Uj Kelet, 1929. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1929-01-01 / 1. szám

Grand-Hotel BUCÜRESTI A legmodernebb kényelemmel felsze­relve. Fürdőszobák, gőzfűtés, lift, tele­fonok, rádiószalon, olvasóterem fodrászműhely. Bár Buffet. Rendküü­l leszállított szobaárak! ÚJ KELET Select-mozgó Újév napján a közönség kedvencei HW Mi,­­Ms Eni, Emi Agnes, Mim HM a szezon legkedvesebb vígjátékában Koldusdiák Nagyitól* zenekar Rendes Helyárak Monopol Filmcentrala. akkor már midőn most ellenzékben volt ,fel most is, midőn a hatalomra hívtát .Engedjék meg,­­hogy rövid visszapillan­tást vessek a közelmúltra a zsidó lakos­ságal szemben gyakorolt jogegyenlőség­gel kapcsolatban. Rendkívül tanulságos lesz ez a visszapillantás és önök látni­­fogják, hogyan­­ öleim­re látják a jog­­egyenlősg elvét és hogyan hajtották azt ,végre a mi népünkkel szemben. Néhány adatot fogok felsorakoztatni a rendelke­zésemre álló bő adathalmazból. Látni fogják ezekből, hogy az elbánás, amely­ben részünk volt, még súlyosabb volt mint az, amelyet a többi kisebbségekkel szemben alkalmaztak. Az a különös, de mindenesetre nagyon, fájdalmas helyzet keletkezett ilyenformán, hogy mi kisebb­ségiek voltunk a kisebbségek között. En­gedtessék meg velem, hogy ezt néhány példával illusztráljam. Az összes ki­sebbségi egyházak különböző összegű szubvenciókat kaptak az állam budgetjé­­ből, amelyek talán nem voltak elégsége­sek, de mindenesetre jelentékeny össze­gek voltak. A zsidó felekezet ezzel szemben esztendőkön kecesztül semmi­lyen szubvenciót nem­ kapot! A mostohán kezelt zsidó felekezet — Nem szeretném, ha a fentebb elmon­d­ottak félremagyarázásokra adnának okot. Nem azt mondom, hogy a többi ki­sebbségeknek nyújtott támogatások túl­zottak voltak. Én az egyenlőség elvéért emelek szót, amelyet a zsidó lakossággal szemben is alkalmazni kell, ahogy azt a többi kisebbségekkel szemben alkalmaz­nák. " — — Vegyük összehasonlítási alapul azt a kis statisztikát, amelyet az 1925-ös költségvetési számok alapján állítottak össze. Ebben az évben a hétszázezer hívőt számláló református egyház 18 millió 688 ezer 970 lej állami szubvenciót ka­pott- Fejenként tehát 26 lej 68 bani. A 121 ezer hivőt számláló luteránus egy­ház 6 millió 497.754 lei szubvenciót ka­pott. Egy hívőre tehát 29 lej 86 bani esik. A 75 ezer 374 hivőt számláló unitárius egyház 2 millió 688 ezer 745 lei állami szubvenciót kapott, fejenként tehát 28 lej 41 báni esik. A mohamedán egyház 200 ezer hívője számára 3 millió 818 ez­er 168 lej állami szubvenciót kapott (19 lej 9 báni fejenként), ezzel szemben a zsidó felekezet 847 ezer 700 hivőjének össze­sen 400 ezer lej szubvenciót adott a kor­mány, vagyis 47 bánit fejenként- ! És nehogy azt higgjék önök, hogy­­ 1926-ban és 1927 ben ez az arány, job­­ban mondva ez az aránytalanság a mi javunkra módosult volna, ellenkezőleg. A többi kisebbségi egyházaknak adott szubvenció lényegesen nőtt — nagyon helyesen és jogosan — ám a zsidó fele­kezet ezekben az években is mindössze 400 ezer lej kapott. Csak az elmúlt év­ben szavazott meg a liberális kormány a zsidó felekezetnek 10 millió lej állami­segélyt. Az előző bud­get­ekben megszava­zott szubvencióval szemben a tízmillió minden bizonnyal jelentős összeget kép­visel, de távolról sem azt az összeget amelyet a zsidóságnak joga van megkö­vetelni a zsidó felekez­ethez tartozó hí­­vők számára, de különösen azoknak te­herbíró képességére és tényleges szük­ségleteire való tekintettel Ha figyelembe vesszük a hívők száma! a zsidó felekezet tényleges szükségleteit és különösen azt, hogy milyen mértékben járul hozzá a zsidóság a közterhek viseléséhez, erreke az összegnek a felemelése egy elsőrendű posztulátum, hogy a rajtunk esett igaz­­ságtalanság reparálva legyen s hogy csakugyan őszinte lépés történjék az­ el­ismert felekezetek egyenlőségének keresz­tülvitele, felé. Miért nem kapnak állam­segélyt a zsidó iskolák zsidó kultúra terjesztése tekintetében, éveken keresztül saját erejükre voltak és vannak utalva s a legsúlyosabb anyagi nehézségekkel kénytelenek küzdeni. Minthogy pedig még különböző speciális illetékekkel is meg vannak terhelve, is­koláink egy hamis és helytelen adózási politika passzív eszközeivé váltak s ahelyett, hogy támogatásban részesültek volna, de bevételi forrásai voltak a vizs­gáztató bizottságnak. Vájjon ezek után kellne még bizonyítanom, hogy mily hibás és igazságtalan volt az a polifika, ame­lyet oly konok következetességgel foly­tattak a m­i iskoláinkal szemben? Rá-­ mutassak önöknek arra, hogy a mi egye­temi hallgatóink éveken keresztül saját erejükre voltak utalva s míg az összes diákintézményeket az ültem budgetjéhez tartották fenn, a hasonló zsidó intézmé­­­nyek minden támogatást nélkülöztek? Az elmúlt é­ven végre kaptak diákjaink egy kisebb segélyt s a* tű kormány alatt egy nagyobb összeget, mindezt azonban­ rendkívüli segély címén anélkül, hogy ez a budgetbe bekerült volna. I­g­en védjék meg képviselő urak, hogy egy i­ ,s példát is hozzak fel önöknek- A mi iskoláink és tanintézeteink, ame­lyek hivatásuk magaslatán állanak úgy a hazafias nevelés, mint az általános és Más budgetet vár az ország — Képviselő urak! Nagyon messze ve­ttetne, ha ni akarnék ez alkatommal mu­tálni a közéit! minden terén elenanvedett sérelmeinkre. Fen tartom maga­m­nak azonban a jogát, hogy más alkalommal még e kiérítésre visszatérjek. — Ami a jele­nlegi budget-tervezetet veti, meg kell állapítanom — amit egyébként a költségvetés bevezetése is hanom­lyoz — hogy ez a budget úgy ál­talára a struktúráját, amit a benne fog­ott különböző tételeket ileti, semmilyen változást nem mutat fel az előző költség­­vetésekk­el szemben. Bármennyire is in­dokolt volna ez a tény, mégis rendkí­vül sajnálatos, mert a régi költségvetési rendszer alkalmazása nem felel meg a jelenlegi kormány programjának, az or­szág pedig úgy a költségvetési, mint az általános po­fotoka metgreformájánát várja Miért szavazták meg a zsi­dók a költségvetést ? Nem hallgathatom el, hogy a mi Bort­nkban nagy elégedetlenséget váltott ki az a tény, hogy a mi annyira jogos kí­vánságainkat, a zsidó felekezet szubven­ciójának emelését, iskoláink és diákott­honaink tám­­ogatását ezúttal sem vették levelőmbe. És mégis, uraim, kötelezve énezekte magunkat arra, hogy megsza­vazzuk ezt a költségvetést. (Taps a kor­mánypárt oldalén). Talán napszerűbbek lennénk, ha ellene szavaznánk, azonban ha országgal és választóinkkal érzett fere­lőségük tudata nem engedi meg nekünk vaagy ebben a súlyos helyzetben más célt kövessünk, mirt az állam mag­­sabb­­rendhi érdekeit- amelyek elkerülhetetlen­né teszik valamennyiünk számára, hogy áldozatokat hází­unk az ország, konszoli­dálása érdekében. (Zajos taps a kormány­párt oktatónő. Ezúttal tehát nem térek ki a költségvetés részletes megvitatására és engedjék meg képviselő urak, hogy állás­pontunkat a következő nyilatkozatban szögezzük le. — — Kedd, 1929. január A Zsidó Parlamenti Club deklarációja „A Zsidó Parlamenti Club sajnálattal állapítja meg, hogy az­ 1029. évi költség­vetés semmilyen javulást neon hős a zsi­dó felekezet szubvencionálását illetőleg és f­entartja azt az elégtelen összeget, amelyet a zsidó felekezet támogatására az előző költségrvel célba ia beírtak- Ugyan­aikor a zsidó parlamenti klub annak a fájdalmas meglepetésének ad kifejezést, hogy raniek a költségvetésnek összeül­t- Utói alkallonával sem vették figyelembe a zsi­dó kisebbségnek iskolai és diákottho­nán­­ak tsernyorgatásásra va­ló jogát Annak ellenére, hogy az ily körülm­é­­nyek köz­ött beterjeszthet költségvetés nem elégíti ki ti Zsidó Parlamente Clu­bot, — figyelembe véve, hogy e budget nem tekinthető •A jelenlegi kormány poli­tikája hű tükrének, minthogy ad súlyos pénzügyi örökséget volt kénybeten át­­verni s a körülmények ereje kényszerí­­t­tette ma, hogy egy oly költségvetést te­­s­gyen imáévá, amely pénzügyi koncep­ciójától idegen elveket­ épült fel; tekin­tettel arra, hogy a rendelkezésére álló rövid idő nem­ vette lehetővé egy új pénzügyi politika alapjainak megvetését figyelembe vévő azt, hogy a külföldi köl­csön meg­valósít­ása, és a tejaknó keresztülvitele a budget egyensúlyának he­lyreáll­ítását teszik szükségessé, ami viszont csakis az ország áldozatai árán valósítható meg; tekintettel végül arra, hogy a Zsidó Parlamenti Club elemi kö­telességnek tekinti azt, hogy az ország valamennyi polgára minden erejéből hoz­zá­járuljon az ország konszolidációjának műveihez, mindezen meggondolások alap­ján a Zsidó Parlamenti Club, félretéve a jogos megjegyzések, am­elyeket e költ­­sé­gvetéssel szemben emelhetne, elfo­gadja azt, támogatását akarván adni a kormányunk e szavazattal az ország pénzügyi konszolidációjához. A zsidó parlamenti klub ba­rtogouk­yz­za ugyanikor hogy nem fog megszűnni egy pillanatig ez a zsidó felekezet számára adott szub­venció megnagyobbulásá­t kéri és köve­tein! hogy zsidó iskolák és diákottho­nok még e költségvetési év folyamán megfeleő támogatásban részesüljenek, annak a reményének adva kifejezés! hogy a­ kormány meg fogja találni a kel­lő utat hogy rendkívüli hitelek megnyí­lásával tegyen eleget jogos kívánságaink­­sak, ti jövőben pedig be fogja vezetni ez összegeket az általános költségvetésbe épúgy, mint a többi k­elelőségeknél­. Fischer József dr.t a nyilatkozat befe­jezőével ismét melegen m­­eg­tapsolták a kormánypárt oldalán. Arany, ezüstbeváltás! Legolcsóbb beszerzési forrás órákban, ékszerekben, valódi ezüst tárgyakban, u. m­. gyertyatartók, menorák és hasonló dísztárgyakban Grünfeld ékszerésznél Cluj, Cal. Reg. Ford. (v. Wes. M.-u.) 21. Nagy raktár alpacca ás kuna ezüst tárgyakban. Hirdessen az Új Keletben Szenzációs premier! URANIA MOZGO TOM MIX ,cow­boy“ király legújabb nagyszerű kalandorfilmjében. „Dick Turpin“ világhírű bandita szenzációs és izgalmas kalandjai. Monopol Astra-Cinegrafică. ------ - — •

Next