Új Kelet, 1931. július (14. évfolyam, 144-170. szám)

1931-07-01 / 144. szám

i 144. SZÁM vWÍ -----------— £ Svár, 103 t, I No- Tí Szerda amusz 16 .vetem osa pm On. Biblioteca Cen­t A :ozniik \­vX, A \____ V J­trala / fi numerar mű ^ m 4.110-929­9 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Str. Baron L. J>op (volt Brassai ' • ■ üM 3HBW3B HMRjji BBÜfflBHHBBWKMBBM ucca) 10. szám. Telefonszám: 9-77 IHHgf ELŐFIZETÉSI ÁRAK: ITIrlIrV jsésíé^m­m­a­a­Sf­ft elöfÍmtté^i^rak: agSfttl ’dlHft fjj$§l £ §c 3 _gSMll Egy évre 10 dollár jr­­jBRf ?Sg3sp>, SH áíSPJB­m Egy hóra 1 dollár (vagy ennek jéSffibsKS­f^raSiSüSB WmSmM megfelelő pénznem) Hirdetések tarifa ^szerint ZSmáPOLITIKAIMPN­aP ______ :iv cr ­üvész­­,iványar­ ­esszor az utóbbi időben ekba kezdett a kisebbségek­­,am­i és méltányos törvényho­­ítézkedések délibábos reménysé­­g c­­illogtatja meg előttünk, toronyár­­mnyát igér az egyik nap, hogy a kö­­­ző napon minden komoly indok­­­ visszavonjon mindent. A cirku­­büvész szokta úgy szórakoztatni valóságának főleg fiatalabbik né­­hogy hatalmas, díszes csomagot ő, amelyből kibontása után egy nem kevésbé díszes csomag körül­i művelet egészen addig folyt a­­meddig a legutolsó selyempa­­­ y apró babszem elé nem kerül, az érettségi törvény és a főit­­atás módosításáról szóló tör­­zavazása körül történt, min­­megerősiti bennünk azt a Jorga a szemfényvesztő­­t vállalta a kisebbségek­ben sem megy a fe­le történettudós ko­­amit csinál. Vé­ny esetét. A bad­­log nemrégiben nem egyéb kö­znél. Nagyon tudós és ki­­icalaureatust is égi tanuló­­eny­hiten i­s a lélekgyil­kó papagá­­jsétlen­je­­, de ter­­ror gától, latalomra >t készit­­•ga álta­­kisebb­­'<ry sa­ Hatalmas botrányok közepette támadták egymást Duca és Goga az alkotmányos kérdésben * / / , Amikor még Dúca nem akart kezet fogni Károly királlyal­, Goga szemére vetette Dúcának tavalyi kijelentéseit. A li­berálisok kétségbeesetten védekeztek a vádak ellen Fischer Tivadar visszautasította Cuza antiszemita kirohanásait Bucuresti-Bukarest, június 30. (Az Új Kelet tudósítójától.) A kamara ma dél­utáni ülésén napirend előtt Pompei elnök szólt hozzá az elmúlt ülés jegyzőkönyvé­nek hitelesítéséhez és megrótta Cuzát a Népszövetséggel szemben használt sértő kitételeiért. A jegyzőkönyvhöz szót kért dr. Fischer Tivadar, a Zsidó Párt elnöke is. Fischer Tivadar dr. a legenergikusabb hangon utasította vissza azokat a támadásokat, melyeket Cuza a zsidó vallás és a zsidó nép ellen intézett és ismételten felhívta az elnököt, hogy utasítsa rendre Cuzát s ne tűrje meg a jövőben, hogy a zsidó kisebbséggel szemben ilyen megnyilat­kozások történjenek. Rendreutasítás helyett Pompei elnök rendreutasítás helyett fel­hívja a képviselőket, hogy általában tar­tózkodjanak olyan kifejezések használa­tától, amelyek bárkire is sértők lehetné­nek. Otetelesanu avarescanus az új órarend­re panaszkodik s a régi órarend beveze­tését kéri. Vah­ovici közlekedésügyi miniszter azt válaszolja, hogy a kormány rövidesen ilyen értelmű törvényjavaslatot fog a kamara elé terjeszteni. Nem­ liberális kérdi a kormányt, igaz-e, hogy a román-német kereskedelmi egyez­ményben négy és félmilliárd lej értékű ipari rendelés eszközlésére vállalkozott a román kormány. Amennyiben ez igaz, úgy csak arra lesz jó, hogy Romániában növelje a munkanélküliséget. A miniszterelnök túlságosan érzékeny a napirendre. Dr. Lupu mond­­­ dét a válaszfelirati vitához. Torga-kormány megalakulását és előzményeit. Jorga ki­­­ boldog volt, hogy hatvan Tégre miniszterelnök lett. túlságosan érzékeny­en hajlamos a váltv­­a politikus egoista nősz. ő is tárgyalt kormány megala­kulása után. Megállapodtak abban, hogy ő kapja a mandátumok negyven százalé­kát, 60 százalék pedig a korporatív tes­tületeknek jut. 176 képviselő és 45 szená­tor volt a lapista párt számára kikötve. Az Isten őrizzen meg minden­kit Argetoianutól Közben Jol­ga elutazott Temesvárra Távollétében Argetoianu, — akitől az isten őrizzen meg bárkit is, hogy politikai összeköttetésbe kerüljön vele — Ducával kötött választási megegyezést. Lupu ez­után felsorolja a választási visszaélése­ket, majd kijelenti, hogy a választásokból egy parlamenti többség-mostrum került ki. Ami a liberálisokat illeti, se nem kor­mánypártiak, se nem ellenzékiek. Oda­adták magukat eszközül a kormánynak a politikai pártok elleni küzdelemben. A parlamenti többség tagjainak legnagyobb része még csak a választó­kerületében sem járt. Itt van a Vlad Tepes liga is, amely valóságos szégyene az országnak. A huszadik században a karót teszi meg anakronisztikus módon szimbólumává. Jorga is állandóan a fanarióta tradíció­kat emlegeti, holott valamikor egyik ol­dalon a szovjet, a másik oldalon a kapi­talista államok léte áll, nem lehet efféle tradíciókhoz ragaszkodni s csakis az al­kotmányos parlamentarizmus útján sza­bad járni. A román pártok közül senki sem akadt, aki Cuzának replikázott volna Lupu sajnálja, hogy a román pártok tagjai közül senki sem akadt, aki Cuza beszédére deplikázott volna. A zsidó­kérdés politikailag nem létezik, miután a zsidók az alkotmány szerint egyenjogú polgárai az államnak. Gazdaságilag talán létezik a zsidó­kérdés, bár a zsidók tíz­ezrei szenvednek a legszörnyűbb nyomor­ban a gazdasági válság következtében. Cuza veszedelmes tűzzel játszik, amely­nek könnyen súlyos következményei lehet­nek. Beszédét a parlamenti többséghez intézett szavakkal fejezi be: — Önök a nép akarata nélkül kerültek hatalomra, a néppel szemben kormányoz­nak, tehát nem szavazom meg a válasz­­feliratot. Ki volt iotális és ki nem volt iojális a királlyal? Duca kér és kap ezután szót. A liberális párt vezére válaszol Cuza és Goga által intézett támadásokra. Cuza a király­kérdésben tanúsított magatartását hányta szemére a liberális pártnak és felolvasta azt a beszédet,amelyet ő az elmúlt év június 8-án tartott. Kijelenti, hogy nem hozza zavarba őt Cuza intrikája. Az igazság az, hogy a liberális párt volt az utolsó, amely a monarchia restaurálásá­hoz hozzájárult. Mindenesetre sokkal lojálisabb volt a liberálisok magatartása, mint azoké, akik másképpen beszéltek a régenstanács előtt s más húrokat penget­tek Párizsban. Ami a Goga támadásait illeti, elővigyázatlannak tartja a néppárt vezérét, hogy ilyen támadásokba bocsát­kozik. Nem akar indiszkréciót elkövetni, mert ha megtenné, úgy sok mindenről le­ránthatná a leplet. A néppárti képviselők oldalán nagy zaj. Goga: Mit akar ezzel mondani? Duca kijelenti, hogy a liberális párt az alkotmányos életnek tett szolgálatot, ami­kor belement a kormánypárttal való vá­lasztási kartellbe. Egyebekben maga Goga tette azt a kijelentést, hogy a kormány a liberális párt foglya. — Én nem állítot­tam ezt, de ha Goga szerint ez így van, úgy talán mégsem cselekedett rosszul a liberális párt. Mindenesetre kijelenthe­tem, hogy ha a jelenlegi kormány fel fog lépni a pártokkal szemben, úgy a liberá­lis párt a leghatározottabb ellenzéki magatartást fogja a kormánnyal szemben tanúsítani. Mindenesetre sajnálatos, hogy Goga Octavian intrikát akar a pártok közé keverni. Goga azonnal szót kért. (­Folytatása az ötödik oldalon), milyen mérték az ország­ál- H szolgálják, és fölöttébb szó. Hol "Tetemek ” állami :­­^.ormány ‘bizonyla­­tí szerint, .^sturális fen­tősége fiának, § rtek a w jjetesen 6 ___t Kisebbségi nmekkel egyenlő­­k minden vo­­ lettudóshoz, aki Ságokon kérész­it és akit Min­­egyéb gátlások nem akadályoznak abban, hogy történel­mi perspektívákon keresztül figyelje né­pek és országok sorsának alakulását, ehhez a Jormához igen jól illett annak az elvnek elismerése, hogy a kisebbsé­gek számára biztosítani kell kulturális autonómiájukat, mert ez egyúttal a har­monikus együttélés záloga is. Anghe­­lescu és társai még ezt az elvi elisme­rést sem voltak hajlandók megadni a kisebbségeknek. És Jorga, a közokta­tásügyi miniszter kijelentette a parla­menti bizottság előtt, hogy hajlandó Anghelescunak minden módosító javas­latát elfogadni. A miniszterelnök talán :­i­ra gondo­l, hogy nem lesz jó a liberá­lisokkal ujjat húzni mert ez könnyen politikai komplikációkhoz vezethet. Csakhogy önként adódik a kérdés: sza­bad volt-e Jorgának ezért a politikai ekvilibrisztikáért feladni egy koncep­ciót, egy elvet, egy meggyőződést? És ha tudta, hogy politikailag nem elég erős ilyen reformok keresztülvitelére, miért vállalkozott arra, hogy a javas­latot a képviselőház elé terjessze? Amidőn a kamara egyik legutóbbi ülésén inkonzekvenciával vádolták meg, azt válaszolta Jorga: — Következetlen vagyok, mint maga az élet. Olcsó és felületes védekezés ez, se­hogy sem illik egy történettudós szá­jába. Sehogysem ildomos az életre át­hárítani a felelősséget azért a frivol já­tékért, amely a kisebbségekkel Jorga javaslatai körül folyt. Mindenesetre szo­morú és elgondolkoztató, hogy még Ior­ga sem meri a nemzetietlenség vádját vállalni olyan törvényjavaslatokért, amelyek kevésbé sovén és reakciós gon­dolatoktól vannak átitatva s amelyek kétségkívül jobban szolgálták volna az ország ügyét, mint Anghelescu és tár­sainak üres és idejét múlt handa-ban­­dázása.

Next