Uj Kelet, 1932. november (15. évfolyam, 247-272. szám)

1932-11-01 / 247. szám

Taxif poetalá plătite te nem. Ne 114711 129. da BaronJLPopjív._ ] Telefon: 9­77. Elfifl* ' Havonta 114 ner évre Ml, egéai . földre: Havonta félévre 4 egéaséx detéeek díjszabás KELET* aa erdél. 1 laidóaág egyetlen na keink utánnyomását rás megjelölésével engt tál:__ losevár. » Brasp' * .1 "»UI­­­J I* l I Aranyláz A­frikában új aranymezeket fedeztek fel. S az arany átkát világszerte nyögő, I beteg, megvadult emberek újra tömegesen indulnak meg a sárga kincs után. Hiába, az ördög nem alszik s az em. I be­ Trség nem tanul saját gyalázatán. A I kincsre éhes, önző kalandorok hada csak I gonosz és ostoba ösztönei után megy, ahelyett, hogy szétnézne a világban. A világban, melynek sátáni pincéiben a hatalmas aranyrudak állanak felhalmozva s b eme aranyrudak mellett mégis nyomor, s kétségbeesés terpeszkedik szét mindenütt. A sárga fétis, melyet aranynak nevez­tek, nagyobb és több borzalmat zúdított­­a dolgozó emebriségre, mint a pestis, a­­ kolera, a tüdővész együttvéve. Birtoklása lealjasítóbb, embertelenebb, s mint a prostitúció s aki birtoka után vál­i­k, alantasabb lelkületet mondhat ma­­lkáénak, mint egy tömeggyilkos. Svájc bankjai, az Angol Bank trezor­­i­iai milliárdokat érő aranyrudakkal van­­nak telve s mégis eme országok gazdasági lelete a világtörténelem legnagyobb vál­­tzá­rát éli át. Ami gyalázat, gonoszság, barbárság az­­emberiség nem sok dicsőséggel teli tör­­rténelme folyamán előfordult, annak csak­­­nem nyolcvan százalékban az arany, de k­ívesebben az arany birtokáért lihegő mbertípusok voltak az okai. Ma már nyilvánvaló lett, hogy minél magasabbra nő az aranyrudak halmaza, minél tornyosbbra lndu­l a kétségbeesés,­­b. embertelen szenvedés, a milliók kisem­mizettsége. A gépek mindenütt állanak, a raktárak­on millió tonna számra halmozódnak fel éhes szálaktól elvont gabonatömegek. S mindez az aranyért van, az arany, standardért, melyhez a világon egyedül nagybankárok; a gazdasági élet eme kalandorai és rablólovagjai és a szolgála­­tuk­ban álló kormányok ragaszkodnak. I Mindezek ellenére Afrikában mégis pangláz önti el a kincs­vágytól eltorzult okát. J Ez a láz a beteg emebriség testének és Ifikének végső stádiumát mutatja, mely végül is el fogja pusztítani. I S ez a pusztulás valóban megérdemelt pák és gyermekek ! Annyi nevet kell megjegyezni magunk­ig a történések lázas ütemében, hogy Fr ez lesz még egy újabbat is megn Evezni, holott érdemes. Az új név, ha J. Hogan bostonai dúsgazdag ma­ Jánzó, aki azt az elvet vallja, hogy az offer nem gazdagodik attól, hogy a pénz F kiadja. John J. Hogan ur úgyis mint aerikai, úgyis mint dollármilliomos,­­jazu életre rendezkedett be, amit annál enyebben tehetett, mert takarékossági hit kiterjesztette a családalapításra is , mindössze egyetlen gyermekkel eng­pite magát becses feleségétől megaján­­lkoztatni. A gyermek, Fred kissé el­­az apai tradícióktól, nem minden t.ok nélkül arra gondolva, hogy minek fia fejét vagyongyűjtésre, amikor a vas már egybe van gyűjtve. Egyelőre másnak a rendelkezése alatt, de­­ „más“ mégis csak az ő édesapja, aki van, mint mondottuk, hosszú életre vezkedett be, de a fiú véleménye sze­rt a hosszú élet mégsem . Örökélet. A fiú szerette a sportot és nem vetette fel a nőket. Ez az utóbbi sport némi kerül még Amerikában is, a pajtás­­­ságok hazájában. Az öregúr azon­­nem volt hajlandó fia költségeit fel­ni, annyira, hogy megvonta tőle a rem­­­iházkodást is. A fiatalember erre i, csúnya tréfával „leckéztette“ meg ijat. Halálhírét költötte és rászabadí­tja a halotti ipar összes kellékeseit. De aiti ez volt a fődolog. A fődolog az volt, Newyork, október 31. Washington újra izgalmas napok elé néz. Kilenc munkanélküliekből összeverődött had­sereg van útban a szövetségi főváros felé. A munkanélküliek segélyt akar­nak kiharcolni a kormánytól és pedig fejenként 50 dollárt s minden gyermek után is 10—10 dollárt. November elején felkerekedik a nyo­morgó farmerek hada is. Kormány rész­ről idegesen várják a felvonulásokat. A milícia készenlétre fog utasítást kapni, hogy szükség esetén beavatkoz­hassak, hogy a fiatal Hogan apja halálhíre kö­vetkeztében hozzájutott néhány rend ruhához. Az eset Amerikában történt, de tipikus az egész világ polgári családiasságára. Ami régen volt, hogy a fiú a vagyont gyűjtő apa iránt annak életében a leg­teljesebb respektussal viseltetett, hálával azért, mert megkönnyítette élete pályáját, ez a gyermektípus kihalóban van. A szü­lők iránti cinizmus jellemzi főképpen a mai polgárság fiatalságát. Ennek a fia­talságnak ugyanis nincsen ideálja és az eszménytelenség az, amely a hagyomá­nyos érzelmek iránt nem tud respektust ébreszteni. Apa és fiú egyre távolodnak egymástól. A vagyongyűjtés a mai fiatal­ságnak nem életideálja és új ideálját még mindig nem találta meg. Szomorú jelenség, de egyben tanulság is arra, hogy fiatalságunknak adjunk esz­­méket élet­útjukra. Ami energiát az előző generáció a vagyongyűjtésben halmozott fel, azt a mostani generációnak szociális munkában kellene kifejtenie. Ha ilyen beállítottságúak lennének ifjaink, akkor kétségtelenül megmaradnának a régi ideális kapcsolatok is és szembenállás szülő és gyermek között ismeretlen fogal­mak lennének. A yacht A yachtot, melyet gazdag semmittevők szórakozására építettek, Amerikában dobraverték. Háromezer dollárért vette meg két mun­kás, akiket gazdáik, a monakói fejedelem nagy szórakozottságában elfelejtett ki­fizetni és akik ezért pert indítottak az operett­fejedelem ellen. Rendesebb időkben nem került volna ilyesmire sor, nem történhetett volna meg, hogy az amerikai felső tízezer egy yachtot annyira megalázzon, hogy mun­kától szennyes kezekbe engedje át annak birtokát. Manapság azonban, úgy látszik, már ilyesmi is megtörténhet. Megtörténhetik pedig azért, mert a hajdani fényes dollár milliók és dollármilliárdok egy kicsit hal­kabbak, egy kicsit szerényebbek, egy ki­­csit alázatosabbak lettek. A dollármilliomosok és általában a mil­liomosok szerte a világban palotáikba sán­colták el magukat s ott várják a „régi jó vitág“ feltámadását, melyet az ő mun­­kájuk és korlátoltságuk vitt a lejtőre. Az amerikai milliomosok mostanában nem yachtoznak. A gondjaik megnőttek és beérik azzal, hogy még meglevő millióikat és miliárd­­jaikat biztosítsák a tömegek fenyegető magatartása ellen. A tengereken egyre kevesebb áruszál­lító hajó fut s a személyszállító gőzösök büszke kéményei egyre ritkábban tűnnek fel. Nem csoda tehát, ha a yachtok fehér vitorlái és árbocai szintén a kikötők poshadt vizeiben ténferegnek. Valami nagyon nem érdemes sajnál, kvals a yacht-kultúra dögrovásra kerü­lésén. Sőt ellenkezőleg, talán inkább önen­­dezni kell azon, hogy a tengerek fehér hattyúi hattyúdalt zenegenek volt gazdáik felé, akik tengeri kéjlakjaikban milliók munkájának eltulajdonított eredményeit halmozták fel. Minél kevesebb yacht lesz a világon, annál több lesz a reménység arra, hogy a jövő másképen fog alakulni. Eltűnnek a kevesek luxust­ őrületét szol­gáló építmények, hogy helyettük a mis­­liók jólétét szimbolizáló alkotások kerül­jenek vezető helyre. via Jámbor Terese Micsoda nagy változás egy esztendő óta! Tizenkét éven keresztül harcolt Erd,­délyben az Írott betű és az élő szó Palesztináért és a tizenkét esztendő alatt szakadatlanul bizonyítania kellett. Mióta ránk köszöntött a krízisnek éve, nem kell többet bizonyítani sem­mit. A gazdasági válság úgy seperte el a zsidó exisztenciákat, mint a szélvész a polyvát. Hová lettek az egykor híres és erdélyi viszonylatban hatalmas vagyonok? Elolvadtak a krízis füzé­ben, mint a tavalyi hó. Az erdélyi zsi­dóság összes vagyona alig több a tava­lyi tized részénél, kilenctizedrésze a zsidó vagyonnak menthetetlenül el­veszett. És a közép és kisexisztenciák? Ezren és ezren hullottak ki pozícióik­ból és a deklasszáltság kenyörtelensé­­gében tengetik reménytelen életüket. És micsoda zsidó ifjúság nő fel ebben a rettenetes válságban! Exisztenciájá­­ban derékban kettétörve, lélekben meg­hasonulva, vagy a kétségbeesés szélén, vagy a cinizmus örvényében botorkálva­­ már munkanélküliként kezdi meg az­­ életét.­­ A gazdasági élet és az eszmék válsá­­­­­ában pedig egyre világosabban bon­­­takozik ki Palesztina képe, az egyetlen­­ szilárd pont a zsidó sorsnak ebben az egész kavarodásában, az ország, amely a pusztulás kellős közepében épül ,3 új fizikai és pszichikai életlehetőséget kínál a galat hajótöröttjeinek. Kell itt még bizonyítani valamit? Van-e még Erdélyben zsidó, aki ne látná tisztán Palesztina realitásait? És ne vette volna észre, hogy szinte a földből nőtt ki egy tisztalátású ifjú­ság, amely hátat fordítva a galat illúzióinak, a palasztinai valóságba menti át az életét? Eddig is volt Erdélyből bevándorlás Palesztinába. Munkás és tőkés beván­dorlás is. De az eddigi bevándorlást főképpen a pszichikai feszültség haj­totta Palesztinába. Lelkesedésből ván­dorolt ki az erdélyi zsidó munkás és a tőkés is. Ma pedig a h­alác és a tőke is természetes útjára lép, amikor Palesztinába indul. Nem önmagától történt az, hogy Palesztinából realitás lett és hogy az épülő ország ki tudja nyitni kapuit a­­ zsidó munka és a zsidó tőke előtt. A­­ nemzeti munka és a nemzeti tőke teremtette meg a mai helyzetet. A chaluci útnak, a Keren Karemethnek és a Keren Hajjeszódnak most érett meg a gyümölcse. Keren Hajjeszód nélkül ma is puszta és kopár volna még az ország. A Keren Hajjeszód adta az első munkát a pioníroknak a zsidó nép közmunkáinál, a Keren Hajjeszód szerelte fel a koló­niákat, a krócákat a gazdasági élet összes szükségleteivel és a Keren Ha­­­jeszód adta meg a lehetőséget Palesz­tinában a privát iniciatívára is­­mert utak építésével, iskolák teremtésével, modern közegészségügy létesítésével, az előfeltételeit adta meg a tőke beván­dorlásának. De a Keren Hajjeszód ál­tal támogatott munkásbevándorlás köz­vetve utat nyit a tőkés bevándorlásnak is, mert mennél erősebb a munkás - sisuv, annál nagyobb lehetőségei van­nak Palesztinában a tőkék elhelyezke­désének is. A mai nappal újból ellátogatnak a delegátusok Erdély zsidóihoz, hogy: Újra izgalmas napok elé néz az amerikai kormány Kilenc munkanélküliekből álló hadsereg van útban Washington felé Egyre erősebben bíznak a prohibíció eltörlésében Neiwyork, október 31. Egyre erőseb­ben fíznak az amerikai prohibíció közeli megszűnésében. A Gee Bergfeld nagykereskedelmi cég megegyezést kö­tött a müncheni Paulaner Bräu gyár­ral, melynek értelmében a vállalat a müncheni gyár sörét fogja árusítani Amerikában. A cég nagymennyiségű hordó és üvegsört rendelt. Az áru a lehetőség szerint fog leszállításra kerülni, tehát abban az időpontban, amikor a sörimport már megengedett dolog lesz. I Bér mentetlen leveleket nem fogadunk eL K é ■ iratok megőrzését ne szerkesztő dr. fi­lös szerkesztő Bakaresti szel Km*. Str. Sf.­­ Ara J lel ■ vállaljuk, W­­artón Ernő. Fele. Jámbor Pereme, készt .5. Hátszeg! Constantin Nr fi Kedd, 1932 nov. 1. 5693. fi CRISVAN 2. XV. tff. 247. SZAPI ­ Herriot elutazott Madridba­­ Az arany híd ...... ____ . ... . .. f­irta lámhar frreni szocialisták gyű­lésén az új francia leszerelési tervről beszélt a francia miniszterelnök Párizs, ok­tóber 31. Herriot Poi­tiers­­ben a radikálszocialisták gyűlésén be­szédet mondott, melyben ismertette a költségvetés hiányának kiküszöbölésére hivatott rendszabályokat és az új kül­kereskedelmi politika irányelveit. Kül­politikai téren hangoztatta a miniszter­­elnök, hogy kormánya az új leszerelési tervezettel jószándékú kezdeményezés­­sel lép fel az újra fenyegető fegyver­kezési verseny leküzdésére. Herriot hangsúlyozta annak szükségességét, hogy a leszerelési tanácskozásokat jut­tassák át a kritikus ponton, délután Herriot vonatra ült s elutazott a spa­nyol fővárosba, ahová hétfőn reggel érkezett hivatalos látogatásra a köz­­társasági spanyol kormányhoz.

Next