Uj Kelet, 1933. szeptember (16. évfolyam, 199-222. szám)
1933-09-01 / 199. szám
Tar» poștală I S*erkel«Mrf* plătit« In mun. 1 ^8.■״ 11!15,46״ da Baron L. Pop (v. Branşai•11.) 19. Telefon: 977־. Előfizetési árak: Havonta 111, negyedévre 329, fél évre SH, egészévre 120 lej. Külföldre: Havonta 1, negyedévre 3, félévre I» egészévre II dollár. Hirdetések díjszabás szerint. Az ״ UJ KELET** az erdélyi és bánsági zsidóság egyetlen napilapja. Cikkeink utánnyomását csak a forrás megjelölésével engedjük meg. Bérmentetlen leveleket nem fogadunk el. Aza 5 fej megőrzését és visszaküldését nem vállaljuk. Főszerkesztő dr. Marton Ernő. Felelős szerkesztő Jámbor Ferenc. Bukaresti szerkesztő: Hátszegi Ernő, Str. Matei Miliő 11. pentik, 1933 szép«. 1. 569 i- n tlll. I•.־ xvi. tvr. 19» SIAM. jorga is a zsidók Iorga egészséges receptet adott a zsidókérdés enyhítésére. ״ A deklasizálódó zsidók — mondja Iorga — kapcsolódjanak be a földművelésbe, mert a kereskedelemben és az iparban nincs már hely a számukra“. Rendben van. Az exminiszter ajánlata máris el van fogadva. De hol a fohl? Hogy kapcsolódjunk be a földművelésbe? Ad a volt miniszterelnök úr földet is nekünk, hogy azon dolgozzunk? Mert az a processzus, hogy a zsidókat megszokott foglalkozásukból kiszorítsák már megindult de hogy át tudjon rétegződni, azért nem történik semmi. IKadetom■ (Ma A nagy tranzakció természetesen nem fog megvalósulni. Nem is akarunk szemrehányást tenni érte a kormánynak, de mégis... Arról a rossz árról, ami Madgearunak van, mégis meg kell emlékezni. Tudniillik az angolszász valuták, mint tudjuk, esnek. Románia igen lényeges összeggel tartozik angolszász valutákban. Mégpedig nem is arany hanem papírvattában. Nem kellene most más, mint összevásárolni ezeket a kölcsönkötvényeket és ki lehetne fizetni az egész államadósságot. Ha tudniillik most hirtelen akadna erre a célra v**k£CL_H nüU^rd lej. Csakhogy nincs és nem is lesz! Itt van eltemetve Madgeary rossz orra. Hogy éppen most kellett megcsinálnia a transfert! Ha még egy pilanatig vár, nincs szükség a transferre, ellenben meg van még az a kis hitel, amit a transfer tönkretett. 18 évvel a kis hitellel transfer nélkül menekülhetnénk az adósságoktól. Madgearu lehet kitűnő adminisztrátor, se semmiesetre sem jó orra üzletember. MattinQo&Hok Uavatete jómadarak. Mármint az Ausztriából Németország repült náci vitézek, akik egy kis gyilkossági és rablótanfolyamra rándultak a kampóskeresztes paradicsomba. Visszaszállingóznak, nem azért, minta elment volna a kedvük az odaát látottaktól, hanem visszaszálingóznak, mert a Harmadik Birodalom nem juttaott nekik megfelelő koncot és a várt tallumok is elmaradtak. Már pedig, ha zsold nincs, akkor aemzeti önérzetet a szűkebb hazában is siet dagasztani megfelelő orditozások és undalírozások mellett. Visszaszállingóznak, mert nem lehet- יימ tudni, hátha mégse sikerül a nagy fél-ábránd és Ausztria nem fog kérni hitlerista megváltásból. akkor nem fog kifizetődni a náciősiesség, különösen túl az osztrák hatáokon. Visszaszálingóznak, mert az égi manó mégsem hatott az ölükbe. Felhasználták őket, míg szükség volt rjuk és most, miután Ausztria ,,meg®ditá8a“ teljesen kilátástalanná lett, isszazavarják őket Ifrazi náci szellemben és szolidaristás mellett. mert a sors vádtozandó: a visszaszól- 111*ózó ,,hősök** valószínűleg rövidesen ausztriai koncentrációs táborokba kelnek. Ahol is elmélkedhetnek a kampósker 8etes hősiesség ausztriai hiábavalóságról. Szeptember 22-én lesz a népszövetlegközelebbi tanácsülése. Genfből je®tik: A népszövetségi főtitkárság szétütötte a meghívókat a legközelebbi tanülésre, amelyet szeptember 22-én fog is megnyitni. Az elnöklést ezúttal Nor-1?־ a delegátusa fogja ellátni. A tanácsidőszakot, a rendes őszi közgyűlési ülés** fogja követni. Elmarad a román kormány és a külföldi hitelezők szeptember 5־ ére kifőzött tanácskozása Bucuresti-Bukarest augusztus 31. (Az Új Kelet tud.) Az a delegáció, amelynek szombaton kellett volna Párizsba utaznia, hogy a külföldi hitelezőkkel tárgyaljon, elhalasztotta útját, mert szombaton délután minisztertanács lesz és csak a minisztertanács után fog eldőlni, hogy a delegáció egyáltalában elutazik e vagy sem. A londorwi Financial News azt az eddig még meg nem erősített hmr közli, hogy a román kormány által szeptember 5-re összehiívott hitelezők értekezlete nem fog összeülni, minthogy a hitelezők véleménye szerint ennek az értekezletnek semamilyen gyakorlati értéke nem volna. A francia hitelezők állítólag azon az állásponton vannak, hogy nem fognak tárgyalni Romániával mindaddig,amíg a transzfermoratóriumi életben van és ehhez az állásponthoz csatlakoznak a többi hitelezők is. Itt említjük meg, hogy egyes bukaresti lapok jelentése szerint az ezüstpiacon az utóbbi időben rendkívül nagy kereslet mutatkozik, amelynek következtében aר ezüst kg.־ ja 1300 lejről 1700 lejre emelkedett. Hir szerint a Banca Naţionala rövidesen nagy ezütsvásárlásokba kezd, a magánezütskeresletet betiltják és a jegykibocsátó intézet monopóliumot kap ezüst vásárlásra. Kampóskeresztesek meggyilkolták Marienbadban Theodor Lessing professzort, a híres publicistát és szociológust Egy soffőrt letartóztattak. Theodor Lessing pályafutásai Prágát, augusztus 31. Megdöbbentő gyilkoság hírét köztik Marienbadból. A város־ egyik szállodájában gyilkoó merényletet követtek el Teodor Lessing hamburgi egyetemi tanár ellen, aki a hitleri kormány uralomra jövetele után kénytelen volt Németországból emigrálni. A gyilkosságot kétségtelenül* 1 ׳ kampóskeresztesek követték el. Eddig nem lehetett megállapítani, várjon a gyilkosok Hitler terrorsezrvezetéből kerültek-e ki vagy־ cserhaz'lorákiai német kampás׳ keresetesek gyilkoltak, nyilván a német terrorszervezet utasítására. A magányos tudós Teodor Lessing emigrációja idején is visszavonultan tudományos és irodalmi׳ munkásságának élt hoteljének egyik emeleti szobájában. A merénylő nem a lépcsőházból került a tanár szobájába, hanem létrán jutott be az ablakon és közvetlen közelből két lövést tett Lessingre, akit a golyók halálra sebeztek. A merénylet percek alatt történt, úgyhogy a gyilkos egérutat vehetett. Amikor felfedezték a merényletet, a tettesnek már nyoma veszett. Letartóztattak egy soffőrt A rendőrség azonnal megindította a nyomozást és a gyilkosságot követő néhány óra múlva letartóztattak egy soffőrt, aki ellen az a giyanú, hogy be volt avatva a gyilkosságba. A soffőr ugyanis néhányszor elvitte a profes׳s®ort kirándulásra és tudta, hogy miikor lehet őt otthon találni. Nyilvánvaló, hogy a soffőr összeköttetésben állott a váró® német kamp őskereszt es e i n e k tenor legényed vel, akik viszont a németországiakkal tartottak fenn összeköttetést. A nyomozás erélyesen folyik. Orvos és filozófus Teodor Lessing tanár február 8־ án múlt hatvanegy esztendős. Hannoverben született és ugyanígy itt végezte középiskolai és egyetemi tanulmányait. Orvosi diplomát serzett, azonkívül letette a fi־ lozófiai doktorátust. Még diákkorában az iskolai szünidő alatt vándortanító volt és mindenütt, ahol megjelent, valósággal rajongással vették körül. Szocialista tanokat hirdetett és erre a célra megszervezte Drezdában az első munkás szabad egyetemet. Nemcsak szociológiát adott elő, hanem párttaktikát is, amelynek tudományos alapjait úgyszólván Teodor Lessing vetette meg. Nagy idealista hírében állott. Ahol hallgatóit nem tartotta érettnek tudományos előadások megérésére, ott progreszszív szellemű költeményeket adott elő, nagy recitátori képességgel. Harcai a nők egyenjogúságáért Élesen harcollt a nők egyenjogúsításáért már jóval a háború előtt és követelte a prostituáltak ellenőrzése akkori formájának ■megszüntetését. Számos cikket és könyvet irt a népek békés megegyezése érdekében. 1908-ban Hannoverben az egyetem filozófiai magántanárává nevez־ ték ki. Irodalmi működése vitázó szellemű volt és sokszor éles irodalmi és publicisztikai harcok központjában állott. 1925- ben Hindenburgról könyvet ׳ irt, amelyben, az öreg tábornagyról, olyan jellemzést adott, ami a reakciósoknak sehogysem volt ínyükre. Hindenburg-kritika Megírta róla, hogy a tannenburgi csatában minden, taktikai és hadviselési ok nélkül az orosz foglyok százezreit kergette bele a mocsarakba, ahol a szerencsétlenek megfulladtak. De nemcsak ezt a szellemet, kifogásolta, hanem azt is, hogy Hündenburg legyőzetése után konokul a régi Németország katonai szellemét propagálta. A diákok egy része követelte az egyetemről való eltávolítását, mire az akkori kormány Lessinget szabadságolta és pedig olyan ösztöndíjjal, amely lehetővé tette számára a beható tudományos szóetológiai munkásságot. Vissza a zsidósághoz! Ez év elején, amikor a hitleri mozgalom׳ egyre erősbödött, arra határozta ki ׳■ magát, hogy visszatér a zsidóság soraiba, amelyet régebben világnézetei okokból elhagyott és felekezeten kívüli lett. A zsidóüldözések azonban arra bírták, hogy megint zsidó legyen. A cionista szervezetbe kérte felvételét és noha aktív cionista munkát nem végzett, egyetlen különösebb alkalmat ׳ sem mulasztott el, hogy ne tegyen tanúságot cionista érzelmeiről. Leghíresebb művei: Welta.xäomatische Studien׳ és Untergang de Erde an Geist. Ezek a művek többszörös kiadást értek el és néhány európai nyelvre le is fordították. Legutóbbi műve 1926-ban jelent meg. Címe Principien der Charakterolo׳־ gie. Ebben a könyvében mutatta, ki, hogy csak az erős progresszív karakterek képesek úgy a politikában, mint a szellemi életben a fejlődést biztosítani. A gyönge jellemeket, főleg a hiúságtól fűtötteket ki kell zavarni a közéletből, amelynek menetét az ilyen karakterek zavarják és׳ gátolják. VILÁG TÜKRE A prágai Makkabiász Prága, augusztus 31. Az Új Kelet kongresszusi szerkesztőségétől. Vasárnap délután, lezajlott Prágában a zsidó sport nagy ünnepe, a Makkabiada is. Egészen furcsa és méltatlan körülmények tették, hogy nem Csernovic, hanem a cseh főváros lett színhelye ennek a lélekemelő demonstrációnak. És talán jó is, hogy így történt. A Makkabiada bekapcsolódott eképpen a cionista világkongresszus ritmusába, szimbolikus értelmet nyert az, hogy a zsidó erő és egészség ugyanabban a városban demonstrálta életakarását, amelyben a zsidó szellem képviselői egy üldözött nép boldogulásának új utait keresik. A Csernovicból való előzetes váratla־ nul érte a Makkabi־ szervezetet. Úgyszólván napok alatt kellett az egész aparátiust, Prágába dirigálni és alig volt fizikai idő arra, hogy szükséges technikai előkészületeket mgtegyék az illetékesek. A rendezés azonban így sem hagyott kívánnivalót maga után és a zsidó sport talán alkalmasabb keretek is külsőségek között demonstrálhatta nívóját, világrelációban is mértékadó értékét.* 16 ország zsidó sportolói álltak starthoz a Makkabiadán. Egy a Reprezentationshausban, a kongresszus tárgyaló termében megrendezett ünnepélyes sportakadémia szolgáltatta a Makkabiada nyitányát, majd kedden megkezdődtek az előmérkőzések a különböző sportágakban. A birkózás és boxolás Palesztina, Lengyelország és Csehszlovákia versenyzői között dőlt el, ugyanígy az úszás is. A könnyű atlétikában az angol és osztrák makkabisták törtek előre nagy elánnal, míg a ping-pongban és a vívásban a romániai és különösképen az erdélyi zsidó versenyzők diktálták a tempót. A kolozsvári Haggibbor szi־ neiben indult Mózes, nagy fölénnyel nyerte meg a kardvívás zsidó világbaj־ nokságát, Altmann pedig a tőrvívásét. A harmadik helyet mindkét ágában a vívásnak Spitzer Ferenc (Haggibbor, Kolozsvár) hódította el, bár a zsűri nem nyúlt túlságosan a hóna alá. A tőrben Erős László lett a negyedik és a Haggibbor gárdájának minden tagja előkelő helyet kapott a Makkabiáezon. A ping-pongban is jól tartották magukat az erdélyi küldöttek, de meg kellett hajolniuk a lengyel makkabisták fölényes tudása előtt. A győztes Ehrlich egy exhibitons matchben a magyar világbajnok Kelént is maga alá gyűrte. A tenniszben a nagyváradi Veivárth és Steiner, s a kolozsvári Simon és Radó küzdöttek becsülettel a túlerő ellen. Simont csak balszerencséje ütötte el a harmadik helyről, amelyet Lengyelország egyik legjobb tenniszezője, a lembergi Danzig foglalt el, háromszettes kemény küzdelem után. A prágai zsidóság és a kongresszus résztvevői is különös figyelemmel fordultak a tennisz iránt. Nemcsak, mert ebben a sportágban 72 makkábista startolt. Az érdeklődés dr. Daniel Prennnek, Németország volt bajnokának szólt akit sok más szellemi, tudományos és művészi nagysággal együtt ugyancsak kidobott magából a harmadik birodalom. Az történt ugyanis, hogy a nácik uralomrajö׳ ve׳ tele után Gusztáv Adolf svéd király látogatást tett Berlinben, és a szenvedélyesen sportoló koronás államfő kifejezetten Pernn dr.-t óhajtotta partneréül. A svéd király óhaja teljesült, de Pernn másnap megkapta a kilakoltatási végzést. A napbarnított, atlétaterraetű fiatal orvos az angliai Makkabi színeiben azonnal benevezett a Makkabiádra, amelynek közönsége álllandóan kitüntető meleg szeretetével halmozta el. Vasárnap délelőtt eldöntésre került, végül a futball zsidó világbajnokság is. Lengyelország és Románia csapatai ke-