Uj Kelet, 1928. október (11. évfolyam, 218-232. szám)

1928-10-02 / 213. (218.) szám

Svdá, 191» október ». ÚJ KELET Anghelescu szerint „nem alapszik reális tényeken“ az az állítás, hogy a kisebbségi diákokat elnyomják a bakkalaureátuson (Bucuresti,Bukarest, október 1­. Az ü­j Kelet tud. Az őszi vizsga-szesszió alkal­mából ismét aktuálisá­ válik a banca­­laurea­tus kínzó és fájdalmas problémája Anghelescu miniszternek ez a montstru­­ázus alkotása működésének rövid ideje alatt is viágosan bebizonyította, hogy a romániai egyetemeken nincs többé szük­ség sem hivatalos, törvényhozásilag szankcionált sem pedig félhivatalos és a botok erejével keresztülvitt numerus* kiauaustra Kár, hogy statisztikai ada­tok és összehasonlító számok nem állnak rendelkezésünkre, mert így preci* kimu­tatással tudná-ó demonstrálni, hogy mi­lyen megdöbbentően kevés a kisebbségi de természetesen mindenekelőtt a zsidó diákoknak a száma, akiknek sikerült át­­vengődni a bikkalaureatus­ kálváriáján. Csak vagy mellékesen említjük meg, hogy Clujon, a mostani szesszión 10 zsidó diák közül 8 bukott el az írásbelin. Anghelescu miniszter egy bukaresti lapnak nyilatkozott a napokban. — ki tudja hányadszor — a b­ikkaluretus kér­déséről A közoktatásügyi miniszter úr természetesen nem győzte hangsúlyozni annak elengedhetetlenül szükséges vol­tát. Van azonban valami új is ebben az interjúban A m­iniszter úr ugyanis meg­­mondja nyíltan, hogy a bakkalaureatus célja kifejezetten az intellektuális pá­lyákra készülő ifjúság megtizedelése. Er­­re a célra pedig egy olyan rendszert lé­tesített, amely az ország legnevesebb pe­dagógusainak egyhangú véleménye sze­rint antipedagógikus és a legtöbb kö­­zépiskolai vizsgát adettszerű szerencse­játékká degredálja, amelyben nem azok nyernek, akik tudnak, hanem azok, akik­nek szerencs­éjük van, vagy legalább kap­csolataik vannak a szerencsével. Nagyon jellemzők végül és a közoktatásügyi mi­ni­szter érzésv­ágára mélyen rávilágíta­nak a kijelentések, amelyeket Anghelescu a kisebbségi diákokról tett. Anghelescu és a „reális tények? — A kisebbségek panaszkodnak, mi­niszter úr, — mondotta az újságíró, — hogy igazságtalan elbánásban részesítik őket a bakkalaureatuson. — Az az állítás, hogy a bakkalaureatus a kisebbségi diákok elé állított akadály volna, hogy ne folytathassák egyetemi tanulmányaikat, nem alapszik reális té­­vérnl­ev. (?) A bakkalaureatus nem tesz különbséget egyik, vagy másik diák kö­zött, sőt ellenkezőleg a vizsgáztató bi­zottságok figyelembevéve, hogy a ki­sebbségi diákoknak nehézségeik voltak a román, vagy a francia nyelv megtanu­lásánál engedékenyebbek velük szem­ben. .Az azonban nem engedhető meg, hogy az, hogy valaki kisebbségi, egyúttal privilégiumokat is jelentsen az ország többi diákjaival szemben. Kijelentette ezután Anghelescu mi­niszter, hogy a bakkalad­reptuk elsősor­ban azoknak a diákoknak a megrostálá­sára szolgál, akik az egyetemre akarnak menni. Ijesztő, hogy a bukaresti egye­­tem jogi fakultásán 8000, filozófiai fakul­tásán csaknem 5000 diák tanul. Ennek az lett a következménye, hogy ügyvédek ezrei állanak perek nélkül és tanítónők, tanárnők százai állás nélkül. Nyolcszáz nő járja most a minisztérium lépcsőit, hogy legalább egy helyettesítő katedrát adjunk nekik és nem tehetjük. Kijelen­tette ezután Anghelescu, hogy csak a felső­oktatásról szóló törvény fog intéz­kedni afelől, váljon a bakkalaureatus és az egyetem közé létesített úgynevezett előkészítő évet a Középiskolában, vagy az egyetemen fogják lehallgatni a diákok . Miért nem vizsgáztatják a diákokat saját tanáraik, — kérdezte ezután az újságíró. Módosítják a bakkalaureatus pro­gramját A régi, 1808-as rendszernek megfele­lően saját tanáraik előtt érettségiztek a diákok és az eredmények valósággal kar­­asztrofálisak voltak. A tanárok szabad utat engedtek a diákoknak az egyete­mekre. De eeerikivi­l is a jelenlegi bakius laixraaus nem azonos a régi érettségi vizsgával; ez nem a memória és a líceumban előadott tananyagokban való jártasság vizsgája, hanem mindenekelőtt is annak megállapítása, hogy a jelölt­­nek meg van a tehetsége és lehetősége, hogy egyetemi tanulmányokat folytasson Elismerem. — folytatta Anghelescu, hogy a jelenlegi ,,analitikus program­­ot módosítani kell, mert annak több része revízióra szorul. Mindenekelőtt azért, mert a eddig fennálló három líceum-­ szekció (reál, modern és klasszikus) el­tűnt. Az analitikus program még ez tv - folyaamán módosítva is lesz és 1929 júniu­­­sában már alkalmazásra is kerül. 3 A kormány is beismeri végün­, hogy gazdasági válság van (Bucuresti-Bukarest, október 1 Az Új Kelet tudósító­jától­) A kormány lapja ma hatalmas meglepetéssel szolgál ol­vasóinak. Miután Bratianu Vintila és a hivatalos körök tíz éven keresztül hallani sem akartak arról, hogy az ország a leg­súlyosabb gazdasági és pénzügyi krízi­sen megy keresztül, mai számában a ,.Viitorul“ vezércikkében végre elismeri, hogy gazdasági válság van­ De ez a lap szerint csak átmeneti és a ki nem elégí­tő termésnek tulajdonítható, de a krízis, még ha befolyásolná is a jövő költség­vetést, semmiesetre sem teheti lehetet­lenné a kölcsönt és a stabilizálást. A sta­bilizáció azonnal végrehajtandó, mert elsőrendű szükségletet képez minden más konszideráció előtt és a nemzeti paraszt­párt, amely diszkreditálja a külföldön az ország helyzetét, meg lesz büntetve épen a saját eszközeivel. Kormánykörök biztosítása szerint Pá­riában a pénzügyi tárgyalások befeje­ződtek és a kölcsönre vonatkozó jegyző­könyvet aláírták. A román delegáció Lon­donba utazott a francia bankárok egy meghatalmazottjával együtt, hogy a jegy­zőkönyvet az angol pénzügyi körökkel is elfogadtassák. ... .... Ki tömeges pr­em­er PANAMA Matadorfilm ... . . . A pár­zsi élet mélységeinek és csillogásain dol!g leg­kösebb megragadó TI1I11S2IBn37 drámája. _____________________________A legújabb Ufa h­d journal Jön! Harry Piei tegujabb diadalmas filmje Ember ember ellen Bratianu Elutasította Pi­sudszky ajánlatát hogy Románia csatlakozzék a középeurópai blohoz A román kormány nem nézi jó szemmel Lengyelország és Magyar­ország közeledését (Bucureşti-Bukarest, október 1. Az Új - Kelet tudósí­tójától.) Pitsudszky marsall tegnap délután meglátogatta Bratianu Vintila miniszterelnököt, akivel nagy je­lentőségű megbeszélést folytatott* A mar­sall javasolta Bratianu Vintilának, hogy Románia lépjen be abba a Mussolini ál­tal eltervezett középeurópai hatalmi cso­­­­portba, amelynek Olaszország, Magyar­ország, Románia, Lengyelország, Török­ország és Bulgária lenitének tagjai. Bra­­tianu Vintila negatív választ adott a marsán ajánlatára. Kijelentette hogy a középeurópai államok mai konstellációja, különösen pedig a Románia és Magyaro­r­ország között fennálló viszony nem teszi lehetővé Románia számára azt, hogy ehhez a hatalmi csoportosuláshoz csatla­kozzon. Javasolta viszont, hogy Lengyel­­ország lépjen be a kisantantba. Pil­sudszky marsall megjegyezte, hogy a len­gyel kormánynak szem­pl szándékában a kisantantba belépni. Bratianu "Vintila kijelentette végül a marsallnak, hogy a román kormány nem nézi jószemmel Lengyelország és Magyarország kőzete­­tt kisét Bratian­u Vintila és Pilsudszky marsall találkozását európaszerte élénken kom­mentálják.­­ Budapest október 1 Magyar kormán­y­, körökből származó információk szerint­­ még nem érkezett meg Budapestre a ro­­­­mán kormánynak az az ajánlata, hogy a két Állam képviselői Nizzában talál- l kozzanak az optánskérdésben felmerült ellentétek közvetlen tárgyalásokon való­­ megvitatására. Mihelyst azonban a hiva­talos román ajánlat erre vonatkozólag megérkezik, a magyar kormány a maga részéről Rapatot fogja a delegátusok ta­lálkozóhelyéül ajánlani. Utóbbi olasz te­rületen van, míg Nizza Franciaország­i­hoz tartozik­ . Nyolcévi kényszerm­irikára ítélték Sast­ant (Bucuresti-Bukarest, október 1. Az Új Kelet tud. Vasárnapról hétfőre vir­radó éjjel elhangzott a bukaresti es­küdtek verdiktje George Qaetan fölött. A védelem tanúi a tárgyalás folyamán oly nagy számban vonultak fel és any­­nyi erkölcsi bizonyítványt állítottak ki a brailai selyem­fiú folttalan előéletéről nemes szívéről és igaz gentleman vol­táról, hogy sikerült egy olyan atmosz­­­férát teremteniük, amelyben sokan fel­mentő ítéletet sem láttak lehetetlennek Nos, a bukaresti esküdtek az összes kérdésekre igennel válaszoltak, vadá­­szi hvsszeg azért, hogy a Gaetanra mért nyolc esztendővel nemcsak a buka­resti szalonok e dicstelen szeladonjá­­nak otromba tettét torolják meg, de pálcát törjenek afelett az erkölcsi fer­tőben élő osztály fölött is, amelyben ez a szomorú bűntett egyáltalán létre­jöhetett. Vasárnap éjjel egy órakor vonultak vissza tanácskozásra az esküdtek. Az izgalom hihetetlenül nagy volt. Az amúgy is későn fekvő főváros lakos­sága talpon volt és feszülten várta az­­ ítéletet Három és félórai tanácskozás­­ után tértek vissza a tárgyalóterembe­­ az esküdtek. Halálos csöndben jelen­ete ki Racoviteanu elnök, hogy az es­küdtek igennel fejeltek a következő 4 kérdésre: 1. Bűnös-e vádlott abban, hogy 1028 február 25 én este­­elrabolt Leonida asszonytól 749 000 Leit? 2. Fel volt-e fegyverezve a vádlott a tett elkövetésénél? 3. Megfontolt szándékkal használta-e a vádott fegyverét­, hogy áldozatától a pénzt elrabolja? 4. Bűnös-e vádlott abban, hogy eztán este engedély nélkül, fegyverviselési engedély né­lkü­l fegyverrel járt? Kérik az enyhítő körülmények figye­lembevételét Gaetan sorsa meg volt pecsételve­ Ezután az elnök és a két bíró vonul­tak vissza és az esküdtek verdiktje alapján a büntető törvénykönyv 40. és 60. paragrafusaival kombinált 318., 319 és 320. szakaszait alkalmazva nyo­lcévi k­enyszerzmunkára ítélték George Gae- Leonida asszony képviselője egy­­ej kártérítési igényt jelentett be. Gae­­rant, akinek idegeit a tárgyalás amúgy is erősen igénybev­ette, a várakozás órái alatt teljesen elhagyta flegmája, idegesen turkált hasában, körmét rág­ta és többször védőügyvér­eihez fér-­­­­ akik igyekeztek megnyugtatni. Az ítélet jogerős és Oaetant holnap szál-*­­ litják’ át a tg.-ocnai fegyházba. Törvény A közigazgatás egységesítéséről. — Fordította Dr. PaP JANOS Ara 200 lej Kapható az Uj Kelet könyvosztályában — Q4 tant.

Next