Uj Kelet, 1927. február (10. évfolyam, 24-47. szám)
1927-02-01 / 24. szám
Kedd, 1927 február 1 9 jenur* 3 probléma nyugateurópai autkétcsoportoknak állandóan eck fáradságot és fejti rést okozott. Nyilvánvaló, hogy a Siébe alapon, nagy tőkével és szakértőkkel dolgozó mezőgazdasági üzem a legjobb mód a temőföld kihasználáséra és ezt mindig is éreztük a munkaemésg-lankon belül és érezzük aat ia, hogy egyre közeledünk ahhoz a rendszerhez, amelyet az amerikaiak „Boczana“ földművelésnek neveznek, amely amerikai rendszer abban duccoaodk ki, hogy vagy az állam, vagy valamely gazdag társaság szénes kiterjedésű mezőgazdasági üzemet tart fenn és ugyanakkor a mezőgazdasági termékeket a saját iparü üzemeiben dolgozza fel. Érezzük és érezzék azt is, hogy az az ideál, amelyet minden reformátor szívbéli ügyének érez, hogy indonlik szabad emberek, szabad földön a saját maguk részére szántsanak, vesszek, tulajdonképp egy minden gyakorlatiasságot nélkülöző atpia. De úgy látszik, hogy a kvacák ezt a problémát megoldották. A kvócákban ott tálalhatjuk a lágy kiterjedésű gazdasági rendszert a csülhséges tikét és a saját kebelükin belül a különböző szekértőket a traktor szakértőket, a méhész szakértőket, a dohány és banán ültetvények szakértőit, a baromfitenyésztés szakértőit és mindazokat a szakértőket, akik egy ilyen nagy alapon dolgozó mezőgazdasági szemben szükségesek. De ezek az emberek és szakértők nem talamely ura ág részére dolgoznak, hanem saját maguknak. Lehet végrs, hogy Ain- Charadban, ahol a közösség számára dolgoznak, talán mm olyan fáradságos a munkájuk, mint például Nabasziban, ahol mindegyik a saját családja számára dolgozik. De az is igaz, hogy ott Ain-Charadban több a szaktudás és kevesebb az erőtétsztás. Mindenesetre felemelő dolog látni azt, hogy ennek az új terustálemek minden falujában a gazdasági viszonyok, valami páratlan jelenséget tárnak a néző elé. Ezekben a falukban nincsenek gazdagok és nincsenek szegények. Temészetesen havonként csak egyszer esznek húst. Da hár kinek van szüksége hasra ebben a klímában. Haifába se tudnak menni minden nap, hogy a mozielőadásokat látogassák éa talán új cipőt nem tudnak annyiszor vásárolni megáknak, mint ahányszor szeretnék. Robinson Crusoenek ugyanezekkel a kényelmetlenségekkel kellett megküzdeni és éppen úgy, mint ahogyan ezt a mesehőst az isten mindig ellátta mindazzal, amiben éppen hiányt szenvedett, éppen úgy szállítja a Keren Hajjeszad mindazokat a szükséges berendezkedési tárgyakat, amelyekre a telepes családoknak szüksége van ahhoz, hogy a természetet meghódítsák. ▲ falu vénei minden este egybegyllekeznek és közösen határozzák meg, hogy másnapon milyen munkába kell kezdeni. A gazdaság vezetője teljes, egységes, mert mindent közös megegyezés alapján határoznak el. Én úgy sejtem hogy ezek között az emberek között is vannak haszonleső individiumok, de amikor már nem bírják tovább, akkor egyszerűen kiválnak, mert a munka ezekben a kvócákban teljesen önkéntes munka. Kétségtelen, hogy sok hbát fognak elkövetni addig, amíg a tartozásaikat a Keren Hajjeszódnak viszafizethetik és valóban a saját lábukon állhatnak. De sokkal jobb, hogy még így is Bajti szervezetük, saját gazdasági stabilitásuk és saját módszerük van, mintha valamely bürokrata vezetése alatt volnének kénytelenek dolgozni, aki napról-napra előírná nekik a tennivalójat. Mert a parancsoló embernek puszta jelenléte is megszünteti a munkában és a vállalkozás kalandosságában rejlő örömet, amely értékek nagyban hozzájárultak a kolonisták mindenütt tapasztalt boldogságához. Az egyetlen bíráló 826, amelyet kötelességem kimondani, az, hogy a palesztinai kolonisták között kevés a gyermek, hogy a gyermeknevelés nem eléggé jó és az, hogy a világ minden részéből nem zarándokol elég ember Palesztinába csak izétt, hogy megláthassa azt, amit tenni lehet és hogy megláthassa azt a különös jelenséget, amelyet a Palesztina zsidó kolónista reprezentál, hogy tudniillk kétezeresztendős távollól és talajból való kiszakítottság után is mennyire nagy és virulena tud lenni ezeknek az embereknek a lelkében a földéhség. Amikor Palesztina földjét elhagytam, Görögországba mentem, ahol azt tapasztaltam, hogy amíg Palesztinában keretszámban csak harmincötezer zsidó él a termőföldön, addig Macedóniában egyetlen intézkedéssel 601.000 embert telepítettek le. Bizonyos az, hogy ezeknek nincs olyan jó dolguk és hogy ezek az emberek sokkal alacsonyabb kultúrálnak, mint a paleszinai zsidó kolónisuk, de az a görögországi kísérlet, amelyet egy angol ember és angol tőkével kezdeményezett, arra alapta jövendő sikerét, hogy módjában volt a telepütőtársaságnak minden telepes részére földet adni, amely földeket arra való tekintet nélkül tudott megvásárolni ez a vállalkozás. Adja Isten, hogy Palesztinában ugyanilyen könnyű lefolyása legyen ez a processzus. Mert végeredményben minden eredményes kolonizáció nem egyéb, mint földprobléma és annak a problémája, hogy az embernek utat adjunk a természet felé, a természet kihasználására és értékek termelésére. Elhalasztották az új vasúti személytarifa életbeléptetését Cluj Kolozsvár, Január 31. Az UJ Kelet tudósítójától a Bukaresti jelentis alapján az UJ Kelet la megírta, hogy CFR Január 31-én éjfélkor életbelépteti az új vasúti személytarifát, míg az olcsó teherárudís szában csak április elsején lép életbe. Annak ellenére, hogy az új díjszabás mér teljesen elkészült, váratlanul elhalasztották az életbeléptetését, alighanem ugyanolyan okokból, mint amelyek a már kihirdetett tehertanfa életbelétetését akadályozták meg január elsején. Az új tarifa életbeléptetésének elhalasztását a CFR vezérigazgatócéga a következő szövegű körtvirattal hozta a vasúti végrehajtó szervek tudomására: A személy- G a podgyász tarifa, valamint az a bérletjegyek árának életbeléptetése, amelynek a szolgálati rendelkezések és közlemények értelmében február elsején kellett volna életbe lépnie, újabb intézkedésig halasztást szenved. Február elsején túl is tehát a személyforgalomban ugyanazok a rendelkezések és menetdíjak maradnak érvényben, amelyek most is érvényben vannak, vagymn azok a díjak, amelyeket 1926 szeptember 15 óta kell fizetni. A bérletjegyek után az 1926 október elsején kelt rendeletben közölt árak fizetendők. Ellentétes hírek Goga belügyminiszter párisi átjárói A nemzeti párt fontos problémákról tanácskozik (Cluj-Kolozavir, január 31. Az Új Kelet tudó a Hójától.) A nemzeti párt kolozsvári lapjának, a „Pátriádnak, vasárnapi Máriában egy óriási feltmentkező cikk látott napviágot. A lap szerint Goga Ostavln belügyminiszter a Simplon expremer hirtelen Parisba utazott. A „Patria11 szerint, Goga párisi útjára azért volt szükség, mert Framand király, a beteg apa, látni kívánja fiát. Ezzel a fontos utazással kapcsolatban a „Patria“ azt is megírja, hogy Goga párisi útja nagy politikai eseményt jelent. A lap szerint Maniu Averezouval hosszasan tárgyalt és a kérdésben megegyezés is jött létre közöttük. A nemzeti párt összes politikusait Bukarestbe hívták és közülük Popovics Mihai szombaton kihallgatáson volt Mária királynénál. A „Patria“ fenti cikkével szemben a kormány kolozsvári félhivatalos orgánuma, a „Birunţi“, mai számában a következőket írja: "A „Patria“ bukaresti tudósítója a „sulyoa“ események hallucinációinak hatása alatt arról ad hírt, hogy Goga belügyminiszter szombaton este Parisba utazott. Illetékes helyen utána járva a dolognak, megállapították, hogy a hír teljes egészében fantázia szüleménye. Goga Octavian ma is Bukarestben van és ellátja tárójának ügyét. A késő esti órákban a félhivatalos Bodor távirati iroda az alábbi dodonai hangú jelentést adta ki. Ma délután a nemzeti parasztpárt végrehajtó bizottsága Mania elnökletével ülést tartott. Az ülésen megjelent a bizottság valamennyi tagja, a Kolozsvárt betegen levő Vajdát kivéve. Mania ismertette a belpolitikai helyzetet. Beavatott körök rendkívüli jelentőséget tulajdonítanak a mai értekezletnek, amely hivatva van igen fontos határozatokat hozni. Épen ezért az értekezlet hosszabb lefolyású és lapzártakor még tart. Az „Adeverul“ értesülése szerint Mania és Mihalache álláspontjai teljesen megegyeznek. Chamberlain szerint Anglia nem akarja birtokában tartani Sanghajt Anglia nem Imperialista Ifibbé (London, január 31. Az Új Kelet tudósítóa.) Chamberlain vasárnap Birminghamban szédet tartott, amelyen kijelentette, hogy a rmány a Sanghajban lakó alattvalók védelre csapatokat küld Kínába. A haderők őszállítása azonban olyan, hogy csupán védelmi okra használhatók fel. — Nem szándékszunk birtokunkban tarni Sanghajt, — mondotta — ha biztosítékotzünk, hogy a hankaui események nem ismétlnek meg. Remélem, nem lesz alkalom apa- ok felhasználására. Anglia folytatta beszédét Chamberlain erős év virágzó Kínát akar és hajlandó a elsőkeleten mindenféle előzékenységre, de mint megköveteli az angolok jogainak tisztebentartását. A brit imperializmusról szóll szóbeszéd esztelenség. Anglia a Keleten m más, mint egy kereskedő nemzet, amely látja azt is, hogy a Kínával fennálló szerzések túlhaladottak. Az angol kormány azért nemrég javaslatot nyújtott át a pekingi és kantoni kormá — mondotta a külügyminiszter nyolc vezetőinek, amelyben hozzájárult a kínai törvénykezés elismeréséhez az angol alattvalók fölött is, adóügyekben hajlandó Kína rendelkezéseit elfogadni és hozzájárul a koncessziók közigazgatásának kínaiakra való átruházásához is. A brit birodalom e javaslatokban olyan messzemenő előzékenységet tanúsít Kínával szemben, hogy a valóságban saját érdekeit is erősen háttérbe szorítja, csak azért, mert mindenekelőtt azt tartja szem előtt, hogy Kínával a legközelebbi száz évben jó viszonyban akar maradni. . . A baj az, hogy jelenleg nincs olyan kínai kormány, mely az egész országot képviselné. A kantoni kormány jogköre földrajzilag és néprajzilag szintén Kína csak egy részére terjed ki s igy Anglia nem ismerheti el azt Kina törvényes kormányának. Mindent el fognak kerülni azonban, ami a függő ügyek barátságos rendezését lehetetlenné tenné. Az angol kormány, mely most is egy egyezmény részleteinek előkészítésén dolgozik, azon a véleményen van, hogy Kína a kínaiaké s ez ellen nem lehet senkinek semmi kifogása. Ékszerekben, órák és dísztárgyakban, utazóknak 10%, vidékeknek vasútjegye terül meg, ha ék-FEINER, Srad etv. Bratianu, (volt Weitzer J.-u.) 3. Óra és ékszeráruháziban szerzik be