Uj Kelet, 1933. február (16. évfolyam, 25-48. szám)

1933-02-01 / 25. szám

2 OLDAL fatöltő géppel egy perc alatt 2600 ciga­­ret­tát Ak­i tanult elő, holott nemrég a maximum 600 volt, öt jól űzetett tégla­gyár száz embert foglalkoztatva annyi téglát tud előállítani, mint amennyit a jelenlegi 2370 gyár együttvéve. Egy modern malomban egy ember napon­­ként 30.000 barrel gabonát képes meg­őrölni, a primitív malom másfél barrelt morzsol fel lisztté. Egy cipész a régi Ró­mában öt és fél napig dolgozott, míg el­készített egy pár cipőt, a mai cipőgyár­ban egy munkás ugyanannyi idő alatt hatvannyolc párt állít elő. Az új irányzat apostolai élénk vita pergőtüzébe kerültek. A tömegtermelés vezetői a technokraták „energia-ál­lami ötletét álmodozásnak tartják. A mosta­ni termelési rendszer védelmére azt hoz­zák fel, hogy bármennyire fájdalmas is tízmillió embernek a munkanélkülisége mégsem szabad elfogadni a technokraták­­ álláspontját. A kapitalisták szerint 1914-ben mint­­egy ötmillió munkás volt foglalkozás­ua nélkül és az akkori válság után mégis újjászületés következett be, mert ha a gépek átmenetileg meg is fosztják az embereket a kereseti lehetőségtől, vég­­eredményben mindig fordult a kocka­­ és a gépies termelés tökéletesedése foly­­tán javult az emberek helyzete is. Két­­ségbevonják a technokraták adatainak helyességét is, túlzást állapítanak meg azokban és azt mondják, hogy ezekkel még pánikot fognak előidézni a rémlá­­tó emberek között. A lavina azonban megindult és az amerikaiak felfokozott érdeklődéssel várják a technokrata iroda­lom kifejlődését, valamint gyakorlati irányú tanácsaikat. Bentlakót) zsidó­k­ táv­­nevelő intézet etalon — A Színájegyesület legújabb akciója — Egy leánynevelő intézet felállítását ha­­tározta el a kolozsvári Szinájegyesület. Az intézet, mely a modern pedagógián alapuló tanrendszerrel lesz felruházva, leányifjúságunknak a zsidó nép és a zsidó vallás számára való megőrzésével nemes hivatást és égetően sürgős szükségessé­­get fog betölteni. Ez az intézmény, mely Beth-Jakov név alatt több nagyobb zsidólakta városban fejt ki áldásos és eredményteljes mun­­kát, egy a világháborút követő áramlatok erős profanizálási túltengése ellen bein­­dított akció gyülmölcse, mely Bécsből indult ki dr. Joel Pollák kezdeményezése folytán, aki röviddel ezelőtt szemináriu­­mot nyitott megfelelő tanerők kiképzése céljából. Az összes Beth-Jakov iskolák tanutói ebben az iskolában nyerték ki­­képzésüket és így egy öntető célkitűzéssel eredeti elgondolás alapján töltik be ne­­mes és magasztos missziójukat. A Szinájegyesület a kolozsvári Beth- Jakov élére szintén egy Bécsben abszol­­vált női tanerőt hívott meg, aki a közeli napokban hozzá fog látni áldásos munká­­jának megkezdéséhez. Előjegyzések el­­fogadtatnak az egyesület hivatalos helyi­­ségében (Hoszti u. 9.). Az oktatás hjen redukált díj ellenében, igazolt esetekben díjmentesen fog történni. A Szinésegye­­sület ettől eltekintve is rendkívül ered­ményes munkát fejtett ki megalakulása óta. Elsősorban felemlítendő az elemi is­­­­kolánál kifejtett működése, ahol új ala­­pokra fektette a rendszeres hitoktatást.­­ Az eddigi hitoktatói tanerők létszámát háromról nyolcra felemelve, a hitoktatást hathatósabbá tette, ami a szombatonként megtartott nyilvános vizsgák eredményei­­ben nyilvánul meg. De még ennél is feleme­lőbb az egyesületnek az állami iskolákat látogató gyermekek nevelése és lelki is­­tápolása terén kifejtett ténykedése. Több száz gyermek, különösen a Lupsa környé­­ken, minden hitoktatás nélkül nőtt fel, legnagyobb részt súlyos kenyérgondokkal küzdő apák és anyák gyermekei és most iskolát kaptak, ahol csoportokra osztva nyernek oktatást a vallás legfontosabb tételeiről. Hasonló iskolák felállítása a város más perifériáin (a Pata ucca környékén) fo­­lyamatban van. Beszámolóm nem lenne teljes, ha nem értékelném teljes mérték­­ben az egyesület előadássorozatának nagy jelentőségét, mely igazi zsidó kulturális teljesítménye mellett mélyenható nevelési funkciót tölt be. Ezen teljesítmények, melyek csak előmunkálatai az egyesület nagyvonalú célkitűzésének, pregnánsan 1Va0־>׳’sák Glasner Akiba főrabbi nemes '־,gondolásának kimagasló értékét, aki lel­­k­ei munkatársaival, Végh Mártonnal az és״ kitartó küzdelmek árán eklatáns ־־ ־* ion bizonyította be célkitűzéseinek időszerű voltát. (S. J.) ÚJ KELET 140.000 font árut exportált a szovjet 1931-ben Palesztinába Kereskedelmi ű­rivalások Palesztina és a szovjet között Jeruzsálem, január 31. Az utóbbi esz­­tendő folyamán lényegesen fellendült az orosz export Palesztinába. Az elmúlt évi Palesztinai mintavásáron már önálló pa- Villonnal szerepelt a szovjet és kereske­­d­elm,­ megbízottjai rendkívül nagy érdek­­lődést tanúsítottak az ország gazdasági és kereskedelmi lehetőségei iránt. 1931- ben 140.000 font értékű árut importáltak Palesztinába Szovjetoroszországból, míg 1930-ban mindössze 75.000 fontra rúgott az orosz export. 1932-ben az 1931. évi kvótát is jóval meghaladta az orosz áru­import Palesztinába. Ezzel szemben a palesztinai export Oroszországba egészen jelentéktelen. Ép­­pen ezért a palesztinai zsidó narancs­­ültetvényesek tárgyalásokat folytatnak a szovjet törökországi kereskedelmi attasé­­jával, aki az egész Közelkeleten képviseli a szovjetet, hogy Szovjetoroszország meg­­felelő mennyiségű narancsot vegyen át Palesztinából és így igazságos egyen­­súlyba hozzák a két ország kereskedelmi kapcsolatait. j Egységes európai valutát, az útlevél־ kényszer törlését, olcsó nemzetközi vonatokat követett a nizzai Nemzetközi Utazási konferencia Európai Mzpemi Mzlekeátsi Ireáét fognak leifaillani Párizs, január 31. A napokban érdekes nemzetközi konferencia zajlott le Nizzá­­ban. A tanácskozásnak az volt a célja, hogy Európát a turista világ szempont­­jai szerint egyesítse. A konferenciára, amelynek neve: ״ Európai Utazási Kon­­ferencia“ (La conference Européenne du tourisme), Európa minden részéből 150 utazási szakértő jött el. A tárgyalásokat a megértés és a kölcsönös bizalom szel­­lem­e vezette. A tárgyalások közvetlenek, természetesek és jóindulatuak voltak és Yves Le Troquet, egykori francia minisz­ter és mostani szenátor vezette. Fel­­szólalása több volt egyszerű kongresszusi beszédnél. Valósággal felhívást intézett Európa népeihez: ^ ן — Európa — mondotta — ébredj ál­­maidból! Európa, számodra kötelesség az államok egységesítése. Európa, te szen­­vedsz azért, mert harminckilenc államod közül huszonhét olyan vámsorompót emelt, amely megakasztja ennek a világ­­résznek vérkeringését. Holott neked virul­nod kellene a munka és szellem jegyében. Nincs számunkra más korszerű igazság, mint Európa egységesítése. Igazság, amiért Aristid Briand meghalt“ A konferencia, amelynek résztvevői a szellemi, politikai és technikai élet ki­­magasló egyéniségeiből verődtek össze, legfontosabb határozata az, hogy fel fog­­nak állítani az európai közlekedés érdekei­nek megvédésére egy központi irodát, amelynek vezetésével Albert S. Assep, francia újságírót bízták meg. Kimondot­­ták, hogy ezt az intézményt nem rende­­lik a Népszövetség nehézkes mechaniz­­musa alá. A háború óta az európai uta­­zások sima lebonyolítására, egyes álla­­mokban történtek ugyan könnyítések, de még mindig fennállanak olyan korlátozá­­sok, amelyek szinte lehetetlenné teszik a népek egymással való gyakoribb és töm­e­­gesebb érintkezését A valutaidő, a vám- és útlevélakadályok még mindig olyan tényezők, amelyek miatt lehetetlen előbb­­re jutnia. A konferencián szóváteték az egysé­­ges európai valuta problémáját és elhatá­­rozták, hogy minden állam pénzügy­­miniszteréhez memorandumot juttatnak el ennek az egységes valutának minél előbb való megteremtése érdekében. Szó volt arról, hogy európai utazási hitel­­leveleket bocsássanak ki, amelyek Európa minden államában fizetési eszközül szolgáljanak. Bársony Géza magyar dele­­gátus azt javasolta, hogy a népszerű (filléres) vonatok mintájára olcsó nem­­zetközi vonatokat állítsanak be Európa különböző államai között A konferencia húsztagú bizottságot nevezett ki, azzal a feladattal, hogy ala­­pos és az utazási probléma minden részle­­tére kiterjedő memorandumot dolgozza­­nak ki. Ezt beterjesztik elsősorban a Nép­­szövetséghez, az összes európai kormá­­nyokhoz és minden jelentősebb kereske­­delmi és ipari testülethez. A vlág zsidóságának gazdasági összefogását javasolja egy berlini zsidó ügyvéd ״ Csak az össz-zsidóság kooperációja mentheti meg a zsidó népet a gazdasági 6887­00n»á*«óta Frankfurt, január 31. Rendkívül érde­­kes cikk jelent meg a napokban a frank­­furti Israelit hasábjain. A cikk szerzője dr. Maximilian Landau, aki „Az idő pa­­rancsa“ cím alatt egy általános zsidó gazdasági szövetkezet megteremtésének tervét veti fel. Vázolja a napról napra fokozódó zsidó nyomort élesen kritizálja a zsidó társadalom­politikát, amely nem képes felismerni a dolgok valódi helyze­­tét és ama véleményének ad kifejezést, hogy a jelenlegi zsidó társadalmi moz­­galmak a teljes anarchia képét mutatják. E méltatlan és tarthatatlan helyzet ki­­küszöbölésének egyedüli útja, véleménye szerint, az egész zsidóság összes erőinek egységes összefogása és egy nagy׳, a zsidó gazdasági élet minden ágát felölelő és a zsidóság gazdasági krízisének igazi okai és gyökerei ellen irányuló gazdasági terv felállítása. Egy tizenhétmillió lélekből álló és olyan kulturaivóval rendelkező nép, mint a zsidó, nem állhat fataliszti­­kus merevséggel saját pusztulása mellett, hanem összes erőinek megfeszítésével ön­­maga kell hogy׳ kezébe vegye gazdasági sorsának irányítását. Egy׳ általános zsidó világkonferencia — írja dr. M. Landau — aligha tud meg­­felelni ennek a célnak. Nem vezethet egyébre, mint az ellentétek felmél­yítés­ére. Vagy pedig arra, hogy egy׳ csoport majo­­rizálja a többieket. Ha azonban az együtt­működés kizárólag gazdasági terrénumra szorítkozik, úgy kiküszöbölődnek a leg­­veszedelmesebb szakadási lehetőségek is. Ott, ahol egyszerűen a zsidók fizikai lé­­téről és fenmaradásáról, a nép szubsztan­­ciájáról van szó, ott meg kell teremteni az összes zsidó árnyalatok és irányzatok egységes frontját. A pillanat legégetőbb és legsürgősebb követelménye egy ״ álta­lános, összzsidó gazdasági kooperáció­ megteremtése. Szándékosan jelöli meg el­­godnolsáát a ״ kooperáció“ kifejezéssel, hogy ezáltal kizárja annak kapcsolatát egy’ ,,gazdasági világkongresszus“ gondo­­latával. A praktikus munka számára nincs jó hatással a hangos és zavaros kongresszusi atmoszféra. Sokkal helye­­sebb volna lemondani a demokratikus alapelvről és a zsidó társadalom­poli­­tika és gyakorlat valóban hivatott ténye­­zőit kell összehoznunk, azokat, akiket a tapasztalat, az eddigi teljesítmények és a zsidó életre való tényleges befolyás jogo­­sít fel erre a feladatra. Ettől a csendes, tárgyilagos gazdasági kooperáció mun­ka­­programjától azonban egyetlen zsidó szer­vezetnek sem szabad távolmaradni. Azok SZERDA, 1933. FEBRUÁR . Select Mozgó Jön! ״ Post Restant 202­­4 (Halló itt szerelem). Legújabb operettsláger. Főszerepben Magda Schneider, Ralf von Goth, Frit Schultz. a konkrét feladatok, amelyek egy ilyen általános gazdasági kooperáció tárgy­­képezhetik, önmaguktól fognak adódni­­ együttes tárgyalások folyamán. A gazda­sági kooperáció tevékenységét a gazdasági élet tartós konszolidálására , biztosítására fogja beállítani, illetve zsidóság gazdasági struktúrájának ah­nos átépítésére, a zsidó tömegeik­ átréteg­ződésére és produktivizálására, a zsidói­nak a piacoktól és pénzgazdaságtól mentesítésére és az őstermeléssel val szorosabb és erősebb kapcsolatok kiép­­ésére kell hogy törekedjen ez a kooperá­ció. Konkréten szólva szükség van e­ nagyszabású mezőgazdasági telepítési cióra, ami alatt nem egy egyoldalú avro­rizálás folyamata értendő, hanem új e­gyes gazdsági formák megteremtése,­lyek egybekapcsolnák a mezőgazdasági az iparral és kézművességgel. A mai gazdasági mellett egy ipari és kézmű- termelőszövetkezetre, valamint egy­nak megfelelő fogyasztó-szövetkező rendszerre van szükség, továbbá jól meg­szervezett szakiskolákra, ahonnan képrő és felkészült erők kerülnének ki a gazda­sági munkába. Végül egy hitelszövets­zet felállítását javasolja. Kiegészítéskép­pen hozzáfűzi még azt is, hogy egy ilyi munka szükségessé tenné a tengeren!!! zsidó kivándorlás és tömegkolonizác előmozdítását. Landau dr. reméli, hogy a kormány­ is támogatnának, anyagilag és erkölcs­ileg egyaránt, egy ilyen akciót, amely­­ valóban nagyszabású, úgy megszabadít az egyes országokat a zsidókérdés terh­től. Az Israelit szerkesztősége felkaroll dr. Landau kezdeményezését és réme hogy a különböző zsidó szervezetek rán­gatni fogják a gazdasági kooperáció é­vét. Landau terve nem más, mint a cion mus néhány alapigazságának asszimilál izó feldolgozása. Éppen ezért nincs reménye a sikerre. Nincs vészélyes Influenza járvány Kolozsváron Cluj-Kolozsvár, január 31. (Az Uj­let tud.) Az európaszerte dühöngő fluenzajárvány hullámai már K01s­várra is eljutott. Kolozsváron igen influenzás beteg fekszik, de a járva­ szerencsére még nem öltött olyan mér­teket, hogy rendkívüli beavatkozások lett volna szükség. Munkatársunk szélgetést folytatott dr. Vlgh vári tiszti főorvossal, aki a következőket tu­dotta az influenzajárványról: — Kolozsváron az influenza még ne öltött nagyobb méreteket. Az orvos még nem is jelentették be az esetek, mert a betegség nem lépett fel járván­yzerűen. Mindazonáltal már felfigye­­ünk arra, hogy sokan feküsznek inn­enzában és megállapítottuk, hogy az i­digi megbetegedések könnyű lefolyás­ok voltak. Az influenza csak ezután f elérkezni Kolozsvárra. Nem akar vészhírnök lenni, de ha a hideg­­ fagy alábbhagy, tartani lehet a járvány erőteljes ki­bon­takozásától. Ezért vigyáznia kell a lakossági is mert az influenza, mig Erdélybe élt nem fog veszíteni intenzitásából. — Az iskolákban állandóan érdeke­dünk és onnan olyan felvilágosítások kaptunk, hogy a megbetegedések előre szórványosak. Mindenesetre aján­latos, hogy azokban a házakban,­z influenzás betegek feküsznek, teljes elkülönítsék a beteget, mert az influn­za nagyon ragályos és azonnal férró Közölte még Vlad dr., hogy a járá­nyos megbetegedések Kolozsváron jelentéktelenek. Január 31.én 9 skála 17 diftiritisz és 12 tífusz esetet kezeln Kolozsváron, a város különböző pont­in, ugy, hogy a megbetegedésekre nincs járvány jellegük.

Next