Uj Kelet, 1926. október (9. évfolyam, 215-238. szám)
1926-10-04 / 215. szám
zárát. Amikor M*gyaror£z$g odajut, hogy más érzelmeket fog velnk szemben megnyilvánítani és az ott megjelenő sajtótermékek nem igyekeznek majd az ország belső nyugalmát megzavarni, akkor mi nagy örömmel fogjuk a külföldi sajtótermékek és ezzel kapcsolatos, határmenti sajtó cenzúráját is megszüntetni. — A magyar párt és szászok milyen kéréseket terjesztettek a kormány elé ? — A kisebbségek képviselői által előterjesztett kérések igen sokfélék. A kormány kötelessége valamennyit tudomásul venni. Azokat, amelyek jogosak-27 leiért erős férfi harisnyát, 67 leiért sportharisnyát, és 77 leiért selyemharisnyát árusít SIPOS, Cal. Reg. Ferdinand 8. - nak látszanak, nemcsak teljes jóakarattal vizsgálják felül, hanem azzal a meggyőződéssel is, hogy azok teljesítésével elsősorban az ország érdekeit szolgáljuk. Hogy elsősorban mily kívánságok teljesítésére kerül a sor ? Kis türelmet kérünk, hiszen csak a kormányzás kezdetén vagyunk. Ikkue? A német néppárt tisztázni a kormánnyal való viszonyát (Bucureşti-Bukarest, október 2. Az Ujfeld tudósítójétől.) Ms délelőt a német néppártnak egy küldöttsége jelent meg Hans Oto Roth vezetése alatt Goga belügyminiszternél. A küldöttség arra kérte a belügyminisztert, hogy még a parlament megnyitása előtt tisztázzék a kormánnyal való paktum helyzetét, hogy a német parlamenti blokk elhatárolhassa, hogy hogyan viselkedjék a parlamentben. Minthogy a választási, kartell klauzuláinak teljesítése a közoktatásügyi minisztertől függ, Goga arra kérte a delegációt, várják ha az október 6-át, amikor is Petrovtci közoktatásügyi miniszter küföldről hazaérkezik. A német delegáció elhatározta, hogy október 6 án felkeresi Petrovtci minisztert , ha nem kap tőle kielégítő választ, akkor, mint végső fórumot, Averencu miniszterelnököt fogja felkeresni. Miért intervenió az UER a zsidó tanulóknak más felekezeti iskolákból való eltiltása érdekében Horia Carp elmondja, hogy az Intervenció a regáti zsidásig érdekében történt, akiknek gyermekei a miessióa iskolákban etraidátlanodnak. A siloaaemita ankenary és az antiszemita szefárd zsidók (Bucuresti-Bukarest, október 2 Az Új Kelet tudósítójától.) A regáti cionista szervezet egyik irodájában találkoztam Horia Carpori, a kitünő román-zsidó publicistával, aki évtizedek óta egyik legharcosabb és leghivatottabb művelője a román-zsidó publicisstikának. Az Új Kelet sokszor állott ellenfélként szemben Horia Caippal, belpolitikai, főleg taktikai kérdésekben, ez a helc azonban mindig méltóságteljes és őszinte volt. Horia Caip objektív hangját sohasem veszítette el a mega vélt igazáért való harcában-Horia Csip odaadó katonája volt mindig a cionista mozgalomnak és egyik oszlopé ez UER-nek, ez az antitézis az ő egyéniségében harmonikusan fér össze. Miért kellett az UEB Iskolakampánya ? Úgy hallottam, — mondotta Horia Carp — hogy a magyar lapok nagyon erősen megtámadtak bennünket, regáti zsidókat, mert közbejártunk a minisztériumban, hogy ne engedje meg a zsidó tanulóknak, hogy más felekezeti iskolákba beiratkozhassanak. — Úgy van,mondom, majdnem az összes lapok támadták Önöket— Szeretném, ha megírná, hogy mi a minisztériumban elsősorban a regáti zsidóság érdekében interveniáltunk, természetesen mi nem tehettünk kivételt regáti és nem regáti zsidók között. Miről is van tulajdonképp szó. A regáti zsidók, főleg a bukarestiek, nagyon szívesen adják be a gyermekeiket az itt lévő különböző zárdákba, ahol franciául meg angolul tanulhatnak a gyermekek. Észrevettük azt, hogy az újabb zsidó generáció, mely felnő, nemcsak, hogy nem kap zsidó nevelést, hanem éppen a zárdás nevelés miatt, előfordul az, hogy elhagyják őseik vallását is. Ez volt az első szempontunk, a másik nem kevésbé fontos, az, hogy amikor óriási anyagi áldozatokkal fentartunk gimnáziumot, líceumot, leánygimnáziumot, kézművesiskolát, ipariskolát a zsidó tanulók számára, ekkor a zsidó szülők más felekezeti iskolákba adják gyermekeiket. Mindenki be fogja látni azt, hogy a saját legelemibb érdekeink követelték azt, hogy körbejárjunk a minisztériumban, hogy tiltsa el a zsidó tanulóknak más felekezeti iskolákba való beiratkozását. A román zsidók között nincs anticionista Horia Cirp ezután igen érdekesen rajzolt néhány vonással társadalmi képet a regáti zsidóságról. A román zsidók — mondotta — eltekintve az egyes Moldvában élő telepektől, nem vallásosak, ép úgy, mint maga a román nép sem as. Csak az egyes nagyobb ünnepeket tartják meg és dacára annak a laalázó helyzetnek, amelyben a háború végéig éltek, mégis igen erősen asszimilálódtak a románsághoz. Az utóbbi időben megindult cionista mozgalom volt az, ami a zsidó nemzeti öntudatot bennük felkeltette. Majdnem mindenütt (főleg Magyarországban) a zsidó egyesületek vezetői idegenkedtese a cionista eszméktől. Romániában ez nem történt meg. Az UER elnöke és vezetősége a legjobb egyetértésben él a cionista vezetőséggel, úgy, hogy majdnem azt lehetne mondani, hogy minden román zsidó egyúttal cionista is. Baka ess tény így nem is állja meg a helyét, viszont ez tény, hogy nincs anticionista zsidó. A Zsidó hitközség elnöke a híres bukaresti bankár Berkovita Ed évente 80—40.000 lejt ad cionista célokra. A zsidók nemzeti öntudatának megerősödése egyidőben azzal, hogy román állampolgárok lettek, talán érthetetlen lenne, ha nem említenék meg,hogy a román egyenjogúsítás dátuma óta lépett fel erősebb mértékben Romániában az antiszemitizmas. Voltak nyilt utcai harcok, ablakbaverések, az egyetemeken megverték és kiüldizték a zsidókat és ez mind arra vezetett, hogy a már-már asszimilálódni készülő zsidókat belehajtotta a cionista organizáció karjai közé. Szívesen járnak a bukaresti zsidók, zsidó tárgyú felolvasásokra, héberül tanítják gyermekeiket és oly városokban, ahol ezelőtt még csak pár évvel nem is hallották, hogy mi az a cionizmus, ma már erős szervezetek gyűjtik perselyekben a cionista adót. A spanyol zsidók az előfutárai az _ asszimilációknak . Az eddig említettek, azonban csak az úgynevezett askenázy, a német-lengyel zsidóra vonatkoznak. A szefárd, vagyis a spanyol zsidók hlyzete egészen más. A spanyol zsidók nagyon erős, megszervezett egységben élnek itt Bukarestben. Majdnem kivétel nélkül mind gazdagok és ha valaki elhal közülük, nagyon ritkán felejtkezik meg végrendeletében a spanyol zsidó egyházról. És így a százéves hitközség egyike a leggazdagabbnak. Fürdő, templom, iskola, szegényház, aggok háza stb. Mindennel fel vannak szerelve és azok, akik jól ismerik őket, nem becsülik a számukat többre mint ezer családra. Fölészkük Bukarest, de a kikötő városokban is él néhány család. A spanyol zsidók, főleg bank és pénzüzletekkel foglalkoznak és alig van olyan közülük, kinek háza ne lenne. Talán a jól megalapozott pénzügyi helyzetük volt az oka, hogy ez ő köreikből regrutálódtak az első zsidó állampolgárok. És ők azok, akik hallani sem akarnak a cionizmusról. Egy érdekes fajtáját alkotják ők az asszimiláns zsidóknak, akik szívvel lélekkel románoknak vallják magukat, mindenütt ott vannak, ahol a román állam segítéséről van szó, de azért még máig hűségesen megőrzik az egykor Spanyolországból hozott szokásaikat, jiddis nyelvet nem ismerik és ha egymás között vannak, még máig is négyszáz év után legszívesebben spanyolul beszélnek. A Negru Yoda utcában, ez ott van a strada Spaniola (a spanyol zsidók egykori gettója) környékén, majdnem az egész utca a tulajdonukat képezi, itt vannak az iskoláik és egyéb jótékony intézményeik. Amint mondottam, a spanyol zsidók nem cionisták és nem túlzunk, ha őket anticionistáknak nevezzük. De ennek dacára a cionista organizáció központja a strada Carol 109 számu házat évi 400 000 lei kárért a spanyol zsidóktól bérli. ... az Istennek tetsző cselekedet A most elmúlt nagy ünnepek alkalmával történt meg első ízben, hogy a spanyol zsidók templomában, az egyik spanyol zsidó, aki már évek óta bent van a cionista szövetségben, az egész hitközség előtt 10.000 lejt ajánlott fel cionista célokra. Ez az ajándékozás az istentisztelet alatt történt. Az első percekben kínos csönd uralkodott a templomban, de aztán a rabbi néhány szava megnyugtatta a kedélyeket. „A cionista célokra pénzt adni szintén istennek tetsző dolog . . .“ Nagyon valószínű, hogy néhány év múlva a spanyol zsidók között is hódítani fog a cionizmus. Ha másért nem, úgy azért, mert a gazdag spanyol zsidók bizonyára örülnek, ha újabb módot nyújtanak nekik arra, hogy jótékonyságot gyakoroljanak A Benachem-táblák a bukaresti házak falain Talán idetartozik az is, hogy két évvel ezelőtt halt meg Bukarestben egy Menachem Elias nevű spanyol zsidó. Ő is egyike volt azoknak, akit már negyven évvel ezelőtt egyenjogúsított a román állam. Menachem Elias minden vagyonát, mely elérte az egymilliárd lejt, a román Államra hagyományozta. E vagyonhoz tartozik Bukarestben több mint száz ház és a többek között a Calea Victorián a Continentale szálloda is. A legélénkebb kereskedőnegyedben, a Str. Lipscanin, a Str. Zarafin, a Sfcr. Pátrián és mindenütt, ahol a házak értéke óriási, látható egy tábla: Menachem Eliás hagyatéka. Sok furcsa megjegyzés hangzott el akkoriban a Menachem ellen, aki majdnem ötmillió dollárt (átszámítva lejből) hagyományozott a román államra és ugyanakkor hozzátartozói majdnem semmit sem kaptak. 1914 ben kelt a végrendelete és a rokonai részére 4 — 5000 osztrák korona évjáradékot osztogatott. De minden támadással szemben e Menachem-alapítványnak megvan az a hatása, hogy a város minden részén, bárhová is megyünk, ott látják a Menachem nevet, és egy ilyen tábla sok antiszemita röpiratot tud ellensúlyozni... Bucsúzáskor Horia Carp megajándékozott legutóbb megjelent könyvével: „Din vremuri de urgia“ a könyv címe, amelynek megjelenése az antiszemita sajtó valóságos felhördülését vonnta maga után. Először történt meg Romániában, hogy egy zsidó író ilyen bátran szókimondó merészséggel merte megírni a zsidók helyzetét. Apró novellákból áll ez a könyv és minden novella egy-egy zsidó tragédia. „Egy kényszermunkára ítélt vallomása“ az első novella eíme. Egy ártatlanul 6 évi kényszermunkára ítélt zsidó katona vallomása. A „hősök fizetsége“, a következő novella szintén egy háborút kiszolgált katona szenvedései. Horia Cirpot igen jó tollú írónak tartják Romániában és ezt a könyvet még ott is elolvasták, ahol különben zsidó propaganda-iratok egyszerűen papírkosárba kerülnek. És így e könyvnek sok hatása volt a megindult antiszemita mozgalom elleni harcban. Wolf Ábrahám ...................... ...... Vas- coraxbutonok, mondók,sodronybozótok | Flotsohor Testvérek gyárában " Arad (Aulich Lajos utca) No. 15. | Hétfő, 1»S» Október 4