Uj Kelet, 1928. december (11. évfolyam, 261-284. szám)

1928-12-01 / 261. szám

ÚJ KELET Kinek köszönheti a belgrádi askenáz község templomát és községházát Az öreg Fleischer bácsi „üzlete“. Zsidók szerb földön az ókor óta Belgrád, november végén. Hivatala­ olyan rendben lesz, mint azelőtt A ház­ban — Oszerbia hegemóniája jussán — a szefárd zsidóság dominál az új délszláv monarchiában, de ténylegesen most már az askenáz zsidóság bír, a demokratikus elvek alapján, komoly súllyal Hiszen a birodalom zsidóságának nagy része aske­­náz. Zágráb, Subotica, Novisad, Zimony, Laibach zsidói és főleg a kapitulációk ide­jében bevándorolt osztrák zsidók utóda- Belgrádban és Ószerbia néhány városá­ban — askenáz rítus szerint élik hit életüket. Az askenázok Szerbia fővárosában régóta működött egy askenáz hitközség, amely az ország területi nagyobbodása következtében most virágzásban van. Új templomuk és széki tehát értéket fog jelenteni és én­ fölaján­lom ezt az askenáz községnek és nem kérek ellenszolgáltatásul egyebet, mint egy lakást magamnak és feleségemnek és havonta annyit, amennyiből kosztra, nr­­názkodásra és évente néhány heti nya­ralásra ketelik. Elfogadják az ajánlatot Az elnök, a főrabbi és néhány tagja az elöljáróságnak azonnal kiszállott a házá­ban, másnap szakértővel is megnézették az épületet és elvben elfogadták Fleischer bácsi ajánlatát. Rendeződtek a valutáris dolgok, a di­nár szilárd, értékálló pénz lett, a házak árai felszöktek a mohó építkezés ellenére is, a hitközség adófizetőinek száma vá­­­­ratlanul megszaporodott és égető szük­­­­séggé vált egy új istenházának az épít­kezése. De olyan templomot akartak épí­teni, amely mellett községháza, iskola, rituális fürdő legyen, továbbá rabbilak és a­öbbi hitközségi tunkcionárius lakása is. a Szerbia* zsidóság történetével és számos héber értekezésein kívül két szerb nyelvű könyve is megjelent *. belgrádi zsidóság históriájáról A szerbek által lakott földön, különösen a macedóniai részeken már az ókorban éltek zsidók, akiket Pál apostol is meg­említ A mai Szerbiában zsidó elnevezésű hegyek és földrészek vannak (Jevrejska Planina Délszerbiában Prilep mellett) ami nyilván a zsidó telepek létezését igazolja. A bizánczi időkben, a bolgár kazárok év­­századaiban bizonyára nagy zsidó élet zajlott az Adria, az Éger és a Földközi tenger közötti földrészeken a szó tör­zsek között. De számos helyről ugy el­tűnt a zsidóság, hogy köböt való emlék is alig maradt utána. Erre nézve nagyon érdekes Oh­rida városának az esete. Tudjuk, hogy « » hely egykor centruma vol* * zsidó szel­lemi életnek: rabbi Jordanan ben Ruben, rabbi Jehuda Leon, rabb» Menachem Ohhrid nagy nevek » zsidó liturgiában és judikaturában és a mai Kosturban /egy­kor Kástoria) a Midras Lekach Tob szer­zője, Tobia ben Eleázár élt. Vidin városa is — rabbi Doszával az élén — messze földön ismert talmudi iskola fölött ren­delkezett Mo«» pedik­ (Schlank főrabbi Select-mozgóban történeti tanulmányúton járt arrafelé) sem­mi nyomát nem lehet föltalálni az akkori zsidó életnek. Oh­ridában egy régi görög keleti templomról mondják, hogy egykor zsidó ima és tanház volt, azonban sem­­kőbe vésett fölirás, sem pergament, sem egyéb emlék nem tudja ezt hitelesen iga­zolni. Egyedül a British Múzeum héber könyvgyűjteményében föllelhető írások és az oxfordi híres Bodleyanaban található kéziratok bizonyítják minden kétséget ki­záróan, hogy e helyeken a múltban zsi­­dók éltek abban a nyugalmas atmoszfé­rában, ami lehetővé tette a szellemi akti­vitást. a török uralom alatt ismeretesen a ma­­szefárdok­é­­ri, s­ík­fíi­ zsidók jöttek Belgrádba, ahol akkor kimagasló rabbink ki is tudósok működtek, akik ősziek­ötté­résben állottak Szatmárd, Buda és Fitlpo­­pol zsidó tudósaival. Kereskedők, hajósok, főleg iparos elemekből állottak akkor a zsidók. Pallérok, cserepesek asztalosok, vargák és cserzik voltak nagyszámban és főleg takácsok. Amikor 1717 ben Engel főherceg Belgrádot elfoglalta, az osztrá­kok javarészben szefárd zsidókat találtak, akiknek asszimiláló képessége a Keleten közmondásos. Az osztrák K­r.pertura azo­n­ban a nyugati zsidóság beözönlését ered­ményezte épúgy, mint Sze­iva mostan megnagyobbodása. A török-orosz MBroa politikailag nem érintette a zsidókat, de a szerb szabadságharcokban a múlt szá­zad elején már zsidók is részt vettek, a teljes egyenlőséget xiod­ma csak az MM3- os idők Főzték. Szabó Irére. Hétfőn­ Moulin Rouge házuk a rengeteg új belgrádi palota és épület között is kimagaslik nemes vona­laival és imponálóan egyszerű méreteivel. Az askenáz hitközség főrabbija, kiváló történész, Schlank Ignác még a béke évei­ben került Belgrádba a szlavóniai Hakrac­­ból. De azokban az években a kötelező kultuszadó ellenére sem lehetett a közsé­get abban a mértékben kifejleszteni, hogy az minden tekintetben megfelelhessen egy igazi zsidó közület kulturális és népi szük­ségleteinek. Belgrád azonban egy nagy birodalom szék­helye lett, a nyugati ország­részekről vállalkozó, fizetőképes zsidóság is feljött a fővárosba, amelynek 1918 óta immár mintaszerű askenáz hitközsége van: négymillió dináron épült temploma és községháza. Fleischer Hermann jelentkezik Ennek az összegnek egy tekintélyes részét, egy és negyedmillió dinárt, egy Ids zsidócsk­a, Fleischer Hermann adta. Érdemes kissé bővebben előadni ennek históriáját: Fleischer Hermann a cipészmesterséget tanulta és negyven esztendőn keresztül becsületes iparkodással, gyermeket nem lévén, egy házat dolgozott össze. Azt hitte, a ház jövedelme megkíméli attól, hogy öreg korára dolgozzon. De jött a háború és jöttek a háborút követő évek. A háború idején egyszerűen nem fizették a házbért, mert a megszál­lás éveiben a bíróságok nagyon fogyaté­kosan dolgoztak, a háború után pedig régi házbéreket állapítottak meg és el­értéktelenedett pénzben lehetett fizetni. Az öreg Fleischer ekkor megjelent a hit­község irodájában és kereste a Nehila elnökét, dr. Pups Ferdinand ügyvédet, aki elé pedig az öreg iparos a következő ja­vaslatot tette: — Uraim, maguk fiatalok és többet ér­tenek a világ dolgaih­oz is, mint én. Ne­kem mindig az volt a vágyam, hogy öreg koromban csöndes, istenes életet éljek, amit, úgy vélem, megérdemeltem az Úrtól, aki minden igyekvésemben mellettem volt. Van egy kétemeletes házam, ami most nem hajt ugyan sokat, de tudom, el kell jönni az időnek, amikor minden megint OLGA TSHECHMIM így tehát a város központi helyén, a Kosmeiska utca 19 számú házának telkét megvették, Fleischer Hermann házát pedig egy millió 250.000 dináron értékesítették. A többit bankkölcsönnel, jelzáloghitellel valahogy eligazították és meg lehetett köz­­kezdeni az építkezést. Menza, iskola, aggok háza Ma, mint említettem, imponáló templom Hirdeti a belgrádi askenázok életrevalósá­gát. A templom mellett kis imaház épült azok számára, akik ortodox rítus szerint kívánják az istentiszteletek megtartását és a különböző intézmények (menza diákok és iparos ifjak, aggok háza számára, stb.) mind itt helyeződnek el és itt van Flei­scher bácsi lakása, amely áll tágas, vilá­gos négy szobából és hozzávaló mellék­helyiségekből. Havonta háromezerötszáz dinár járandósága van, ami most bősége­sen elegendő neki, minthogy meghalt a felesége. De neki ijesztően nagy a lakás és egye­dül bizony unalmas is, úgy hogy sze­­génysorsú embereket invitál magához, akiket nemcsak hajlékkal lát el, hanem pénzzel is. Nem akarja megbántani őket, tehát kölcsönképpen adja a pénzt, amit azonban soha vissza nem kér. Bizonyára­­ hiába is kérné. Fleischer példája Fleischer Hermann példája pedig isko­lát csinált. Néhány hónappal ezelőtt ugyan­is hasonló­­üzletet­ kötött egy másik gyermektelen házaspár a hitközséggel, Buchbinder Ignác és felesége, akik egy s­rill­ó dinárt érő házukat ajándékozták a­­Kebillának“. Nekik már csak három­szobás lakást adhatott a hitközség és havi háromezer dináros életjáradékot, ami elvégre szintén gondmentességet jelent mind a két fél számára. Zsidók a régi Szerbiában Schlank főrabbi intenzíven foglalkozik Megj­elent úgy magas frequenciának, mint a legújabb ellenálláserősítőnek használható hasonló rendeltetésű eddigi electron­csövek teljesítményének szeresét nyújtja. Kapható minden szaküzletben, két­ Szombat, 1911. december 1 . Aki nem látta és nen­ hallotta a világhírű Lavoy Select-Jozz­t is Saxofon Snoxsot siessen a Select- mozgóba._______________ Cena bey gyilkosát a prágai tárgyaláson agyonlőtte a bey fivérének szolgája Egy olasz újságírót is súlyosan megsebesített a merénylő golyója Prága, november 30. Cena, bey néhai albán követ gyilkosának, Algíri Bebeinek mai tárgyalásán tárgyalási szünet köz­ben hét revolverlövés dördült el- A gyil­kost két golyó a fejére találta, azonnal lefordult a vádlottak padjából ahol két szuronyos őr között ült s rögtön meg­halt- • Két másik golyó egy olasz újságirót, a trieszti „Popolo di T­rieste“ és „I­­s Sera“ cumi lapok munkatársát találták. A lövések a tárgyalás hallgatóközön­sége körében óriási riadalmat keltettek. Az emberek fejvesztetten tódultak a ki­járatok felé s a teremben alig maradt valaki a szuronyos őrökön kölül A merénylőt rövid ellenállás után si­került ártalmatlanná tenni. A fogház­­ őrök elvették revolverét és még ott « tárgy­aló» teremben megkezdték a köz­ben megjelent rendőri közegek a me­rénylő kihallgatását. A merénylő először nem akarta a­ nevét megmondani, de a személy­motozáskor a nála talált írások­ból sikerült megállapítani kilétét. Esze­rint Ziga Rupi térnek hívják, Koszovó­ban született és Cena beynek, a meg­gyilkolt Cena bey fivérének volt szol­gája. A merénylet albán politikai bosszú- A megsebesített olasz újságíró állapota igen súlyos-Hirdessen az Új Keletben Postai káli mSm/SammmmA dejpéi SÁS ényekjié SJL Postai küldeményeknél Vegyileg fest, tisztit CZINK, Cluj.

Next