Uj Kelet, 1929. október (12. évfolyam, 223-242. szám)

1929-10-01 / 223. szám

UJ KE­L­E­T Kedd 1929 október 1 Win szett a A frankhamklicé magyar portilaű életbe és akar lenni Budapest, szept.­­30. — Windisch­­graetz­ék­illek a neve még élénk emlékezetben áll a frank­­hamisítási üggyel kapcsolatban, tudj vale vií­­eg Csak néhán­y hónapot töltött ki négyéves fegyházbüntetéséből, melt^­­ a fogházban megbetegedett, szanató­­riumba került és mindaddig szanató­­gok­ nem tereld ki vVindiscngraetz büntetésére, amely a herceg politikai jogainak felfüggesztésére vonatkozott. _­­yindischraetz ennek ellenére is fel­tűnt a politikai fórumon. Az amnesztia u­tán hamarosan a legitimisták körében tűnt fel és átvette a Magyarság című lap irányítását. Andrássy Gyula gróf halála után a magyar legitimisták ve­­zér nélkül maradtak és Windischraetz minden ambíciója abban merült ki, hogy ő kerüljön Andrássy­­ helyébe. E törekvés elé azonban nagy akadály há­rult, miután Apponyi Albert gróf vé­tót mondott. Apponyi ugyanis nem tit­kolta azt a nézetét, hogy Windiscn­­graetz a legitimista politikába való be­kapcsolódása a mozgalom kompromi­tálását jelentené. A határozott visszautasítás után Win­dischraetz sértődötten otthagyta­ a le­gitimista tábort és a szélső­jobboldal felé keresett orientációt. Héjjasék tárt karokkal, várták a herceget, mert az ő pénze tal­karták a faj­védelem leáldo­zóban levő napjának újbóli Megfor gását. Kádár Lehrel, az ismert fajvédő publicista tett főtanácsadója Windisch­­graetznek és ennek a szövetkezésnek meg is van az első eredménye, miután hétfőn reggel megjelent Budapesten a legitimista fajvédelem új lapja, a Reg­geli újság. A lapnak Kádár Lehel a felelős szerkesztője és dr. Sényi Pál, fjeinek a neve a fajvédő mozgalm­akból szintén ismeretes, a kiadója. Windisch­­graetz herceg neve nem szerepel a la­pon, de köztudomású ,hogy a nyom­­daszerződést ő írta alá és ő garantálta. . Hogy meddig fog a herceg a hát­térben maradni, az egyelőre bizonytalan de népi sok kétség fér ahhoz, hogy rövidesen hallatni fog magáról. Win­­dischgraetz herceg ugyanis újabb kér­vényt intézett a kormányzóhoz, amely­ben amnesztiát kért mellékbüntetésére is, vagyis jogainak vissszaadását kérte. Ha a kérvényét kedvezően intézik el, akkor Windischraetz Lajos herceg az első megüresedő kerületben képviselő­­jelöltnél.Jog^felepnü Már 700.000 kötet magyar, német, román francia és angol könyv között válogathatnak „BAUTE“ kölcsönykönyvtár olvasói. az„UjKáet“ előfizetői ezen hatalmas kölcsönkönyvtári anya­got igénybe vehetik és a havi 60 le­es előfizetési díj helyett csupán 40 lejt kell fizetniük egy hónapra, amiért ol­vashatja a világirodalom leghíresebb írói­nak műveit, a külföldi, vagy erdélyi könyv­piac legújabb szenzációit, a klasszikus irodalom legkiválóbb remekeit. A köny­vek korlátlanul cserélhetők. Nagy-Ro­mánia minden részére naponta postán továbbítjuk a kölcsönkönyveket 50 szá­zalékkal redukált postai tarifa mellett. Prospektus ingyen. „Dante“ köl­csönkönyvtár Cluj Strada Jorga (Jókai­ utca) 5. szám. Jsszeve- Behozatali jegyek Ausztriában Az osztrák mezőga sikerét: német és cse most az osztrák pa­ras­­ják a behozatali jegyi állatok számára ,vagyis állatokat visznek ki, ő k, amelyek a fának az pi Németország és Csehszlovákia pél­dája volt irányadó, amikor Ausztriában is sor került ennek az intézménynek a megvalósítására. Mivel azonban Né­metországban egészen más viszonyok uralkodnak a mezőgazdaság terén mint Ausztriában, még a gabonabehozatali jegyeknek a megvalósítása előtt is bi­zonyos, hogy az osztrák mezőgazdaság aligha fogja megtalálni ama reményei­nek a megvalósítását, amelyeket az új rendszer bevezetéséhez fűz. Amikor Németországban megvalósí­tották a behozatali jegyeket, abból dúltak ki, hogy már a földrajzi és ter­melési viszonyokból kifolyólag helye­sebb, ha a keleti gabonatermelő vidé­k______ ÉjMEtoll tek­iinti külföldre és a gabonaimportra szoruló , A­­ .................. nek a behozatali jegyek I fik a gabona* 51. főképen a okozott gegefcezitpl =géve'­volna seny. Ezen természetes viszonyok kö­vetkeztében Németországban a beho­­jegyije ered­piényes kereskede­lempolitikai eszköznek bizonyultak. Azonban Ausztriában, amely maga erős behozatalra szorul, amelynek nin­csenek olyan eloszlási viszonyai, mi­nt Németországnak, amelynek mezőgaz­dasága a belföldi piac kizárólagos ural­máért harcol, a kivitel forszírozása na­gyon is kétes értékű egyoldalú vám­kedvezményekkel oly eszköz, amelynek gyakorlati értéke éppen Ausztriában még kévesebb mint máshol. Kérdés to­vábbá még az is, várjon az új osztrák kormány is annyira kapható az agrár­követelmények teljesítésére, mint a lemondott­­ kormány. Primo de Rivera tárgyalásai leg­nagyobb ellenfelével Vudott-e a spanyol király előre az 1923-as államcsínyről? Madrid, szept. 30. — A La Nación közli Primo de Rivera táborn­ok nyilat­kozatát arról a tárgyalásról, amelyet San Sebastianban folytatott gróf Roma­­nonezzal Perez Caballero volt külügy­miniszter leányának esküvője alkal­mából. Ezek a tárgyalások különböző kom­­mentárokra és magyarázatokra adtak alkalmat a sajtóban. Primo de Rivera nyilatkozatában megállapítja, hogy gróf Romano­­nezzal folytatott beszélgetése so­rán alkalma volt helyesbíteni azt a tényeknek nem megfelelő felfog­­gást, amely szerint a szeptember 13-iki államcsínyről a király is tu­dott. A király nemcsak hogy nem volt tájékoztatva az eseményekről , hanem mindig helytelenítette az ilyen eljárá­sokat, még azokkal való megbeszélése során is, akik később arra voltak hi­vatva, hogy az államcsíny szerzői le­gyenek. — Tény az — mondja Primo de Ri­vera — hogy később szentesítette a király az államcsínyt, de fel kell vet­nem a kérdést, vajjon vártak azok, a­kik hatalmon voltak és sem megakadá­lyozni, sem elfojtani nem tudták a mozgalmat? Arra vártak, hogy a ki­rály rendezzen mindent? A királynak bőségesen nyílt alkalma a mozgalom egyöntetű nemzeti jellegéről meggyő­ződni és az uralkodó nem is fejthetett ki személyes ellenállást az 1923. szep­temberi mozgalommal szemben. A beszélgetés során a Sanchez Gu­erra volt miniszterelnök elleni per is szóba került és Romanonez aziránt ér­deklődött, vajjon mi az oka a Sanchez Guerra elleni eljárás késedelmességé­nek. Primo de rivera megállapította, hogy úgy a kormány, mint a hadügyminisz­ter napról-napra sürgeti az eljárás gyor­sítását, azonban mindezideig törvényes jellegű áthidalhatatlan nehézségekbe ütköztek. A kormányt egyébként Sanc­hez Guerra ügyének vizsgálatában nem vezeti a gyűlölet és előítélet szelleme és a kormány őszintén örülne, ha azt hallaná, hogy Sanchez Guerrare a bí­róság a legkisebb büntetést mérte­k­, bár a kormány mindenképen respektál­ni óhajtja a bíróságok függetlenségét. Santiago Alba ügye is szóba került a beszélgetés során és Romanonez azt kérdezte a miniszterelnöktől, vájjon Santiago Alba visszatérhet-e Spanyol­országba, továbbá­ váljon tragikus sorsra jutott volna-e Santiago, ha 1923- ban nem menekült volna külföldre.­­ Primo de Rivera ezzel kapcsolatosan­­ határozottan hangsúlyozta, hogy a kormány soha és senki ellen nem akar erőszakosan eljárni és ha Santiago Alba vissza akar, térni Spanyolországba, ez­ csupán saját el­­határozásától függ, mert az eller­e in­dított pert távolléte miatt függesztet­ték fel. Primo de Rivera ezzel kap­csolatosan a következőket jelentette ki: — Véleményem csak kevéssé vagy egyáltalán nem változott meg az 1923 előtti politikát illetőleg, különösen ami az Alba-féle kormányra vonatkozott, amely politika százszorosán jogosulttá t­enné a lázadás, tiltakozás és i népakara, az őszi és téli újdonságok!!! «■£ 4 Kötött ruhánk, pul* M lowerek, harisnyák,­­­­­ női konfekciók. N Igen olcsó árak is * Tekintse meg vételkényszer nélkül _0 0­­2 HERCULES fiók Cluj, Regele Ferdinand 13. megnyilvánulásának azokat a&Lelens.i­geit, amelyek 1923-1*111 ft&rnylvánul tak, hogy aiOgin«ft*ék At ] fenyegetett sp^yol társa<^. Nyilatkozatának végén J ' vera kijelenti, hogy Romononezzel folytatott** beszél­­getése csupán a fentenstített tá­rgyak körül forgott és semmiféle más témára nem tettek célzást ebben a beszélgetésben, amely a 1 . teljesebb kardralitás jólétién folytQte közötte és egy olyan szerr­élyiség kö­zött, akinek eszméi nem egyezők ugyan a kormány és Pico de Rivera eszméi­­vel, azonban akihez mindig a szemé­lyes barátság és a megbecsülés fűzte ■­­ ' Másfélmillió koronát *f# nMgțt bank levelezője , Prága, szept­.­ 30. — A Kereskedel­mi és Iparbank ma reggel büntető fel­jelentést tett Althoff Frigyes nevű tiszt­viselője ellen, aki különböző sokk-ma­nipulációk­­ útján a legutóbbi irtásiél év folyamán több mint egy millió­­ jbcTöbo koronával károsította meg a bankot. A 32 éves tisztviselőt azonnal letartóztat­ták. Althoff, aki a bank levelezési osz­tályán dolgozott, a bank palotájába játkezüleg írt leveleket csemp­észett be, amelyekben a bank egyik kliense nevében sekk-könyv kiadását kérte. A banknak ez a kliense egy nagy prágai cég, amelynek óriási folyószámlabetét­je van a banknál. A letartóztatott tiszt­viselő a sekk-könyv birtokában foko­zatosan bemutatott egyes sekk-szelvé­nyeket kifizetésre avagy jóváírásra. A számla minden megváltoztatása alkal­mával természetesen annak törvényes tulajdonosát értesítik, a tisztviselő a­zonban éppen itt mutatta meg nagy csalási művészetét: azt a veszedelmes játékot ismételte egymás után több esetben, hogy a leveleket a bank ex­pedíciójától a postáig való uton elfog­ta és elsikkasztotta. A bank nemrégi­ben mechanikai alapon működő karto­ték-rendszert vezetett be és Althoff en­nek rejtelmeihez is alkalmazkodni tu­dott. A bankban csak véletlen útján jöttek rá. Budapestre félre­vizum, fél­áru vasúti jegy október három és tizenegy között kizárólag a Dr. Mezei féle menetjegyiro­dában Cluj, Piața Unirii (Főtér) 1. (Városháza) kapható. Mér 1350 fajért 3 lámpás RÁDIÓt kap az ELECTRICÁNÁL CLUJ, HOTEL CENTRAL ÉPÜLEt PÁLYÁZAT e­g A carei-i orth. izr. elemi iskola részen kerestetik kifogástalan tanerő mielőbbik* lépésre. Előnyben részesülnek, akik már működtek nyilvános iskolánál. Ajánlatok bizonyitványmásolatokkal felszerelve Spie­gel Mór elnök címére küldendők. 2460 cipő modellek a legújabbak Kaphatók minden jobb üzletben

Next