Új Kelet, 1931. február (14. évfolyam, 25-48. szám)

1931-02-01 / 25. szám

=3 ¥ » CIS:!,#­? _______________ ______Vasárnap, 1931. február 1. Az európai és amerikai zsidó­ság katasztrofális politikai és gazdasági válsága Georg Karesky, a berlini zsidó hitközség elnöke előadást tartott a budapesti Pro Palesztina Ligában a zsidóság mai problémáiról Budapest, január 31. (Az Új Kelet tu­dósítójától). A magyarországi zsidóság­nak nagy vendége volt az elmúlt na­pokban. Georg Karesky, a berlini hit­község elnöke, a németországi cionista és zsidó közélet egyik legkiválóbb rep­rezentánsa a Magyarországi Pro Pa­lesztina Szövetség meghívására Buda­pesten előadást tartott a zsidóság mai problémáiról. Ez az előadás valósággal élményszerű hatást váltott ki a buda­pesti zsidóság körében, nemcsak az elő­adó személye miatt, hanem azért is, mert ez volt az első alkalom, amely a budapesti zsidóságnak a Palesztina gon­dolattól még mindig távolálló rétegeit is megmozgatta és megtalálta azt a hi­dat, amely az úgynevezett hivatalos zsidó élet reprezentánsait is bekapcsol­hatja a Palesztina-munkába. Karesky előadásában utazásai során szerzett személyes impressziói alapján merész ecsetvonásokkal vázolta fel a világ különböző országaiban élő zsidó­ság tragikus sorsát, majd rámutatott arra, hogy a mai súlyos zsidó kérdés egyetlen megoldása csak Palesztina fel­építése lehet. Karesky nagyszabású elő­adásának első részét, amely megdöb­bentő képet rajzol a világ zsidóságának helyzetéről, itt adjuk: A zsidóság gazdasági és kultu­rális elnyomatása Ha a zsidóságot, mint eszmét akar­juk fenntartani (Judenheit), úgy min­denekelőtt biztosítanunk kell a zsidók (Judentum) megélhetését és fennmara­dását. A zsidók mai helyzete az egész világon a legkétségbeejtőbb, veszélyez­tetve van a zsidó egyedek jövője. Romá­niában, Lengyelországban, sőt Német­országban is a zsidóság politikailag is súlyos helyzetben van. De én ezúttal nem a politikai elnyomatásról akarok beszélni. A mi történetünk folyamán mindig részünk volt ilyen üldözésekben. Ez nem is volna a nagyobb baj, mert ez ellen mi, zsidók mintha már immuni­sak volnánk. Sokkal nagyobb a vesze­delem, amely bennünket gazdasági és kulturális téren szinte katasztrofálisan fenyeget. ■­­ Oroszország Vizsgáljuk meg az oroszországi zsidó­ság mai helyzetét. Tíz évvel ezelőtt még gazdaságilag és főleg a zsidó kultúra szempontjából jól megalapozott volt az oroszországi zsidóság. A háború előtt legerősebb rezervoárja volt ez az élet­erős orosz zsidóság a világ egész zsidó­ságának. Igaz, hogy a hivatalos anti­szemitizmus erősen megnyomorította az ottani testvéreinket és ez a szovjet alatt megszűnt, de helyébe lépett egy alulról jövő antiszemitizmus, amely a nép kö­réből jön. A munkások szinte lehetet­lenné teszik a zsidó munkások elhelyez­kedését, a kormány maga is érzi ezt és ennek levezetése érdekében igyekszik a zsidó kolonizáció útján elhelyezni az el­­proletárosodott zsidó tömegeket. A Krím félszigeten és Biro-Bidsánban folyik ez az orosz zsidó kolonizáció, amelynek ér­téke igen kétséges, de azért a külföldi zsidó szervezetek, így a Joint is támo­gatják, mert tudják és érzik, hogy a zsi­dóság gazdasági helyzetén bármily útón javulást elérni, kötelessége megkísérel­ni. A gyáros, intellektuel zsidó teljesen elvesztette ott eddigi pozícióját és bár­milyen változás következzék is be Orosz­országban, ezt a felfordulást többé jó­vátenni a zsidóság számára sohasem le­het. Aminthogy hiú ábránd és álom az is, amikor arról beszélünk, hogy a há­ború előtti boldog idők valamikor is visszajöhetnek. A héber kultúra még nagyobb veszély­ben van. Egy héber könyv miatt szám­űzetés jár, a vallásüldözésről beszélnem nem kell, ezt önök bizonyára ismerik, így semmisül meg gazdaságilag és szel­lemileg az a hatalmas zsidó tömeg, mely még nem­rég a zsidóság egyik legértékesebb rétege volt. Lengyelország Hasonlóan szomorú képet mutat a lengyelországi zsidóság helyzete, ahol a felébredt lengyel nacionalizmus rántja ki fokról-fokra a zsidóság lába alól a talajt. Itt mint kézművesek és keres­kedők éltek a zsidók, mert a lengyel népnek nem voltak meg ezek a foglal­kozási ágai és szükségük volt reánk. De céltudatosan és tervszerűen megterem­tették maguknak ezeket az osztályokat, a zsidók feleslegesekké váltak és min­denünnen kirekesztették őket. A len­gyel zsidó nyomor, a depossidált zsidók helyzetének javítására irányuló szaná­lási munka csak egy csepp a forró kö­vön. Nem szónoki túlzás, amikor azt mondom, hogy Lengyelországban való­sággal megőrülnek sokan testvéreink közül az éhségtől és nem tudunk segí­teni Németország Hogy magunkról, a németországi zsi­dóságról is beszéljek, mi az utolsó év­tizedekben nem vettük igénybe a zsidó nyilvánosságot. Nem hallottunk ma­gunkról. És ez jó jel volt, mert mi zsi­dók csak örvendhetünk, ha a zsidóság valamelyik csoportjáról nem olvasunk a zsidó sajtóban, ha a nyilvánosság nem foglalkozik vele, mert ez azt je­lenti, hogy aránylag nincsenek külö­nösebb bajok. Erős középosztályunk, kiegyensúlyozott kulturnívónk volt és mi mindig igyekeztünk eleget tenni a zsidósággal szembeni kötelezettségeink­nek. Fájdalom, a háború és az utána következő forradalmak, az infláció itt is nagy változást hoztak. A vidékről a pozíciójukat vesztett zsidók beözönlöt­tek a nagy városokba és így pl. Berlin­nek, amelynek 1914-ben csak 130.000 zsidó lakosa volt, ma 200 ezernél több zsidója van. A gazdasági viszonyok rom­lása, a racionalizálás politikája, amely mindenütt a gépet állítja az ember he­lyébe, a kisüzemeket nagy üzemekkel váltja fel, az iparban, a kereskedelem­ben és a bankéletben valóságos kataszt­rofális hatással jár a zsidóságra. A fém, a bőrkereskedés és főleg a termény­kereskedés kizárólag zsidók kezében volt, ezek ma mind kiestek a kezükből. És ezért nem áltathatjuk magunkat az­zal, hogy a gazdasági viszonyok javu­lásával a zsidóság helyzete is javulni fog. Ezeket a pozíciókat soha többé vis­­szahódítani nem fogjuk tudni. A legnagyobb katasztrófát azonban a világ egész zsidóságára az amerikai zsi­dóság gazdasági összeomlása jelenti. Néhány év előtt egyetlen reményünk az erős amerikai zsidóság volt. A hatal­mas amerikai zsidó szervezetek voltak az eruópai zsidóság katasztrofális gaz­dasági helyzetében azok az erők, ame­lyek némileg igyekeztek és tudtak a bajokon segíteni. Ma ezek is szenvednek a gazdasági krízis alatt és működésü­ket mindinkább szűkebb térre szorít­ják. Ezek a szociális és kulturális beteg­ségek okozzák, hogy főleg nyugat- és keleteurópa zsidó ifjúságát egy olyan veszedelmes eszme kezdi ki, amely a zsidóságot a maga élet gyökerében fe­nyegeti és veszélyezteti. Ez a kommu­nista eszme. És ne gondoljuk, hogy pl. Németországban a nyomorgó zsidó tö­megek gyermekei között hódít ez a veszedelmes mozgalom. A gazdag, elő­kelő zsidók gyermekei kótyagosodnak meg és dobják magukat e mozgalom karjaiba, akiknek lelkéből kihalt min­den idealizmus és hit a zsidóság jövő­ben és hivatásában. Ezt a fejlődést csak­is a régi zsidó tradícióktól, a zsidó kul­túrától és a zsidó nép közösségének tudatától való eltávolodás idézhette elő, amely szerint a zsidóság többé nem il­lik bele a modern idők felfogásába és hangulatába. Honnan vegye ez a zsidó fiatalság az erőt, hogy ellent tudjon állani a kommunizmus csábításainak ! Csak az élő zsidóság erejében bízó és hivő zsidó fiatalság tudja magát ki­szakítani ezeknek az eszméknek a bűv­köre alól, csak az a tudat adhat nekik erőt, hogy a zsidóság jövője új alapok­ra épül, amely új ideálokat ad ennek a reményét vesztett ifjúságnak. Ezért ifjúságunkat zsidó kultúrával, erős zsidó öntudattal, zsidó ideálokkal kell felvérteznünk a jövő számára. (Viharos, hosszantartó taps.) A magyar szi­k­lásban febr. 6-ár, d. n. or: Zsidó (Orlenelm­i színjáték a „Wizo“ megrendezésében. Rendezi FORGÁCS SÁNDO A németnyelvű zsidó irodalom leg kiválóbb müvei, az utóbbi évek őssé«» újdonságai előnyös fizetési feltételét mellett megrendelhetők a COSMOS (Dr. Szdnyi Géza) könyvterjesztő vállalatnál Cluj, Cal. Regele Ferdinand S, A Könyvpiac szenzációs Klausner J., Jesus von Nazareth, Ruppin: Soziologie der Juden Elog: Warum ich Jude bin? Londres: Der ewige Jude am Ziel, Opatoschu: Der letzte Waldjude Lessing: Jüdischer Selbsthass. Fritz Kahn: Die Juden als Rasa«­ui Kulturvolk. Jüdische Lexikon. Jüdischer Jugendkalender. S. Asch: Die Sintflut.­­Trilogie. Br. Nel. Haken: Der Fall Bundhund. Megrendelhetők az összes kiadók müvei Katalógussal díjmentesen szolgálunk Már érintettem az oroszországi zsidó kolonizációt. A zsidók kolonizálása csak zsidó környezetben történhetik sikerrel. A régebbi argentínai és palesztinai gyarmatosítás azért nem sikerült, mert az csak egyes egyének akciója volt és hiányzott az a nagy energiaforrás, a tömegmozgalom, amely egyedül képes a kolonizáció küzdelmes akadályait le­­győzni. Németországban a zsidók keres­kedők, iparosok és lateinerek voltak és a berlini zsidó hitközség évek óta nagy sikerrel működő munkaalkalom nyilván­tartó hivatalt tart fenn, amely új fog­lalkozásokba helyezi el a régi pozíciók­ból kiszorut zsidókat. Nemcsak keresz­tény, de zsidó kezekben levő üzemek­en mindinkább kiszorítják a zsidó alkal­mazottakat. Egy nagy banknál igazgató még lehet zsidó, de gyakornok már nem, bár már a zsidó bankigazgatók napjai is meg vannak számolva. Van­nak kimondottan zsidó kezekben levő vállalatok Berlinben, ahol szigorú elv hogy az alkalmazottaknak csak 10 szá­zaléka lehet zsidó. Milyen jogon tilta­kozhatunk mi ezek után a numerus clausus ellen, amelyet nemzsidók alkot­­tak meg? Egy angol kirándulótársaság el­tűnt a svájci gleccserekben Bern, január 31. A svájci glecserek­­ben ismét eltűnt egy turista társaság. Egy hat tagból álló angol kiránduló­csoport és három turistavezető már a múlt hét péntekje óta nem adott élet­jelt magáról. A Wallis kantonban fek­vő Aletsch-glecseren akart átjutni a ki­rándulótársaság, amely a Jungfrau­­szorosból indult el. Még az elindulás napján nagy hóviharok támadtak, úgy, hogy azt hiszik, a társaság több napot kénytelen volt a Concordia-kunyhóban tölteni. A turistacsoportot állítólag szer­dán látták az Aletsch-glecseren. Ú­gy­­látszik, hogy a társaság meg akarta kí­sérelni a glecserről való lejutást, ez azonban nem sikerült, mert az időjá­rási viszonyok újból rosszra fordultak. Csütörtökön délután mentőcsapatot in­dítottak az eltűntek felkutatására A külföldi tartozásokat nem ve­szik figyelembe az adókivetésnél A belföldi tartozások kamatait ezután is levonják az adóalapból Cluj-Kolozsvár, január 31. Ismeretes, hogy az új adókivetések február 10-én kezdődnek és ezek a kivetések ellentét­ben a múlt évi rendszerrel, úgy történ­nek, hogy az adókivető bizottságok mel­lőzésével, csupán delegált pénzügyi tiszt­viselők fogják az új adót megállapítani. Ez a megállapítás minden valószínűség szerint akként történik, hogy az illető delegált tisztviselő a tavaly megállapí­tott adóalapot erre az évre is kiveti, természetszerűleg mindenkinek jogában áll majd a neki nem tetsző adókivetést a fellebbezési bizottságnál reklamálni. Az is közismert az adófizető közönség előtt, hogy minden adózónak jogában áll általános jövedelmének kimutatásán felül megjegyezni a bevallási igén azt a körülményt, hogy milyen készpénz­­tartozásai vannak bankoknál, vagy ma­gánosoknál. Az adókivetésnél úgy a múltban, mint a jelenben is figyelembe veszi a pénzügyi hatóság ezeket az adós­ságokat és ezek kamatainak leszámítá­sával állapítja meg az adót. Ma ezzel a kérdéssel kapcsolatban érdekes rende­let érkezett a pénzügyigazgatósághoz. A rendelet kimondja, hogy az adózók az adóbevallási ívén feltüntetett adósságo­kat, illetve az adósságok kamatait figye­lembe kell venni és levonásba is kell hozni a kivetendő alapból, azonban a külföldi adósságokat csak abban az eset­ben veheti figyelembe a pénzügyigaz­­gatóság, ha erre individuálisan besze­rezték az érdekeltek a pénzügyminiszter speciális engedélyét. Különben a kül­földi adósságok, illetve azok esedékes kamatai nem vonhatók le az adózó adó­alapjából, Dohányzók! Egyetlen üvegecske „Nicotan“ által le­szokik a dohányzásról. Teljesen biztos és ártalmatlan. Ára 140 lej utánvéttel. A. M. Nicotan, Bukarest C. Mosilor 326. Számtalan elismerő levél!

Next