Uj Kelet, 1933. december (16. évfolyam, 270-293. szám)

1933-12-01 / 270. szám

Tiu poșt*lă Ito In m­m. 1.713-121 CM Sserki ■ é* kiadihivv­tal: Cluj-Ko­­lozsvăr, Stra­ja Baron L. Pop II. Brasaal-n.) II. Telefon: 1­ 77. Előfizetni árak: Havonta Ili negyedévre Iü, fél­évre II, e részév­re 12M lej. Söl földre: Havonta 1, negyedévre I, félévre C e részévre II dollár. Hir­detések díjszabás szerint. As „UJ KELETI* as erdélyi és bánsági zsi­dóság egyetlen napilapja. Cik­keink utánnyomását csak a for­rás mer jelölésével engedjük meg. IsmóvonnKJHmsnup Bérmentetlem leveleket nem fogadunk el. Kéziratok mertk­énét ét ii vállaljnk. Feiser Eruf. Felelős u Ferenc. Bukarest «»mts Ernő, Htr. Ara 314 [KiakftldéeétMi lenti dr. Martén erfceud­­iámkor­ti n­erkeistő: Hál* Matel Miile IC Péntek, 1933 december. 1. 5694. ÉV KISZLÉV 13. XVI. ÉVF. 270 SZÁM. ■osisata kátocutágXo*taoh&a*t. Egy évvel ezelőtt mér azt sem tudták napában, hogy mi fán terem,, a fut és ma már egyszerre árt is ágál az angol külv­áin. A két fasiszta párt egyes­szer zavar az angol közés atnyilag egymással vannak^&lfo’glaltp­­ azzal töltik az idejüket hon­pégymágt­­eresre verik. A két párt természetesen a­miatt gyűlöli egymást halálosan. Sir Mosley eredeti fasiszta pártja antisze­­itacienes, míg a disszidensekből alakult aperiai­ fasiszta szövetség Anglia vala­­mennyi politikusát a fasiszta Mosley-vel giitt zsidóbérencnek kiáltotta ki. Ma senki sem veszi komolyan az egy­ig ellen irtóháborút viselő két fasiszta rranizációt, sem Angliában, sem Rng­­án kívül A megingathatatlannak látszó agol demokrácia évszázados épületét eldönteni sziszifuszi vállalkozás volna, nyugodt és eredményekkel teljes par­­men­tar­izmus hazájában komikusan hat két törpe fasiszta unió szélmalomharca hatalomért, ami egyelőre az egymás­beni m­anifesztációkban éli ki magát. Aggasztó csak a régi emlék. A régi emlék a müncheni sorházról, honnan 13 esztendővel ezelőtt Hitler aroknyi hívével együtt ugyanilyen kip­ikusan és ugyanilyen jelentéktelenül idult el útjára. didi et kam­it A valódi százlejekben 12 százalék ezüst in a hamisítot­than állitói^£ több. \m a tizenkét százaléknak bizonyos ■engése van^ a hamisnak nincs­. Az üzleti élet átalakult tehát). kasszához ma már nemcsak fiókot bánnak, de pengetőt is. És jaj annak a pénztároskisasszonynak, nem tudja a valódi dúr csengését meg­ü­önböztetni a hamis lágy, fuvolázó,­­bitó -moll hangjaitól. A zenei ha­llás fontosabb kellék lett a­énzt­áros­ki­sasszony számára mint ti sztesség. Jóhiszemű Polgár rendőrkézre kerül, jóhiszeműen ragaszkodni mer ahhoz, egy százasát elfogadják. Mert Jóhiszemű Polgárnak rendszerint­ük egy,két százada van. Szeretne túladni rajtuk, mint házában egyenült leányán és nem tud. A muzikális kisasszony elveszíti Hasát, a kassza mellé pengető kerül és mek a nagy országnak szedtében 2067. -ban reggeltől estig és estétől reggelig ilek légiója feszül egy szürkés pénz arab muzsikájára. Mindez pedig azért, mert négy évvel­­előtt egy stabilizációs szerződésben egy­énzügyminis­ztter aláírta a klauzulát­, egy ezüstpénz címén primitív, szürkés pénzdarabok guruljanak szét ebben a­agy országban. pacifista tisztek svájci katonatisztek társaságának tízéves jubileumi ünnepségén a katonai­sztály vezetője, Minger szövetségi tanú­­ünnepi beszédében kifejtette, hogy svájci nép békét akar és irtózik a bá­butól. De egy esetleges jövő európai háború minden támadónak, jöjjön bárhol­­-■*, tudnia kell hogy a svájci hadsereg megfelelő ellenállást képes kifejteni, úgy így egy gyors előnyomulás Svájcon fesztül lehetetlen. Ha ez a meggyőződés úrrá lesz a Svájc­­l szomszédos áramokon, békében is­­fiák hagyni. Minger után Schulhes szövetségi el­beszélt. Alaptalannak minősítette­zokat az aggodalmakat, amelyek egy azeli háború lehetőségéről suttognak. Svájcnak nemcsak katonai, de gazdá­gi, politikai és szociális téren is meg­adó védőberendezkedésre van szüksége. A demokráciának ki kell állnia a tűz­Bucursti-Bukarest, november 30. (Az Új Kelet tud.) A Viitorul a rend­fenntartással­ kapcsolatosan kiadott kor­mé­nykomm­ini­kéhez a következőket fűzi: Meg kell, hogy értse egyszers min­den­korra mindenki, hogy ebben az or­szágban senkinek sincs joga zavargáso­kat szitni. Romániának, ma inkább, mint valaha rendre van szüksége és ezt a kormány biztosítani is fogja. A diákkongresszus ügye Iamandi Victor belügyi alminiszter ma ismét fogadta a diákok küldöttsé­gét, amely a sasi letartóztatottak sza­badlábra helyezését kérte és a diákkong­resszus engedélyezés ügyében is sür­gette a választ. Iamandi most sem adott végleges feleletet, mert a közok­tatásügyi miniszter véleményezése még nem­ érkezett meg a belügyminiszté­riumhoz. . Az eddigi hírekkel ellentét­ben a li­berális párt és Jorga közötti választá­sú kartell tárgya­lások eredménytelenek maradtak. Jorga kijelentette, hogy pártja nem is fog résztvenni -­ válasz­­tásokon, mert nemi akar sem pénzzel, sem revolverrel küzdeni eszméiért. Goga és a kisebbségek Goga manifesztumot bocsátott ki az ország lakosságához. Mindenekelőtt az ál­lam gazdasági helyzetével foglalkozik és többek közt azt mondja, hogy­ az állam­háztartás gazdátlan udvarhoz hasonlít, amelynek hombárjait kiürítették és a munkaeszközeit ellopták. Goga ezután a kisebbségekről beszél, akikre vigyázni kell, mert kontaktusban állanak a szomszéd­ államokkal, ahonnan állandóan beszivárognak. Nem vonatko­zik ez azokra, akik megszavazták az egye próbát és bebizonyítani, hogy nemcsak szerencsés korszakok államformája, de al­kalm­as arra is, hog­y a nemzeteket ne­hézségeken átvezesse. Olyan áramlatokkal szemben, amelyek Svájc politikai és szociális szétbomlasz­tására törekszenek, olyan irányzatokkal szemben, amelyek nem gyökereznek nem­zeti talajban, erélyesen s ha kell, kímé­letlenül kell eljárni. Úgy hangzanak ezek a szavak, mintha nem is a mai Európában, nem is a mai korban, nem is a fasiszta szennyáradat közepén mondották volna el őket. Íme: adva van egy kis ország, amely­nek katonatisztjei tapsolnak a háború irtózatát hirdető politikusoknak és politi­kusai a demokrácia tűzpróbájának sike­réről beszélnek ma, a demokrácia válsá­gának idején­­sülésre és akik semmi aggodalmat­ nem je­lenthetnek az ország szempontjából, már Románia földrajzi fekvésénél fogva sem. Külpolitikai tekintetben a román hatá­rok sérthetetlenségének elve a legfonto­sabb célja pedig barátságot keresni­ olyan államokkal, amelyek az ország gazdasági fejlődését elősegíthetik. Polgárok! — fejezi be Goga manifesz­­tántát, — sorakozzatok a nemzeti forra­dalom frontján. A király ma kihallgatáson fogadta Mi­halach­et, a Nemzeti­ Parasztpárt elnökét, aki a választásokkal kapcsolatos helyzet­ről tájékoztatta álláspontjáról. A Calendarul szerint a cuzisták ottho­nát választási kortesek megtámadták és feldúlták. Iasi, november 30. A Iasi helyőrség parancsnoka, Ionescu generális magához kérette a főügyészt, a rendőrkresztort, valamint Zelea Codreanut és a­ cuzisták vezetőjét, akiknek a jelenlétében kijelen­tette, hogy minden eszköz igénybevételé­vel ragaszkodik a legteljesebb rend biz­tításához. Zelea Codreanu és a cuz­is­­tik vezetője kijelentették a tábornoknak, hogy a maguk részéről is garantálják a rendet, ha a kormány szabad választási propagandát engedélyez a részükre. Ma délelőtt egyébként a hatóságok folytatták a­ zavargások miatt letartóz­­tatot diákok további kihallgatását. Bukaresten ma délelőtt a belügyminisz­téri­umban Iamandi és Iuca alminiszte­rek, valamint Dumitrescu államtitkár ér­tekezletet tartottak a belső rend bizto­sításával kapcsolatos életbeléptetendő szankciókról. Az értekezlet után Iaman­di a még mindig betegen fekvő Duca mi­niszterelnökhöz ment, akivel közölte az értekezlet határozatát. Olyan távolról hangzanak ezek a ne­mes emberi megnyilatkozások, mintha a szférákból hullottak volna alá, vagy még messzebbről: a Marsból és Jupiterből. Ma, amikor minden elveszettnek lát­szik, ami érték és gondolat volt, ezek, a demokráciáról kinyilatkoztatott vélemé­nyek, bizonyos optimizmust ajándékoz­nak nekünk. Lehet, hogy tényleg jogosult ez az optimizmus, bár nehéz hinni ebben a jo­gosultságban. Lehet, hogy a demokrácia tényleg ki fogja ásani a tűzpróbát s mindaz, ami ma van, mint egy súlyos lidércálom fog tovatűnni. Lehet, bár nehéz hinni benne, annyira abszurdomnak látszik. N Ám talán éppen azért lehet, sőt kell hinni benne, mert — abszurdum, nemzeti forradalomra hívja fel Gosa az országot .Senkinek nincs jogiban zavargásokat szítania a „Viitorul“ - írja Csehszlovákia már a közeljövőben felveszi a diplomáciai kapcsolatot Szovjet-Oroszországgal Párizs, nov. 30. A moszkvai lapok meg­ál­lapítják, hogy Csehszlovákia és a szov­jet között a közeledés ügye jól halad elő­re. Számolni­ lehet azzal, hogy a diplo­máciai összeköttetést közelebbről felve­szik. Litvinov Moszkvába visszatérését követően Benes az orosz fővárosba fog utazni s megtárgyalja a diplomáciai ösz­szeköttetés felvételével kapcsolatos kérdé­seket. Egyidejűleg­ Prágából azt jelentik, hogy a lapok beavatott helyről szerzett érte­sülései szerint még nem ismerik a né­met kívánságokat. A közvetlen német­csehszlovák tárgyalások elé csehszlovák részről nem kívánnak akadályokat gördí­teni. Hihetőnek vélik, hogy olyan meg­egyezés, amely a két ország közötti vi­szonylatban a viták elintézéséből az erő­szakot kizárja, létrehozható. VILÁG TÜKRE A hatvanéves Chaim Weizmann — Portré — Ina: Meyer Ebner Amilyen a neve, olyan ő. Zsidó. Az ősi zsidóságnak és a magas európai kultúrának a szintézise. Hazajárnak zsidó dialektusát beszéli, az­ orosz mel­lett — szóban és írásban négy világ­nyelvet beír: angolt, németet, franciát és hébert, sohasem gondolt arra, hogy népies zsidó előnevét bárhogyan is eu­­rópaizálja. Ezzel a névvel ment el kül­földre, ezzel a névvel járta az egyete­meket, ezzel a névvel habilitálta magát a biod­émia magántanárává és mint Weizmann Chaim kapta meg Anglia egyik legnagyobb egyetemének rendes tanszékét. A Chaim semmit sem ártott a Weizmannak. Nagy. Imponáló. Előkelő jelenség. Tökéletes elegancia. Kopasz fej, mint Bismarcké. Nem szép, de sokat mondó arc. Sárgásbarna arcszín. Sötét és ál­modozóim csillogó szemek, ajkak, me­lyek könnyen húzódnak ironikus mo­solyra. Az áll őszbecsavarodó, de még fekete kecske szaká­llba nyúlik. Barát­ságos és szívélyes. Mégis tiszteletet parancsoló. Véleményét sohasem rejti véka alá, ha valami nem tetszik neki. Amit mond, az igaz. De nem mond meg mindent, ami igaz. Elég ideig volt Angliában, hogy leszokjon a kel­­­­ti zsidók bőbeszédűségéről. Baráti kör­ben azonban a hideg angol újra keleti zsidóvá alvad, aki vidám anekdotákat mesél élményekben gazdag múltjáról. A legérdekesebbek azonban mindig azok az elbeszélések, amelyek törté­nelmi eseményekhez fűződnek. Naplót, nem vezet. De bizonyára bőséges anya­ga van feljegyzésekben, s ha majd nyugalomba h­ívnral, meg fogja írni me­moárjait. Ötszáz év múlva kanonizálni fogják ezeket a a memoárokat és a­ zsidók ez­rei fogjá­­ mondani: mi Weizmann há­zából származunk. Ma szerényen lehor­gassza fejét, ha valaki Zerubabel, Ezra, és Nehemia soraiba állítja őt. Az ő és a mi óvadósaink számára ez magá­tól értetődő lesz és az iskolában is így fogják tanulni. A királyoknak pénzük, ágyúik és em­bereik vannak. Weizmannak nincs se pénze, se ágyúja, az embereket vi­szont előbb meg kellett hódítania. Mondják: Herzl költő volt. Weiz­mann államférfin.. Mindkettővel szem­ben igazságtalanság ez a megállapítás. Herzl költő is volt és államférfi is, in­kább költő, mint államférfi, Weizmann államférfi és költő de inkább államfér­fi, mint költő. Weizmann költő? Igen. Nem olyan költő, aki verseket farag, de költő, akinek fantáziája van. Köl­teményeket nemcsak szavakkal, de tet­tekkel is lehet írni. Weizmann tettei a világtörténelemnek egyik külön épe­szét képezik. A józan ember száraz ér­telme sohasem tette volna Herzl nagy­szabású koncepcióját tetteinek vezér­­motí­vumává. Nem-e költői fantázia, 1911-ben a m­it sem sejtő emberiség mélységes bé­kéjében jeruzsálemi bék­és­ egyetemről álmodozni? És nem-e kell költői lendü­let ahhoz, hogy valaki az ágyúdörgé­­sek közepette, a törökök ellen vonuló angol haderők mögött alapkőt rakjon le — nem a jövendő zsidó állam cita­dellája, hanem egy héber egyetem épí­tése számára? Weizmann legnagyobb erénye a tü­relem, mely nélkül nagyot és maradan­dót nem lehet alkotni. Az egyenes után jár és az egyenes út az ő útja. Auto­krata, mint minden erős egyéniség és rendületlenül, h­isz a szívós kitartás politikájában és ezzel nem akar egye­­bet, mint előkészíteni Cion megújhódó

Next