Uj Kelet, 1933. július (16. évfolyam, 146-171. szám)
1933-07-01 / 146. szám
■SS' Pm poştală I âtite in Dom. II a Baron L.Pop(v. Bra elefon: »-77. Előfietési tavonta 111, negyedévre 321 évre CH, egészévre 1211 lej. 1 ildre. Havonta 1, negyedévre 3, dévre 8, egészévre II dollár. Hiretések díjszabás szerint. Az „UJ KELET" az erdélyi és bánsági ildóság egyetlen napilapja. Ciksink utánnyomását csak a forzs megjelölésével engedjük meg.U! KEIET Ara 5 K| Bérmentetlen leveleket nem fogadunk el Kéziratok megőrzését és visszaküldését nem vállaljuk. Főszerkesztő dr. Marton Ernő. Felelős szerkesztő Jámbor Ferenc. Bukaresti szerkesztő: Hátszegi Ernő, Str. Matei MUIo II. Szombat iwi július 1. sov. a TAMISZ XII ÉTF, 14.SZAPI. nacionalista ifjú riteanu liberális képviselő megrázóvel jellemezte a minap a romániai hirnacionalista ifjúság lélektanát. Ez az ifjú az egyetem tudományos alszférájában él, de hisz a vérvádosa legendájában és babonákkal tölti, a fejét ez az ifjú a modern jogbölcseletet tagja, de az ököljogot hiszi, hirdeti és okokat ver be. Ez az ifjú reakciós. Mlegveti a demokráciát, holott ez adta neki a lehetőséget arra, hogy az etemre juthasson. Ki tudná kétsébe vonni, hogy mindez i? ".lyet azonban elfelejtett megállapíni a liberális képviselő, kihogy a politikai pártok bűnösek az, ha az egyetemi ifjúság egy része izakon jár.zt az ifjúságot — Nagyvárad tanúsik róla — még a liberális párt is felmúlta olykor-olykor a maga politikaiakra. Ha nem a pártoknak, hanem a szélsős szervezeteknek engedelmeskedik azsog, s félő, hogy ez fáj Titeanunak és nem megrendítő kép, amelyet a liberális viselő a hipernacionalista ifjúságról írásában rajzolt. molóművész és teológus tier legújabban számolóművésznekológusnak csapod fel.agas hiangon, sajtóban és rádiónakrhogy a munkanélküliség jelentéke- csökkent a harmadik birodalomban, mióta ő van az élen, nem kevesebb. másfélmillióval zsugorodott össze a kanélküliek száma, ugyan Hitler ezt nem árulja el, csak számaközöl, mi megmondjuk , másfélmillió ,,kereső“ úgy keletkehogy: szocialistákat és zsidókat kihajigálkülönböző posztjaikról; gszervezte gyorsan a kampóskereszsegédcsapatokat és háromszázezer livének adott — az adófizetők terv elhelyezést munkát“ adott a szocialistáknak és knak, akiket koncentrációs táborokba katott Kényszermunkát végeztetn ők jelentik az ő másfélmilliós „munezét“. e. Hitler úr számolóművészete. Csuk, milyen teológus?metországban az evangélikus egyház ezete Luther óta hierarchikus tekintiszteletre van felépítve. Általábana vallásnak kardinális kelléke ez, ler ezen a területen is forradalmasmondatta a megválasztott birodalmi ikót és benső hitéleti ügyek irányta komisszáriusokat nevezett ki. Egy nevűt is, aki, mint mestere Hitlert okat mond. Ilyeneket: bolsevista zűrzavar megszünteté- Istennek és Isten eszközének, Adolfnek tartozunk hálával“, vetni, vagy ám ülni kell az efajta ínos kijelentéseken. Hogy Hitler büntetett holmi bolsevista zűrzava! Hitler aki terroristákat nevez ki mások irányítására, Hitler, aki mint elforgatott. Hitler, aki a bizonytag és káosz szellemét teremtette meg, — Isten eszköze! régi rabulisztika. Amivel valóban abban a pokolban lehet közéletezni, ahol egy Hitler a Belzebub tors nemtzis lemez is, mely Hugenberg arat utól- S.verslábunak mondható, német nehézipari tőke és junkersrivetkezet főnöke olyan rosszul hal, hogy ha üzleti területein is baképességekről tenne tanúságot, vanmár régen a csőd szélére kerültek renberger és társai nehéz milliókat London, június 30. A Morningpost párizsi tudósítás alapján hangoztatja, hogy a kormány eloszlatta a törvényhozásnak az Ausztria és Magyarország egyesülésére vonatkozó híresztelésekkel kapcsolatos aggodalmait s így most már nincs akadálya az osztrák kölcsön francia tránsa kibocsátásának. Egyidejűleg a Tems annak szükségességét hangoztatja, hogy Olasz és Francia* számoltak le Hiller és pretóriánusai kezeihez azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy általa megszabaduljanak a fenyegető szociális forradalom veszélyétől, megszabaduljanak a szociális terhektől s a nemzeti eszme nevében a német munkást visszataszíthassák a porosz junker-militarizmus karjaiba. Nélkülük Hitler ma is egy kis komikus és törpe párt megnevettető főfigurája volna, nélkülük Hitler sohasem kerülhetett volna uralomra. Korlátolt elbizakodottságukban azt hitték, hogy ha majd Hitler az ő segítségükkel uralomra kerül, akkor a kommunnisták és szocialisták ellen kijátszott radikális jelszavait tökéletesen elejti s marad minden a régiben. Hitler csupán cégtáblája lesz a restaurált nehézipari junker- uralomnak. Hitler azonban nem ismeri az urikaszinók játékszabályait A csőcselék-proletáriátusból jött ez a figura és a csőcselék-proletáriátus mentalitását ily halmon se vetkőzte le. Elfogadta a német nagyurak pénzét s miután ezzel hatalomra jutott, elérkezettnek látta az időt arra, hogy zsoldadóit — hátulról — ledőlje. Hugenbergék nem számoltak azzal a ténnyel, hogy Hitler hatalmas tömegek vállán emelkedett festőlétrája legtetejére, amelyeknek olyan radikálisan szociális ígéreteket tett, hogy akármelyik marxista bolseviki meg lehetett volna vele elégedve, ha pillanatig is hitt volna bennük. Hugenbergék azt hitték, hogy Hitler az ő foglyuk lesz, ország együttműködjenek a dunai kérdés megoldásában. A lap szerint arra kell törekedni, hogy kétoldalú szerződések hálózatába bevonjanak minden érdekelt dunai országot. Ezzel újjá lehet szervezni Középeurópát. A munka elvégzése kétségkívül még sok nehézségre fog találni és hosszú időt fog igényelni, de a probléma nem megoldhatatlan. Most kiderült, hogy Hitler a saját türelmetlen, követelőző és megbolondított tömegeinek foglya, akik komolyan vették az ígéreteit s most a szociális radikalizmus számláját kiegyenlítésre nyújtják be neki. Hitler előtt két alternatíva állott: vagy a tömegek, vagy Hugenbergék kegye és zsoldja. A náci Führer kitűnő szimatjára vall, hogy a mai konstellációk között inkább a tömegek kegyét választotta, mint a Hugenbergékét. Választotta pedig azért, mert rájött arra, hogy Hugenberg immár megtette kötelességét — Hugenberg tehát mehet ! Az ő pénzén szervezte meg a német butaság fekete, helyesebben barna hadseregét, s eközben felismerte, hogy eme butaság okos felhasználásával különb és ■ állandóbb pozíciót biztosíthat magának, mintha továbbra is egy közönséges zsoldos szerepére vállalkozik. Meg kell adni: Hitler a Hugenberggel ■ vívott küzdelemben különb taktikusnak bizonyult, mint a német nagytőke és junker-feudalizmus védelmezője. S Hugenberget elérte végzete ugyancsak az embernek képében, akit ő a tömegek végzetének szánt. A nemezig gyorsabban érte el, mint remélni lehetett. De elérte s ennek határozottan csak örvendezni lehet. Mert Hugenberg fátuma hatalmas memento minden európai reakcionárius vezér felé, mely arra figyelmezteti őket, ha az ördög lesz az, amelyik elveszejti, hogy aki az ördöggel cimborál, az nem jut a mennyeknek országába, hanem ma Az angol kormány eloszlatta a Magyarország és Ausztria egyesülésére vonatkozó aggodalmakat A Temps Olaszország és Franciaország egazttműködései sürgen a dunai kérdés megoldásában Dollfuss az eddigieknél is drákóibb rendszabályok foganatosításával fenyegette meg az osztrák nácikat Harci repülőgépekkel fogják elűzni Ausztria felől a németországi náci repülőgépeket Bécs, június 30. A hazafias szervezetek Innsbruckban tartott nagygyűlésén 30 ezer ember jelenlétében Dollfuss szövetségi kancellár beszédet mondott, amelyben újólag hangoztatta, hogy kész a baráti viszony fenntartására Németországgal, de ennek előfeltétele, hogy Ausztria államformájának és a foganatosított belső rendfenntartási szabályoknak kérdése osztrák belügy maradjon. A kancellár úr figyelmeztetést intézett a felforgató elemekhez, melynek során hangoztatta, hogy a terroristákkal szemben további, az eddigieknél drákóibb rendszabályok következhetnek el. • Egyébként Ausztria kormánya Angliában több harci repülőgépet vásárolt. A gépeket arra fogják felhasználni, hogy elűzzék a németországi horogkeresztes repülőgépeket, amelyek az utóbbi hetekben sűrűn jelentek meg osztrák terület felett s nemzeti szocialista propagandát fejtettek ki különösen a határvidékek felett. . VILÁG HI az a Holey professzor ? Hetek óta írják a világ nagy lapjai, hogy a londoni világgazdasági konferencia mindaddig nem juthat ki a kátyúból, amíg Washingtonból nem érkezik Londonba Raymond Molen professor. A világgazdasági konferencia sorsa ezidőszerint ugyanis az amerikai delegáció magatartásától függ, a delegáció viszont Moley professzortól kapja instrukcióit. Eszerint tehát ő az a férfi, aki Londonban ki fogja mondani a döntő szót. Ki ez a Moley tanár és mik az ő világgazdasági elvei? Moley professzor az Egyesült Államok kormányában aránylag szerény állást tölt be a kereskedelmi minisztériumnak egyik alállamtitkárra. . Tekintélyének alapja azonban az a tény, hogy korlátlan bizalmát élvezi Roosevelt elnöknek, aki naponta kikéri tanácsát a kormányügyek minden rendű és rangú problémáiban! Amikor Roose- Iveit bekerült az elnöki székbe, kilenctagú tanácsot rendelt maga mellé, az amerikai egyetemek kiváló tudósait, közöttük négy zsidót. Az amerikai nép ezt a kilenctagú tanácsot az elnök „agytrösztjének“ nevezi tréfásan. E tröszt tagjai: Rexford Guys Tugwell, Augustus Berle, John Dickinson, Mordechai Ezekiel, Lewis Douglas, Milburn Wilson, Charles William Taursig, James ,Paul Warburg és Moley. Moley tanáron kívül az elnök csak meghatározott politikai és gazdasági területen kéri ki egy-egy tudós tanácsát. Moley professzor azonban minden kérdésben tanácsadója az elnöknek, őt tartják az „agytröszt“ vezérigazgatójának, ak most, mint deus ex machina hirtelen a londoni világkonferencián termett és az egész világ figyelme feléje irányul. Moley professzor régi intim barátja az elnöknek, Roosevelt becézve, „Ray“-nak szólítja, ő pedig Rooseveltet Guvernornak. Az elnök, ha idegennek bemutatja, hozzáteszi: „ő az én zseblexikonom“. Az egész választási kampány alatt állandó kísérője volt az elnöknek és jelen van, valahányszor az Unió elnöke fontos politikai és gazdasági kérdésekben tárgyal kiváló egyéniségekkel. De estéit is többnyire az ő társaságában tölti az elnök, akinek nincs titka Moley előtt. Raymond Moley ír származású. Elvégezte a Baldwin Wallace kollégiumot és több, mint húsz év óta a közjognak és az államtudományoknak egyetemi professzora. Amerika egyik kimagasló tudósának tartják, aránylag fiatal kora ellenére. Most töltötte be negyvenhatodig évét is a legaktívabb emberek egyike. Nem múlik el két, hogy ne írna egyik, vagy másik amerikai lapba gazdaságpolitikai cikket, amely aktualitása és új szempontjai szerint az Unió egész területén feltűnést kelt és bizonyára erősen befolyásolja a közvéleményt. Minden héten a rádióban is hallatja véleményét. Szóvá teszi az aktuális gazdasági problémáikat. Jellemző nagy aktivitására és sokoldalúságára, hogy mindezen elfoglaltsága ellenére sem hanyagolja el az egyetemi tanszéket és rendesen megtartja felolvasásait. A gazdasági problémákban való rendkívüli járatosságaival és azzal a hírével, hogy az elnök intimusa óriási befolyást gyakorol az Egyesült Államok minden rétegére és az amerikai politikára. Moley professzor gazdasági irányelvei ismeretesek. Egyik fő exponense annak a napról-napra nagyobb határozottsággal kidomboruló politikának, amely gazdasági téren az autarkiát követeli. Moley professzor követeli az ellenőrzött inflációt, az áruk értékének emelését, az ipar gyökeres átszervezését és azt is, hogy Amerika mondjon le a