Új Kelet, 1930. június (13. évfolyam, 120-142. szám)

1930-06-01 / 120. szám

TO» ivfotyauB • szám 12# ^ 1930. június 1 w vdödin­djj 190 év Szivan 4 ___­■» Wm* ia^U|l UjgjjA — .1 ■ ft« ■nO K* wnibt ^'tiW iilfiffiMM»tsr­ira f­­in­MaaMHHi ItNfi URL nw K^flffin RÖPlIlftil ÄRAKi ' l1! fiiftl|S B£= = ==l*: _ Atm. 1 # 'IBS «Strömt XLftraunrti? Am*? m&m % JP&Ss 9« **r* 1 á«Uái mMf jMHL mgMaU mka Mama.) JIJMiWWUM' *■» Ign évre ti ieilEtr, i—Milieu ii i i ni ~ jmimiMLtr. Hirdetések terül »éh­ét vételiek lét, ^s5555SM55SSE55m._______ Sevuot ünnepén „Számlálj magadnak két heteket attól kezdve, hogy sarlódat a gabonába bo­csátód. Annakutána pedig szenteld meg a Hetek ünnepét és örvendezz a te Urad Istened előtt, te és fiad és leányod, szolgád és szolgálóleányod és a lévita. És mindaz, ki a te kapuidon belül va­gyon és a jövevény, az árva és özvegy, akik a te körödben élnek. És emlékez­zél, hogy te is szolga voltál Egyiptom­ban. Cselekedj tehát parancsolataim szerint!“ A Biblia ezekkel az egyszerű, rusz­tikus szavakkal követeli Sevout ünne­pének megtartását. Emlékezz, hogy egy­kor szolga voltál Egyiptomban! Emlé­kezz, hogy a szolgaság után felszabadu­lásod órája ütött. És miből állott e fel­­szabadulás? Abból, hogy a Sináj he­gyén kinyilatkoztatták örök időkre a zsidó törvényt az emberiességnek, a sze­retetnek, az igazságnak és jóságnak ezt a csodálatosan egyszerű és nagy alkotá­sát, a Tórát. Az egyiptomi szolgaságra emlékez­tető peszachi ünnep u­tán, a Természet gyönyörű felbontakozásának napjaiban, amikor az élet arculata felé néz Isten Spinden teremtménye, adatott nekünk a Tóra. Zsidó szimbólum ez. Előbb fizikai elnyomatás, azután a felszabadulás cso­dája, csoda, amely örökké tart. Az el­nyomatás után nem bosszú liheg a régi elnyomó iránt a zsidó törvényt és a zsidó társasélet vonalát mutató Bibliá­ban. A sevuoszkor adott bibliai kinyi­latkoztatás követeli a jövevényeknek és mindenkinek, aki zsidók országában él, az egyenlőséget, követeli a szabadság emelkedettségét, követeli a tiszta örö­möket. „Nagyobb az, aki Tórát tanul, mint aki a főpapi méltóságot viseli, sőt na­gyobb magánál a fejedelemnél!“ — mondja a Talmud, annak jellemzéséül, hogy a legnagyobb földi kincs, ami szá­munkra adatott: a Biblia nem mérhető föl sem anyagi javakkal, sem földi ha­talommal. A szellemiség, amely a zsidó népet tragikus sorsának minden hul­lámzásánál konzerválta, felemelte, rege­nerálta, többet jelent minden múlandó hatalomnál: anyagi jólétnél, háborús diadalnál, uralomnál. Valahol irja egy midras: „Attól a naptól kezdve, hogy a Tóra adatott ne­künk, nem volt írástudatlan a mi né­pünk soraiban. És attól a naptól kezdve, a aki boldogtalannak érezte magát, csak akarnia kellett és boldogságát vissza­nyerhette az isteni igék által, ha azokba belemélyedt és a dolgok értelmét ke­reste. És mi a dolgok igaz értelme? Az, ami sövont ünnepére írva vagyon. Ör­vendezz Urad Istened előtt, te és fiad és leányod és mindenki, aki a te kapui­don b­elül vagyon, a jövevény, az árva és az özvegy". *1 "Az egyiptomi szolgaságot követő győ­zelem után mindennél lényegesebb a lelki kultúra. Nem volt analfabétánk a történelem távlatában oly rövidnek lát­szó néhány évszázados államiságunk idejében, de nem volt később sem, ami­kor a galut vándorbotjával kezünkben elkeveredtünk és felsodródtunk idegen kultúrák áramába. És valahányszor a Sináj hegyén szerzett kultúránk elme­­rülésének veszedelem mutatkozott, egy benső hang a zsidó népet magára esz­méltette. Ünnepi szentségi­ intelem har­sogott, térjünk vissza a Bibliához, ame­lyet a kilombosodás napjaiban, gabona­érés idején kaptunk. Voltak korszak­aink, amikor idegen kultúrák végezték romboló hadjáratukat szellemiségünk ellen, voltak idők, amikor mi magunk elsekélyesítettü­k szellemi kultúránkat. De egy ösztönös, egészséges, a népi fenségtől duzzadó benső parancs vissza­­lendített Sinájhoz bennünket. Sináj kultúrájának veleje pedig. ..Ör­vendezz Urad előtt, te és fiad, leányod, szolgád és az idegen“. Ünnepi egységbe, örömbe forrjon minden emberfia a szel­lemiség jegyében. így kívánja ezt a sevouti parancs, amely hány évezred­del hangzott el Briand és Barbusse, Coudenhove és Herriot előtt! Levont napjainak fényt ad a Termé­szet nagyszerű kivirulása, de ez külső disz csupán, szimbólum. Levont értéke és értelme az ember szer­etet: minden igaz kultúrának értelme Costachescu közoktatás­­ügyi miniszter lemondott• 140 erdélyi képviselő manifesztumban jelenti be az obstrukciót a szesztörvény ellen Az erdélyi képviselők végső esetben nyílt ülésen fogják leszavazni a javaslatot A kormány békét akar teremteni a nemzeti­ parasztpárt egyes frakciói között Bu­curesti-Bukarest, május 31. (Az Új Kelet tudósítójától.) Néhány napon ke­resztül tökéletes szélcsend volt a fővá­ros politikai életében. Olyan előkelő vendégei érkeztek Romániának, akik­nek jelenléte féken tartotta a szenvedé­lyes ellentétek kirobbanását. Titulescut, Loucheurt és Saint Aulaire grófot dísz­­gyüléseken ünnepelte a törvényhozás két háza és ezt az ünnepi hangulatot nem rontotta meg az egymással szem­benálló felek kíméletlen marakodása. Az ünnepi hangulat azonban elmúlt s a hétköznapokkal együtt újra bekö­szöntöttek a politikai harcok. Tegnap megírtuk már, hogy a liberálisok új taktikát találtak ki. Különböző ügyes trükkökkel élesen szembe akarják állí­tani a kormánypárt két frakcióját. Ez a munka nem nagyon nehéz, mert az egykori nemzeti párti és a régi paraszt­párti tábor között tényleg súlyos nézet­eltérések vannak, amelyeket mestersé­gesen könnyen lehet még jobban ki­­mélyíteni. A helyzet az, hogy nemcsak a kormány átszervezésének kérdésében oszlik meg a két frakció véleménye, de bizonyos elvi kérdésekben is nehezen áthidalható különbségek vannak. Az erdélyiek harca a szesz­törvény ellen így elsősorban a szesztörvény körül folyik az erdélyiek között a legelkese­­redettebb agitáció. Az erdélyi képvise­lők nem hajlandók szó nélkül nézni hogy ‘ Madgearu pénzügyminiszter szesztörvényjavaslata a szó szoros értel­mében kihúzza a talajt a mezőgazda­sági szeszgyárak alól és így az erdélyi állattenyésztést, valamint a mezőgaz­dasági szeszgyárakkal kapcsolatos min­tagazdaságokat a tönk szélére juttatja Az erdélyi képviselők próbálták már barátságos után jobb belátásra bírni a pénzügyminisztert, ez azonban nem si­került. Már­pedig a szeszrezsimnek a mezőgazdasági szeszgyárak érdekeiben történő megoldása sarkalatos pontja az erdélyiek programjának, annál is in­kább, mert az egykori erdélyi nemzeti párt vezetői már tíz esztendővel ezelőtt kötelező ígéretet tettek az érdekelt gaz­dáknak, hogy ebben a szellemben fog­ják rendezni a kérdést. Ennek az ígé­retnek a realizálására mindeddig nem kerülhetett sor, mert az egykori nem­zeti párti vezérek az elmúlt tíz eszten­dőt tudvalevőleg az ellenzéki padsorok­ban töltötték el. Most, amikor alkalmuk nyílna arra, hogy tíz év előtti ígéretü­ket beváltsák. Madgearu pénzügymi­niszter olyan törvényjavaslatot készí­tett el, amely homlokegyenest ellenke­zője annak, amit ők ígértek. Nyílt ülésen szavazzák le­­ az erdélyiek a javaslatot Minthogy Madgearu tűzön-vizen ke­resztül akarja kierőszakolni javaslatá­nak megszavazását, az erdélyi képvise­lők az utolsó fegyverhez nyúlnak és azzal fenyegetőznek, hogy szükség ese­tén nyílt ülésen fogják leszavazni a törvényt. A javaslat elleni tiltakozást eddig 140 erdélyi képviselő írta alá. A törvényjavaslat legszerencsétlenebb ál­dozatai, az italmérők izgatottan kísérik figyelemmel az erdélyi képviselők ak­cióját, mert bár ez az akció nem az ő érdekeik védelmét célozza, ha azonban sikerül az erdélyieknek megbuktatni a javaslatot, önmaguktól megbuknak a benne foglalt jogfosztó intézkedések is. Costachescu miniszter lemondott? Bucuresti-Bukarest, május 31. Teg­nap este minisztertanács volt, amelyről hiányzott Costachescu miniszter. Elma­radását mindenféleképen kommentál­ják. Egyesek szerint beadta lemondá­sát, mert nem hajlandó belemenni abba, hogy a felsőbb oktatásról szóló törvény­­javaslatát ne tárgyalják le még ebben az ülésszakban. Másik verzió szerint Costachescu és Petrovici, volt a veres cu­­mis közoktatásügyi miniszter között tá­madt konfliktus, ak nemrég lépett be a kormánypártba. Ennek a­­ konfliktusnak az eredményeképen Costachescu felve­tette volna a bizalmi kérdést. Tény, hogy Costachescu szombat óta nincs Bukarestben. Maniu kétszer is küldött utána kurírt, de nem jött vissza Buka­restbe. Nincs kizárva, hogy Costachescu lemondását tudomásul veszik és esetleg éppen Petrovici lesz az utódja. Costa­chescu lemondása nem zavarja fel a ke­délyeket, nem nagyon rokonszenveztek vele a többségi képviselők és az opera­házi incidens óta megrendült a pozí­ciója. Megegyezés készül a kor­mány két frakciója között Jól értesült körök szerint a kormány tagjai között megegyezés van készülő­ben. Popovicinak a kormányba való be­lépését illetően. Mihalache a maga ré­széről hajlandó hozzájárulni, de kikö­tötte, hogy Juniannal kíván még tár­gyalni ebben a kérdésben. Ha ő bele­megy, akkor neki sincs ellene kifogása. Minden jel arra mutat, hogy a kor­mánypártban az összes fórumok szeret­nék már az egyenetlenségeket valahogy kiküszöbölni. Tegnap politikai körökben élénk meg­beszélés tárgyát képezte a levél, ame­lyet Mihalache intézett Steréhez. Stere ugyanis emlékirataiban megtámadta Mihalachet, aki, mikor a Stere-kérdés felvetődött, nem vette védelmébe Ste­­rét. Mihalache levelében megmagya­rázza álláspontját és kijelentette, hogy a Stere-ügy felvetődése idejében történt események kényszerhelyzet elé állítot­ták, de nem telik bele sok idő és maga Stere is meg fog győződni arról, hogy az ő barátsága valóban őszinte volt. Sokat beszélnek politikai körökben arról a kihallgatásról is, amely Miklós herceg előtt folyt le. Grigore Filipescu, az Epoca főszerkesztője és Vlad Tepes liga elnöke több mint egy óra hosszat volt audiencián a régenshercegn­él anél­kül, hogy a­ kihallgatásról a legkisebb konkrétum is kiszivárgott volna. Ez a körülmény aztán sokféle kommentárra ad alkalmat. Az amerikai olasz konzul egy repülőgépről több ezer kilométeres távolságból beszélt Mussolinivel Renta, május 31. Az amerikai Hearst lapok sajtókoncertjének rádióállomása megismételte a Deutsche Lufthansa re­pülőgépről közvetített transzóceáni be­szélgetési bravúrját. A rádióállomást a kaliforniai utasszállító légi forgalmi társaság egyik huszonnégy személyes repülőgépére szerelték fel s a gép teljes utaslétszámmal felszállott és ezer mé­ter magasságban keringett Los Ange­les felett. Az utasok között volt a los angelesi olasz konzul is, aki ottani idő­számítás szerint délután fél kettőkor felhívta Mussolini miniszterelnököt, aki a Villa Tortonia dolgozószobájában elő­re elkészítve várta rendes asztali tele­fonja mellett az érdekes kísérletet. A repülőgépre szerelt rövidhullámú adó­állomás hullámait sikerült felfogni és felerősítve a miniszterelnök telefonhall­­gatójába juttatni s megkezdődött a Róma—Los Angeles közötti első rádió­beszélgetés 1000 méter magasságban, mozgásban lévő repülőgépről. Az olasz konzul az Egyesült­ Államokban élő ola­szok nevében üdvözölte Mussolini mi­niszterelnököt, aki válaszában viszonoz­ta a köszöntést és üdvözletet küldött a konzul utján az Egyesült­ Államok né­pének. Mussolini végül örömét fejezte ki a kísérlet teljes sikere felett. Rómá­ban este fél tíz, Los Angelesben dél­után fél kettő óra volt.

Next