Új Kelet, 1930. október (13. évfolyam, 214-237. szám)

1930-10-01 / 214. szám

XIII EVF. * SZAM 214 Ciol—Kolozsvár, 1930 október 1 Szerda 5691 ÉV - TISRI 9 Dr*«' • • vxm IMIiliir n»w——— TL TAXA P0!>.ALA A­*s» R­lp| Szerkesztőség és kiadóhivatal: PIATITE in NIIA1ERAR '' Al Q 5 fCJ Strada Baron L. Pop (v. Urassal No 244.716/929 /&)■ ; ncca) 10. szám. Telefon: 9­77. .................."" —__________________ELŐFIZETÉSI ÁRAK: 9^ " W Egész évre.....................1150 Lej ■IffifpT ■ M RS ® ® M Félévre ..........................800 „ * fiÖ&f a H­apafl­a m ja §$?«*» M Negyedévre . ... 320 „ IMJ “ HH Khh Eex hóuaura . ... 110 „ Az új Kelet as egyetemes erdélyi JjpJFH f$g||g­K|l|l| KtHFftíDT m bánáti zsidóság politikai SB­ SajS I ^ HH| ir­Arizit'TFQi árak'* Cikkeink utánnyomását csak a­­nimposy H«***­ TMWUS «O­I« » I BN i­W§­I jql Egy hóra 1 dollár (vagy minek forrás megjelölésével engedjük BMN­ I WBll« flHLJ JBL “gyérre, Kollár!' Kéziratokat nem küldünk vissza Hirdetések tarifa szerint és megőrzésükre sem vállalkozunk vétetnek fel. ____________________ZSIDÓ POLI­TI­KAI MAPIHP A Schober-Vaugonn párbaj vége Az osztrák klerikalizmus remény­­csillaga: Schober kancellár személyében lehanyatlott. Azok esküdtek fel ellene, akik benne látták Ausztria megm­entő­jét a szocialisták végleges térhódításá­tól. Schober eleinte igyekezett is hata­­lomra hívóinak kedvében járni: tárgyalt a Heimwehrrel, megpróbálkozott az al­­kotmányrevízióval, külpolitikai viszony­latban pedig a fasiszta Olaszország felé keresett összeköttetéseket. Az erőviszonyok felismerése azonban hamarosan kiábrándította Schobert a heimwehrista törekvések célravezető voltából s mint az egy rendőrzsenihez illik, úgy és akként próbálta csoporto­sítani lehetőségeit, hogy a szocialisták ne lássanak benne feltétlen ellenséget, viszont a keresztényszocialisták is meg legyenek vele elégedve. Londoni látoga­tása után Schober éles szeme világvi­szonylatokban ismerte fel Ausztria pil­lanatnyi helyzetét, belátta, hogy Auszt­ria és főleg Bécs területén a jobboldali puccsizmus nem Ausztria megváltásá­ra, hanem végleges összeomlására ve­zetne Ez a belátás vezette őt olyan csele­kedetekre, amelyek egy szocialista kan­diánul is meglepetésszámba mentek álla. Ő volt az, aki néhány hónappal előtt kiutasította Ausztria területéről ibst őrnagyot, a Heimwehr hitlerista­­ sentációjú vezérét és nem adta hoz­­zájárulását, minden keresztényszocia­lista nyomás és inszinuáció ellenére, Strafellának, az osztrák államvasutak vezérigazgatójává való kinevezéséhez. Ez az utóbbi ténykedés érlelte meg a keserű gyümölcsöt a pár nappal ezelőtt lezajlott Strafella-per alkalmából Scho­ber számára. Strafellát ugyan felmen­tette a bécsi bíróság az Arbeiterzeitung ellene felhozott vádjai alól, de az ítélet indokolása meglehetősen kompromittáló volt Schuszter kereskedelmi miniszter­re, akinek törekvéseit Schober egy pil­lanatig sem volt hajlandó fedezni. Vau­goin hadügyminiszter, aki az osztrák kormányban Seypel agresszív irányza­tát képviseli s aki régi riválisát látja a tehetséges Schoberben: elérkezettnek látta az időt arra, hogy a jelentős ered­ményeket felmutató Schober alól kihúz­za a gyékényt. Ez az osztrákba ojtott francia már régen féltékenykedő sze­mekkel nézte Schober sikeres, a legéle­sebb ellentéteket kiegyenlítő, leginkább személyes előnyeivel ható politikáját, annál is inkább, mert Schober szemé­lyében nem tartozott sem a keresztény­­szocialistákhoz, sem a kimondott anti­­marxista fronthoz, inkább a Landbund­­ra (parasztok szövetsége) és a nagy né­metek támogatására épített. Vaugoin a Schober-kormány lemon­dása pillanatában még úgy hitte, hogy az ő kormányra kerülésével az anti­­marxista front fog megerősödni és egy kisebbségi keresztényszocialista kor­mányt a nagynémetek és a Landbund is támogatni fognak. Vaugoin azonban m­a már tisztán láthatja csalódását. A felidézett szellemek most magát a ka­­­esztényszocialista pártot sodorták vál­ságba: az antimarxista front nemhogy megerősödött volna, hanem a jelek sze­rint, a Heimwehr sorsára jutott: bom­lik, vagy legalább­is frakciókra szaka­dozik. A sandbundistákkal és nagyné­­metekkel megerősített keresztényszocia­­ista párt a parlamentben mindezideig több-kevesebb sikerrel vette fel a har­cot a hatalmas szocialista ellenzékkel; most ez a szocialista ellenzék megerősí­tétt nyert azokkal, akik Schoberrel az él* éppúgy antimarxisták, mint Van­­da akiket az adott helyzetben alyax elkeseredés és gyűlölet tám­o­gat a Vaugoin—Seypel szövetség ellen, mint a szocialistákat. Vau­goin elérte azt, hogy kancellár lett, de nem érte el azt, hogy ez a kan­cellárság­ szilárd talajra épülhessen. Sőt. Ma a keresztényszocialisták pozí­ciója két malomkő között őrlődik: a szocialista előretörés és a Schobert kö­vető paraszt-polgári ellenzék hatalmi és szellemi malomköve között. Nem szabad azt sem figyelmen kívül hagyni, hogy Schobernek nemcsak a külpolitika területén, a diplomácia ku­lisszái mögött vannak nyílt és titkos barátai, hanem ellenfelei között is. A szocialisták mindig hálásak lesznek Schobernek azért, hogy meggondoltsá­­gával és rendőrlelke rend iránti elősze­retetével sikerült visszaszorítania a Heimwehr-puccsisták próbálkozásait. Viszont Stahremberg hercegnek, az új vezérnek fellépésével a Heimwehr egy­re „sikeresebben“ tolódik az antiszemi­tizmus irányába, ami a liberális, mond­juk ki: a zsidó nagytőke szemében ter­mészetszerűleg teszi ellenszenvessé a ha­jdan rokonszenves alakulatot. Hiszen a nemzeti szocializmus németországi „győzelme“ és ezzel kapcsolatosan „esz­méi“ tisztázódása óta minden tisztán­­látó előtt nyilvánvalóvá lett, hogy Hit­ler és követői éppúgy rövid lejárattal és éppúgy halálosan ellenségei a tőké­nek, mint Stalin, vagy mint Lenin volt. Vaugoin felidézett szellemei most vak­vágányra siklatták a keresztényszocia­lista front csillogó diadalmenetnek kép­zelt offenzíváját. Ha a Heimwehr egy­sége és ereje még töretlen volna, talán Vaugoin megkísérelne egy diktatórikus puccsista fogást, annak ellenére, hogy a marxisták szemére állandóan az osz­tályharcot veti, annak ellenére, hogy keresztényszocialisa frazeológiája kifelé a malaszt és a társadalmi béke arany­korszakát festi az áhitatos osztrák kis­polgár képzeletére. Ilyen körülmények között csak termé­szetes, hogy Vaugoin is kénytelen lesz a kínos és bizony sokszor egyenesen ka­tasztrofális kimenetelű „demokrácia“ eszközeihez nyúlni és rövidesen kiírni az új választásokat. Mars isten osztrák és keresztény reinkarnációja, mint azok az emberek rendszerint, akik szakadék szélére jutottak: szélsőségesen optimis­ta, illetőleg ennél is több: illuzionista. Túl sokat remél attól, hogy kormányon van és „eszközök“ állanak rendelkezé­sére. Ám ne felejtsük: „eszközei“ eddig is voltak, élt is velük, meg is buktatta ve­lük Schobert, de az eredmény, amit el­ért, a fentiek ellenére, siralmas. Becs a marxistáké ma is, sőt egyre offenzíveb­­ben azoké, a nagytőke elpártolt a Heim­­wehrtől, Schober halálos ellenfele lett, a Vaugoin—Seypel érdekeltségnek. Csak természetes ezek után, hogy Vám­goinék és Seypelék egén most már nem annyira a kereszt, mint inkább a kam­­póskereszt az a bizonyos égi jel. Hogy ez győzelmet hoz-e, számukra, az­­ enyhén szólva valószínűtlen. Salamon László 2W- 9 A népszövetségi ülésszak egyetlen pozitív eredménye: újra szaporították az ügyosztályok számát Elfogadták a háborúval fenyegetett országok pénzügyi támogatásáról intézkedő egyezményt A népszövetségi közgyűlés tudomásul vette a kisebbségvédelmi előadói jelentést Genf, szeptember 30. A népszövetségi közgyűlés mai ülésén elfogadták a há­borúval fenyegetett, illetve megtáma­dott ország pénzügyi támogatásáról intézkedő nemzetközi egyezmény terve­zetét, amely népszövetségi garancia mellett nemzetközi kölcsönt helyez kilá­tásba a megtámadott, vagy a háborúval fenyegetett félnek arra az esetre, ha a támadó fél a Népszövetség békés elin­tézésre irányuló felhívásának nem veti alá magát és ha a konflikts fegyver nélküli kiküszöbölésére hivatott összes módokat eredménytelenül kísérelték meg. Az egyezménytervezethez a tag­államok akkor kell majd hozzájárulá­sukat adniok, amikor az általános le­szerelésre vonatkozó egyezmény a lesze­relési világkonferencia határozatához képest érvénybe lépett. Genf, szeptember 30. A népszövetségi közgyűlés mai ülésén Motta svájci fő­delegátus beterjesztette a kisebb védel­mi három napos főbizottsági vita elő­adói jelentését. A kanadai delegátus hoz­zászólása után, a közgyűlés egyhangú­lag tudomásul vette Motta jelentését A zsidó képviselők a parlament elé viszik az antiszemita agitáció kérdését Rascanu Iasii egyetemi tanár a parlamenti ülésszak megnyitása után interpellációt intéz Vaida belügyminiszterhez a zsidó kérdéssel kapcsolatos kijelentései miatt Bucuresti—Bukarest, szeptember 30. (Az Új Kelet tudósítójától.) Mánia mi­niszterelnök — mint megírtuk — hos­­­szabb megbeszélést folytatott tegnap délután Mihalaeheval. A két politikus között teljes megegyezés jött létre a kor­mány közeli aktuális teendőivel kapcso­latosan. Megállapodtak mindenekelőtt is Mania külföldi útja tekintetében. A miniszterelnök szabadságra megy és emiatt a parlament őszi szessziójának megnyitása egy hónappal halasztást szenved. Ugyancsak elhalasztják a nem­­zeti­ parasztpárt vzérlőbizottságának ülését is, amelynek a kormány átszer­vezése és a párt reorganizálása kérdésé­ben kellett volna döntenie. Maniu és Mihalache megegyeztek egymással ab­ban, hogy a kormány összetételében bizonyos változtatásokat kell eszközölni és abban is, hogy ezt a műveletet Ma­niu hazatérése után, de a törvényhozó testületek összehívása előtt fogják majd elvégezni A parlament megnyitása előrelátha­tólag tisztázni fogja a belpolitika több aktuális kérdését, így például Iunian igazságügyminiszter helyzetét is. Iu­nian komoly aknamunkát folytatott kü­lönösen az uralkodó visszatérése óta a nemzeti-parasztpárti kormány ellen és közismert dolog, hogy heteken keresztül tárgyalt Gogával, akit nem igen lehet nevezni a kormány és különösen Maniu miniszterelnök barátjának. Nincs kizár­va, hogy emiatt a kormányhű parlamen­terek meg fogják interpellálni az igaz­ságügyminisztert, aki már az elmúlt parlamenti szesszióban is nem egyszer volt a többségi képviselők támadásai­nak céltáblája. A válaszfelirati vita al­kalmat fog adni arra, hogy megvitas­sák széltében-hosszában a demokrácia és diktatúra problémáját is, ami külö­nösen azért lesz érdekes, mert a dikta­túrának a kormány kebelén belül is van egy-két barátja. Végül pedig elvá­lik rövides**, hogy Bratian* Viatila hívei visszatérnek-e a parlamentbe és ha igen, milyen álláspontot fognak el­foglalni a kormánnyal szemben. Ugyancsak a válaszfelirati vita kere­tén belül nyilvános megvitatás alá ke­rül a romániai antiszemitizmus kérdé­se is. A zsidó képviselők és szenátorok éles kritikában fogják részesíteni a kor­mányt a nyári hónapokban történt an­tiszemita zavargások és a hatóságok­nak a kilengésekkel szemben tanúsított magatartása miatt. Borsa problémájá­nak megvitatása előreláthatólag nagy viharokat fog provokálni a törvényho­zás mindkét házában. A Dimineata ér­tesülése szerint a zsidó képviselőket az antiszemitzmus kérdésében egyes eara­­nista képviselők is támogatni fogják. A lap úgy tudja, hogy Rascanu Iasii professzor meg fogja interpellálni a kor­mányt közvetlenül a parlament megnyi­tása után Vajda belügyminiszternek a zsidó kérdéssel kapcsolatos kijelentései miatt.

Next