Uj Kelet, 1926. október (9. évfolyam, 215-238. szám)

1926-10-04 / 215. szám

zárát. Amikor M*gyaror£z$g odajut, hogy más ér­zelmeket fog vel­­nk szemben megnyilvánítani és az ott megjelenő sajtótermékek nem igyekeznek majd az ország belső nyugalmát megzavarni, akkor mi nagy örömmel fogjuk a külföldi sajtótermékek és ezzel kapcsolato­s, határmenti sajtó cenzúráját is megszüntetni. — A magyar párt és szászok milyen kéréseket terjesztettek a kormány elé ? — A kisebbségek képviselői által előterjesztett kérések igen sokfélék. A kormány kötelessége vala­­mennyit tudomásul venni. Azokat, amelyek jogosak-27 leiért erős férfi harisnyát, 67 leiért sportharisnyát, és 77 leiért selyem­harisnyát árusít SIPOS, Cal. Reg. Ferdi­nand 8. - nak látszanak, nemcsak teljes jóakarattal vizsgálják felül, hanem azzal a meggyőződéssel is, hogy azok teljesítésével elsősorban az­ ország érdekeit szolgál­juk. Hogy elsősorban mily kívánságok teljesítésére kerül a sor ? Kis türelmet kérünk, hiszen csak a kormányzás kezdetén vagyunk. I­kkue? A német néppárt tisztázni a kormánnyal való viszonyát (Bucureşti-Bukarest, október 2. Az Uj­feld tudósítójétől.) Ms délelő­t a német néppárt­­nak egy küldöttsége jelent meg Hans Oto Roth vezetése alatt Goga belügyminiszternél. A küldöttség arra kérte a belügyminisztert, hogy még a parlament megnyitása előtt tisztázzék a kormánnyal való paktum helyzetét, hogy a német parlamenti blokk elhatárolhassa, hogy hogyan viselkedjék a parlamentben. Minthogy a választási, kartell klauzuláinak teljesítése a közoktatásügyi minisztertől függ, Goga arra kérte a delegációt, várják ha az október 6-át, amikor is Petrovtci közoktatásügyi miniszter kü­földről hazaérkezik. A német delegáció el­határozta­, hogy október 6 án felkeresi Petrovtci minisztert , ha nem kap tőle kielégítő választ, akkor, mint végső fórumot, Averencu miniszterelnököt fogja felkeresni. Miért intervenió az UER a zsidó tanulóknak más felekezeti iskolákból való eltiltása érdekében Horia Carp elmondja, hogy az Intervenció a regáti zsidásig érdekében történt, akiknek gyermekei a miessióa iskolákban etraidátlanodnak. A siloaaemita ankenary és az antiszemita szefárd zsidók (Bucuresti-Bukarest, október 2 Az Új Kelet tudósítójától.) A regáti cionista szervezet egyik irodájában találkoztam Horia Carpori, a kitünő román-zsidó publicistával, aki évtizedek óta egyik legharcosabb és leghivatottabb művelője a román-zsidó publicisstikának. Az Új Kelet sokszor állott ellenfélként szemben Horia Caip­­pal, belpolitikai, főleg taktikai kérdésekben, ez a helc azonban mindig méltóságteljes és őszinte volt. Horia C­aip objektív hangját sohasem ve­szítette el a mega vélt igazáért való harcában-Horia Csip odaadó katonája volt mindig a cionista mozgalomnak és egyik oszlopé ez UER-nek, ez az antitézis az ő egyéniségében harmonikusan fér össze. Miért kellett az UEB Iskolakampánya ? Úgy hallottam, — mondotta Horia Carp — hogy a magyar lapok nagyon erősen meg­támadtak bennünket, regáti zsidókat, mert közbe­jártunk a minisztériumban, hogy ne engedje meg a zsidó tanulóknak, hogy más felekezeti iskolákba beiratkozhassanak. — Úgy van,­­mondom, majdnem az összes lapok támadták Önöket­— Szeretném, ha megírná, hogy mi a minisz­tériumban elsősorban a regáti zsidóság érdekében interveniáltunk, természetesen mi nem tehettünk kivételt regáti és nem regáti zsidók között. Mi­ről is van tulajdonképp szó. A regáti zsidók, főleg a bukarestiek, nagyon szívesen adják be a gyermekeiket az itt lévő különböző zárdákba, a­hol franciául meg angolul tanulhatnak a gyer­mekek. Észrevettük azt, hogy az újabb zsidó generáció, mely felnő, nemcsak, hogy nem kap zsidó nevelést, hanem éppen a zárdás nevelés miatt, előfordul az, hogy elhagyják őseik val­lását is. Ez volt az első szempontunk, a másik nem kevésbé fontos, az, hogy amikor óriási anyagi áldozatokkal fentartunk gimnáziumot, líceumot, leánygimnáziumot, kézművesiskolát, ipariskolát a zsidó tanulók számára, ekkor a zsidó szülők más felekezeti iskolákba adják gyermekeiket. Mindenki be fogja látni azt, hogy a saját legelemibb érdekeink követelték azt, hogy körbejárjunk a minisztériumban, hogy tiltsa el a zsidó tanulóknak más felekezeti is­kolákba való beiratkozását. A román zsidók között nincs anticionista Horia Cirp ezután igen érdekesen rajzolt néhány vonással társadalmi képet a regáti zsidóságról. A román zsidók — mondotta — eltekintve az egyes Moldvában élő telepektől, nem vallá­sosak, ép úgy, mint maga a román nép sem as. Csak az egyes nagyobb ünnepeket tartják meg és dacára annak a laalázó helyzetnek, amelyben a háború végéig éltek, mégis igen erősen asszimilálódtak a románsághoz. Az utóbbi időben megindult cionista mozgalom volt az, ami a zsidó nemzeti öntudatot bennük fel­keltette. Majdnem mindenütt (főleg Magyar­országban) a zsidó egyesületek vezetői idegen­kedtese a cionista eszméktől. Romániában ez nem történt meg. Az UER elnöke és vezető­sége a legjobb egyetértésben él a cionista vezetőséggel, úgy, hogy majdnem azt lehetne mondani, hogy minden román zsidó egyúttal cionista is. Ba­ka es­s tény így nem is állja meg a helyét, viszont ez tény, hogy nincs anticionista zsidó. A Zsidó hitközség elnöke a híres bukaresti bankár Berko­vita Ed évente 80—40.000 lejt ad cionista célokra. A zsidók nemzeti öntudatának megerősödése egyidőben azzal, hogy román állampolgárok lettek, talán érthetetlen lenne, ha nem említenék meg,hogy a román egyenjogúsítás dátuma óta lépett fel erősebb mértékben Romániában az antiszemitiz­mas. Voltak nyilt utcai harcok, ablakbaverések, az egyetemeken megverték és kiüldizték a zsidókat és ez mind arra vezetett, hogy a már­­-m­ár asszimilálódni készülő zsidókat belehajtotta a cionista organizáció karjai közé. Szívesen járnak a bukaresti zsidók, zsidó tárgyú fel­olvasásokra, héberül tanítják gyermekeiket és oly városokban, ahol ezelőtt még csak pár évvel nem is hallották, hogy mi az a cioniz­mus, ma már erős szervezetek gyűjtik perselyek­ben a cionista adót. A spanyol zsidók az előfutárai az _ asszimilációknak . Az eddig említettek, azonban csak az úgynevezett askenázy, a német-lengyel zsidóra vonatkoznak. A szefárd, vagyis a spanyol zsi­dók h­lyzete egészen más. A spanyol zsidók nagyon erős, megszervezett egységben élnek itt Bukarestben. Majdnem kivétel nélkül mind gazdagok és ha valaki elhal közülük, nagyon ritkán felejtkezik meg végrendeletében a spa­nyol zsidó egyházról. És így a százéves hit­község egyike a leggazdagabbnak. Fürdő, tem­plom, iskola, szegényház, aggok háza stb. Min­dennel fel vannak szerelve és azok, akik jól ismerik őket, nem becsülik a számukat többre mint ezer családra. Fölészkük Bukarest, de a kikötő városokban is él néhány család. A spanyol zsidók, főleg bank és pénzüzletekkel foglalkoznak és alig van olyan közülük, kinek háza ne lenne. Talán a jól megalapozott pénz­ügyi helyzetük volt az oka, hogy ez ő köreik­ből regrutálódtak az első zsidó állampolgárok. És ők azok, akik hallani sem akarnak a cioniz­musról. Egy érdekes fajtáját alkotják ők az asszimiláns zsidóknak, akik szívvel lélekkel ro­mánoknak vallják magukat, mindenütt ott van­nak, ahol a román állam segítéséről van szó,­­ de azért még máig hűségesen megőrzik az egy­kor Spanyolországból hozott szokásaikat, jiddis nyelvet nem ismerik és ha egymás között van­nak, még máig is négyszáz év­ után legszíveseb­ben spanyolul beszélnek. A Negru Yoda utcában, ez ott van a strada Spaniola (a spanyol zsidók egykori gettója) kör­nyékén, majdnem az egész utca a tulajdonukat képezi, itt vannak az iskoláik és egyéb jóté­kony intézményeik. Amint mondottam, a spa­nyol zsidók nem cionisták és nem túlzunk, ha őket­­ anticionistáknak nevezzük. De ennek dacára a cionista organizáció központja a strada Carol 109 számu házat évi 400 000 lei kárért a spanyol zsidóktól bérli. ... az Istennek tetsző cselekedet A most elmúlt nagy ünnepek alkalmával történt meg első ízben, hogy a spanyol zsidók templomában, az egyik spanyol zsidó, aki már évek óta bent van a cionista szövetségben, az egész hitközség előtt 10.000 lejt ajánlott fel cionista célokra. Ez az ajándékozás az isten­tisztelet alatt történt. Az első percekben kínos csönd uralkodott a templomban, de aztán a rabbi néhány szava megnyugtatta a kedélye­ket. „A cionista célokra pénzt adni szintén istennek tetsző dolog . . .“ Nagyon valószínű, hogy néhány év múlva a spanyol zsidók kö­zött is hódítani fog a cionizmus. Ha másért nem, úgy azért, mert a gazdag spanyol zsidók bizonyára örülnek, ha újabb módot nyújtanak nekik arra, hogy jótékonyságot gyakoroljanak A Benachem-táblák a bukaresti házak falain Talán idetartozik az is, hogy két évvel ezelőtt halt meg Bukarestben egy Menachem Elias nevű spanyol zsidó. Ő is egyike volt azoknak, akit már negyven évvel ezelőtt egyenjogúsított a román állam. Menachem Elias minden vagyonát, mely elérte az egy­­milliárd lejt, a román Államra hagyományozta. E vagyonhoz tartozik Bukarestben több mint száz ház és a többek között a Calea Victorián a Continentale szálloda is. A legélénkebb ke­reskedőnegyedben, a Str. Lipscanin, a Str. Zarafin, a Sfcr. Pátrián és mindenütt, ahol a házak értéke óriási, látható egy tábla: Me­­nachem Eliás hagyatéka. Sok furcsa megjegy­zés hangzott el akkoriban a Menachem ellen, aki majdnem ötmillió dollárt (átszámítva lej­ből) hagyományozott a román államra és ugyanakkor hozzátartozói majdnem semmit sem kaptak. 1914 ben kelt a végrendelete és a rokonai részére 4 — 5000 osztrák korona év­­járadékot osztogatott. De minden támadással szemben e Menachem-alapítványnak megvan az a hatása, hogy a város minden részén, bárhová is megyünk, ott látják a Menachem nevet, és egy ilyen tábla sok antiszemita röpiratot tud ellensúlyozni... Bucsúzáskor Horia Carp megajándékozott legutóbb megjelent könyvével: „Din vremuri de urgia“ a könyv címe, amelynek megjelenése az antiszemita sajtó valóságos felhördülését vonnta maga után. Először történt meg Romá­niában, hogy egy zsidó író ilyen bátran szó­kimondó merészséggel merte megírni a zsidók helyzetét. Apró novellákból áll ez a könyv és minden novella egy-egy zsidó tragédia. „Egy kényszermunkára ítélt vallomása“ az első no­vella eíme. Egy ártatlanul 6 évi kényszer­mun­kára ítélt zsidó katona vallomása. A „hősök fizetsége“, a következő novella szintén egy háborút kiszolgált katona szenvedései. Horia Cirpot igen jó tollú írónak tartják Romániá­ban és ezt a könyvet még ott is elolvasták, ahol különben zsidó propagan­da-iratok egy­szerűen papírkosárba kerülnek. És így e könyv­nek sok hatása volt a megindult antiszemita mozgalom elleni harcban. Wolf Ábrahám ...................... ...... Vas- co­raxbutonok, mondók,sodronybozó­tok | Flotsohor Test­vérek gyárában " Arad (Aulich Lajos­ utca) No.­ 15. | Hétfő, 1»S» Október 4

Next