Új Kelet, 1930. július (13. évfolyam, 145-164. szám)
1930-07-03 / 145. szám
• Ym £ ííf/V&Í»í taxa postala Aiíi t vr. * ÓZA/Vl 140/ PLATITE in NDASERAR JsTíS *5 ^aerkesåiASig M kiadóhivat«l: € tni 7Tíoi»isvar, ipse »«■ «<■"«» “ J ?Sf.?"S £ ÍS*l^i3fe > OülOrfÖll IBMKBgsaga mg« f5S £ Sa ® nnn B8HW81EKI$*61^SB8PS98I ffiBHWmBmn ELŐFIZETÉSI ÁRAK: 561KÉV - TAMUZ 7 ÜT ”WK WlWl Egész évre..................1150 Lei 11........—"11 ■■"■—........... ^BÍ|4 S jj|||Sl H ÉÜÍ ÉÉfÉÉ S Negyedévre .... 32« .” \| uj Kete* *— " Hn Ki aMpM| m&M Egy |»»“»Pr» .... no é8 báná,i ifT?>'aB JcSSfE agm külföldi oT v WbŰ ■ ü ® B Mff a 1!11 ELŐFIZETÉSI ARAK: _,c ttnta -no ^ k WBEki: R BVB MBmm HMM Egy hazai dollár (vagy ennek forrás meg ónnal Ik. JSÉBgft M jaESH megfelelő pénzném). mvBiaoBV vp**90 flb e*> évre 3« dollár. ** megőrzésül 83 ,,,„|-|iMRÍiaHar^^WMWHÍl?¥ íItín'ilTIMTitr'Mgm«^^^M«r^^^^M Hirdetések tarifa szerint vétetnek fel. __________________________________ jBiaá Paimiai Biipnap Hatszáz új törvény Bezárultak a parlament kapui. Maniu miniszterelnök rövid beszédben búcsúzott el a jól megérdemelt pihenőre térő többségi honatyáktól. A miniszterelnök köszönetét fejezte ki a képviselőknek és szenátoroknak azért a nagy, talán túlságosan is nagy törvényhozói munkáért, amelyet ebben a szesszióban kifejtettek. Végül hangsúlyozta Maniu, hogy a nemzeti parasztpárt sohasem tért el az ellenzékben vallott programjától. Néhány odavetett mondatból állt a miniszterelnök beszéde, amely minden bizonnyal nem kíván mérlege lenni a nemzeti parasztpárt idestova két esztendős kormányzási tevékenységének. Éppen ezért nem kívánunk most a miniszterelnök beszédével behatóbban foglalkozni, csupán néhány megjegyzés megtételére szorítkozunk. Bizonyos, hogy az elmúlt két szesszióban a nemzeti parasztpárti parlament hatalmas tevékenységet fejtett ki. A hivatalos statisztika szerint hatszáz törvényt szavazott meg nem is két esztendő leforgása alatt a parlament. Bizonyos, hogy közöttük igen sok kitűnő törvény van, amelyek hatalmas lépést jelentenek Románia gazdasági, politikai és szociális fejlődésében. Kitűnő törvényekben eddig sem volt hiány. A baj mindig ott volt, hogy a törvények végrehajtása hagyott igen sok kívánnivalót maga után. A nemzeti parasztpárt mindenekelőtt is a törvények tiszteletben tartására és végrehajtására kötelezte magát az ellenzéki küzdelmek romantikus korszakában. Nem egyszer azonban saját bőrünkön voltunk kénytelenek tapasztalni, hogy nem következett be a legalitásnak az az érája, amelyet a nemzeti parasztpárt az ellenzéken beígért, amelynek megvalósítását joggal várhatta volna el a kormánytól az ország lakossága. Az antiszemita kilengések tettesei a mai napig is büntetlenül járkálnak az országban. Constantin Danié, miután feldúlta Máramaros lakosságának évtizedes békéjét és nyugalmát, most Bukovinában garázdálkodik, anélkül, hogy akár az igazságszolgáltatási, akár a rendőrhatóságok megtennék ellene az intézkedéseket. Nem így képzeltük el a törvényesség korszakát és nem hisszük, hogy Maniu miniszterelnök erre gondolt, midőn azt állította, hogy a nemzegi parasztpárt konzekvens marad az ellenzéken vallott programjához. Ám nemcsak ezen a téren lehet kifogást emelni a törvények végrehajtásának módja ellen. A nemzeti parasztpárti parlament egyik monumentális alkotása volt a közigazgatási reform, amely közigazgatás tudományának leghaladottabb elvei alapján készült el. Törvénybe iktatta a decentralizáció előírt, amelyet azután ugyanez a kormány elmulasztott a valóságba is átültetni. Hét hónappal ezelőtt lépett életbe a közigazgatási törvény, a tartományi igazgatóságok azonban még mindig távol vannak attól, hogy a decentralizáció élő szervei legyenek. Hatszáz törvényt szavazott meg két szesszió leforgása alatt a nemzeti parasztpárti parlament, ennek ellenére is adós maradt az országnak néhány rendkívül fontos, a lakosság gazdasági és társadalmi szükségességeinek elevenében hágó törvénnyel. Itt van például az állampolgársági törvény, amelyet a kamara 1928 december 31-i ülésén ígért meg az országnak Ionian igazságügyminiszter, amelynek azonnali beterjesztését fogadta meg utóda, Voicu Nitescu és amely ennek ellnére is megrekedt valahol az igazságügyminisztérium levéltárának poros aktái között. Adós maradt a parlament a kisebbségi törvénnyel is, amelynek elkészítésére egy évvel ezelőtt kapott megbízást Ghite Pop közoktatásügyi alminiszter , amely alig az elmúlt héten jutott el abba a stádiumba, hogy a kormány kinevezte az egyes kisebbségek kérésének előadóit. Nem akarjuk ez alkalommal felemlíteni, hogy számunkra teljesen ismeretlen okból az egymilliót kitevő zsidó kisebbség kérésének elpatóját elmulasztotta kijelölni a kormány. Tény az, hogy ez a törvény is még kezdeti stádiumban van csupán, éppúgy, mint a választójogi reform, amelyet annakidején ugyancsak ünnepélyesen beígért a nemzeti parasztpárt. Megszavaztak ezzel szemben egy törvényt, amely különösen bennünket, zsidó kisebbséget érdekel: a kultusztörvényt. Máig sem tudjuk magyarázatát adni annak, hogy milyen indító okok késztették a kormányt egy olyan törvény megszavaztatására, amelyet az érdekeltek nem kértek, amely ellen tiltakoztak az ország zsidóságának hivatott reprezentánsai és amely csak arra volt jó, hogy viszályokat és egyenetlenséget teremtsen a zsidóság kebelében. Semmiesetre sem akarjuk kisebbíteni a parlament tekintélyes törvényhozói munkásságának értékét. De szükségesnek tartottuk ezeket a megjegyzéseket annál is inkább, mert nem bizonyos, hogy a jelenlegi parlamentnek alkalma lesz pótolni a nemzeti parasztpárt törvényhozói munkájának hiányosságait. A belpolitikai élet az új alkotmányos rend intronálása következtében kiszámíthatatlan fordulatokat vehet az őszi hónapokban, midőn az uralkodó megkoronázásával kapcsolatosan ismét napirendre fog kerülni a nemzeti koncentráció kormányának kérdése. Bármi is történjék azonban, bizonyos az, hogy a nemzeti parasztpárt törvényhozói tevékenysége csak úgy lesz teljes, ha a kormány ugyanolyan határozottsággal és energiával fog őrködni a törvények lelkiismeretes és az ország minden polgárával szemben egyenlő végrehajtása fölött. A jelenlegi parlament által megszavazott hatszáz törvény között nem egy akad, amely valósággal forradalmi újításokat tartalmaz az előző törvényhozással szemben. Igaza volt azonban Dobrogeanu Ghereanak, midőn azt mondotta, hogy nálunk a forradalmat a törvények lelkiismeretes végrehajtása jelentené. (k. r.) Bethlen a magyar felsőházban élesen támadta Balthazár református püspököt, aki Parisban, a francia kamara belügyi bizottsága elölt a kormánynak nemtetsző módon tartott előadást a magyar kérdésről Budapest, július 2. A magyar felsőház mai ülésén Horthy István sürgős interpelláció elmondására kért és kapott engedélyt, amelyet az összkormányhoz intézett. Szóvá tette Balthazár Dezső református püspöknek Párizsban a francia kamara külügyi bizottságának tagjai előtt tartott előadását. Az interpellációra Bethlen miniszterelnök válaszolt. Megállapította, hogy Balthazar püspök előadásában történelmi falsamok vannak és a mondatok mögül kisugárzik a belpolitikai ártási szándék. Bethlen azt hangoztatta, hogy a külföldön megforduló magyar politikusoknak elutazásuk előtt helyes lenne a kormánnyal érintkezésbe lépniök, ha előadást kívánnak tartani a magyar ügyről, nehogy előadásukkal a magyar kérdésben homályt keltsenek. Azokra, akik a kormány megkerülésével dilettáns járatlansággal nyilatkoznak külföldön magyar ügyekről, a magyar közvéleménynek kell lesújtania. „A rajnai területek kiürítése elhárította a német-francia közeledés akdályait“ — mondja a megszállt területek francia biztosa Bécsben és Danzigban is ünnepségek voltak a rajnai felszabadulás örömére Párisban a jobboldali csőcselék a kiürítés ellen tüntetett Paris, Julius 2. Guillaumat tábornok, a rajnai megszálló hadsereg főparancsnoka és Tirard francia polgári főbiztos ma megérkeztek a francia fővárosba, ahol kihallgaáson jelentek meg Briand külügyminiszternél és Maginet hadügyminiszternél. Tirard az audienciák után a sajtó képviselői előtt tett nyilatkozatában kijelentette, hogy a rajnai német lakosság a francia csapatok elvonulásakor korrekt magatartást tanúsított. Az újságírók kérdéseire Tirard nyilatkozott a német-francia viszony jövőbeli alakulásáról. Annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy Franciaország pesszimizmus nélkül nézhet a jövőbe, de azért túlzott optimizmus nem lenne jogosult. Németország hivatalos tényezői hosszabb időn át azzal indokolták a rajnai megszállás likvidálására irányuló igényeiket, hogy a megszállás a német nép nemzeti büszkeségét sérti. Franciaország most a német-francia közeledés érdekében megtette a kötelességét s nyugodt öntudattal várja a jövőt. Franciaország reméli, hogy a német nép kellően értékelni fogja azt a tényt, hogy Franciaország elhárította a német-francia viszony barátságos alakulásának akadályait és a közeljövőben együtt fog dolgozhatni a németekkel az európai béke megszilárdításán. Maginet hadügyminiszter Guillaumat tábornoknak audenciája alkalmával levelet adott át, melyben neki és a hadseregnek a kormány és az ország nevében köszönetet mond feladata kiváló ellátásáért. Bécs, Julius 2. A birodalmi németek szövetsége tegnap este ünnepséget rendezett a Rajna-vidék felszabadulásának örömére. Megjelent az ünnepségen és beszédet mondott Leichenfeld német birodalmi követ is. Az ünnepséget a Rajna-vidék német jellegét kihangsúlyozó film bemutatása zárta be. Páris, Julius 2. Az ismeretlen katona síremlékénél katonai ünnepség volt. A rajnai megszállásban részt vett ezredest díszmenetben elvonultak a főparancsnok, Guillaumat tábornok előtt, aki a szemle után újra meggyújtotta a síremléknél elhelyezett örökmécsest és elhelyezte a síremléken azt a Rajna vizében megáztatott francia zászlót, amelyet a marnizi várkastély ormáról lekerült utolsó francia lobogó bevonása után, a csapatok elvonulása előtt, merített meg a Rajna vizében. Ezzel egyidejűleg a jobboldali pártokhoz tartozó néhány fiatalember tüntetést rendezett a Place la Concorde-on a rajnai kiürítés miatt a kormány ellen. A tüntetők kiáltványt erősítettek fel Strassburg szobrára és éppen gyászfátyolt akartak kötni a szoborra, amikor a rendőrség közbelépett s megakadályozta a fiatalembereket tervük befejezésében. A tüntetőket bevitték a rendőrségre. Berlin, július 2. Danzigból jelentik, hogy a danzigi szenátus mai ülésén Lahah elnök meleg szavakkal emlékezett meg a német nép örömünnepéről, a rajnai területek felszabadulásáról. Hangoztatta, hogy Danzig német lakossága is együtt örül a birodalom németeivel a háború végleges likvidálása felett. Délben megszólaltatták Danzig összes harangjait As olasz kormány retorziókkal él az amerikai vámemelések ellen. Rómából jelentik: Az olasz kormány az amerikai vámemelések miatt retorziós intézkedéseket léptetett életbe. Legfontosabb ezek között az import-gépkocsikra kirótt vám, amely kilogrammonként 3 és fél,4 lírával magasabb az eddigi vámtételeknél. Ezzel az amerikai autótermelés Olaszországban teljesen versenyképtelenné vált. A lapok annak a véleményüknek adnak kifejezést, hogy a többi európai országok hasonló intézkedéseket foganatosítanak, hogy az amerikai importot távol tartsák.