Uj Kelet, 1933. április (16. évfolyam, 76-98. szám)

1933-04-01 / 76. szám

Taxa postala Szerkesztőség: P litite în mun. és kiadóhivata. 224,713-929. tal: Cluj-Ro• —Kolozsvár. Strada Baron L. Pop (v. Brassai-u.) 16. Telefon : 977. Előfizetési árak : Havonta 110, negyedévre 320, félévre 680, egészévre 1200 lej. Kiuőföldre: Havonta 1, negyedévre 3, félévre 6, egész évre 10 dollár. Hírdetések díjszabás szerint. Az ״ UJ KELET“ az erdélyi és bánsági zsidóság egyetlen napilapja. Cikkeink utánnyomását csak a sormegjelölésével engedjük meg. ZSIDÓPOLITIKA! NAPILAP Ara I IC| Bérmentetlen '.*•׳ י ־ leveleket nem fogadunk el Kéziratok megőrzését és visszaküldését nem vállaljuk. Főszerkesztő dr. Marton Ernő. Felelős szerkesztő Jámbor Ferenc. Bukaresti szerkesztő: Hátszegi Ernő, Str. Matei Miliő II. Szombat, 1931 apr. LMOS. El NISZAN 5. xvi. tvr. 76 szán. francia hang A francia külügyminisztérium hivatala lapja, a Temps mai számában a kétkező vezércikket írja: *A nagy civilizált országokban általán,a meglepetés és a felháborodás. Ametában protestánsok, katolikusok és zsik ültek össze, hogy megbélyegezzék aémetországi antiszemitizmust, amely elanatban két fegyverrel harcol: erőakkal és közigazgatási dekrétumokkal, zsidókat kizárják az állami hivatalok-t. Ha igaz az, hogy kiutasítják a zsidókosokat és ápolókat, úgy ez csakugyan 11־ fája a szociális eltévelyedésnek. Való háborút hirdetni meg azért, hogy egy ilitikai rezsimet megerősítsenek — azt senti, hogy ez a rezsim beteges alapokra maszkodik. Azt mondják, hogy a háború, amelyet Izler a zsidók ellen folytat, nem vallási, nem faji alapon történik. Nos, a fajl ipon való antiszemitizmus nem kevésbé akciós, mint a vallási. A civilizációja az, hogy összefogja azokat a fajot, amelyek az egyes országokban együttek. Valamennyi nemzet kohóhoz hasonlható, amelyben különböző etnikai élek vegyülnek össze és ez a keveredészet az egységhez. Egy nemzet sem álhatja magáról, hogy etnikai szempont- tiszta volna. Ezért bölcs és emberi jog, a nemzeti egységek képződését faizálni. Önző szempontból nézve, a Németszággal rivális népek csak gratulálnak önmaguknak, hogy a német birodal 1 önmagát becsüli le és alacsonyítja eképpen a világ előtt. Ám a modern inciaország irányvonala teljesen összeegyeztethető Hitler antiszemita eszivel. Mi Franciaországban ugyancsak kütik belső válságokat, de mégis visztértünk szabadelvű tradícióinkhoz,elyeket egész Franciaország magáénak ad. Még a szélsőjobboldali franciaok is dezavuálják és elitélik az antimitizmust, mint egy nemzeti érdekekveszedelmes előitéletet. A német antimiták, akiknek excesszusait a felsőbb ,*V.־׳• - ágok nem akadályozták meg, talán sírjnyéket is követtek el. De minden 5׳ nagy hiba az, amit csináltak és ’ V V . naku. agyar Sancho Pansa fUrian a kénfüstös, nehéz atmoszféra! mi megüli lelkeinket a németországi nyék hallatára, ebben a pokoli zűrban különös érzés fog el bennünket, olvassuk, hogy Meskó Zoltán, a rotszági nemzeti szocializsák ve. országgyűlési képviselő Berlinbe , ahol Hitler Adolf audiencián fogadni, mifelénk kevesen ismerik Meskó úr nevét, hacsak azok nem, akik ábíra előtti magyar politikában járak voltak. Meskó Zoltán az, akiről a aság és jelentéktelenség szobrát akarmegfaragni Budapest egyik kiváló frásza. Szállóigék és adomák népszertették ennek a fonák politikai alakszereplését és életét, aki az utóbbiben még fonákabbá kariki vonta önórát azzal, hogy Magyarországon nem- szocialista pártot alakított. Újabban a magyar parlamentben tartott bandadozásával tűnt fel és azzal, hogy néy városban sikerült megszerveznie fiának terrorlegényeit, akik több het a zsidó templomokat rohamozták lost azzal tűnik fel Meskó Zoltán úr,y siet hódolni mesterének, Hufterolfnak. Amikor hire járt, hogy Marország volt miniszterelnöke, Bethlenen gróf heteken át Németországban órkodik és pedig abból a célból, hogy Jera Papenéket az új kurzus megtettésében tanácsokkal ellássa, maga Glen István pártja ítélte el az egykori írt. Aki azonban tiltakozott a neki utált szerep ellen és bizonyította, a Hillérék uralomra jutása előtt jött Letországba magánügyei elintézésére Ja Papenékkel találkozott, az az ariszaták közötti magánérintkezés vonalán l ott. Politikájukba semmiféle beást nem gyakorolt.thlenre fel kellett figyelni Magyarágon, Meskó Zoltánra nem figyelnek A szovjet kormányban újra megvan a hajlandóság arra, hogy Romániával megnemtámadási szerződést kössön Varsó, március 31. A Gazetta Polska lengyel félhivatalos moszkvai tudósítójának információi alapján azt írja, hogy a szovjet kormányban már ismét megvan a hajlandóság arra, hogy Romániával megnemtámadási szerződés ügyében újra felvegye a tárgyalásokat. A lap szerint Lengyelország jó közvetítője lehetne a román-orosz tárgyalások újrafelvételének. Amerika a világgazdasági konferencia mielőbbi összeillését sürgeti London, március 31. Macdonald az adóház miniszterelnöki fogadószobájában újabb megbeszélést folytatott Norman Dawis amerikai leszerelési főmegbízottal, ezúttal a világgazdasági értekezős ügyéről. Amerikai részről nyomatékosan hangoztatják annak szükségességét hogy a konferencia mielőbb összeüljön. Norman Dawis azt a javaslatot terjesztette elő, hogy az értekezletet május végére, vagy június elejére hívják össze. A moszkvai angol nagykövet Londonba utazott, hogy jelentést tegyen a letartóztatott Vickers• gyéri mérnökök ügyénak új fordulatairól London, március 31. Az angol alsóház ülésén kormánydeklarációt ismertettek, amely bejelenti a kereskedelmi viszony megszakítását a szovjettel és a teljes behozatali tilalom életbe léptetését április 16-tól, a kereskedelmi szerződés lejáratától kezdve, fel, rajta mosolyognak. Meskó Zoltán csökevénye a magyarországi kurzusnak, amelynek terrorisztikus alakulattai már megszűntek, de amelynek mentalitása megmaradt a Meskó Zoltán-szerű egyenekben. A csőcselék is érvényesülni akar a politikában és Meskó Zoltán úr vállalkozott ennek az érvényesülésnek a kiharcollására. Egyelőre néhány botos legényt szervezett meg és ő maga elutazott tisztelegni és tanácsot kérni Hittlertől. Meskó Zoltán Don Quijote szerepét vállalta: szélmalom ellen akar harcolni. Magyarországon a németországihoz hasonló adottságok nincsenek, az ország történelme és mai struktúrája egészen különbözik a németországiétól, amely — mindenki érzi — sokáig nem fogja elhinni a hitleri önkényt. A furcsa Meskó inkább Sancha Pansához hasonlítható, az együgyű szolgához. Elmegy hízelegni a német Don Quijotenak, aki egyelőre még lovon ül, de rövidesen le fog szállani kedvenc Rosalindájáról. Front, valósággal harci front az, mely ma Hit- térék Németországával szemben az egész civilizált világon kialakult Ami emberi lelkiismeret józanság, becsőlét, tisztesség még van a civilizált világon, az mind harci glédába tömörült Európa politikai gurkái, a nyugati kozákok ezen. Áll a harca mint minden harcnak, ennek is kíméletlennek, és könyörtelennek kell lennie. Megalkuvás nélkülinek és elszántnak. A világ zsidóságának harci áldásai a hitleri huligánsággal szemben kedvező terepen fejlődnek fel A hivatalos francia politika, nyílt hadat üzen a hitleri koncepciónak. Paul Boncour leszögezte, hogy mindaddig, míg Németországban kampóskeresztes uralom van, addig Franciaország nem szerel le és minden tekintetben ragaszkodik a mai helyzethez. Ez az utóbbi állásfoglalás főleg ama kisebbségi elemek számára lehet józanító lecke, akik nyílt vagy titkos örömmel regisztrálták a hitlerizmus térhódítását és messzemenő várakozásokat fűztek e sötét társaság uralomra kerüléséhez. I Owe moszkvai angol nagykövet útban van Moszkvából vissza Londonba, hogy jelentést tegyen a kormánynak a Vickers gyár mérnökei ügyének új fordulatairól , arról a válaszról, amelyet az angol intervencióra hivatalos orosz részről kaptak. Az egész világ munkássága, főleg a második interttacionáléba tömörült munkásság szintén hadat üzent a legsötétebb mentalitást tükröző hitlerizmusnak. Mindez azonban hatástalan maradna abban az esetben, ha a hitleri, állig felfegyverezett zsoldosok álal gyávának aposztrofált ״ zsidó kóklerek“ tényleg gyáváknak bizonyulnának és a fojtogató bojkott szorítását egyetlen mozdulattal is enyhítenék Hitler Németországával szemben. Igaza van az amerikai zsidóságnak, amikor megállapítja, hogy a világ zsidóságának bojkottja, ezerszer többet árthat Németországnak, mint a németországi zsidóknak. Az amerikai bankárok, akik az amerikai pénzügyi életben fontos pozíciót tölenek be, egyszerűen megfojthatják a német pénzügyi életet. De valóban bátornak, következetesnek és minden kishitűségtől mentesnek kell lenni annak a harcnak, melyet Hitlerék találóan „zsidó halomnak“ neveztek el. Valóban háború ez s háborúban a gyávaságot halával büntetik. Ha a zsidóság gyáván viselkedne ebben a harcban, ha a hajdani gettó megalkuvását vinné bele harcába, úgy olyan legyőzetes, szégyen háramlana rá, amely minden üldöztetésnél rosszabb és kegyetlenebb. Minden defétizmust ki kell küszöbölni sorainkból és minden okosságot, ami rendelkezésünkre áll ennek a harcnak szolgálatába kell állítani. A hitlerizmus győzelme a barbarizmus győzelme volna és nemcsak a németországi zsidóság sorןsát pecsételné meg, de az egész világ zsidóságáét is. Ma adva van a zsidóság számára az a felemes tudat is, hogy harca az antiszemitizmus, a hitleri zsoldosok politikai és szociális mételye és fertője ellen — egyben harc a kultúra és civilizáció megmentéséért a vadság, a sötétség, a háború, a butaság, az erkölcsi fertő, az erőszak uralmával szemben. Bizonyos, hogy lesznek áldozatai ennek a harcnak, de harc nincsen áldozatok nélkül. Most nem a sebekre kell tekintenünk hanem a célra, a győzelem céljára, melynek minden poklokon keresztül el kell jönnie! VILÁG TÜKRE Mi történik Ausztriában — Bécsi levél — Bécs, március végén. Ausztriában diktatúra van március negyedike óta: kormánydiktatúra, mely semmibe sem veszi, startba helyezte a parlamentet és úgynevezett szükségrendeletekkel kormányoz. Hívének, a Heimwehr-nek plakátjairól tenorokkal, ordít le ucca szerte a jelszó: Nie wieder Parlament! A Hitler rémuralmával egybevetve jámbor diktatúra ez. De valószínű, hogy a jelenlegi formája csak a kezdet, kiserb létezéscsupán, a rövidesen keményebb folytatása következik, ha a kormány nem bukkan komolyabb ellenállásra. De a diktatúra így, ebben a mértéket tartó formájában is mélyen belehasít a gazdasági életbe és béklyókat rak a polgárság sarkalatos szabadságjogaira. Csak néhány példát: A rendeletileg életbeléptetett bankszanálás, a Niederörtsrreischische Escomptebank talprasegítése 140 millió silling (közel 3 milliárd lej) állami pénzt nyel el minden parlmenti ellenőrzés nélkül. Napirenden aapelkobzások. A munkássajtó előzetes cenzúra alatt áll. Politikai gyűlést tartani majdnem lehetetlten. Az esküdtszék jogkörét erősen megszorították. Veszedelmes precedens történt: kikezdték a kollektív szerződések érvényét. Szóval a legjobb után vagyunk a demokratikus osztrák köztársaság teljes átalakulása felé. A diktatúra a parlament krízisével indokolja létét. Az osztrák képviselőháznak mind a három elnöke lemondott. Nincs tehát, aki egybehívja. Ennek folytán a kormány — oh, a szegényke! — ״ kénytelen intézkedni. Mert hát az élet nem áll meg, az állami élet sem s egyre új intézkedéseket igényel. A valóság azonban kissé másképp fest, mint a kormánynak ez a beállítása. A valóság egyszerűen és röviden az, hogy Ausztriában nincsen parlamenti krízis, hanem csak kormánykrízis. A képviselőház munkaképes. Erről rögvest meggyőződhetne a kormány, ha nem gátolná meg az egybehívását s nem használná ki a képviselőház ügyrendjének csak most észrevett, fatális hiányosságait. A baj az, hogy a diktátor Dollfuss-kormánynak nincsen többsége és így joggal attól tart, hogy a képviselőház összeülése a bukását és új választások kiírása esetére pedig a keresztényszocialista uralomnak megszűnését hozná szükségképpen magával. Ebbe nem tud beletörődni és ameddig hatalmi eszközeiből futja, útját áldja a képviselőház reaktiválásának. Ezért történt, hogy amikor a második aolelnök összehívta a képviselőházat, a parlament épületét a rendőrök légiói lepték el, a körülötte fekvő utcákat rohamsisakos katonaság szállta meg, veszélybe hozva ezekkel a harcias külsőségekkel az ország egyik legdrágább kincsét, az idegenforgalmat is. Van még egy másik ok is, amellyel a diktatúrát magyarázzák. Dolfffuss — aa ucca ״ Adolffussnak“ gúnyolja Adolf Hitlerre célozgatva, vagy éppenséggel „Millmetternichnek“ nevezi, tekintettel apró termetére — a nemzeti szocializmus továbbterjedésének akar gátat vetni. De ha így lenne, akkor nincs a kormánynak miért a parlamenttől félnie. Hiszen ebben a célkitűzésben egy vele a demokrata polgárság csekély ausztriai maradványa s a munkásság hatalmas tömege. Ezzel a célkitűzéssel biztos többséget teremthetne a maga számára úgy a parlamentben, mint a népben. A diktatúrát tehát — világos — más tervek is mozgatják és mindenekelőtt a keresztényszocialista párt hatalmi pozícióját akarja biztosítani. Más kérdés, hogy a diktatúra meddig tarthatja magát s hogy milyen belpolitikai következményei lehetnek a kényuraságnak. A szocialista sajtó egyre hangsúlyozza, hogy a munkásság a legélesebb ellenállásra kész s okulva a német példán, inkább a torlaszokra megy, semhogy meghajoljon a fasizmus előtt, mely kenyerétől és szabadságától fosztja