Uj Kelet, 1929. június (12. évfolyam, 121-145. szám)

1929-06-01 / 121. szám

-Szombat, h­a juttut 4. JU­g­ sist LEGUI MBS A munkáspárt megszerezte a relativ többséget London, má­­jus 31 A k­éső esti órák­ban behízott jelentések­e­ munkáspárt relativ többségéről számolnak be. A legutolsó jelentés 577 kerület eredmé­nyéről számol be, melyekben a man­dá­tumok a követ­kezőké­pen oszlanak­­.i­og: munkáspárti 284, konzervatív 231­, libe­rális 49, párton kívüliek 5­. Hiányzik még 36 kerület eredménye. Bécsi jelentés szerint valószínűnek látszik, hogy a munkáspárt megszerzi az abszolút törs­égét, jóllehet ehhez a 36 mandátumból még 24-at kell meg-­­­szereznie Egyes vélemények szerint, ha a munkás­párt nem szerezné meg az ab­­szolút többséget, úgy liberális-konzer­vatív koalíciós korm­ány megalakításá­ra is sor kerülhet, miután Lloyd George kijelentette, hogy a munkáspárttal nem megy együtt. A konzervatívpárti miniszterek közül­­ újra mandátumhoz jutottak Baldwin,­­ Chamberlain, a hadügyminiszter, a be­­­ügyminszter, Guibes fö­lmivelésü­gyi miniszter, Lloyd­ George, Macdonald, Lloyd George leánya. A választások rendkívüli izgalmak között folytak le, amit fokozott az a hír is mely az angol király újabb súlyos betegségéről számolt be. Valószínűnek tartják, hogy régenstanács alakul, mely átveszi az uralkodói jogok gyakorlá­sát. Százhúszméteres tű­zoszlopokat dob ki magából a morenii szonda, amelyet még mindig nem sikerült eloltani Mon­ai bizottság szállít fel a tü­zet kisérő borzalmas geológiai jelenségek tanulmányozására. Két alagúton keresztül igyekeznek a tüzet lokalizálni (Bucarest-Bukarest, május 31 Az Uj idei tudósít­óidtól.) Megírtuk, hogy a m­o­enni petróleumtelepekem ismét hatal­mas szondaégés visz borzalmas pusztí­tást véghez. A Romana Americana pet­­róleumtársaság 104 szám­i szondája május 28-ika óta lángokban áll és a szakértők minden erőfeszítése hiábavaló a hatalmas lángokkal égő szondával szemben. Méreteiben a szondaégés vala­hogy 112 emlékezetes 1927 évi ugyancsak Moroniban kitört szondas őzre emlékeztet, amely egyfolytában két h­ónal­on keresz­­­tül égett, hatalmas károkat okozva a petróleum tímn­elő társaságnak, valamint a környék lakosságának A gyakori egy­másután előforduló szondaégésekre felfi­gyeltek a geológusok is és m­egálla­pítást nyert, hogy minden egyes esetben a szondafúrások alkalmával előtörő föld­­gázi okozta a robbanásokat s az ezt kö­vető szé­lide­rgéseket. A mostani szonda­égés azonos körülmények között történt. A 164-es Romana Americana szondát a tűz kitörése előtt pár nappal mélyítet­ték el s a­ fúrások alkalmával érkeztek el az úgynevezett harmadik meotikus kőzethez, ahonnan egészen váratlanul hatalmas erővel és detonációval szaba­dult fel az évezredeken keresztül a föld mélyében meghúzódó gáztömeg, amely a nagy nyomás következtében láng­­­lobbant. A 164-es szondának az oltási munkálatait épen ez az eddig még isme­retlen nagy mennyiségben előretörő gáz­tömeg akadályozza meg. A tegnapi nap folyamán a szondaégés veszedellmes méreteket öltött. A// eddig csendben égő tűz hirtelen vulkanikus erővel előretörő tűzhányóhoz kezd ha­sonlítani. A 120 moter magasságig fel­érő hatalmas tű­zoszlopok 1600 fok Gel­­zius hőséget árasztnak magukból, úgy hogy félkvóm­éternyi körzetben lehetet­lenség ma már megközelíteni­ az égő szondát. A környező lakosság állandó rettegésben él. Pár kilométernyi körzet­ben periodikusan megismétlődő földlö­kések érezhetők, a lakosság egy katasz­trofális­­méretű földrengéstől félt. Meg­erősíti ezt az aggodalmat az a tény is, hogy a hatalmas kráterré alakult szonda óriási kődarabokat dob ki magából. Tu­dósítónk jelentése szerint a naiv látvá­nyosságot állandóan hatalmas ember­tömeg veszi körül s a petróleumtársasá­­gok karhatalommal igyekszik a rendet fenntartani. A munkások elhagyták la­kásaikat, szabad ég alatt töltik az éjsza­kái. Az egész környéken egyetlenegy ház sem maradt épen. A munkáslakások falai düledeznek és minden pillanatban összeomlással fenyegetnek. Érdekes különben egy kiszállott geo­­lógiaai bizottság jelentése, amely megálla­­pítja, hogy a vidék oly gazdag földgá­za­kban, hogy Ploeştit és a fővárost el lehetne vele látni tüzelőanyaggal. A bi­zottság erre vonatkozólag határozott ja­vaslatot is tett. A földgáztársaság egyet­­len gondját azonban ma a tűz eloltása képezi, amelynek sikeréhez azonban ke­vés reményt fűznek. A legújabb tervek szerint 75 méteres mélységben, két alag­­úton keresztül akarják megközelíteni az Igo szondát és bizonyos kompressziós gépek a­lka­­lm­azásáva­ próbálják a tüzet elolttni. A munkálatokhoz nagy ember­­tömegetre van szükség és így is nappokig el fog tartani, amíg a szondát megköze­líteni sikerül. A tűz okozta kár óriási, de ma még felbecsülhetetlen. Hugó Stinnes sírva védekezik bírái előtt Óriási érdeklődés közepette folyik Berlinben a Stinnesoper tárgyalása Berlin, május 31. Az Új Kelet tud.) Az új Kelet tegnap hírt adott arról, hogy az egyik berlini esküdtbíróság előtt megkezdték a Stinnesoper tárgya­lását. A vádat csalás, illetve csalásban­­való bűnrészesség címén emelte az ügyész a hamburgi Hugo Stinnes, Er­ich Rottm­ann, Alexander von Wal­­do­r (Bécs), Grosz Béla Bécs, Leo és Eugen Zeirsch, Schneid, berlini Delpi- P­alast tulajdonosa ellen. Számos tanút idéztek be­­Párából, Amszterdamból, Bécsből és Romániából. A vádlottakat nem ültették a vádlottak padjára, ha­nem védőik mögé Hugo Stinnes, a fő­vádlott ,szánalmas benyomást kelt: ki­csiny emberke, jelentéktelen külsővel, aki a­ személyi adatai­­ lemondása során szinte sírva mondja, hogy eddig soha büntetve nem volt. A tárgyalás elején az egyik védő bejelenti,, hogy újabb szakértőt rendelt be, Wirth­ professzort, aki bankügyekben tekintély­ű szakértő ellen az ügyész kifogást emelt azzal az indokolással, hogy Wirth egykor a birodalmi kincstári hivatalnál volt al­al­kal­mazásban és egy heves összekü­l­­önbözés után eltávozott állásából. D­e tehát ebben a kérdésben el­fogá­­a Ilim I nem lehet. A per­­lényege, hogy a bi­­­rodalmat megkárosították és aki a bi­rodalom szolgálatából úgy távozott, mint Wirtli, nem adhat le objektív szakvéleményt.­­ Dr. Wirtli erre kijelentette, hogy ne­ki a hivatalban csak személyi összekü­­lönbözései voltak, de jogi felfogását és igazságérzékét ez semmiképen sem érin­tette. A bíróság hosszas tanácskozás után ezt a szakértőt is elfogadta. Első vádlottként Leo Hirsch berlini kereskedőt hallgatták ki, aki előadja, hogy 1927-ben az Allgemeine Depositen­bank összeomlása alkalmával elveszí­tette egész vagyonát. Bécsbe ment, a­hol egy biztosító társulat szerezője lett, legutóbb pedig igazgatójává vá­lasztották az oszták-német forgalmi iro­dának. Ezt az állását a mostani per mi­att el kellett hagynia. Elmondotta, hogy Schneid vádlottá­rsa 1920-ban talál­kozott vele Bécsben és ő figyelmeztette arra hogy a német hadikölcsönkötvé­nyek törvényes kategorizálása révén sok pénzt lehet szerezni. Sokan, akik régi hadikölcsönkötvények felett rendelkeztek, nem tudták, hogy a né­met törvények különbséget tettek a ré­gi és az 1920 január óta megszerzett kötvények között. Ő akkor nem gondolt semmiféle szélhámosságra, hanem fel akarta világosítani a kötvények tulaj­donosait, hogy 12 és fél százalékot kap­hatnak 2 és fél százalék helyett kötvé­nyeikre. Hajlandó lett volna megvásá­rolni tőlük valamivel olcsóbban a köt­vényeket és előleget adni rá addig, a Szépségápolás! Hölgyfodrászat Hajszálak és szemölcsök végleges kiirtása, ráncos, miteszetes, szeplős arcok rendbehozatala műtermemben, vagy otthoni kúráimmal. Hajvágás, ondolálás stb. Ingyen tanácsadás! !(Margó()-Szaka, Braşov, Főtér, Virágsor 14., I. emelet. „Strand krém"­­ nélkül I­V Gyógyszertár, drogéria árusítja 25 lejért., Mást ne »ogadjon «III ! míg a német kincstár azokat beváltja Schneid már ki is szemelte a pénzem­bert egy párisi úr­­semélyében, akit Leo Hírachnek kellett volna felkeresnie. Hirsch el is utazott Párisba, ahol talál­kozott Horn és Hirsch Jenő nevű ban­károkkal. Ezekkel később Amszterdam­ban is tanácskozott és itt közölte ve­lük, h­ogy a tranzakcióban Hugó Stim­­­os is részt vesz. Később bevonták az ..üzletbe*­ Grosz Béla bécsi kereskedőt, akit azzal bíztak meg, hogy menjen Ro­mániába, ahol akkor igen sok német haidikölcsöncímleteket lehetett volna felkutatni. Grosz­ százezer márkát ka­pott, hogy vásároljon össze kötvénye­ket. El is utazott Romániába, de egy napon azzal jött vissza, hogy az üzletet ilyen formában nem lehet megcsinálni, mert nem érdemes sokat költeni rá. Eiszen más lenne a h­elyzet, ha az 1920 július elsején túl vásárolt cinde­teket, mint régieket jelentették volna be. . A következő vádlott, Josef Schneid­l hídja, hogy az egész ügyről valami Dunksblum nevű ember értesítette. Ké­sőbb megismerkedet­t­ Kanert bankár­ral. Ez viszont egy bécsi Doregger nevű­ bankárral ismertette meg. Doreg­­ger alap­osan megvizsgálta a pénzügyi tranzakciónak törvényes vonatkozá­sait és kijelentette, hogy egész komoly üzletről van szó, amit feltétlenül meg lehet csinálni El kell utazni Olaszország­ba és érintkezésbe kell lépni az ottani bankárokkal, hogy azok nyomozzanak ki hadikölesön-tulajdonosokat. Az üzlet biztonsága érdekében Schneid elment, a birodalmi adósságok komi­szár­iátusára, hogy ennél a hivatalnál érdeklődje meg a hadikölcsön-címletek jogi vonatkozá­sait. Itt egy magas állású tisztviselő fo­gadta, akinek halvány sejtelme sem volt ezeknek a papíroknak jogi helyze­téről. Másnap kijelentették Schneid előtt, hogy az üzletet gyanútlannak találja és el lehet érni nagyobb galér­iáé 1 százalékot, ha az ember valami ügyes trükkel magára cedáltatja a ré­gi jogokat. Schneid, Dunkelblum, Kuh­nert és Doregger Itáliába utaztak és megállapították, hogy itt nagyon olcsón lehet kölcsön kötvényeket szerezni. Nem sokára ezután Kuhnert kilépett az üz­letből. Ellenben nagy érdeklődést tanú­­sított Hugo Stinnes az ügy iránt, aki félmillió márkát bocsátott a tranzakció rendelkezésére. Romániában két bank és-­ takarékpénztár ígérte a hadikölcsön­­­cimzerek beszerzését. Később azonban Romániában az ügy iránt erősen le­csökkent minden érdeklődés. Schneid kihallgatása után a tárgya­lást elnapolták. __Házsorokat döntött le a földren*­gés Argentínában. Buenos Airesből je­ lentik: Argentina néhány tartományá­ban, úgy mint Mondójában, St-­Louis­­ban, és Kordovánban heves földrengés volt. A szerencsétlenség legjobban Vib­­arzar községet sújtotta, ahol egész ház­sorok omoltak össze s az összedőlt házi­sorok közt később tű­z ütött ki. Az első órákban husz halottat számoltak össze. A község melletti folyón emelt­­ híd leszakadt. Antik szalongarnitúra, komplett, telesen jó állapotban olcsó árban sürgősen eladó. ROSENBERG régiségkereskedőnél Cluj, Calea Victoriei 5. szám. Kipállott, vörös gyermektestet Höfer-krémmel ápolnak

Next