Uj Kelet, 1932. június (15. évfolyam, 123-145. szám)
1932-06-01 / 123. szám
Taxa poștală clătite in numerar No. 224.716-929. tal: Cluj—Ko- lozsvár, Str׳׳ da Baron L. Pop (volt Brassai ) Telefon: 977. Előfizetési ár׳׳ vonta 110, negyedévre QO 600, egész évre 1200 le havonta 1, egész évre értékű valut szerint. Az ״ bánsági zsidót Cikkeink utáni írás 1. EMONDOTT A JORGA-KORMÄNY MH■ Miután öttől-nyolcig tartó minisztartanács után, a kormány nem ázott más Mutat, mint beadni lemondását, amelyet a király elfogadott. A füst-jelentés és a konverzió ellen tiltakozó demarsok mellett az buktatta meg a kormányt, hogy képtelen volt a tisztvisek fizetéséről gondoskodni. Jorga hivatalos nyilatkozatban jelentette be, hogy kormánya nem vállalja a tisztviselők illetménynek 50 százalékos redukcióját .Kölcsen a királilaviratllait hazahívta Bucuresti-Bukarest, május 31. (Az Új Kelet tudósítójától.) A ma délu,■ti minisztertanács, amelyet olyan izgalommal várt az ország egész közvéleménye, végleg megpecsételte a Jorga kormány sorsát. A királyi palotában dédán öt órától kezdve az uralkodó elnökletével este nyolc óráig szakadatlanul aácskoztak a kormány tagjai, közben fél hat órakor félbeszakították a társalásokat, hogy a király fogadhassa Anghelescut, a Banca Naţionala kormyzóját, aki negyedórán keresztül referált az uralkodónak a pénzügyi helyéről. Este nyolc órakor óriási tömeg szorongott a királyi palota előtt és várta a öntő jelentőségű minisztertanács végét. Elsőnek Cantacuzino munka és népóleti miniszter távozott a palotából, aki lemondó kézlegyintéssel hárította el újságírók ostromát. Utána Ghica és Argetoianu távoztak sietve, majd kiört a kapun Jorga miniszterelnök, akit egyszerre egész újságírógyürűi vett örül. Jorga az egybegyűlt újságíróknak a következő nyilatkozatot tette: ״ A kormány nem talált elgendő összeget a fizetések folyósítására és a hátralkok fizetésére, amelyek napról-napra óriási összegre rúgtak a rendkívül nehéz állmi inkasszó miatt Tekintettel arra, hogy a jelenlegi körülmények között nem lhet külföldi kölcsönt kérni, viszont a fizetések 50 százalékos redukciója csakis gy erős pártra támaszkodva vihető keresztül, a kormány benyújtotta lemondását mit Őfelsége elfogadott. A király Titulescut Bukarestbe hívta, hogy a válság megoldásával megbízza.“ Jorga e rövid nyilatkozata után autóján a miniszterelnökségre hajtatott, aki utasítást adott, hogy a miniszterelnökségi sajtóiroda hivatalosan publikája a kormány lemondását, 1 országot. A különböző testületek és érdekképviseletek demonstrációi egymást érték . ,' ugyanakkor a politikai pártok vezérei hangos népgyűlésen követelték a kormány azonnali lemondását. Ezerl az általános közhangulattal szemben Iorga nem tudott egyebet szembeszegezni, mint a tőle megszokott cáfolat ózont. A Neamul Romanesc ma reggeli számában minden a válságról terjesztett hírt a sajtó hazugjai beteg víziójának minősít. Közvetlenül a minisztertanács előtt a kormány pénzéből élő Cuvântul félhivatalosa jelentette, hogy a minisztertanács semmilyen meglepetést sem hozhat, szó sem lehet ottan sem a külföldi szelvények fizetésének beszüntetéséről, sem pedig a stabilizációt érinthető intézkedésekről. De legkevésbé lehet szó kormányválság kirobbanásáról. De hiába írta a Neamul Românesc, Jorga saját lapja, hogy a miniszterelnöknek vannak bizonyos megoldásai a pénzügyi válságot illetőleg, amelyet a miןnisztertanács elé fog terjeszteni, úgy látszik, hogy sem a király, sem a kormány többi tagjai nem méltányolták Jorgának a csodaszereit és rászorították arra, hogy fejet hajtson a kényszerítő realitások előtt. Az egyetlen megoldás, amely ettől a kormánytól kitellett volna, a köztisztviselők fizetésének redukálása. Igaz, hogy ilyen egyszerű bölcsesség egy egyszerű falusi szatócstól is kitelik, aki szorongatott pénzügyi helyzetében úgy segít magán, hogy alkalmazottainak fizetését redukálja, de ennél többet a Jorgakormány sem tudott a válság megoldása érdekében produkálni. Viszont ezt a megoldást mégsem merte vállalni sem Jorga, sem Argetoianu és így nem maradt más hátra, mint be- s adni lemondásukat és maguk helyett Titulescut ajánlani, mint azt az embert, akinek egyedül van még korolátlan népszerűsége Romániában az összes politikusok és pártvezérek között. El lehetünk készülve hosszú válságra. Bizonyos, hogy az uralkodó nem tesz addig semmit, míg Titulescu haza nem érkezik. Titulescu pedig legkorábban pénteken érkezhetik meg az országba, amikor kezdetüket veszik majd a végnélküli tárgyalások. Akármennyire is előre látható volt a kormány bukása, mégis váratlanul érte a két nagy politikai pártot, a nemzeti parasztpártot és a liberálisokat, amelyek vezérei hetek óta tanácskoznak egy együttműködési plattformról, de ezek a tanácskozások korántsem értek meg anynyira, hogy az együttműködésnek szilárd alapjai lehetnének. (Folytatása a 8-ik oldalon.) A Jorga-kormány utolsó órái Péntek óta kétségbeesett erőfeszítéssel lekezet a kormány az egyre hevesebben éntkező válsághíreket megcáfolni. Bár Iga és Argetoianu már abban a pillatban megbuktak, amikor Puaux, Filnnország bukaresti követe átadta kormán nevében a miniszterelnökségen a konverzió ellen tiltakozó demarsot és ehhez a demaishoz a francia követ megnyerte a stabilizációs szerződést aláíró összes államok hozzájárulását is, a miniszterelnök és a pénzügyminiszter mégis mindent elkövettek, hogy pozíciójukat biztosítsák. kincstár fizetésképtelensége robbantotta ki a válságot le nemcsak a Kis-jelentés katasztrófatalanul ígérgette a pénzügyminiszter behatása, valamint a külföldi államok teken kresztül az elmaradt hátralékok kindása volt az, amely a Jorga-kormány kását siettette, hanem elsősorban az ál ג pénzügyi helyzete tette lehetetlenné, de ez a kormány továbbra is helyén maljon. Románia a Iorga-kormány alatt a־ szoros értelemben csődbe került. Az ami bevételek olyan rohamosan morzsotak le, hogy Argetoianu híres leredut költségvetésének a fedezése is illu׳ ussá vált. A rendkívüli költségvetés számlájára pedig, amelyből a pénzügyminiszter a ׳,lföldi tartozásokat valamint a tisztelőknek és nyugdíjasoknak elmailletményeit óhajtotta fizetni, sak egészen nevetséges töredéköszszegek folytak be. en körülmények között rendkívüli ne- Egekkel tudott csak eleget tenni a ״iány a külföldi kuponok fizetésének, a legfontosabb személyi kiadások fizeire egyáltalában nem jutott pénz. Ha az fizetését és az esedékes fizetések rendes, folyósítását, hónapról-hónapra romlott a helyzet, az oktató testület ebben az esztendő-ben egyáltalán nem kapott fizetést, a nyugdíjasoknak a múlt évről három hónapjuk maradt, ebben az évben márciusi járandóságuknak kétharmadát kapták meg. A tisztviselők májusi fizetésüknek csak a felét kapták meg, a másik felének folyósítását június elejére ígérték. Hónapokon keresztül nem kaptak pénzt a klinikák, kórházak, gyermekmenhelyek, diákotthonok és más, az állami költségvetésből élő szociális és charitatív intézmények, úgy, hogy állandóan fenyegetett az a veszély, hogy ezek az intézmények kény-telenek lesznek kapuikat lecsukni. Nem csoda, ha az ország lakosságának minden rétege egyre hevesebben emelte fel tiltakozó szavát ama rezsim ellen, amely ilyen szörnyű helyzetbe juttatta az Arab lefermentetlen leveleket nem fogadunk el Kéziratok megőrzésére és visszaküldésére nem vállalkozunk. Főszerkesztő Dr. Marton Ernő. Felelős szerkesztő Jámbor Ferenc. Bukaresti szerkesztő: Hátszegi Ernő, Str. Sf. Constantin Nr. 81 Szerda, 193?. Junius I XV. ÉVF. 123. SZÁM VILÁG tökre Amerikai tragédia Nehéz mértéket találni, amellyel az amerikai gazdasági tragédia méreteit és mélységét fölfogni és megérteni tudnák. A számok sokat mondanak és mégis keveset és nem vetítik a lélek szeme elé a nyers, emberi valóságot. Menynyiségileg megkapó és a képzeletet megrendítő, hogy két év alatt a világ legnagyobb ipari országában a vas- és acéltermelés 77 százalékkal és az autógyártás 55 százalékkal csökkent, hogy a nyers vastermelés egy év alatt havi 2 millió tonnáról 967 ezer tonnára esett vissza és a nagy acélművek kapacitásának csak 20 százaléka van kihasználva Mi értelme van a haladásnak, mi értelme és jelentősége a ráció diadalának, mi értelme a tudományos üzemvezetésnek, ha az eredmény: emberek koplalása és feneketlen nyomora? Az amerikai tragédia igazi méreteit és jelentőségét csak így, számok és tények változatos egybevetésével lehet mélyebb, szimbólikus jelentőségében fölfogni és megérteni, hogy ez a tragédia , tulajdonképen az anarchikus és kaotikus termelési rendnek, ha talán nem is csődjét, mindenesetre történelmi vereségét jelenti. Ennek az anarchizmusnak egyik legjellemzőbb példája az amerikai mezőgazdaság szerepe a válság kifejlődésében. A prosperitás éveiben, mialatt a nemzeti jövedelem fejkvótája 20 százalék, a termelés 30 százalék és a nagy vállalatok nyeresége 100 százalékkal emelkedett, az Egyesült Államok lakosságának kereken egynegyed része, a mezőgazdasági népesség, ebből a prosperitásból ki volt kapcsolva, sőt, az ipari vorulás részben az ő rovására történt. A legjobb esztendőkben is legalább egymillió amerikai munkás nyomorgott munka nélkül, nyomorogtak a nagy városok idegen eredetű lakosainak milliói és a prosperitás csak a tanult munkásoknak és a vagyonos embereknek jelentett jólétet és jövedelmet. Ilyen anarchikus jelenség volt Amerika egyik legnagyobb gazdasági tudósának, Stuart Chasenek, véleménye szerint, hogy az amerikai erdőket négyszer rövidebb idő alatt irtották ki, mint amennyire a természetes utánpótlásnak szüksége van, hogy négy társaság fart petróleumot olyan rétegben.