, több ezerre menő közönség jelenlétében. Reich badeni főrabbi és Fischer Henrik bécsi főkántor végezték a gyász­szertartást. A gyászszertartás után az egyszerű­ fa­koporsót katice érckoporsóba tették, amelyet Lór­­moztak és Budapest város autóján elszállítottak Budapestre. Az autó cats kilenc órakor Győrbe ér­kezett és miután az éjszakai sötétség beálltával nem folytathatta útját, az éjszakát a győri chevra ka­disa felügyelete alatt az autój a garázsban töltötte és hajnali négy órakor indult tovább. Az első részvét­táv Ira­to­k Buda­pesten általános megdöbbenéssel fogadták Vázsonyi halálának hírét. A társadalom minden rétegéből m­zvéttáviratokkal halmozták el özvegyét. Az első részvéttáviratot Pallavicini őrgróf küld­i az özvegynek. A távirat szövege a következő: „Mélyen megrendülve kérem kegyelmes asszony, hogy nagy gyászában legigazibb részvétemet fo­gadni kegyeskedjék. P­allavicini.“ Ignotus, a nagy publicista a következő szövegű táviratot küldte az özvegynek „Egyszerre siratom Vázsonyi Vilmos pusztulá­sában az emberi tragikumot és az ügyünket ért ir­tózatos és jóvátehetetlen veszteséget. Legyen áldott halottaiban is és holttestéből szálljon áldás.“ Táviratot küldtek még az özvegynek Rakovszki belügyminiszter, Vasa miniszterelnökhelyettes, He­gedűs Lóránt volt pénzügyminiszter, Zsitvai Tibor, a nemzetgyűlés elnöke. Vasárnap este hat órakor futott be a keleti pályaudvarra a bécsi gyorsvonat, amely özvegy Vá­zsonyi Vilmosnét és fiát dr. Vázsonyi Jánost dr. Brodi Ernő és Fábián Béla kíséretében hozta. A perronon mintegy százötven férfi és nő várta őket. A férfiak karján fekete szállag volt. Vázsonyi Vil­mos és felesége míg Vázsonyi életében megállapod­tak, hogy kettőjük közül annak, aki előbb meghal, gyászjelentését az életbenmaradott készíti el. A család gyászjelentése Vázsonyiné, amikor megérkezett Bécsből, azon­nal megszövegezte a gyászjelentést, amely a követ­kezőképen hangzik: „Vázsonyi Vilmosné és egyetlen fia János, négy szomorúsággal, de Isten akaratában megnyugodva jelentik, hogy a legnemesebb ember, férj, illetve apa , nagyméltóságú dr. Vázsonyi Vilmos ügyvéd, Magyarország volt igazságügyi minisztere, IV. Ká­roly valóságos belső titkos tanácsosa, Budapest szé­kesfőváros díszpolgára, a Terézváros 25 éven át volt képviselője, a magyar nemzet, demokrata párt megalapítója, folyó hó 29 én reggel nyolc órakor Bécsben visszaadta lelkét a Teremtőnek. A szomo­rúságban és gyászban osztoznak Vázsonyi Jenő, a a MÁV volt elnöke, felesége és gyermekei, Vézso­­nyi Paula nővére, Báder Jakab, szálkai Szálkai Zoltán felesége és gyermekei, özvegy dr. Ricz Dezsőné és gyermekei. Temetése június elsején, ked­den délután három órakor lesz a budapesti köz­ponti városháza udvaráról. Adjon neked az Úristen örök békét és nyugalmat.“ Csernoch János Vázsonyb­ól Csernoch János hercegprímás a „Reggel“ munkatársának a következőket mondotta Vázsonyi halálával kapcsolatban : — A szomorú gyászhírről ma reggel értesültem. Nyomban részvétlevelet küldtem az özvegynek. Osztozom a megértő gyászban, amely Vázsonyi ha­lálával kapcsolatban a társadalmi és politikai élet­­ben egyaránt osztatlanul megnyilvánul. Vázsonyi közéleti szereplése nyitott könyv volt. Én teljes megértésével találkoztam mindig, ha valamilyen ügyben vele tárgyalnom kellett. Az egyházi kér­désekben is megvolt ez a harmónia közöttünk. A demokrata párt gyászjelentése Vázsonyi pártja, a nemzeti demokrata párt kü­lön gyászjelentést adott ki vezére halálának alkal­mából. A gyászjelentés a következőképen hangzik : „A­ nemzeti demokrata párt éa a központi de­mokrata kör megrendült fájdalommal jelentik, hogy bálványozott vezére, dr. Vázsonyi Vilmos, ügyvéd, e hó 29 én reggel hét órakor Bádenben, ahol köz­életi harcokban megtört egészségét akarta vissza­szerezni, váratlanul elhunyt. Sírjatok testvérek, mert elhidegült az atyai szív, mely miértünk dobogott és ellobbant a fenkölt, nemes lélek, aki szeretettel, védőn, oltalmazón terjesztette felénk ragyogó szár­nyait. Elsötétült fölöttünk sorsunk égboltja és úgy érezzük, hogy a messzi utakat bevilágító tündöklő szellemnélküli vak éjszakában botorkálunk. Légy ve­lünk nagy barátunk jóságos Istene! A nemzeti demokrata párt elnöksége ut­asította a párt tagjait, hogy gyásza jeléül mindenki és a demokrata klub minden tagja harminc napig gyász­szalagot viseljen.

Next