Uj Kelet, 1934. január (17. évfolyam, 1-23. szám)

1934-01-03 / 1. szám

-------------------------------­a cat. tat N». «4715 «* I­tal! ClnJ-Ko­­■ ■ ■■. toxsvar, btra. *% Baron 1* Pop (▼. Brastai­a.) II. Telefon: »-77. Elofimetéal árak: Havonta IH negyedévre 121, fél évre II. egéamévre 120 lej. Kül­földre: Havonta 1. negyedévre 2, félévre 1, egéedévre II dollár. Hir­detőnek díjszabás szerint: A* MUJ KELET4* aa erdélyi és bánnádi ssidósáfi egyetlen napilapja. Cik­keink utánnyomását csak a for­rás megjelölésével engedjük meg. Bérmin­tétlen lejeteket nem keffint, meg érmését ée vl ▼áll aljak. Fétser Erné: Felesét u Ferenc. Bukarett ■ceri Érné, Str. Ara Sic) ássák! láétért keneté­ér. IfaHaa erkennt# J­ám kér­d tserkeesté: Hát- Ma­tel MŰI* 11 Szerda, 1934 január 3. 5694. ÉV TÉBETH 16. XVII. ÉVF. 1 SZÁM. h­a holtteste fölött tetemre hívták a szélsőjobboldali „bűnmenteket“ Kétszázezer ember kísérte el utolsó útjára a meggyilkolt miniszterelnököt A pártvezérek keményen megbélyegezték Duca ravatala előtt a demagógokat, akik tévútra vezették az ország ifjúságét. Az uralkodó betegsége miatt nem vehetett részt a temetésen A francia sajtó a szélsőjobboldali mozgalmak kíméletlen elnyomását sürgeti Bucurest-Bukarest, január 2. (Az Új Kelet tud.) Vasárnap és hétfőn kora reg­geltől a késő esti órákig beláthatatlan árokban zarándokolt a­ főváros népe az Athenensban felállított ravatalhoz, ame­­ven a király és az özvegy koszorúi borí­tották Duca holttestét. Koszorút küldött Mária királyné is, ezzel a felírással: „Hű barátomnak“. Ott vannak továbbá Erzsé­bt görög exkirályné s a szövetséges kor­m­­ányok koszorúi. Hétfőn délután három órakor Valér­ pápai nuncius vezetése mel­­t a diplomáciai testület rótta le kegye­ltét a ravatal előtt. Hétfőn éjszaka és kedd délelőtt az ország minden részéből külön vonatokon érkeztek a fővárosba a különböző pártok és egyesületek hidegá­­usai. Mintegy 100 ezer vidéki érkezett képpen a fővárosba, amelynek főbb vona­lain már kedden délelőtt le kellett állí­­­tani a forgalmat. A köz s magán épületek­et egyaránt, gyászlobogók lengenek alá, villanytám­pákat gyászfátyollal von­ták be. Délelőtt tizenegy órakor Miklós herceg jelent meg a ravatal előtt s koszo­rút helyezett a volt miniszterelnök ko­porsójára. A herceg mintegy öt percig­artózkodott a katafalk előtt. A temetés Délután egy órakor vette kezdetét a­­ temetési szertartás. Miron Cristea patriarcha celebrálta a szertartás egyházi részét, Pinten moldvai Hatan szebeni, Cotlarciu bukovinai és Guria kisenevi metropoliták segédletével Ezután Anghelescu dr. miniszterelnök rúcsúztatta el elődjét. Meghatott hangon beszélt a nagy hazafiról, a kiváló politi­kusról, a haza legderekabb férfiúról, aki­nnek felejthetetlen érdemei vannak Romá­nia történelmében. Bratianu Dinu a liberális párt nevében beszélt.­­ A párt pótolhatatlan veszteséget szenvedett. Duca kiváló munkatársa volt Bratianu Ionelnek és méltó utódja a párt elnöki székében. Az ország tragédiája, hogy most, amikor képességeinek és tu­dásának bebizonyítására került a sor, ál­dozatul esett néhány fanatikus, félreve­zetett ifjúnak. A liberális párt árván ma­radt és örökké gyászolni fogja vezérét. Az ellenzéki pártok búcsúja Costachescu volt szenátusi elnök a nem­zeti parasztpárt nevében vesz búcsút a nagy ellenféltől. Energikus szavakkal os­torozza azokat, akik az ifjúságot, az or­­szág jövő generációját téves utakra ve­­zetik,és hangsúlyozza, hogy a szülőknek kell összefogjai­ok az ifjúság s ezzel együtt Román­ia jövőjének megmentésére. Dr. Lupu sírva mond utolsó istenhoz­­závlot az ország legbecsületesebb fiának. Abszurzd gesztusa volt az a merénylet an­nak a fiatalságnak, amely azt hirdeti,­ hogy moralizálni akarja az országot. Az a moralizálás, amely gyilkossággal kez­dődik, nem kell a román népnek. Siratja a haza legderekabb fiát. Grigore Filipescu a konzervatív párt nevében, Haus Ottó Roth a romániai né­­m­etek nevében, Burileanu a Goga-párt részéről, Wiler József a magyar párt nevében fejezi ki részvétét. ■ Dúca mondotta Wilier — a ro-1 mán nép javát szolgálja, a­­kisebbségek boldogulását is kívánta, amikor saját né­pét szerette, a kisebbségeket is megér­tette. Duca utolsó útja A gyászbeszédek után délután négy órakor megszólaltak a harangok Buka­rest összes templomaiban. A koporsót egy hat fekete ló álta húzott ágyutalpra he­­lyezték, majd a harangzúgás közepette indult meg a gyászmenet, amelyet egy csendőrszakasz nyitott meg. Utána a libe­rális párt hetvenegy megyei tagozatának küldöttégei következtek végeláthatalan sorban, majd a klérus menetelt Miron Chriptea pa­t­riarchával Bálán erdélyi, Pinten moldova, és Derie beszarábiai metropolitákkal az élén. Rusz katona az elhunyt miniszterelnök küb és belföldi kitüntetéseit vitte a gyászkocsi előtt, a Bucuresti-Bukarest, január 2. A minisz­terelnök elleni merénylet ügyében m­egs­­öltött nyomozás jellemző adatokat derí­tett ki a gyilkosok előéletéről. Megállapí­tást nyert, hogy Constantinescut, aki a fogarasmegyei vasgárdista listavezető volt Vad község bírójának és jegyzőjé­nek késekkel való megsebesítése miatt ti­zenhét napi fogházra ítélte a fogarasi tör­vényszék. Az ítéletet kitöltötte Constan­­tinescu, miután egy szökési kísérlete hű­lni ütött ki. Constant­ineeeu nemrég töl­tötte be huszonhetedik életévét. Galaeou született­, apja egy ottani vasöntödében volt alkalmazva, és négy évvel ezelőtt halt meg. öt­ven éves édesanyja nemrégi­ben Focsaniba költözött. A gyilkosnak négy testvére van, Constantin és Ladie sofőrök, Ja­ncu és George pedig a focşani kereskedelmi iskola tanulói. Van ezenkí­vül két huga, a huszonkét éves Mária és a húsz éves Victoria, akiket a sofőr­­testvérek tartanak el. A gyilkos 19­33 feb­uárjában végezte el a bukaresti keres­kedelmi akadémiát, míg Joan Caranicat 1930-ban különböző viselt dolgai miatt ex-­­ matrikulálták. Caranica egyike volt azok­­­nak, akik az Anghelescu volt belügyi al-­­ miniszter ellen Beza macedóniák által el­követett merényletet dicsőítette a nyil­vánosság előtt. Emiatt a bukaresti tör­vényszék annak idején a Marzescu tör­vény alapján 15 napi fogházra ítélte el. A vasgárda tudtával tör­tént a merénylet A plpesti hatóságok nyomozásainak eredményeképpen a vádlottak vallomásá­val szemben máris megállapítást nyert, hogy a vasgárda egész vezetőségének tud­tával és hozzájárulásával történt a me­rénylet. Az ilfovi ügyészség az elmúlt éjjel újabb házkutatást tartott Cantacu­­zino-Granicerus tábornok, a vasgárdisták helyettes parancsnokén és Nichifor Crai­de, a Calendarul főszerkesztőjének laká­sán. A különböző házkutatások alkalmá­val lefoglalt levelezésből megdöbbentő felfedezésekre jutottak a hatóságok. Meg­állapítást nyert, hogy a vasgárda vezetői egy külön terrorista szervezetet alakítot­­t­ a ,,minden áldozatra kész“ légionári, melynek szalagait Anghelescu miniszter­­elnök, Volansky semmitoszéki elnök és két tábornok vitték. A gyászkocsit gya­log követte Nadia Duca aszony, az el­hunyt miniszterelnök özvegye,­ nővérére és fivérére támaszkodva. A fiatal asz­­szony minduntalan elveszítette eszméletét testét állandóan meg-megreszkedtette a fejcsukló sírás. Az özvegy után lépkedtek a kormány és a tábornoki kar tagjai. A f­enét a Lipscani­­uccán ki­jövet a Calea ldtereit érintse, a Carol uccán, a Ra­­ntovei után és a Károly parkon, keresztül vonult a Belu temetőhöz, ahol a gyász­menet csak elhaladt, az itt jobb és bal­oldalon katonai díszkszázadok adták meg ■ a végső tisztességet a honmentés oltjárán . Mucknek, akinek teme­té­sén­ több mint kétszázezer ember vett részt. .okból és ezeknek segítségével akarták a különböző merényleteket később pedig egy államcsínyt végrehajtani. Sorra tartóztatják le a vas­gárda vezéreit A megállapítások alapján a polgári és katonai hatóságok az egész ország te­rületén folytatják a vasgárdista vezetők­­és légionáriusok letartóztatását. Az eddig letartóztatott vasgárdisták számát több mint kétezerre becsülik. Buzăuban vasár­napról hétfőre virradó éjjel hatalmas tö­meg gyűlt össze a rendőrség épülete előtt, elkeseredetten tüntetve a letartóz­tatásban levő vasgárdisták ellen. A tö­meg meg akarta lincselni a légionáriuso­kat. Szászvároson ismét letartóztatták Mota lelkészt. Zilahon letartóztatták Dor­­chis érmihályfalvai vámtisztviselőt, aki a vasgárda lelkes követői közé tartozik. Pitestiben Stefan Nicolesco ügyvéd­, az argesi vasgárdisták parancsnoka elbarri­­kádirozta magát házában, amelynek pad­lásáról több lövést adott le az őt letar­tóztatni készülő rendőrök és rendőrtisztek közé. A­ golyók szerencsére célt tévesz­tettek. Ezután néhány petárdát dobott Nicolescu a rendőrök közé. Közben egy csendőrszakasz érkezett a helyszínre és körülvette a házat, mire Nicolescu meg­adta magát. Ugyancsak Pitestiben letar­tóztattak egy Romulus Colea nevű egyént, aki egy kocsmában nagyhangon helyeselte Duca meggyilkolását. Nem találják Cornelu Ze­­lea Codreanut A hatóságok figyelme azonban főleg annak megállapítására irányul, hol rejtő­zik Cornelu Zelea Codreanu, a vasgárda „kapitánya“ akiről teljes határozottság­gal tudják, hogy Bukarestben, vagy egy, a fővároshoz közel levő helységben buj­kál. Hétfőn délután az a hir terjedt el, hogy sikerült Codreanu nyomára bukkan­ni s így letartóztatása órák kérdése csu­pán. Ez a hir azonban utóbb nem nyert­ megerősítést. Mindössze annyi történt, hogy letartóztattak egy Jón Hatiu nevű diákot akiről megalapítást nyert, hogy (Folytatás a 8-ik oldalon). A gyilkos Constantinescu előélete VILÁG TÜKRE ki angliai zsidók élete Az angol politikai élet­­szabadságf­o­galmához tartozik, hogy hivatalosa­­n senkinek a vallásával nem törődnek. Ez okból nincsen hivatalos, vagyis meg­bízható statisztika az Angliában élő szidókról Zsidó részről ez idő szerint, számukat félmillióra, b­ecsülik, ezek közül egyedi, Londonban él 200 ezer, Manchesterben 40 ezer. A többiek a nagy, a közép és a kis­városokban osz­­lanak el. Az eloszlási tendencia itt és úgy érvényesül, mint egyebütt. A zsidó település a nagyvárost előnyben része­síti a középvárossal, ezt a kisvárossal és a vá­rost általában a faluval szem­ben. Ami ennek a zsidóságnak a szám­a­zását illeti, köztudomású, hogy a zsi­dók a tizenharmadik század végén me­nekülni voltak kénytelenek Angliából és pedig­­ Richard intézkedései követ­keztében. Csak kevés, vallásukból ki­tért zsidók maradtak vissza, akik 1290- ben egy külön házban éltek. 1657-ben a Manasse Ben Israel amszterdami rabbi Cromwell Olivérnél kieszközölte a zsi­dók visszatérését. Az angol zsidóság­nak a törzse tehát szefárd, az askenás­zok csak később csatlakoztak hozzájuk, jóllehet most már ők vannak többség­ben. 1750-em emancipálták őket, ezt az emancipációt rövid néhány év­­­úlva visszaszívták, míg aztán 1850-b­en a par­lament végleg elintézte a zsidók eman­ci­pác­ióját.A mai zsidó lakosság­ tömege azokból a bová­ndorlókból rekrutálódik, akik a­, előző évszázad harmadik negyedének pogrom­éveiben Angliában kerestek m­e­nedéket. Innen van, hogy az angol zsidó alapjában véve „Ostjude*”, aki származását egyáltalában nem restell, mint ahogy azt a hasonló rétegeződés­ű zsidók második és harmadik generáció­ja tette Németországban­ Telivér angoloknál tapasztalni lehet a keleti zsidók iránt való szimpátiát míg sok esetben a német zsidók iránt nagy ellenszenv nyilatkozik meg náluk. Ez nem vonatkozik egyedül a White chapelre, ahol az angliai Ostjudek első generációja él, h­anem London-Westre is, ahol fiai és unokái élnek ennek a generációnak. Ennek a zsidóságnak a szociológiai rétegeződése éppolyan természetellenes, mint a németeké, ha más formában is. A kereskedelmi pályákon túltengés látszik. Ezzel szemben a szabadpályákon csak az utóbbi években lépett előtérbe a percen­­tuális túltengés. Amit Németországban a zsidók hibájául róttak fel, hogy tudni­illik elárasztják a nemzet szellemi éle­tét, arról Angliában szó sincs. Sem a sajtóban, sem a szépirodalomban, sem ír­­egyetemen, sem a színpadon nem érez­hető zsidó befolyás. Kulturpolitikailag és az általános politikai életben a zsidók a küzdőtér egész szélességében oszlanak el, minthogy programatikus antiszemita megmozdulásokat nem ismer az angol közélet. Ez az oka, hogy a konzervatív politikában is jelentős­­ szerepet játsza­nak. A zsidók szervezte formái általá­ban hasonlítanak az össz-zsidóság szervez­­kedéséhez, amelynek központja tudvalevő a­­ zsinagóga. Politikai központi szer­vezkedési formája az angol zsidóságnak a „Board of Deputies“. Az angol zsidóság­nak bizonyos tekintetben parlamentje ez, ahová a nagy zsidó testületek és közü­­­letek elküldik képviselőiket. Ez a közület nemcsak az angolországi zsidók problé­máival foglalkozik, hanem kritikus hely­zetekben segítségére siet a világon élő zsidó csoportok bármelyikének. Ebben a testületben az utóbbi években a cionista befolyás erősen érezteti hatását. Az egyes Zsinagógák és a centrális Board of De­puties között állanak a zsinagógai szoc­i vetségek, számszerint öt. Az ifrigol zsi­­­dók hivatalos szervezete az United Syna-

Next