Új Kelet, 1930. április (13. évfolyam, 75-96. szám)
1930-04-01 / 75. szám
Jj________________________________ __________________________ _________UJ KE LEI____________________________________ Kóló 21nd?%. IBM április l: Cipőpucolás és a közoktatás Mexikóban Reklámkampány a tanulásért - A drámai forradalom - Rézbőrfs állampolgárok Mexikó, március 29. Mexikóban két dolog elkerülhetetlen: a cipőpucolás és a közoktatás. Senki sem élhet hosszab ideig Mexikóban anélkül, hogy akár akarja, akár nem, fényesre ki ne pucolják a cipőjét és — akár akarja, akár nem — meg ne tanítsák írni és olvasni. A forradalmi rendszer rendkívüli energiával viszi keresztül a népoktatási programját. A mai mexikói hadseregben a ceruza és az irka éppen olyan kötelező fegyver, mint a puska és a bajonett. Minden katona köteles írni és olvasni megtanulni. Naponta vizsgát tesz az ábécéből a szigorú őrmester előtt. 13.000 iskola. És aki börtönben ül, az is köteles eljárni a börtön iskolájába, tekintet nélkül arra, hogy esetleg a jövő héten sortűz fog véget vetni tanulmányainak a fogház udvarán. Az utóbbi időben több, mint 13.000 iskolát építettek. Nyolc évvel ezelőtt nem volt egyetlenegy vidéki iskola sem, amely érdemes lett volna erre a névre. 1922-ben az alkotmányreform az egész ország közoktatásának terhét a központi kormányra ruházta. A kormány boldogan vállalta ezt a feladatot. Obregon elnök ismerte fel elsőnek azt az igazságot, hogy a nemzet jövője a közoktatáson törlik. A közoktatásügyi költségvetés azóta évről-évre nő. Az egyes államoknak az utóbbi években már 7000 falusi iskolájuk volt és a központi kormány most még 4000-et alapított. Ebben a 4000 falusi iskolában 5000 tanító működik. Az iskolák képviselik a kultúrát a kis mexikói falvakban. A tanítók bámulatos energiával és szeretettel dolgoznak azon, hogy emeljék a falu gyermekeinek és felnőtteinek életnívóját. A közoktatás kötelező, de a tanítók nem bánhatnak szigorúan a gyermekekkel, mert a kormány elve az: a gyermek érezze magát jól az iskolában, akkor szívesen fog odajárni. Reklám az iskola érdekében. A legenergikusabb reklámkampány folyik az iskola érdekében. A mexikói kormány olyan eszközökkel és olyan lendülettel propagálja az ábécét, mint egy amerikai vállalat a rágógummit, vagy a töltőtollat. Plakátok, röpiratok, ingyen osztogatott füzetek, ingyenes folyóiratok hívják fel a lakosság figyelmét az iskolákra. Pedagógiai szakemberek csoportosan bejárják az egész országot, felkeresik az egyes vidékek tanítóit és egyhónapos kurzust tartanak nekik a modern pedagógia elveiről és módszereiről. Repülő bizottságoknak hívják ezeket Minden ilyen kulturális repülő bizottság hét tagból áll. Az egyik egy nevelési szakember, a másik egy népjóléti szakember, a harmadik egy egészségügyi szakember, a negyedik egy agronómus, az ötödik ipariskolai tanár, a hatodik zenetanár. Ezek a repülőbizottságok bevonják kurzusaikba az ország valamennyi tanítóját és a legalaposabban instruálják őket. Ha a bizottság egy-egy kisebb városba ér, a környékbeli falukból odasereglik 40—50 tanító. Egy hónapig tart a tanítók szemléltető kiképzése. A laboratórium: maga a város. A kísérleti alanyok, a lakosok. — Hol van a város hidja, polgármester úr? — kérdezik. — Nincs hidunk. — Akkor majd építünk. És a tanítók és a nagyobb gyermekek lemennek a folyóhoz, megkezdődik a hídépítés. Az ipariskolai tanár elkészíti a híd tervét,természetesen egyszerű kis hídról van csupán szó. Ezután mindenki felcsap önkéntes kőművesnek és hamarosan elkészül a híd. — Miért van ilyen rossz levegő a városban? — kérdezik tovább a polgármestertől. — Miért van itt olyan sok beteg gyermek? Miért olyan nagy itt a gyermekhalandóság ? Pályadíj háziasszonyoknak. A népjóléti és egészségügyi szakemberek nyomban hozzáfognak ennek a kérdésnek a megoldásához is. Megtanítják a lakosságot arra, hogyan kell tisztán tartani a várost és ismertetik velük a higiénia elemeit. A tanítókat pedig megbízzák, hogy a jövőben ők viseljék gondját a városka vagy falu tisztaságának. — Miért nincs a városban telefon, polgármester úri Amint hazatérünk, intézkedni fogunk, hogy bevezessék a telefont. — A város gyermekei véznák és rossz színben vannak, polgármester úr, rosszul táplálkoznak. Rá kell őket szoktatni a helyes diétára. Most mindjárt megmagyarázzuk nekik, hogy tejre, zöldfőzelékre és friss húsra van szükségük, így is történik. Pályadíjakat tűznek ki a legjobban főző háziasszonyok számára, vagy a legjobb kertgazdaság számára. És a mexikói indián parasztok megtanultak rendesen főzni, megismerik az ételek tápértékét és halvány fogalmat kapnak a vitaminok jelentőségéről. Ezek a repülőbizottságok óriási hatással vannak a vidékre és óriási hatással vannak a tanítókra, akik lelkesen térnek vissza falvaikba és folytatják azt a munkát, amit a bizottság kijelölt számukra. Minden iskolában ingyen jár a forradalmi kormány folyóirata. „A magvető“. A gyönyörű címlapot Bivera, Mexikó legnagyobb festője készítette.. A folyóirat számos hasznos közleményben ismerteti meg a tanítót a technika,, az egészségtan és sok más fontos, hasznos dolog lényegével és módszereivel. A színház népszerűsítése. , A kormány, mint minden művészetet, úgy a színjátszást is népszerűsíteni akarja. A különböző mexikói falvakban 1329-ben több, mint 500 szabadtéri színházat építettek. A színház igazgatója a tanító és tagjai a falu műkedvelői. Rendszerint a falu életéről szóló darabokat mutatnak itt be erősen, forradalmi szellemben. — öntudatossá kell tenni a tömegben a szabadságot — mondja Saenz, a közoktatásügyi államtitkár. — Olyan sokáig volt elnyomva a mi népünk, hogy most alig akarja észrevenni, hogy szaA mexikói utcán mindenki olvas, úgy hogy az olvasó emberek állandóan összeütköznek, vagy rálépnek egymás lábára. 200 réz bőrű kisfiú. Van Mexikónak néhány teljesen vad, civilizálatlan vidéke. Ezekből a félbarbár falvakból a gyermekeket négy évre felhozzák a fővárosba és itt tanítják őket állami iskolákban. Ezeket a gyermekeket még arra is meg kell tanítani, hogy ágyban aludjanak és tisztásnál üljenek. Az egyik gyerek, mikor felhozták, minden szabad idejében az utcán ücsörgött egymagában, mert nem bírta ki a többiek társaságát. Néhány hónapval ezelőtt még magányosan élt. Ez a gyerek most valóságos gentleman és elfogulatlanul, mosolyogva nyújt kezet minden idegennek^^_ Ezekben az iskolákban az indián gyermekek az írás, olvasás, számoláson kívül megtanulnak kertészkedni, könyvet nyomtatni, sajtot készíteni és mindenekelőtt egészségtant tanulni. Az utóbbi három év alatt sokszáz vad indián gyermeket faragtak civilizálttá ezek az iskolák. Most kétszáz rézboríi kisfiú van a fővárosban, hogy négy év múlva mint civiliizáltr ember térjen vissza a törzséhez. Tíz kilométeres sebességgel haladt Miklós régensherceg autója A kormány hivatalos komfunikét adott ki a buzesti-utcai autóincidensről (Bueurpsti-Huiharest, márc. 31. Az Új Kelet tudósítójától),. Beszámoltunk arról az autóincidensről, amely az elmúlt héten, kedden este történt a Buzesti utcában és amelynek során Marin Georgescu őrnagy botjával beütöttte Miklót régensherceg autójának ablakát, mert az autó, az őrnagy szerint, a megengedettnél nagyobb sebességgel haladt Az incidens következtében, mint azt annak idején megírtuk, a régensherceg húsz napig tesztre ítélte az őrnagyot, aki ellen megindították az eljárást. A történtekkel kapcsolatban most a kormány hivatalos kommünikét adott ki, amely a következőképen hangzik: A hivatalos Irani mu »itb „Egyes apák tudósítást közöltek arról az autóincidensről, amely Miklós herceggel történt. Ezek a lapok olyan tendenciózus beállításban írtak az incidesről, amely nem felel meg a valóságnak. Az eset a következőképen történt: Már este 25-én, kedden este, a régensherceg tíz kilométeres sebességgel haladt a Buresti utcán. Egy utcakereszteződésnél egy civilruhába öltözött úr került az autó elé, aki éppen akkor haladt át a tíz utttesten, botjával integetve az autó felé. A régensherceg, hogy kikerülje a járókelőt, jobbbra kormányozta autóját, midőn így hatalmas, ütés betörte az autó elülső, ablakait. A régensherceg nem tudta az első pillanatban, hogy mi történt, néhány méterrel odébb Leállította a kocsiját visszatért az incidens helyére, hogy megállapítsa, hogy miről is van szó.“ dz AdecertU megjegyzése „Megjegyzendő, hogy csak az ablaküveg vastagságának köszönhető, hogy a végnesherceg súlyos sérüléseket nem szenvedett. A járókelőt és feleségét nem is érintette az autó, amely egészen mérsékelt gyorsasággal haladt. Ez egyébként már abból is kitűnik, hogy az őrnagy botjával betörhette a kocsi elülső ablakait.“ A hivatalos, kommüniké végezetül tiltakozik az ellen, hogy egyes lapok ezeket az autóincidenseket kültkves előszeretettel köztik, tendenciózus következtetéseket vonva le belőlük.. Az Adeveml azt is megjegyzést fittel a kommünikéhez, hogy a lapok éppen oly előszeretettel írnak ezekről ott incidensekről, mint amilyen gyakran fezek elő szoktak fordulni. Az angol parlamentben éles támadás hangzott el a jeruzsálemi főmufti lázita propagandája ellen Felavatták Jeruzsálemben a telavivi országúton elesett hős zsidó fiatalemberek síremlékét Jeruzsálem, március 31. (Az Új Kelet tudósítójától). A városi tanács zsidó tagjai tegnap délelőtt benyújtották lemondásukat és tüntetőleg elhagyták a városházát. A lemondásra az adott okot, hogy az arab delegációval Londonba utazott polgármester helyetteséül nem a zsidó alpolgármester, hanem egy keresztény arabot nevezett ki a Palesztinai kormány. A zsidó tanácsosok követelték, hogy a helyettest az ő soraikból delegálják, annál is inkább, mert a város lakosságának többségét zsidók alkotják. A kinevezés a zsidó lakosság körében nagy felháborodást váltott ki, amelynek következtében a hangulat ismét feszültté vált. A kormány széleskörű intézkedéseket foganatosított esetleges rendzavarások megakadályozására. A rendőrséget felhatalmazták bármilyen gyűlés feloszlatására és mindazoknak letartóztatására, akiknél fegyvereket találnak Nyersolaj (pacura) tüzelést az elért megtakarításért készítők garantáltan füstmentes elégéssel mindenféle ipari üzem és központi fűtés részére Markó V oki. gépészmérnök, Str. N. Iorga 11. A jeruzsálemi zsidóság, tiltakozása. A jeruzsálemi zsidóság vezetői, mer"«* randumot küldtek az angol kormány gyarmatügyi hivatalához, amelyben tiltakoznak az ellen, hogy Raghed bey Nashashibi, Jeruzsálem polgármestere a Londonba utazó arab delegációhoz csatlakozott és ily módon aktív részt vesz egy nyílt zsidóellenes politikai akcióban. Nem emelünk panaszt az ellen, mondja a memorandum, hogy Nashashibi, mint magánszemély tagja legyen a delegációnak. Az ellen azonban a legerélyesebben tiltakozunk, hogy ő Jeruzsálem polgáramestereként, lépjen fel és ilyen minőségben támogasson a brit hatóságok előtt egy jeruzsálemi zsidók ellen irányuló politikát, annál is inkább, mert a zsidók a város lakosságának többségét képezik. Az arab dalogáció Londonban. Jeruzsálem, március 31. A palesztinai arab delegáció Muza Kasim pasa, az arab „Executive“ elnökének vezetésével Londonba érkezett. A delegációban részt vesz az arab főmufti is. Interpelláció a főmufti ellen. London, március 31. Az alsóház szombat délutáni ülésén Marjoribanks képviselő éles támadást intézett a jeruzsálemi főmufti ellen. Marjori Kanks a gyarmatügyi államtitkárhoz intézett interpellációjában elmondotta, hogy a libanoni hatóságok betiltották a „Abd Ul Jadid“ című arab lapot, mert az a jeruzsálemi főmuftinak izgató hangú levelét közölte. A levél felhívja a libanoni arabokat, hogy lázadjanak fel a francia kormány ellen. Tudomása van-e a kormánynak sárról, kérdezte Marjoribanks, hogy ez a főmufti fizetést húz a Palesztinai hatóságoktól? Milyen lépéseket kíván a kormány tenni abban az irányban, hogy a főmufti beszüntesse végül ilyen irányú tevékenységét? Saját a főmufti interpelleációjának második részében• Marjoribanki tiltakozott az ellen, hogy a főmufti továbbra is fizetést húzzon a palesztinai kormánytól és elmondotta, hogy 1930. február 17-én a főmufti levelet küldött Ghalami seiühez a beiruthi írabök vezéréhez, amelyben a szíriai arabokat a francia kormánnyal szembeni ellenállásra hívja fel Kérdi, hogy ebben a kérdésben milyen szankciókat kíván foganatosítani a kormány? Az interpellációra dr. Grainsmond Schiels gyarmatügyi államtitkár válaszol. Kijelentette, hogy tudomása van az „Ahd ül ,hadid“ betiltásáról. Ami Marjöelbanks kérdéseit illeti, a kormány megfontolás tárgyává teszi, váljon kívánatos-e eljárni a főmufti ellen. Mit írnak a belföldi orvosok a szifilisznek szájon keresztül pasztillává való gyógykezeléséhez SIGMARGYL Arzén—Higany—Bismuth Dr. M. Poinaret Helyettesíti az injekciót, elkerüli a baleseteket Sygmargylt használtam igen sok szifilisz esetben, különböző stádiumokban és minden esetben olyan eredményeket kaptam, amelyek a preparátum elvitathatatlan hatásáról győztek meg. Dr. D. Dimitriu tábornok orvos, Bucuresti, Str. Gen, Lahovary. Kipróbáltam a Sygmargylt a Regina Maria-kórházban elsődleges és másodlagos szifilisz esetében és kijelentem, hogy meg vagyok elégedve az elért eredményekkel. Gyorsítja a sebek és plagu-ok behegesedését. Ideális profilaetikus szer. A beteg jól tűri, nem támadja meg a szervezetet és valamennyi betegnél általános javulás tapasztalható. Dr. C. Iliescu tábornok orvos. A hadsereg egészségügyi főnöke. Különös előnyt jelent azok számára, akik nem folytathatnak injekciós kúrát. A Sygmargyl könnyű adminisztrálása és kontrolja nagy előnyt jelent falvakban, gyárakban és mindenkinél, aki szifiliszben szenved. Az érdeklődők ingyen kapnak brosúrát és teljes magyarázatot a SYGMARGYL En-gros ügynökségtől. Bueuresti, Str. Principatele Unite 14. Sygmargyl kapható az ország összes drogneriáiban és gyógyszertáraiban.