Uj Kelet, 1929. november (12. évfolyam, 242-263. szám)

1929-11-01 / 242. szám

U­J K­E­L­I.­T Konferenciát tartottak Erdély ortodox hitközségei Bukarestben A konferencia memorandumban ismertette az ortodoxia kívánságait és tiltakoznak a besztercei iroda maga­tartása ellen Bucureşti-Bukarest, október 31. (Az Új Kelet tudósítójától.) A nagyváradi orto­dox hitközség több erdélyi zsidó hitköz­séggel egyetértve konferenciát hívott egybe Bukarestbe, hogy a kultusztörvény végrehajtási utasításával kapcsolatosan fel­mérett kérdéseket megbeszéljék. A meg­hívott ortodox hitközségek legnagyobb részben képviseltették magukat, a távol­maradottak táviratilag adtak hozzájáru­lásokat a konferencia határozataihoz. A megbeszélést a Grand Hotel nagytermében tartották meg Mittelmann nagyváradi hitközségi alelnök elnöklete alatt. A meg­beszélés során az egyes hitközségek dele­­­­gátusai kifejtették az erdélyi zsidóság ál­­­­láspontját a kultusztörvény készülő vég-­­ rehajtási utasításával szemben. Hosszas­­ tanácskozás után a konferencia memoran- ' dumban foglalta összes kívánságait, majd­­ elhatározták, hogy a memorandumot kül- ' döttségileg fogják átnyújtani Vlad kul- *­tuszminisz­ternek. Szefárdok és h­aszidok A memorandum megállapítja minde­nekelőtt is, hogy az új kultusztörvény három törvényes rítust ismer el a zsidó­ság vallási életében: neológ (occidentális) ortodox és spanyol rítusokat. A memo­randum megáll­apít­ja, hogy a spanyol zsidóság nem képez külön rituális szerve­zetet és ezen elnevezés alatt azon Spa­nyolországból és Portugáliából a XVI. és XVI. században kiűzött zsidók értendők, akik új lakóhelyükön is megőrizték spa­nyol jellegüket, nevüket, nyelvüket. A törvényből kimaradt az úgynevezett „h­aszid“ csoport, abból a meggondolás­ból kiindulva, hogy a chaszidok nem ké­peznek külön rituális csoportot, hanem az ortodox zsidók kategóriájához tartoz­nak. Ez a csoport annál kevésbé viselheti a szefárd elnevezést, mert a rituális el­téréseken kívül a jiddis nyelvet használja és bizonyos lengyel szokásokat respektál, ami teljességgel megkülönbözteti a spa­nyol zsidókat szefárd megjelölés alatt összefoglaló csoporttól. A memorandum hivatkozik ide vonatkozólag zsidó tudo­mányos és irodalmi megállapításokra, amelyek az úgynevezett h­aszid és spa­nyol zsidó szefárd csoportok közötti kü­lönbséget evidenssé teszi. Bizonyára ezért történt — mondja a memorandum — hogy az új kultusz törvény az ortodox zsidók között jelölte ki az úgynevezett chaszidok helyét. A memorandum elmondja azután, hogy ezt az álláspontot képviselte a Banu kul­tusz­miniszter által az erdélyi zsidóság val­lási megszervezésére vonatkozó rendelet, amely a következőket mondja: „Az er­délyi ortodox zsidók, askenázok és sze­fárdok ,­­ ahol is a szefárd elnevezés alatt nem a spanyol-, hanem a h­aszid­­zsidók lettek értve. Az új törvény ér­telmében az összes, jelenleg meglévő és a jövőben létesítendő hitközségek csak a fentebbi három rítushoz tartozhatnak. Hogyan lehet új hit­községet alapítani Uj hitközségek létesítésénél a memo­randum a következők figyelembe vételét ajánlja: 1. Azok, akik új hitközséget akarnak alakítani, kötelesek ezen szándé­kukat annak a szervezetnek bejelenteni, amelyhez tartozónak akarják magukat a jövőben vallani. Az illető szervezet ezt a kérést, megjegyzéseivel együtt, a minisz­térium elé fogja terjeszteni. Az egyes rí­tusok központi szövetségeinek megszerve­zéséig a kultuszminisztérium minden rí­tus élére öt tagból álló ideiglenes bizott­ságot fog delegálni, amely a különböző vidékek zsidó vezetőiből alakul meg és amely az új hitközségek alapítására vonat­kozó kéréseket vallási és rituális szem­pontokból felül fogja vizsgálni. A kultusz­minisztérium meg fogja állapítani, hogy az esetleg alakítandó új hitközség rendel­kezik-e vallási és kulturális intézmények fentartásához szükséges anyagi eszközökkel. 2. Új hitközség alakítása nem veszélyez­tetheti a régi hitközséget és annak intéz­ményeit. Intézkedni kell abban az irány­ban is, hogy mindazok, akik valamilyen hitközségből kilépnek, anyagilag felelősek maradnak anyahitközségük anyagi kötele­zettségeiért, amely kötelezettségeket kul­turális és vallási intézmények megterem­tésével kapcsolatban vállalt az illető hit­község. A Magyarországon életben lévő, kultusztörvény ezt a kötelezettséget öt esztendőre állapította meg. A besztercei iroda javaslatai A memorandum tiltakozik ezután a besztercei ortodox iroda által a kultusz­minisztérium elé terjesztett bármily ja­vaslat ellen, amely a hitközségi konferen­cia álláspontjaival ellenkezne és megálla­pítja, hogy a besztercei központi irodá­nak ezekben a kérdésekbeni magatartása ellentétben van a hitközségek normáival és nélkülözi a szükséges objektivitást. A memorandum kéri végül a kultusz­minisztert a fenti kívánságok figyelembe vételére. A memorandumot ma délelőtt egy dele­gáció nyújtotta át a kultuszminiszternek. A delegációt dr. Mayer Ebner szenátor vezette és tagjai voltak, többek között Glasner Akiba kolozsvári főrabbi, Mittel­mann nagyváradi hitközségi elöljáró, Hirsch, Jakab a nagybányai hitközség elnöke és tizenöt más erdélyi hitközség képviselője. A kultuszminiszter válasza: Vlad kultuszminiszter szívélyes jóindu­­­­lattal fogadta a küldöttséget, amelynek­­ nevében Hirsch Jakab fejtette ki az er­­­­délyi hitközségek álláspontját. Válaszában­­ kijelentette a kultuszminiszter, hogy hozzá-­­­járul a memorandumban foglalt előterjesz-­­ tésekhez és megígérte, hogy szigorúan őrő­­ ködni fog afölött, hogy a végrehajtási utasítás teljesen a törvény szelleméhez alkalmazkodjék. Itt említjük meg, hogy az erdélyi hit­községek bukaresti konferenciáján elhatá­rozták, hogy a besztercei központi iroda ügyében külön megbeszélést hívnak egybev "­r­tése nélkül. Azonban fontosnak ta, hogy személyes véleményemet és egész tárgyalásról szerzett­­össze, másaimat a nyilvánossággá közö­s tárgyalások legelső és ngyonto eredményét ,saját megítélésem­et a két nemzet történeben eddig p.. mit álló barátság, jóakarat és hit atmoszférájának megteremtésében sem. Amerika és Anglia találja most először vált tökéletessé és tel A siker oroszlánrésze azonban Jis­nald személyének köszönhető. — Attól a pillanattól kezdve, a, az angol miniszterelnök partraszt amerikai nép szeretete és bizalma­ erővel nyilvánult meg és kiséne nak minden lépését, egész az éli sáig. Az ország népének örvendező­ségszeretete ebben a mértékben­­ tette meg azt a nagy ügyet, ara MacDonald átkelt a tengeren. Af­rikai nemzet állt mögötte, amikor Donald zavartalanul, nyíltan, őst előadta misszióját oly egyszerűen rátságosan, mintha nem is po ügyben, hanem csupán baráti látó­­ra jött volna hozzánk. — MacDonald személyisége de el­ az ügyet, ő a népből származik fény körülmények közül küzdői, magát a világ legnagyobb nemze miniszterelnöki pozíciójába és a ni­zi, hogy ez az emelkedés a világ nelem egyik jelentős eseménye MacDonald még mindig a népé­­dén iránt érdeklődik és osztatlan pátiáját nyújtja minden olyan üg­yemely a nagy tömegek helyzetén vitását és előrehaladását célozza, ösztönszerűen megérzi ezt és ha mar adtak volna rá, demonstra volna. — MacDonald sok megfontolt dolgot mondott. A legjelentősebb data szerintem, amely legjobban nyitja karakterét a következő : „Eddig mindnyájan sokan kocl­tunk, amikor háborút indítottun. Itt van az ideje ,hogy kockázza valamit a béke megteremtése é­ben is”. •­­ Ha az emberiség ügyét is szolgálni, kell hogy, kockáztassa­­lamit. Soha nem tudunk majd sa­badulni a fegyverkezés emberrel a hétől, ha nem kíséreljük meg, hogy szer és mindenkorra lerázzuk ma ról. MacDonald fényesen bebizony hogy ő a béke apostola... Valaki kitaszítottja volt a társadalomnak hitt a békében és gyűlölte a ki Milyen szerencsés esemény az, ő egy nagy nemzet vezére akk mikor megpróbálunk általános bet­remteni. — A tárgyalások utolsó napjai­­a vád merült fel, hogy Anglia és Kika közötti szövettséget kiéritünk Mi sem áll távolabb ettől a rága. Nem lépnénk Angliával szőve, épugy nem, mint Japánnal vagy­­ országgal. Csak azok a nemzeti vesnek szövetségest, akik nem­­ megszabadulni a fegyveres erősza­kolatától... MacDonald nem oly , hogy szövetkezésre gondoljon, robbantó erővel hatna a béke é­nje alatt. — „Azok, akik a békét teszik ha­sukul, megvetik a szövetkezést, rika jelmondata: „Béke és ha mindenkivel, szövetség senkivel. Egy jaşii középiskolai tanár zsarolással és hiva­talos hatalommal való visszaéléssel vádolja Anghe­­lescu volt közoktatásügyi minisztert Bucuresti-Bukarest, okt. 31. (Az Új Kelet tudósítójától.) A jasii törvényszék tegnap délelőtt szenzációs per tárgyalását kezdette meg A per vádlottja nem ki­sebb személy, mint dr. C. Anghelescu, a liberálisok hírhedt közoktatásügyi mi­nisztere, aki ellen zsarolás és hivatalos hatalommal való visszaélés miatt tett fel­jelentést Cires Iasi­ középiskolai tanár. A per tárgyalásának megkezdése után Cires azt a kérést terjesztette a törvény­szék elé, hogy vonják ki a vád alól­­ Anghelescu dr.-t, aki helyett Ciripescu­­ közoktatásügyi vezérigazgatót és Mari­­nescu közoktatásügyi vezérfelügyelőt he­lyezzék vád alá. Az ügyész a kérés elfogadása ellen szólalt fel , azzal érvelt, hogy Cires által áthelyeztetésével kapcsolatban fel­hozott vádak a volt közoktatásügyi mi­niszterre is igen terhelők. A bíróság az ügyész érvelését elfogadta, de a tárgya­lás folytatását elhalasztotta annak megálla­pítása végett, hogy ítélkezhet-e egy volt miniszter ténykedése fölött. Cuza „Kommunizálni“ akarja a tatarasi Kulturligát Követeli, hogy likvidálják a kulturligát és vagyonának felét juttassák neki Bucureşti-Bukarest, október 31 (Az Új Kelet tudósítójától.) Cuza professzor ismét hallat magáról. Ezúttal azonban különös­képen nem a zsidókkal, hanem egy román kulturális intézettel került, ellentétbe a tudós professzor, akiről kiderült, hogy ha személyi érdekeiről van szó, akkor még a legfajrománabb és fajkeresztényebb intéz­ményeket sem respektálja. A „Dreptatea“, a kormány hivatalos lapja arról számol be, hogy Cuza a Tataraşi váro­siban lévő kulturintézet vagyonának li­vidálásá­t kö­veteli, valamint azt, hogy a vagyon felét neki jutassák. Cuza arra hivatkozik, hogy a kulturintézet működése az alapszabályok értelmében véget ért. A fővárosi sajtó ezzel szemben megál­­­­lapítja, hogy a tatarasii kulturintézet fennálásának tíz éve alatt igen sokat fej­lődött és hatalmas szolgálatokat tesz a uhturáinak a tömegekben való terjesztése érdekében. A Dreptatea azt írja, hogy Cuza csodálatos­ képen könyörtelennek mu­tatkozik az intézettel szemben és az An­tiszemita Liga nagymestere Shilock pél­dáját­ követve egy román kulturális inté­­­­zet busának felét követeli magának. . „Béke és barátság mindenkivel,­ szövetség senkivel"­­ Borah szenior nyilatkozata MacDonaldról, a flottaleszerelési tárgya- ;­lásokról és a világ tartós békéjéről Newyork, okt. 31.­­ - William E. Borah, idahoi szenátor, az amerikai kor­mány külügyi bizottságának elnöke nagyfontosságú nyilatkozatot tett Was­hingtonban a Külföldi Sajtótudósítók Szövetsége tagjainak Ramsay Macdo­nald angol miniszterelnök látogatásá­ról és a flottaleszerelési tárgyalásokról. Az angol miniszterelnök és Hoover el­nök között lefolytatott tárgyalások a leg­nagyobb titoktartás között, a nyilvá­nosság és a sajtó teljes kizárásával tör­téntek, csak az eredményről jelent meg egy meglehetős szűkszavú bulletin. Bo­­rah, aki az amerikai külügy­politika legszámottevőbb tagja, személyesen vett részt Hoover és MacDonald tanácsko­zásain. Borah szenátor szereplése a flottale­­szerelési tárgyalások körül sokkal na­gyobb jelen­tőségű ,mint ahogy első pil­lanatra látszik. Washingtonban nyílt ti­tok ,hogy a flottaleszerelési egyezmény személyes megtárgyalása a MacDonald miniszterelnöknek meghívása Borah öt­lete volt. MacDonald látogatása és a tárgyalások eredményes elintézése Bo­rah egyik legnagyobb személyi sikere. A jövő év januárjában Londonban ösz­­szeülő flottaleszerelési világkongresszus eredményét elsősorban az ő elnöklete alatt álló külügyi bizottságnak kell el­fogadnia és csak ezután kerülhet a kon­gresszus és az elnök elé. Borah a washingtoni kongresszusi ház külügyi sajtóirodájában nyilatkozott a Hoover elnök és MacDonald miniszter­­terelnök között lefolytatott tárgyalá­sok részletiről és a következőket mon­dotta: — A flottaleszerelési tanácskozások részleteiről, azok tárgyairól és a rész­letkérdések megoldásáról, valamint a végleges megegyezésről Hoover elnök kifejezett kívánságára nem fedhetek fel semmit a kötelező titoktartás megsér­ Péntek, 1929 neve Tiber­i "" -4 Zsidó ★ Stramer ) Amerikából visszaérkezett társul játszik November 1, 2, 3-án LUGOSON (a Városi Színház November 4, 5, 6, 7-én ARADON (a Városi Színházt November 9, 10-én DÉVÁN November íí, 12, 13-án ALBA-JULIAN Hirdessen az „ÚJ KELET”

Next