Új Kelet, 1931. március (14. évfolyam, 49-74. szám)
1931-03-01 / 49. szám
postaital#>C mi? ' * / Taxa XIV. BVF. * 49 SZÁM No 22.716-929 |5v4fcL^MÉS^I^‘4nfcT* Cl.j—Kolozsvár, 1931 ----------------1 ------"____________________ti .h^WT.M.i?TS március 1 Vasárnap előfizetési arak: 5691 ÉV Adat 12 B* " 6 W.«■ 11*1» fit 1 : SB ■ ii i—in ,...«*«— Ak.ftoci* _rn %3LMIm wSll:" s<*. ____ **■ Eí Ai U] Kelet az ergr' és bánsáci zsidós, napilapja Cikkeink utániymc forrás megjelölő&évi me* Késiratokat nem kilt snexöreésükre nem vi rm mm mm gmMr.ni ELŐFIZETÉSI ÁRAK: JE*y hóra 1 dollár (vagy eaiu srmgif/klnltií i mivnAm 3 Egy évre II dollár Hrdetések tarifa »«érint vétetnek fel ( +> J -7 Sietni kell Cuzának. Akarva-nem akarva, melanchólikus érzések fogják el az embert, ha az antiszemita liga storojineti kongresszusáról szóló beszámolókat olvassa. Van Valami szerencsétlen tragikomikum abban a rövidlátó fanatizmusban, amellyel Cuza professzor tanítványai megyéről-megyére vándorolva, prédikálják a gyűlölet tanát, a szájtátva hallgató parasztság előtt, a zsidókra igyekezvén kenni ennek az országnak minden baját és nyomorúságát akkor, midőn ma már minden iskolásgyermek tisztában van azzal, hogy Románia gazdasági nehézségei csak egy láncszemét képezik az egész világot behálózó nagy krízisnek és a zsidók szenvednek a legjobban a szörnyű válság súlya alatt. Egyenesen fantasztikus az a bátorság, amellyel ezek az emberek, akik között egyetemi tanár is akad — hétről-hétre kiállnak a nyilvánosság elé s a világ legártatlanabb arcával s a legbensőbb meggyőződés hangjait rezegtetve, szenvedélyesen elszavalják sztereotip frázisaikat, amelyek egyszerűen meghazudtolják a kétségbevonhatatlan tényeket és elismert igazságokat. A storojineci kongresszus felszólalói új ötletet dobtak bele a zsidóság elleni küzdelembe: a kisebbségek antiszemita ligájának gondolatát. A túlzó nacionalizmus hívei számára elképzelve sem lehet szebb és kellemesebb látvány, mint az, hogy a magyarok és németek, ukránok és oroszok, elfelejtve az ő tengernyi panaszaikat és sérelmeiket, zárt sorokba vonulnának fel a minden bajok kutforrása, a zsidóság ellen. A divide et impera diabolikus gondolatának ragyogóbb alkalmazását talán még a világot hódító római császárok sem rajzolhatták volna fel fantáziájukban. A kisebbségek antiszemita frontja nem fog létrejönni, mert a kisebbségeknek nem adatot meg az a kivételes öröm, hogy fantazmagóriák fellegváraiban éljék ki fölös szellemi és morális energiáikat. A kisebbségeket mostoha sorsuk a reálpolitika göröngyös útjaira kényszerítik. És a kisebbségek nagyon jól tudják, hogy kivel szemben miért és hogyan kell védekezniük. Ez volt egyébként az egyetlen új variáció azon a fugán, amelyen az antiszemita liga vezetői már esztendők óta furulyáznak több-kevesebb sikerrel a közvélemény fülébe. Egyebekben a téma a régi maradt: ugyanaz az alapmotívum, ugyanaz a három-négy hang a maga ezerszer elismert és monotonná unalmasodott változataival. Az ifjabbik Cuza megfogalmazásában például így fest a téma: „A zsidók és a kamatok ölik meg a parasztságot.“ Amint látják, a kamatok és a zsidók külön vannak választva, ami egészen mást jelent, mintha az ifjabb, de nem kevésbé antiszemita Cuza George azt mondotta volna, hogy „zsidó kamatok“ vagy pláne „zsidó uzsorások“. Az ilyesmit azonban nehéz megkockáztatni Bukovinában, ahol a parasztok saját tapasztalataikból tudják, hogy az uzsorakamatokat nem is annyira a zsidók, mint amennyire inkább a liberális bankok szedik nagy előszeretettel. George Cuza azonban jónak látta nem bolgatni ezt a kérdést. S ígo beszédében a logikát feje tetejére állítva, oda konkludált, hogy a gazdasági válságot csak úgy lehet gyökeresen orvosolni, ha kisajátítják a zsidó vagyonokat és szétosztják a parasztok között, íme egy egyszerű recept, amely márólholnapra megszüntetné a munkanélküliséget, az ipari túlprodukciót, a fogyasztás nagy válságát, sőt talán még racionalizálná is Románia primitív, még csak gyermekcipőben járó mezőgazdasági termelését. Az egyszerű és naiv parasztok előtt azonban még ilyen kijelentéseket is meg lehet kockáztatni. Mert a paraszt nem gondolkodik kontinensekben. Az ő gondolatvilága a maga falujának szűk körére van beállítva s a zsidó vagyonok felosztása kétségkívül szimpatikus ötlet lehet számára, ha arra gondol, hogy a zsidó boltból neki is juthat egy-két liter petróleum, ami mentesítené egy időre a világítási gondoktól. Amikor a zsidó vagyonok kisajátításáról beszélnek, Cuza és társai arra hivatkoznak, hogy a zsidók aránytalanul jólétben, bőségben és gondtalanságban, élik napjaikat ebben az országban Csakugyan a háborúban és a háborút követő egy-két esztendőben kedvező lehetőségei voltak azoknak a foglalkozásiágaknak, amelyekben a zsidók nagyobb szerepet töltenek be. Egyes zsidók jólétéről lehetett szó csupán. Ám amikor rólunk van szó, mindig szívesen általánosít a közvélemény, amely a zsidók elbírálásának kizárólag az induktív logikai gondolkodás módszerét hajlandói igénybe venni. A zsidóság belső kohéziója távolról sem oly tömör, mint aminő zárt egységbe szeret bennünket foglalni a körülöttünk élő világ fantáziája. S így történt meg az, hogy egyesekből kiindulva, minduntalan az egész zsidóság jólétét hányták és hányják szemünkre. És nem veszik észre, nem hajlandók észrevenni a zsidóság zömét alkotó tömeget, a feneketlenül mély és fájdalmasan nagy nyomorát. Ma már azonban az induktív módszer sem segít. A gazdasági válság elsősorban azokat a foglalkozási ágakat kezdte ki, amelyek számára az elmúlt évek konjunktúrája jobb megélhetési lehetőségeket biztosított. A fogyasztás válsága a legsúlyosabban a kereskedőket érinti, a hitelkrízis és a túlprodukció az iparra nehezedik mázsányi súllyal, a szabad foglalkozásúak között pedig ugyancsak felütötte fejét az intellektuális munkanélküliség. A zsidó polgárságot ellenállhatatlan erővel ragadja magával a pauperizálódás sodra. A zsidó középosztály megindult a deklasszálódás felé vezető úton s a zsidóság felelősségteljes vezetői gondterhes arccal kérdezik: hol van itt a kiút? Ha tehát Cuza és társai felvették programokba a zsidó vagyonok kisajátítását, úgy igyekezniük kell minél hamarabb kormányra kerülni, mert a jelek szerint nemsokára nem lesz már mit kisajátítsanak jövő héten parlament elé kérni Manoilescu kényzerszindikalizitási javaslata Az UGIR küldöttsége kijelentette Manoilescu előtt, hogy elvileg nem foglal állást a javaslat ellen, de egyes intézkedések módosítását kéri. Madgearu földművelésügyi miniszter a mezőgazdaság modernizálásának szükségességét hangoztatta a mezőgazdasági kamarák értekezletén Bucuresti-Bukarest, február 28. (Az Új Kelet tudósítójától). Manoilescu iparés kereskedelemügyi miniszter tegnap délután fogadta a Gyáriparosok Országos Szövetségének küldöttségét. A gyáriparosok rámutattak arra a miniszter előtt, hogy elvben nem foglalnak állást a nemzeti ipar szindikalizálásáról szóló törvényjavaslat ellen. Ugyanakkor azonban kijelentették, hogy a javaslat jelenlegi formájában több olyan intézkedést tartalmaz, amelyek súlyosan érintenék a gyáriparosok és általában az egész romániai ipar érdekeit. Az UGIR delegátusai lényegében ugyanazokat a kifogásokat hozták fel a javaslat ellen, amelyeket a hétfői kolozsvári értekezleten fejtett ki a gyáriparosok képviselője. Az UGIR nem tartja valószínűnek, hogy a javaslat meg tudná oldani a fogyasztás és a hitelválságot, amellyel ma az ipar megküzdeni kénytelen, de ezenfelül a szindikátusba való tömörítés egzisztenciához juttatná életképtelenségre ítélt és ennél fogva felesleges iparvállalatokat a meglevő és szükséges vállalatok rovására. Az áruk uniformizálása minőségük leromlásához kell hogy vezessen, a közös eladás pedig kizárná a vállalatokra buzdítólag ható konkurrenciát, végül pedig a törvényjavaslat megakasztja természetes fejlődésükben és stagnálásra kényszeríti az iparvállalatokat. Az iparügyi miniszter megnyugtatja a gyárosokat Manoilescu iparügyi miniszter válaszában hangsúlyozta, hogy az iparvállalatok szindikalizálása a kormány gazdasági programjának egyik legfőbb pontját képezi, amelyről semmilyen körülmények között nem mondhat le. Hozzátette azonban, hogy hajlandó a gyáriparosok képviselőivel tárgyalásokba bocsátkozni mindazokról a módosításokról, amelyek a szindikalizálás elvének fenntartása mellett a törvényjavaslat könnyebb és praktikusabb alkalmazását elősegíti. Manoilescu hangoztatta, hogy a szindikalizálási javaslat logikus módon az ipari termékek olcsóbbodásához fog vezetni, ez emelni fogja a fogyasztást, ami viszont ugyancsak kedvezően fog visszahatni a termelésre. Ma délelőtt az iparügyi miniszter már meg is kezdte a tanácskozásokat az egyes iparágak képviselőivel. A miniszter mindenekelőtt is a petróleumtermelők küldöttségét fogadta, akikkel behatóan tanácskozott a petróleum- és olajtermékek olcsóbbodásáról. Hétfőn a cukorgyárak képviselői kerülnek sorra. Az már teljesen bizonyosra vehető, hogy a cukorgyárak le fogják szállítani a cukor árát. Az azonban még bizonytalan, hogy ebből az árleszállításból a fogyasztó tömegek fognak-e valamit profitálni. A kormány ugyanis azzal a gondolattal foglalkozik, hogy a differenciát a költségvetés bevételi forrásának állítsa be. Modernizálni kell a mezőgazdaságot Bucuresti-Bukarest, február 28. A me zőgazdasági kamarák uniójának helyiségeiben ma értekezlet volt a kamarák tagjainak részvételével. Madgearu elnökölt, aki hosszabb beszédben mutatott rá a mezőgazdaság problémáira, hangsúlyozva az agrárreform mielőbbi befejezésének fontosságát és rámutatott arra a nagy felelősségre, amely a mezőgazdasági kamarákat a jövő feladatainál terheli Potarca, az unió új elnöke szólalt fel ezután, aki szerint az agrárreform megfelelő tőke nélkül lett végrehajtva és ez okozza a termelés és értékesítés legnagyobb zavarait. Modernizálni kell a mezőgazdaságot, a többtermelésre kell törekedni, minőségi tekintetben is javítani kell és fejleszteni kell az állattenyésztést Olaszország és Franciaország csatlakoznak a londoni tengerészeti egyezményhez? Jelentős közeledés történt az angol-olasz felfogásban. A tárgyalások eredményességéről még csak kombinációk vannak Berlin, február 28. Római jelentés szerint az angol tengerészeti tárgyaló bizottság kedvező atmoszférában folytatja a leszerelésre vonatkozó tárgyalásokat. Az olasz-angol felfogásokban jelentős közeledés tapasztalható. Diplomáciai körökben azt állítják, hogy az ellentéteket sikerült a tengerészeti tárgyalások során kiküszöbölni s Olaszország csatlakozni fog Franciaországgal együtt a londoni tengerészeti egyezményhez London, február 28. Henderson és Alexander vasárnap délben átutaznak Párizson és rövid ottartózkodásuk alatt tájékoztatják Briand és Dumont róma tárgyalásaik eredményéről. A két ango miniszter délután négy órakor tovább utazik London felé. Rómában tegnap délután 6 órakor Grandi és Sirianni tengerészeti miniszter egy órán át tájékoztatták Mussolinit a tárgyalások eddigi eredményeiről. Este 9 órakor a római angol nagykövetségen bankett volt, amelyen kivételesen Mussolini is megjelent s az angol miniszterekkel a bankett tartama alatt is élénk megbeszélést folytatott Henderson és Alexander ma délben a Quirinalban audiencián jelentek meg az olasz király előtt. A tárgyalások eredményéről mindezideig csak kombinációk vannak forgalomban. — Dél-Afrikát földrengés rázta meg, Londonból jelentik. A délafrikai Pretoriától nyugatra eső területen földrengés volt A legnagyobb károkat Rustenburg környékéről jelentették. A táviró- és telefonösszeköttetések Rustenburggal megszakadtak