Új Kelet, 1930. július (13. évfolyam, 145-164. szám)

1930-07-03 / 145. szám

• Ym £ ííf/V&Í»í taxa postala Aiíi t vr. * ÓZA/Vl 1­40/ PLATITE in NDASERAR JsTíS *5 ^aerkesåiASig M kiadóhivat«l: € tni 7Tíoi»isvar, ipse »«■ «<■"«» “ J ?Sf.?"S £ ÍS*l^i3fe > OülOrfÖll IBMKBgsaga mg« f5S £ Sa ® nnn B8HW81EKI$*61^SB8PS98I ffiBHWmBmn ELŐFIZETÉSI ÁRAK: 561K­­ÉV - TAMUZ 7 ÜT ”W­K WlWl Egész évre..................1150 Lei 11.....­...—"11 ■■"■—........... ^BÍ|4 S jj|||Sl H ÉÜÍ ÉÉfÉÉ S Negyedévre .... 32« .” \| uj Kete* *— " Hn Ki aMpM| m&M Egy |»»“»Pr» .... no é8 báná,i ifT?>'aB JcSSfE agm külföldi oT v WbŰ ■ ü ® B Mff a 1!11 ELŐFIZETÉSI ARAK: _,c ttnta -no ^ k WBEki: R BV­B MBm­m HMM Egy haza­i dollár (vagy ennek forrás meg­ ónnal Ik. JSÉBgft M jaESH megfelelő pénzném­). mvBiaoBV vp**90 flb e*> évre 3« dollár. ** megőrzésül 83 ,,,„|-|­iMRÍiaHar^^WMWHÍl?¥ íItín'ilTIMTitr'Mgm«^^^M«r^^^^M Hirdetések tarifa szerint vétetnek fel. __________________________________ jBiaá Paimiai Biipnap Hatszáz új törvény Bezárultak a parlament kapui. Maniu miniszterelnök rövid beszédben búcsú­zott el a jól megérdemelt pihenőre térő többségi honatyáktól. A miniszterelnök köszönetét fejezte ki­ a képviselőknek és szenátoroknak azért a nagy, talán túlságosan is nagy törvényhozói mun­káért, amelyet ebben a szesszióban ki­fejtettek. Végül hangsúlyozta Maniu, hogy a nemzeti parasztpárt sohasem tért el az ellenzékben vallott program­jától. Néhány odavetett mondatból állt a miniszterelnök beszéde, amely minden bizonnyal nem kíván mérlege lenni a nemzeti parasztpárt idestova két esz­tendős kormányzási tevékenységének. Éppen ezért nem kívánunk most a mi­niszterelnök beszédével behatóbban fog­lalkozni, csupán néhány megjegyzés megtételére szorítkozunk. Bizonyos, hogy az elmúlt két szesszióban a nem­zeti parasztpárti parlament hatalmas tevékenységet fejtett ki. A hivatalos statisztika szerint hatszáz törvényt sza­vazott meg nem is két esztendő lefor­gása alatt a parlament. Bizonyos, hogy közöttük igen sok kitűnő törvény van, amelyek hatalmas lépést jelentenek Románia gazdasági, politikai és szociális fejlődésében. Kitű­­nő törvényekben eddig sem volt hiány. A baj mindig ott volt, hogy a törvé­nyek végrehajtása hagyott igen sok kívánnivalót maga után. A nemzeti parasztpárt mindenekelőtt is a törvé­nyek tiszteletben tartására és végrehaj­tására kötelezte magát az ellenzéki küz­delmek romantikus korszakában. Nem egyszer azonban saját bőrünkön vol­tunk kénytelenek tapasztalni, hogy nem következett be a legalitásnak az az érája, amelyet a nemzeti parasztpárt az ellenzéken beígért, amelynek meg­valósítását joggal várhatta volna el a kormánytól az ország lakossága. Az antiszemita kilengések tettesei a mai napig is büntetlenül járkálnak az or­szágban. Constantin Dani­é, miután feldúlta Máramaros lakosságának év­tizedes békéjét és nyugalmát, most Bu­kovinában garázdálkodik, anélkül, hogy akár az igazságszolgáltatási, akár a rendőrhatóságok megtennék ellene az intézkedéseket. Nem így képzeltük el a törvényesség korszakát és nem hisszük, hogy Maniu miniszterelnök erre gon­dolt, midőn azt állította, hogy a nem­­zegi parasztpárt konzekvens marad az ellenzéken vallott programjához. Ám nemcsak ezen a téren lehet kifo­gást emelni a törvények végrehajtásá­nak módja ellen. A nemzeti paraszt­párti parlament egyik monumentális alkotása volt a közigazgatási reform, amely közigazgatás tudományának leg­­haladottabb elvei alapján készült el. Törvénybe iktatta a decentralizáció el­őírt, amelyet azután ugyanez a kormány elmulasztott a valóságba is átültetni. Hét hónappal ezelőtt lépett életbe a közigazgatási törvény, a tartományi igazgatóságok azonban még mindig távol vannak attól, hogy a decentrali­záció élő szervei legyenek. Hatszáz törvényt szavazott meg két szesszió leforgása alatt a nemzeti pa­rasztpárti parlament, ennek ellenére is adós maradt az országnak néhány rend­kívül fontos, a lakosság gazdasági és társadalmi szükségességeinek elevenébe­n hágó törvénnyel. Itt van például az állampolgársági törvény, amelyet a ka­mara 1928 december 31-i ülésén ígért meg az országnak Ionian igazságügymi­­niszter, amelynek azonnali beterjeszté­sét fogadta meg utóda, Voicu Nitescu és amely ennek ellnére is megrekedt valahol az igazságügyminisztérium le­véltárának poros aktái között. Adós maradt a parlament a kisebbségi tör­vénnyel is, amelynek elkészítésére egy évvel ezelőtt kapott megbízást Ghite Pop közoktatásügyi alminiszter , amely alig az elmúlt héten jutott el abba a stádiumba, hogy a kormány kinevezte az egyes kisebbségek kérésének elő­adóit. Nem akarjuk ez alkalommal fel­említeni, hogy számunkra teljesen is­meretlen okból az egymilliót kitevő zsidó kisebbség kérésének e­lpa­­tóját el­mulasztotta kijelölni a kormány. Tény az, hogy ez a törvény is még kezdeti stádiumban van csupán, éppúgy, mint a választójogi reform, amelyet annak­idején ugyancsak ünnepélyesen beígért a nemzeti parasztpárt. Megszavaztak ezzel szemben egy tör­vényt, amely különösen bennünket, zsidó kisebbséget érdekel: a kultusztör­­­vényt. Máig sem tudjuk magyarázatát adni annak, hogy milyen indító okok késztették a kormányt egy olyan tör­vény megszavaztatására, amelyet az ér­dekeltek nem kértek, amely ellen tilta­koztak az ország zsidóságának hivatott reprezentánsai és amely csak arra volt jó, hogy viszályokat és egyenetlenséget teremtsen a zsidóság kebelében. Semmiesetre sem akarjuk kisebbíteni a parlament tekintélyes törvényhozói munkásságának értékét. De szükséges­nek tartottuk ezeket a megjegyzéseket annál is inkább, mert nem bizonyos, hogy a jelenlegi parlamentnek alkalma lesz pótolni a nemzeti parasztpárt tör­vény­­hozói munkájának hiányosságait. A belpolitikai élet az új alkotmányos rend intronálása­ következtében kiszá­míthatatlan fordulatokat vehet az őszi hónapokban, midőn az uralkodó meg­koronázásával kapcsolatosan ismét na­pirendre fog kerülni a nemzeti koncent­ráció kormányának kérdése. Bármi is történjék azonban, bizonyos az, hogy a nemzeti parasztpárt törvényhozói tevé­kenysége csak úgy lesz teljes, ha a kor­mány ugyanolyan határozottsággal és energiával fog őrködni a törvények lel­kiismeretes és az ország minden polgá­rával szemben egyenlő végrehajtása fölött. A jelenlegi parlament által meg­szavazott hat­száz törvény között nem egy akad, amely valósággal forradalmi újításokat tartalmaz az előző törvény­­hozással szemben. Igaza volt azonban Dobrogeanu Ghereanak, midőn azt mon­dotta, hogy nálunk a forradalmat a tör­vények lelkiismeretes végrehajtása je­lentené. (k. r.) Bethlen a magyar felsőházban élesen támadta Balthazár református püspököt, aki Parisban, a francia kamara belügyi bizottsága elölt a kormánynak nemtetsző módon tartott előadást a magyar kérdésről Budapest, július 2. A magyar felső­ház mai ülésén Horthy István sürgős interpelláció elmondására kért és ka­pott engedélyt, amelyet az összkor­­mányh­oz intézett. Szóvá tette Balthazár Dezső református püspöknek Párizsban a francia kamara külügyi bizottságá­nak tagjai előtt tartott előadását. Az interpellációra Bethlen miniszterelnök válaszolt. Megállapította, hogy Baltha­zar püspök előadásában történelmi fal­sa­mok van­nak és a mondatok mögül kisugárzik a belpolitikai ártási szán­dék. Bethlen azt hangoztatta, hogy a külföldön megforduló magyar politiku­soknak elutazásuk előtt helyes lenne a kormánnyal érintkezésbe lépniök, ha előadást kívánnak tartani a magyar ügyről, nehogy előadásukkal a magyar kérdésben homályt keltsenek. Azokra, akik a kormány megkerülésével dilet­táns járatlansággal nyilatkoznak kül­földön magyar ügyekről, a magyar köz­véleménynek kell lesújtania. „A rajnai területek kiürítése elhárította a német-francia közeledés akdályait“ — mondja a megszállt területek francia biztosa Bécsben és Danzigban is ünnepségek voltak a rajnai felszabadulás örömére Párisban a jobboldali csőcselék a kiürítés ellen tüntetett Paris, Julius 2. Guillaumat tábornok, a rajnai megszálló hadsereg főpa­rancsnoka és Tirard francia polgári főbiztos ma megérkeztek a francia fő­városba, ahol kihallgaáson jelentek meg Briand külügyminiszternél és Maginet hadügyminiszternél. Tirard az audienciák után a sajtó képviselői előtt tett nyilatkozatában kijelentette, hogy a rajnai német lakosság a fran­cia csapatok elvonulásakor korrekt magatartást tanúsított. Az újságírók kérdéseire Tirard nyilatkozott a né­met-francia viszony jövőbeli alakulá­sáról. Annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy Franciaország pes­­­szimizmus nélkül nézhet a jövőbe, de azért túlzott optimizmus nem lenne­­ jogosult. Németország hivatalos té­nyezői hosszabb időn át azzal indokol­ták a rajnai megszállás likvidálására irányuló igényeiket, hogy a megszállás a német nép nemzeti büszkeségét sérti. Franciaország most a német-francia közeledés érdekében megtette a köte­lességét s nyugodt öntudattal várja a jövőt. Franciaország reméli, hogy a német nép kellően értékelni fogja azt a tényt, hogy Franciaország elhárí­totta a német-francia viszony barátsá­gos alakulásának akadályait és a kö­zeljövőben együtt fog dolgozhatni a németekkel az európai béke megszilár­dításán. Maginet hadügyminiszter Guillaumat tábornoknak audenciája alkalmával levelet adott át, melyben­­ neki és a hadseregnek a kormány és az ország nevében köszönetet mond feladata kiváló ellátásáért. Bécs, Julius 2. A birodalmi németek szövetsége tegnap este ünnepséget ren­dezett a Rajna-vidék felszabadulásá­nak örömére. Megjelent az ünnepsé­gen és beszédet mondott Leichenfeld német birodalmi követ is. Az ünnep­séget a Rajna-vidék német jellegét ki­hangsúlyozó film bemutatása zárta be. Páris, Julius 2. Az ismeretlen katona síremlékénél katonai ünnepség volt. A rajnai megszállásban részt vett ez­redest díszmenetben elvonultak a fő­parancsnok, Guillaumat tábornok előtt, aki a szemle után újra meggyújtotta a síremléknél elhelyezett örökmécsest és elhe­lyezte a síremléken azt a Rajna vizében megáztatott francia­ zászlót, a­melyet a marnizi várkastély ormáról lekerült utolsó francia lobogó bevo­nása után, a csapatok elvonulása­ előtt, merített meg a Rajna vizében. Ezzel egyidejűleg a jobboldali pár­tokhoz tartozó néhány fiatalember tüntetést rendezett a Place la Concor­­de-on a rajnai kiürítés miatt a kor­mány ellen. A tüntetők kiáltványt erő­sítettek fel Strassburg szobrára és éppen gyászfátyolt akartak kötni a szoborra, amikor a rendőrség közbe­lépett s megakadályozta a fiatalembe­reket tervük befejezésében. A tüntető­ket bevitték a rendőrségre. Berlin, július 2. Danzigból jelentik, hogy a danzigi szenátus mai ülésén Lahah elnök meleg szavakkal emléke­zett­ meg a német nép örömünnepéről, a rajnai területek felszabadulásáról. Hangoztatta, hogy Danzig német la­kossága is együtt örül a birodalom németeivel a háború végleges likvidá­lása­ felett. Délben megszólaltatták Danzig összes harangjait As olasz kormány retorziókkal él az amerikai vámemelések ellen. Rómá­ból jelentik: Az olasz kormány az amerikai vámemelések miatt retorziós intézkedés­eket léptetett életbe. Leg­fontosabb ezek között az import-gép­kocsikra kirótt vám, amely kilogram­monként 3 és fél,4 lírával magasabb az eddigi vámtételeknél. Ezzel az ame­rikai autótermelés Olaszországban tel­jesen versenyképtelenné vált. A lapok annak a véleményüknek a­dnak kifeje­zést, hogy a többi európai országok hasonló intézkedéseket foganatosíta­nak, hogy az amerikai importot távol tartsák.

Next