Uj Kelet, 1928. január (11. évfolyam, 1-24. szám)

1928-01-01 / 1. szám

SZEIUU1SZT08EG és KIADÓHIVATAL ]IQ Cin], Str. Baron L Pop 10. TELEFON: 9­77 ■ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre..................... 1150 Lei Felé­re................................ 600 „ Negyedévre........................ 320 „ Egy hóra........................ 110 „ XI. évfolyam ★ 1. szám * 1928 január 1 Vasárnap ★ 5688 Tebet 8 ZSIDÓ POLITIKAI NAPILAP Cenzurat: Suciţi ­ 1927-1928 Mint minden polgári év végén, úgy az idén is mérleget készít az elmúlt tizen­két hónap eredményeiről a kereskedő, a vállalkozó, az iparos s mindenki, aki tudni akarja, hogy tőkebefektetése és munkája­­ milyen gyarapodást, vagy elkallódást eredményezett. A sajtó munkásai is mérleget szoktak ilyenkor készíteni, természetesen nem va­gyonukról, hanem arról a magasabb mo­rális és politikai jelentőségű eredmények­ről, amelyet a szűkebb haza és a nagy­világ történései, cselekedetei eredményez­tek. A világháborút követő tíz év minden éve azzal a keserű megállapítással zárult, hogy a világ s a szűkebb haza dolgai nem sok jót, nem sok biztatót mutattak fel, de azért minden év elején azzal a remény­nyel zártuk a szomorú mérleget, hogy a következő évben majd csak jobbra fordul minden. Ez a reménység, ha abból a paradoxon­ból indulunk ki, hogy a legrosszabb után már csak valamivel jobb jöhet: ennek az évnek utolsó napján talán a legjogosul­tabb. Főleg a romániai kisebbségek és­­ elsősorban a zsidóság szempontjából, amel­­­­péknek szenvedései és megpróbáltatásai­­ ebben az évben érték el kulminációs pontjukat, úgy politikai, mint gazdasági téren. A román belpolitika az elmúlt évben nem szűkölködött eseményekben, de ezek az események, bármilyen jelentőségtelje­sek voltak egyébként, jottányi javulást nem hoztak, sem az uralkodó nép nagy tömegei, sem pedig a kisebbségek részére. A politikai zavar és bizonytalanság, amely Románia politikai életét úgyszólván az impérium átvétele óta jellemzi, cseppet sem tisztult, vagy konszolidálódott, ellen­kezőleg: a néppárti és liberális kormány­zás minden lehetőt megtett arra, hogy a demokrácia igazi szempontjai ne érvénye­sülhessenek. Csak természetes, hogy ez a tény a de­mokrácia érvényesülését kívánó demokra­tikus pártokat a legelkeseredettebb ellen­állásra tüzelték, amely bármily természet­szerű velejárója a reakció tetteinek, mégis határtalan nagy kárára van az ország nyugalmának. Nagyon valószínű­, hogy ennek a végsőkig kiélesedett pártharcnak tudható be az is, hogy a reakció a maga céljaira felhasználni volt kénytelen az antiszemita agitáció legbarbárabb jelsza­vait is, melyek végül is az ismert és sza­vakkal eléggé nem ecsetelhető kilengé­sekre vezettek. E pillanatban ez az atmoszféra még egy­általán nem vesztett érdekességéből és fajtó bizonytalanságából. A nemzeti parasztpárt ugyan a legkomolyabb formában ígéri uralomra kerülését és ennek megtörténte után a rend biztosítását, sajnos azonban, ez az ígéret már annyiszor torkollott kudarcba, hogy minden vágyunk, várako­zásunk ellenére is, alig bírunk hinni közeli eljövetelében. A mérleg serpenyője nem billen kedve­zően a külpolitikai események morális súlya alatt sem, annak ellenére, hogy ezen a téren — a jövőt illetőleg — olyan jelek mutatkoznak, amelyek bizonyos komoly reménységre adnak tápot a jóakarata és haladó gondolkozású emberek részére. Bár Olaszországban a fascizmus ebben az évben hozta tető alá a legközépkoribb és leg­­elrettentőbb törvényeket és Mussolini új törvénykódexe drákói szankcióiban felül­múlta még az inkvizíció kínzókamráinak rémségeit is, — bár Spanyolországban Primo de Rivera diktatúrája megerősödött s Anglia konzervatív kormánya Kínában egy nagy népi szabadságmozgalom véres letörésére fogott össze, mégis úgy vesszük észre, hogy a nyugateurópai reakció napjai meg vannak számlálva és még ebben az évben végleg letűnnek ijesztő firmamentu­­maikról, hogy az erkölcsileg és számbeli­leg megerősödött és hosszú uralomra fel­készült baloldali pártoknak adják át helyüket. Angliában a munkáspárt a legnagyobb eréllyel és bizalommal készül a hatalom átvételére és hogy mennyire komolyak, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a legutóbbi községi választásokon a mandátumok legnagyobb részét a mun­káspártiak és a liberálisak nyerték el. Maga Mussolini kénytelen volt elismerni a fascista végrehajtó­ bizottság legutóbbi ülésén, hogy Németországban és Francia­országban ebben az évben a baloldali pár­tok fognak uralomra­ kerülni, amit meg­erősít a franci szocialista párt a napok­ban lezajlott kongresszusának ama hatá­rozata- mely öntudattal és ellentmon­dást nem törően jelenti be, hogy, hogy 1928-ban átveszi a hatalmat a francia (Bucuresti-Bukarest, december 31. Az Új Kelet tudósítójától.) Karácsony után és közvetlenül újév előtt, a mindig zsú­folt belügyminisztérium meglehetősen ki­halt. Duca belügyminiszter tágas, kényel­mes előszobájában csak egy erdélyi pre­fektus és bukaresti újságíróknak egy csoportja várakozik. Vasile Lascu, volt miniszter és a kereskedelemügyi minisz­térium egyik jelöltje jön ki a belügy­miniszter szobájából és elégedett mosoly­­lyal köszönti a hajbókoló újságírókat. — Előkészületek a kormány átszerve­zésére ... jegyzi maliciózusan az egyik ellenzéki lap kövér riportere. Még mielőtt valaki is bemehetne a belügyminiszterhez, Dumitriu közlekedésügyi miniszter joviá­lis alakja tűnik fel az ajtóban. Újabb félóra telik el, a közlekedésügyek minisz­tere is távozik, Duca kikiséri az ajtóba és a kabinetfőnök bemutat bennünket. Duca belügyminiszternél — Mivel lehetek szolgálatukra ? és már tessékel is be, széles gesztussal, a belügy­minisztert annyira jellemző udvariassággal szobájába. Kevés észbecsavarodó haj si­mul hátra koponyájára, a csillogó evik­­kerüveg mögül melegen mosolygó szem­pár, ideges arcvonások, amelyek között állandóan egy fölényes és szarkasztikus mosoly vibrál, különösen a rövidre nyírt sárgásbarna bajusz körül. Ez a bajusz élénk ellenzékben van az egész arccal és csak a néhány ősz szál enyhíti ezt a kontrasztot. íme — Duca belügyminiszter, a liberális kormány tényleges vezetője, akit felelőssé tettek az eseményekért és aki magára is vállalta a felelősséget... Amire nem ad választ Duca — Politikai interjú ? ... De hiszen most olyan ünnepi hangulat uralkodik min­denütt ... Talán majd újév után ... Olyan lekötelező udvariassággal tér ki a nyilatkozatadás elől, hogy nem lehet ellentmondani. Pedig érdekes volna a belügyminiszter úr véleményét hallani és parlament és törvényhozás irányítására. Aki ismeri a mai Európa struktúráját, jól tudja, h­ogy a kisebb, reakciós álla­mok, akarva, nem akarva, kénytelenek a nagy demokratikus államok politikája után igazodni s igy remélhető, hogy az európai reakció végváraiban, Magyar­országon, Romániában, Litvániában és más kis államokban is kurzusváltozás­nak kell jönnie. Ami a Népszövetséget illeti, ebben az évben is bebizonyosodott, hogy ez az in­tézmény még mindig nem áll feladata magaslatán s inkább a nagyhatalmak, mint a népek szövetségének volna elnevezhető. Ennek ellenére, letagadhatatlan, hogy bi­zonyos kedvező jelek már Genfben is mu­tatkoznak. A legutóbbi népszövetségi ta­nácsülésen egyöntetűen hozzájárultak a hatalmak annak az álláspontnak approbálá­­sához, hogy támadó háború inaugurálása, történjék az bármelyik fél részéről, kö­zönséges bűncselekménynek minősítendő. A lengyel-litván konfliktus elsimítása is kedvező jelenség s azt bizonyítja, hogy amennyiben Európa nagy kulturországai­tudni arról, vájjon csakugyan lemond-e a kormány február végén, hogy Tatarescu belügyi államtitkár továbbra is a kormány tagja marad-e, hogy mit szól Maniu Gyula állítólagos nyilatkozatához, amelyet olyan elkeseredett dühvel igyekszik kiaknázni a nemzeti parasztpárt ellen a liberális sajtó... — Akkor talán néhány felvilágosítást kérnénk belügyminiszter úr... — Tessék ... „Nyugtassa meg a károsultakat" — A nagyváradi és kolozsvári keres­kedők nyugtalanul várják, hogy várjon a kormány csakugyan folyósítani fogj­a-e a rombolásokért járó kártérítéseket... — Kérem, nyugtassa meg a károsulta­kat : a kormány a legrövidebb időn belül ki fogja utalni a kártérítési összegeket — hangzik a belügyminiszter válasza. — Tegnap ebben a kérdésben megbeszélést folytattunk Lepadatu miniszter úr elnök­lete alatt, ma pedig Lepadatu miniszter úrral beszélgettem a kártérítések ügyé­ben ... — Mikorra várható pontosabban a ki­utalás ? — Ha a károsultak listája elkészül, közvetlenül újév után megkezdjük a ki­fizetéseket, az illetékes pénzügyi hatósá­gok útján. (Bucuresti-Bukarest, december 31. Az Új Kelet tudósítójától.) A „Newyork Times“ legutóbbi száma közli annak a körülbelül ötventagú delegációnak jelentését, amely az amerikai egyházak megbízásából fél­évvel ezelőtt meglátogatta Romániát. A jelentés mindenekelőtt megállapítja, hogy Romániában nagyon elítélendő és csúnya agitáció folyik és hogy mily ellentét van­ban a haladásért küzdő baloldali pártok kerülnek uralomra, úgy a Népszövetség szellemében is jelentős változások fognak beállani. Az új esztendő elé ezeknek a változá­soknak szondázásával és várásával megyünk elébe, kívánva magunknak és minden jó­akaratú embernek, hogy a következő év mérlegébe a mai reményeket, mint meg­valósult eredményeket iktathassuk be. — Mekkora az összeg, amelyet a kor­mány erre a célra folyósítani fog? — Azt hiszem, néhány millió ... Ezt természetesen nem tudom pontosan meg­mondani ... További szankciók? — A zavargások és rombolások bűnö­sei elleni vizsgálatot befejezettnek tekinti már a kormány? . Duca belügyminiszter néhány pillanat­nyi gondolkodás után válaszol erre a kér­désre : — Nem, a bűnösök elleni ankét még nem nyert végleges befejezést. De — hi­szen Önök tudják ugyebár, — hogy eddig is több prefektust, rendőrtisztviselőt moz­dítottunk el... És talán mondanom sem kell, hogy a kormány el van tökélve arra, hogy a jövőben minden eszközzel meg­akadályozza a legcsekélyebb rendbontást is. A belügyminiszter néhány szóval meg­ismételte azt a kamarában tett kijelenté­sét, hogy a kormány a kisebbségekkel és a zsidósággal szemben a legszélesebb loja­litás politikáját kívánja folytatni. Azzal már fel is emelkedik helyéről és bucsu­­zásra nyújtja kezét: — La multi ani ... Boldog újévet... A politika katlanja diabólikus forron­gásban van. Ki tudná megmondani , mit fog hozni az uj esztendő... (k. r.) az alkotmánytörvény és a liberális kor­mány politikája között. Ugyanez vonat­kozik a törvények alkalmazására is. Több­esetben a bíróságok kifejezetten bizonyos csoportok szolgálatába állottak, amik egy tervszerű megfélemlítésnek eredményei. A Totu és Codrean­u-féle gyilkosságok ügyé­ben a jelentés megállapítja, hogy a zsidó­ság ellen brutális megfélemlítés folyik. Újév u­tán megkezdjük a kártérítések kifizetését — mondja az Új Keletnek Duca belügyminiszter De csak néhány millióról van szó... Újabb szankciókat ígér a kormány Az amerikai keresztény egyházi dele­gáció már fél évvel ezelőtt bejósolta a romániai eseményeket Tartós egzistenciát! Magas jövedelmet! Könnyű mellékfoglalkozást min­denki részére találnak ügyes kép­viselők magánfelek látogatásával. (Osztrák állami „Banclose“ papí­­rok kényelmes havi részletre való eladásával.) Ajánlatokat kérünk , Hohe Provision“ jeligére az Öss­­terreichische Anzeigen A. G. cí­mére, Wien, I. Brandstätte 8. „Magyarul is levelezhet“ IS II VU ÉKSZERUZN­T FENYŐ NERflANN óra és ékszerüzlet CLUJ, PlflTfl UHIRN­ 23. Dus raktár a legmodernebb óra ékszer és dísztárgyakban. Szolid kiszolgálásért a ceg régi jó hírneve teljes garanciát nyújt, r be zuMwaflBeawai

Next