Uj Kelet, 1928. március (11. évfolyam, 50-76. szám)

1928-03-01 / 50. szám

Csütörtök, 1928 márcél*l zes törvényeit, akkor megalapíthatták, hogy az°k bár vallási mezbe voltak öltözve tulajdonképen nagyszerű ,szokciális és az ember művelődését és nemesítését célzó törvények Az általa érdetett tízparancsolatból csak a két elvő vonatkozik az istenségre, a többiek mind nevelő előírások, ő volt az első, aki törvényhozói után meg akarta szüntetni a rabszolgaságot és gátat akart emelni a nagy vagyonok egy kézben való összegyűjtésének. Feltűnő, hogy Mózes törvényeit mind néhány rövid szóban foglalta öszsze. Ennek az a magyarázata, hogy gondolkodásra akarta késztetni népét, nehogy a törvényeket hamisan értelmezzék Ezután rátért az előadó, a Biblia jellemzésére, amelyet a zsidó nép még ma is legértékesebb kincsé- nek tekint. Ez a könyv kiapadhatatlan kutforrása a tudományoknak és szilárd alapja az emberiség erkölcsének. Befejezésül érdekesen kapcsolta össze az előadó a messianusi gondolatot és Clon felépítését. Néhány találó szóval emelte ki és hasonlította Mózeshez a zsidó renesszánsz mozgalom bátor és nagynevű vezéreit. A mindvégig élénk figyelemmel hallgatott előadást dr. Szőnyi Géza köszönte meg az előadónak és kérte őt, hogy más alkalommal is vegyen részt értékes előadásaival a fielylcsoport kult a rendezvényein. ÚJ KELET A diákszövetség elnöke azt , hogy ha csak Nagyváradon romboltak volna, Tatarescu hajlandó lett volna eltussolni az ügyet Sorin Popescu feltűnő vallomása a kormány szere- leánynak friss, sportszerű és győzelembiztéséről és fantasztikus állítása a zsidók provokálása«*&'»**»** wp° « szépról. Az egyik tanút zárt tárgyaláson hallgatta ki * * *** a hadbíróság és lazává teszi — ez a Shampoo egy ériül csak SHAMPOO rését, mire a hadbírósági, tanács visszavonul és rövid tanácskozás után elejti Negulescu kapitány indítványát Ezután a tárgyalást délután három órára elnapoltak. Keller és a százezer dollár A délutáni tárgyalás folyamán 12 mentőtanút hallgattak ki, akik valamennyien alibit igyekeztek igazolni a vádlottak szálltára. Amikor Crontiu joghallgató, a bukaresti diákszervezet elnökének kihallgatása következett, Negulescu kapitány, királyi ügyész azt a kívánságát fejezi ki, hogy Crontiut zárt tárgyaláson hallgassák ki. A tanács pár percnyi visszavonulása után helyt adott Negulescu kérésének és Crontiu diákot zárt tárgyaláson hallgatták ki, amely mintegy húsz percig tartott. Az egyhangú tanúvallomások közül nagyon érdekes Sanmarineanu nagyváradi újságíró vallomása. Sanmarineanu elmondta, hogy Kereszturi-Olteán Sándor a rombolások egész ideje alatt az ő társaságában volt és nem vett részt a tüntetésekben Részletesen kiterjeszkedik a Nagyváradon történtekre, amelyeket a provokálása írnak tulajdonít. Elmeséli, Keller kapitány megveretésének történetét — Egy délután berontott az ülésterembe Keller, — mondotta Sanmarieanu. — Hangosan tiltakozott az angol követség előtt történt tüntetés ellen és protestált a diákság magatartása miatt Udvariasan felkértük, hogy távozzék, de Keller számtalanszor visszajött és ugyanabban a tónusban kifogásolta a diákság viselkedését. Többszöri felszólításunknak, amelyekben távozásra kértük fel, nem tett eleget és ekkor tettlegességgel távolítottuk el a teremből. — Ez is igazolja — mondja a tanú — hogy Nagyváradon provokálások történtek. Keller kapitány egyike volt az agent provokátoroknak, aki egy érdekelt pénzcsoporttól 100 ezer dollárt kapott a rombolások előidézésére. A valósággal szellemes tanúvallomás után a hadbíróság felfüggesztette a tárgyalást és úgy határozott, hogy azt még ma éjjeli ülésen folytatják. Az éjjeli ülés este tíz órakor kezdődik és azon a hátramaradt tanukat fogják kihallgatni. * Vizsgáló: indult /•’•■~ hs tanú megnevezése ügyében. A tanuk részére U • ' ‘. ",wvn súlyosan insultáll /'•• •"Frosssijgett kérevk" . . /Cluj-Kolozsvár, február 29. Az Új Kelet tud.. Reggel kilenc órakor az érdeklődök nagy csoportjának feszült várakozása közben nyitotta meg Zbarcea ezredes, a diákper mai tárgyalását. Kihallgatják Hol Joan nagyváradi rendőrségi detektívet, aki előadja, hogy főnökeitől nap ötletet kapott arra, hogy mindenkit, aki este tíz óra után jár az uccin, letartóztasson. Az egyik védő itt megjegyzi, hogy egy másik tanúvallomás szernt a diákoknak este tizenkét óráig speciális engedéllyel szabad volt járkálniuk. Mindezekből a védelem megállapítja, hogy a nagyváradi közrendészeti hatóságok nem teljesítették pontosan a kötelességüket és ennek a következménye az, hogy ártatlandiákok kerültek a vádlónak a padjára. Az ügyvédek egymás után intéznek kérdéseket a tanúhoz. Negudescu királyi ügyész ezt kifogásolja.• " V - Kérem az ügyvéd urakat tartózkodjanak a tanuk terrorizálásától". Heves vita fejlődik ki a védők és Negutescu között. Negulescu kijelenti, hogy a védőügyvédek azzal rágalmaztak, hogy ő a zsidókat védi. Az éles vitát Zbarcea elnök közbelépése szakítja félbe. Giurgiu védőügyvéd. A királyi ügyész úr gondoskodjék arról, hogy a tanuk szobájában ne bántalmazzák a zsidó tanukat és ne oktassa ki a védőügyvédeket. Mi történt a Park szállóban Darvasi Imre, a nagyváradi Pallas-kávéház főpincére Moldován János ügyvéd számára igazol alibit. Majd a per egyik legfontosabb tanúját a Park-szálloda Hír András nevű portását hallgatják ki, akinek vallomását az Új Kelet annak idején részletesen ismertette. Kés András a következőket mondotta: — December 5-én délután háromkor Weiszlovitssal együtt voltam a szálloda fülkéjében, egyszerre egy nagy csoport diák beverte a szálloda néhány ablakát. Az egész személyzet rémülten fejét vsztette, mert a főnök rendeletére lehúztuk az öszes ablakredőnyöket és eltorlaszolták az ajtót. A diákok döngetni kezdték a kaput és hamarosan bejutottak az előcsarnokba. A gazdám megkérdezte a diákokat, hogy mit akarnak? Ekkor kezdetét vette a verekedés. Itt a védők kérdései megzavarják Rézt és ekkor dr. Giurgiu kéri annak megállapítását, hogy Réz András betanított tanú. Ezután a per egy szenvedőtanúját. Fuchs Ignác ráramarosszigeti zsidó kereskedő kihallgatása következett, akit a főtárgyalás diáktanúi a tanuk számára fentartott teremben kétezer is megvertek. n nyolcvanszázalékos állampolgár Fuchs az elnök kérdésére előadja, hogy ezelőtt egy évvel Nagyváradon inzugálták. . . Elnök: Ki volt a támadó? " • Fuchs: (Rámutat Kereszturi-OlteanSándorra): Az a diák. A tanú vallomására Kereszturi-Oltean Percubec’ védő és* Negulescu 'ügyész tesznek megjegyzést ! Slatescu ügyvéd humoros megjegyzést tesz a tanúra. Negulescu kapitány ügyész. Figyelmeztetent védő urat, hogy a törvény előtt mindnyájan egyenlő állampolgárok vagyunk. Ne tessék nyolcvan százalékos állampolgárnak aposztrofálni a tanút. Ezt nem azért mondom, amiért védő urat egyszer gy’ viosan a zsidók pártfogójának ne. §1. vették. ■ Éles vita fejlődik, ki, amelynek Zbartea elnök vet véget. " Ezután Loris Popescut, a romániai diákszövetség elnökét hallgatták ki, aki •?iptpe ottatjoiusi naqpaisag syjojajspui szervezetnek a rombolásokban való állásfoglalását. * X »• * 1 »A nagyváradi zsidóság provokált‘ •’ ~~ A diákszövetség múlt évi gyűlésen «határoztuk, hogy az 1927 évi diákkongresszust Nagyváradon tartják meg. A kormány eleinte Temesvárt szerette volna kijelölni, de. .később engedett kérésünknek. Az előkészületekhez a kor£*ny slázezer létes készpénzbeli, tántoga és ingyenes utazási, kedvezményt adott nekünk. Azt akartuk, hogy a kon- Cessaus, mint ahogy mi azt a kormánynak megígértük, a legnagyobb rendben értenjék meg, de a nagyváradi lakosság provokáló magatartása ezt a szándékúnál meghiusított. A panaszok egymásután érkeztek be hozzám a diákokat ért támadásokról. Az első az volt, hogy Guttmann és Fredmann zsidó mészárosok több diákot megtámadtak és vasrudakkal megverték őket. Később értesítettek arról, hogy négyszáz gyári munkás akar botokkal és dorongokkal felfegyverkezve ellenünk vonulni. Aztán meghallottam, hogy két egyetemi hallgatót, ismeretlen tettesek erősen megvertek. Ezután Fleischer újságíró afférja következett, aki az én tudtom nélkül megjelent a pódiumon. Majd ezután a Weiszlovits incidens járult hozzá ahhoz, hogy a háborgó diákkedélyek lecsillapítása lehetetlenné váljék. A diákszövetség elnöke nyíltan vágatja a kormányt Azután ismerteti a Weiszlovits-affért, úgy, ahogy azt Ibaconescu és a többi dokkok elmondták és a következőképen folytatja: -.- Ekkor én táviratot küldtem Tatarescu miniszterhez, amelyben bejelentettem hogy nem vagyok képes a diákság haragját visszatartani. Ez a távirat azonban nem jutott Tatarescu kezéhez, mert ő akkor Déván volt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy Tatarescu nem járt tudomással az eseményekről, mert Nagyvárad megyei prefektusa óráról órára jelentéseket küldött a történtekről. Egy izben amikor a vármegyeházáraelmentem telefonálni, a prefektus épen akkor tette le a kagylót és én már nem tudtam ufjabb beszélgetést kierőszakolni. — Miután a kormány mindenről a legpontosabban tájékozva volt — folytatta a diákszövetség elnöke — a kormányra kell háruljon a történtekért a felelősség is. Igey látszik, a kormánynak nem volt szüksége rendre, mert ha ezt Maria volna elérni, nyomban mozgósíthatta volna a rendfentartó közegeket, . ... .. Kevéssel a rombolások után maga Tatarescu mondta nekem, hogy ha az események csak Nagyvárad városában történtek volna meg, akkor nem volna szükség megtorló intézkedésekre. Az eset súlyosságát azonban a csúcsai, bánffyhunyadi, apahidai, főleg pedig a kolozsvári események hangsúlyozták ki és ezért nem lehet eltussolni a dolgot. Ezek úgy látszik, megtorló intézkedésekre kényszerítették a kormányt, azonban nagyon tragikus része a dolognak az, hogy a vádlottak padjára mind olyan diákok kerültek, akik személyes barátaim és kétség sem férhet ahhoz, hogy nem voltak részesei a rombolásoknak. Ha büntetni akarnak, akkor meg kell büntetni mind a négyezer diákot, akik Nagyváradon voltak. Corin Popescu tanúvallomását feszült figyelemmel hallgatták végig. Utána Negulescu kapitány szólalt fel, aki azt kívánta, hogy a beszédnek a sajtóban való közlését ne engedjék meg, annak nagyjelentőségű részeket tartalmazó tartalmai miatt. A védő hevesen ellenzik Negulescué-