Uj Kelet, 1932. augusztus (15. évfolyam, 173-198. szám)
1932-08-02 / 173. szám
On. Academia Román BUCUREŞTI müptiep Árasig Bérmentetten leveleket nem fogadnak el. Kéziratok megőrzését nem vállalják. Főszerkesztő dr. Marton Ernő. Felelős szerkesztő Jámbor Ferenc. Bukaresti szerkesztő: Hátszegi Ernő, Str. Sf. Constantin Nr. 31. Kedd, 1932 aug. 2. 5692. ÉV THAMESZ 29.1 xf. Évr. 173 ן. SZAfl Taxa poștală plătite in Dam. No. 224.711 929. *Sze és tallozs 232 da BaronL.Pop(v.Bra Telefon: 977. Előfizet Havonta 111, negyedév évre Sit, egészévre 129( földre: Havonta 1, neg félévre 6, egészévre 19 d etetések díjszabás szerint Az ״ UJ KELET4״ az erdélyi és bánsági zsidóság egyetlen napilapja. Cikkeink utánnyomását csak a forrás megjelölésével engedjük meg. Hitler és az őt támogató jobboldali pártok együttvéve sem érték el az abszolút többséget Hárommillióval múlják felül az antihitlerista pártok szavazatai a nemzeti szocialista és jobboldali pártokra esett szavazatok számát A szociáldemokraták három mandátumot veszítettek, a kommunisták tizenegyet nyertek, a centrum lényegesen előretört, a középpártok és a jobboldali polgári pártok letörtek a német választásokon Berlin, augusztus 1. Az egész világ felült figyelemmel tekintett a tegnapi német választások kimenetele elé. Ez a feszült figyelem annál is inkább érthető, mert a választások eredményeitől mindenki a helyzet végleges tisztázódását várta. Igen sokan Hitler pártjának teljes győzelmét remélték ezen a választáson, mások a baloldal lényeges előretörését, voltak azonban olyanok is, akik a vasárnapi napot, mint a német polgárháború kitörésének, illetőleg a nácik vannak napját emlegették. . "־" A választások kimenetele egyik feltevést sem igazolta. Hitler nem kapta meg az abszolút többséget , egyelőre a puccs is elmaradt A helyzet tehát tisztázatlan maradt, annál is inkább, mert egyetlen irányzat: ■era a jobb-, sem a baloldali irányzat sem nyerte el azt a szavazatmennyiséget, n£ly az alkotmányos és demokratikus kormányzás számára a lehetőséget megadná. A választási eredmények A túlzott véres incidensektől viszonyagmentes választáson 36 millió 845 ezer 192 szavazatot adtak le, amelyekből a nemzeti szocialisták 13 millió 232 ezer 70, a szociáldemokraták 7 millió 952 ter, 283, a kommunisták 5 millió 278 ter 887, a centrumpárt 4 millió 586 ezer 01, a német nemzetiek 2 millió 172 ezer 41, a bajor néppárt 1 millió 190 ezer 63 szavazatot kapott. A régi nagy polgári pártok közül a német néppárt (434 ezer 548 szavazat), az irampárt (371 ezer 376), a gazdasági árt (146 ezer 061) szavazatot kaptak, mi azt jelenti, hogy ezek a hajdan erős, weimari koalíció magját tevő polgáriözéppártok részben teljesen felmorzsoldtak, részben pedig Hitler táborát duzasztották meg. A töredékpártok megsemmisülése Azok a felesszámú, mintegy húszon!Fokra tehető töredékpártok, amelyek tintán résztvettek a tegnapi német riasztásokon, csaknem teljesen megs mmisültek. A legtöbb, rendszerint leetetlen elnevezésű kispártra alig néány ezer szavazat esett és csupán aresztényszocialista párt (364 ezer 249 tavazat), a német parasztpárt (137 ér 284), a szocialista munkáspárt ( ezer 169), a hannoveri párt (46 tér 873), a jobbpárt (40 ezer 887 szavat) értek el magasabb, bár jelentéklen szavazatszámokat. Megsemmisítettek és a töredékpártok esett összesen 642 ezer 740 szavazat. A veszteségek és a nyereségek A tegnapi német választásokat áltaban ismét a szélsőségek előretörése elemzi. A nemzeti szocialisták a régi 1,kimentben birtokolt 119 mandátum elyett 230 mandátumot kaptak, ami i1y mandátummal való gyarapodást jelent. A kommunisták 89 mandátumot mertek el, ami mandátumaiknak tizenödvel való megszaporodását jelenti. A komoly pártok közül egyedül a szociáldemokraták azok, akik bár nem lényeges, de azért jellemző veszteséget szenvedtek a vasárnapi vápasztalokon. A szociáldemokraták a régi parlamentben 136 mandátummal rendelkeztek, míg most hárommal csökkenve mandátumaik száma, 133 képviselőt küldenek a parlamentbe. Az antihitlerista pártok közül a centrum 76 mandátumot, tehát 7 mandátummal többet nyert. A bajor néppárt 22 mandátumot kapott, nyeresége tehát három mandátumra rúg. A Hitlert támogató reakciós polgári jobboldali pártok annál súlyosabb vereséget szenvedtek. A német nemzetiek öt mandátumot veszítettek , a következő parlamentbe 32 mandátummal vonulnak be. A legsulyosabb és szinte megsemmisítő a német néppárt (Stresemann pártja) veresége, mely 20 mandátumot veszített s mindössze 7 taggal lesz képviselve az új parlamentben. A nemhitlerista középpártok közül súlyos vereség érte a Landvolk-pártot, mely 15 mandátumot veszített el és mindössze egy vagy két képviselőt tud bejuttatni a parlamentbe. Az állampárt vesztesége három) és a württembergi parasztszövetség (vesztesége egy) szintén két mandátumot kapott. Teljesen kibukott a parlamentből a keresztényszocialista párt is, amely mindössze 364 ezer 749 szaazatot szerzett. Az antihtlerista pártok három millióval kaptak többet Hitleréknél és a Hitlerhez közelálló pártoknál ügyetlen pozitívuma a tegnap lezajlott német választásoknak az, hogy a bár világnézetileg egymástól különböző, de a demokrácia és a köztársaság igenlésében, illetőleg a Hitlerrel erőteljesen szembenálló pártok több mint hárommillióval kaptak töb szavazatot, mint a reakciós pártok. Míg Hitler nemzeti szocialista pártja, a német nemzetiek és a néppárt összesen 16 millió 340 ezer 266 szavazatot kapott, addig az ezekkel a pártokkal szembenálló szociáldemokrata, a kommunista, centrum és bajor néppárt 19 millió 8 ezer 124 szavazatot kaptak, tehát 3 milió 230 ezer 372 ével többet, mint Hitlerék, illetőleg a Hitleréket támogató pártok. Diner szavazatának száma valamivel kevesebb, mint a májusi elnökválasztáson Hogy Hitler mennyire nem teljesítette ןי be az abszolút többségéhez fűzött rémérnyékét, arra a legjobb bizonyíték az, hogy bár a néppárt és a nemzeti párt szavazóinak legnagyobb része is rászavazott a tegnapi választáson, mégis a pártjára leadott szavazatok száma nem nagyobb, sőt valamivel kisebb (mintegy 100 ezerrel) a májusi elnökválasztáson a nemzetiszocialista pártra leadott szavazatok összegénél. Egyébként a tegnapi birodalmi választásokkal egyidőben zajlottak le a thüringiai tartományi választások is, amelyeken a szociáldemokraták 15 mandátumot kaptak (veszteség három), a nemzeti szocalisták 26-ot ( nyereség húsz), a kommunisták 10-et (nyereség négy), a néppárt 1-et (veszteség négy), a thüringiai Landbund 6-ot (veszteség három). A gazdasági párt elvesztette mind a hat mandátumát, míg a német nemzetiek két, a centrum és az állampárt együttesen egy-egy mandátumot kapott. A választások konkrét eredményeképpen meg lehet állapítani, hogy sem Hitlerék, sem a Hitlerrel együttmenő jobboldali pártok nem képesek olyan koalíciót létrehozni, amely az abszolút többséget biztosítaná számukra az új parlamentben. A jobboldali pártoknak ugyanis 22 mandátuma hiányzik ahhoz, hogy a kormányhoz szükséges abszolút többséget elnyerjék. Viszont az úgynevezett weimari koalíció is lehetetlenné vált azáltal, hogy a koalíció egyik nagy pártja, a néppárt csaknem teljes egészében megsemmisült, illetőleg nagyjában Hitlerhez pártoltak tömegei. A centrum és a szociáldemokraták koalíciója viszont nem jelenthet többséget, a szintén megsemmisült gazdasági és az állampárt nélkül. Nagyon valószínű tehát, hogy igaza van a francia lapoknak amelyek szerint az új német birodalmi gyűlés nem kreálhat kormányt, annak ellenére sem, hogy a jelenlegi birodalmi gyűlésnek a leadott szavazatok számánál fogva huszonöttel lesz több képviselője, mint a mult parlamentnek, vagyis 602 tagja lesz, így a választások igazi győztese Schleicher tábornok, hadügyminiszter, aki Pappenel együtt ép úgy parlament nélkül fog kormányozni, mintha a választásokat meg sem tartották volna. A nácik is, a kommunisták is puccsal fenyegetőznek A tegnapi választások alkalmával Kerrl porosz tartomángyűlési alelnök ama üzenetét adták tudtul a választóknak a hangszórók, hogy Hitler nem fog sokat törődni a rendeletekkel és pár százezer, vagy pár millió szavazathiány sem fogja visszariasztani attól, hogy a hatalmat magához ragadja. Hitler küszöbönálló diktatúrájának bejelentése természetesen nagy izgalmat okozott. A A rendőrség több olyan autót, amelyen a hangszórók a fenti üzenetet továbbították, elfogott. Egyidejűleg a rendőrfőparancsnokság , a Rote Fahne című kommunista lapot augusztus 10-ig betiltotta, mert közreadotta a kommunista központi bizottság egyik felhívását, amely azt hangoztatja, hogy elérkezett az idő a hatalom erőszakos átvételére , a proletariátus diktatúrájának megvalósítására. V/LAQ TORPIX megtorpant nádáradat A nagy német történelmi dráma, mely alig ןhogy felvonásközi szüneteket tartott a lázasan pergő cselekmények egymásra találásban, tegnap egy problematikus jelentőségű fináléhoz érkezett el. A ״ finálé“ szóval való meghatározás ugyan csak a pillanatnyi helyzet illusztrálására alkalmas, mert az erők, melyek szakadatlan mérkőzésben vannak, ezúttal sem érkeztek el fegyverszünethez, sőt valószínű, hogy az igazi küzdelem — kívül a parlamentarizmus területén — csak most kezdődik el. A tegnapi német választás egyetlen pozitív eredménye az, hogy Hitler pártja, de sőt a vele szövetkezett polgári jobboldali pártok sem érték el az abszolút többséget, annak ellenére sem, hogy erre Hitlerék és gazdáik, a feudálisnagyipari körök is egész komoly formában számítottak. Márpedig az a körülmény, hogy az egész jelenlegi kormányzat, — ostromállapotával, diktatórikus intézkedéseivel, a szocialista rendőrfőtisztviselők leváltásával, a rohamcsapatok működésének engedélyezésével — csaknem nyíltan a nácikat támogatta, joggal kelthette azt az aggodalmat, hogy Hitlerék ezen a sorsdöntő választáson el fogják érni az abןszolut többséget. . . Nem így történt. A marxista és az anttihitlerista pártok felörlődése nemcsak, hogy nem következett be, hanem mintez egy három és félmillió szavazattal múlja felül a hitlerista és a többi jobboldali reakciós pártok szavazatösszegét. És bár Hitlerék az 1930-ik évi parlamenti választásokkal szemben, amelyen még a szociáldemokraták jöttek be a parlament első pártjaként, a tegnapi választáson második helyre szorították a szociáldemokratákat, s a májusi elnökválasztás számarányaihoz képest nem mutatnak fel erősödést, annak ellenére sem, hogy a néppárt, a nemzeti párt régi szavazói csaknem teljes egészükben Hitlerékre adták le szavazataikat A német ultranacionalizmus dühöngése, a nyárspolgári korlátoltsággal szövetkezett eszeveszettség, úgy látszik, elérkezett kulminációs pontjához. Ha feltételezzük, hogy a demokratikus eszközök igénybevételének korszaka még nem érkezett el teljes alkonyához Németországban, úgy — a demokratikus lehetőségek keretein belül — Hitlerék számára a tegnapi választás eredménye a ״ nincs további relatív katasztrófáját jelenti. , A náci agitáció minden megengedett és főleg meg nem engedett eszközök igénybevételével immár kimerítette a kétségbeesés, a paroxizmusig fokozott nacionalista sértődöttségek, a butaság és a tudat alatt meghúzódó érzelmi fertők minden rezervoárját. De kimerítette a feudális iparbárók szubvenciós pénzekkel telített kasszáját, kimerítette a Hohenzollern-dinasztia financiális áldozatkészségének utolsó tartalékait is. Nagy kérdés azonban, hogy — éppen a fent említett okok miatt — Hitlerék és főleg a mögöttük álló iparbárók és monarchikus junkerkörök nem-e fogják megkísérelni, hogy az alkotmányos lehetőségeket felrúgva — puccsal szerzzék meg a hatalmat. Hogy erre az aktusra minden hajlandóság megvan a nácikban, nem szorul különösebb bizonyításra. Ha még nem tették meg s ha még egyelőre tartózkodnak ettől a lépéstől, úgy ennek okát nem a tettkészség hiányában, hanem bizonyos olyan meggondolásokban kell keresnünk, melyek még a nemzeti szocialista vezérek gondolkodási képességének szűk határai közül sincsenek kizárva. Mindenekelőtt lehetetlen észre nem venni azt, hogy Hitler sok tétovázást mutatott a múltban s mutat talán a jelenben is a hatalom átvételének elszántsága körül. A hajdani veterán-festő, ha nem is tudatosan, de ösztönösen érzi, hogy a hatalom átvétele számára és pártjára nézve, a gyors lejáratás veszélyét.