Uj Kelet, 1934. február (17. évfolyam, 24-47. szám)
1934-02-01 / 24. szám
Taxa postala I „latite în nom. I So. 234713-9». I Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Str. • Baron L. Pop 1« Telefon: 977. Előfizetési árak: Havonta 119, negyedévre 329, félévre 608, egészévre 12, lej Külföldre: Havonta 2, negyedévre 1, félévre 12, egészévre 20 dollár. Hírvetetések díjszabás szerint. Az „LV KELET4 az erdélyi és bans- zsidóság egyetlen napilapja keink utánnyomását csak rás megjelölésével enge ’i cT ISDOPODlIKftXlCSFIUP Bérmentetlen leveleket nem fogadunk el. Kéziratok megőrzését és vi vállaljak. Főszei Ernő. Felelős I. Ferenc. Bakarosszegi Ernő, Sir JAraSKI Lsszaküldését nem ikesztő dr. Martonzerkesztő Jámbori szerkesztő Ház. Matei Mikic 7. Csütörtök, 1934 február 1. 5694. ÉV SEBATH 16. XVII. ÉVF. 24 SZÁM. lubettnO'M*' CS a zsidó fn Hubermann Bronislav nem zsicsinnész. Cseh. Művészete a cseh néplelkekből akad. S mégis. Amikor koncertre hívták Hitre Németországába, lemondott a megtisztelésről és elutasította a meghívást. Elutasította, mert szoldariást vállalt sokkal az írókkal és művészekkel, kiket fűztek Németországból Zsidó eredetükiatt. Hubermann nem ment Berlinbe. De imént Tel-Avivba. Koncertet adott a sidó város közönségének és hitet tett a sidó Faustina mellett. A Németországból elűzött zsidó írók, idó művészek, színházi és filmrendezők im mennek Tel-Avivba. Ők nem mennek zsidó Palesztinába, hol nemcsak zsidóénig épül, hanem a zsidó irodalom és zsidó művészet új hazája is. A hamisitlan. Igazi zsidó művészeté és irodalomé, mely magából a zsidó nép pszichéjéül, a felszabadult és a maga életét élő idő lélek tisztaságából fakad, melynek meg van a maga sajátos ritmusa és akulata és amely korlátok és külső nyorások nélkül éli a maga fejlődését. Arnold Zweig megtalálta az utat. Leírnia sorsának konzekvenciáját. Palesztina ment és ott folytatja művét. Lion Feuchtwanger Angliában, Emil adstig Svájcban hirdeti és propagálja a tocizmust. De hol vannak a többiek? Céltalanul, talajtalanul bolyonganak agyvilágban és idegen országok vendégsretétében sütkéreznek. Wassermann nem bírta tovább. Megint a száműzetésben. De Stefan Zweig, Alfred Kerr, Reinird, stb. nem látják-e létük és sorsuk iyedül lehetséges konzekvenciáját? ... Különös dolog. A cseh Hubermann hátrább találja meg az utat a zsidó Patinába, mint a német asszimilációból vetett zsidó írók és zsidó művészek... vadon szell a Ha majd jónéhány évtized múlva alenlegi civilizáció és kultúra romjain,ég lúgnak akadni gondolkodó emberek, ők napjaink rettenetes történelmi esernyőinek okait a tudományos higgadtív lámpa fényénél igyekeznek felderíte: minden bizonnyal rádöbbennek majd, eme események felidézésében nagyjuk volt a lélektani erőknek. Már ma is érezzük, hogy az, ami napjakban történik, vezérekben és tömegekn egyaránt, túllendül a normaltás kajain és a pszichopatológia, a tömegpszichis határait súrolja. A világháború megbontotta a civilizatikus és kulturális felülépítmények ellátthatatlannak hitt traverzeit és az *ellektuális önuralom és fegyelmezetti járszalagjairól elszabadította azokat tömegeket és álentellektueleket, akiket de ősemberi ösztönük kiélésében azelőtt vevelni és normális korlátok akadályozt meg. A világháború előtt úgy látszott, hogy virágzó szellemi élet befolyása alatt a egy nemesebb értelemben vett nem.köziség és faji türelmesség korszaka halad. A kultúrák és civilizációk érintkezése kicserélődése hallatlanul gyors volt az főháború és a világháborút követő gaz és társadalmi konvukciók előtt. A világháború után eme haladó és **kedettebb szellemmel telített korszak “^•ája következett el, mely a német ja»onalizmusban és fajelméletben érte el ^•pontját. A tömegek és hozzájuk hasonló vezetékéről lepattant az eddig rájuk pitért kulturmáz s a civilizáció *kbe törő nagyotakarása helyett — az ^dö, a vadon szava borította el a megindított füleket. A vadon fajgyűlölete, törzsi és hordaneme ébredt fel napjainkban újra. A őrült tumultusban, őserdei fegy*nc°k közepette akarják ledobni magukról a gondolat, a kultúra, a civilizáció rahigáját és az ész helyett a vér, az ösztönök uralmát ismerik el maguk fölött kötelezőnek. Ennek a gorilla-ösztönnek, a vadon vad szavának egyik megnyilatkozása az a megdöbbentő idegenüldözés is, amely most, ha nem is faji, de gazdasági alapon Nyugatausztráliában tombolja ki magát. Míg eleddig az idegenek elleni gyűlöletet rendszerint az idegenek élelmessége, gazdasága idézte fel, addig Ausztráléban az ottani idegeneknek azért kell barbár üldöztetést eúlszenvedniök, mert nyomorukban a legalacsonyabb bérért is hajlandók munkát vállalni, ami természetszerűleg veszélyezteti a benszülött munkásság életnívóját. Ha nem a vadon, ha nem az ösztönök tombolása lenne az űr az egész világon, úgy ez az idegenüldözés Ausztráliában éppúgy, mint Európában, elképzelhetetlen volna. Ebben az esetben a benszülöttek nem agyonverni igyekeznének az idegeneket, hanem meggyőzni, nem megfosztani őket még éhbérüktől is, hanem nekik is magasabb életstandardot kiharcolni. Az ausztráliai idegenellenes zavargások egy kevéssé kiábrándítóig hatnak azokra, akik hittek, sőt még ma is hisznek a kisemberek, az elnyomottak szolidaritásában. Ezzel szemben az ausztráliai idegenüldözés annak bizonysága, hogy a kizsákmányolt, az elnyomott is nagyon könynyen válik a még kizsákmányoltabb és P’é'’ nyomorultabb elnyomójává, ha nem eszére, hanem ösztöneire hallgat. De hol hallgatnak ma az emberek az ész szavára? Sehol. Az ösztön, a vadon szava rikolts mindenütt körülöttünk s a civizáció világosságát a restaurált őserdők sötétsége borítja el mindenütt Ma délben 12 órakor királyi trónbeszéd nyitja meg a parlamentet A kormány apellál az ellenzékhez, hogy ne nyújtsák el az igazolási és felirati vitát Bucureşti, január 31. Ma délben 12 órakor, a szokásos ünnepélyes keretek között ünnepélyesen megnyílik a parlament ülésszaka. Pontban 12 órakor a képviselők és szenátorok együttes gyűlésén az uralkodó felolvassa a trónbeszédet, amellyel a délelőtti ülés be is fejeződik. Ezután a többségi képviselők tartanak értekezletet, amelyen meg fogják állapítani, hogy ki legyen a képviselőház és ki a szenátus elnöke. Délután három órakor újra együttes ülést tart a kamara és a szenátus, amely gyűlésen el fogják parentálni a merénylő golyóinak áldozatául esett Duca miniszterelnököt. Az igazolási vita pénteken kezdődik meg. Minaddig, míg az igazoló vita be nem fejeződik, korelnök fogja vezetni a kamara, illetőleg a szenátus vitáját. A kamarában Bacalbasa, az Universul egyik publicistája, a szenátusban Pimen moldvai metropolita lesz a korelnök. Az igazolási vita előtt a kormány apellálni fog az ellenzéki pártokhoz, hogy a felirati és az igazolási vitát ne nyújtsák el és elégedjenek meg egyszerű, ünnepélyes deklarációkkal. Tekintettel arra, hogy az ülésszak rövid lesz, a kormány a konverziós javaslatnál és a költségvetésnél számít hosszabb vitára. Az ellenzéki pártok parlamenti magatartása még mindig nem tisztázódott. A nemzeti parasztpárt csak ma délelőtt 10 órakor fogja megtartani azt az ülését, amelyet, a párt magatartásáról dönteni hivatott. Hir szerint a georgisták és a junianisták nem vesznek részt a parlament ünnepélyes megnyitó ülésén, a junianista képviselők azonban a délutáni gyászülésen megjelennek és a maguk részéről is méltatni fogják Duca emlékét. A kispártok frontja, amelyről az utóbbi hetekben annyi szó esett, meghiúsult és így a kormánynak a szétforgácsolt ellenzéki erőkkel sokkal könnyebb a dolga, mintha szervezett ellenzékkel kellene megküzdenie. Az egyetlen kemény dió a nemzeti parasztpárt, amelynek az egysége, úgy látszik,mégis helyre áll, legalább is egyes köröien tudni vélik, hogy Mihalache egy olyan formulát talált, amely úgy Maniut, mint Vaidát kielégítik. Titulescut újra megoperálták A külügyminiszter állapota rosszabbodott és Rudsi bey török külügyminiszterrel Bucureşti, január 31. Titulescu külügyminiszter Zágrábból való hazaérkezése óta szenved fülbántalmaival és mint ismeretes, a bolgár királylátogatás egész ideje alatt nem tudott részt venni a tárgyalásokon. Az orvosok tegnapelőtt Titulescu állapotáról kedvező buletint adtak ki és remélhető volt, hogy rövidesen felépül és folytathatja tanácskozásait a balkán-paktumra vonatkozólag. A legközelebbi tárgyalás Rudsi bey török külügyminiszterrel lett volna, aki ma Ilucurestibe érkezik. Szerdán délelőtt Titulescu ujabb heves fájdalmakról panaszkodott és orvosai konzíliumot tartottak ágya mellett A konzílium újabb műtéti beavatkozást látott szükségesnek és Popovici professzor a déli órákban megoperálta a külügyminisztert. Az orvosok a legteljesebb nyugalmat rendelték el a külügyminiszternek, aki ma aligha fog tárgyalhatni török kollegájával. A miniszterelnökség sajtóosztálya egyébként kommünikét adott ki, melyben a leghatározottabban megcáfolja a Havas ügynökség azon hírét, mely Titulescu lemondási szándékát közölte. A hír az ügynökség híradása nyomán az egész viágsajtóban megjelent és a kormány számára egyáltalában nem volt kedvező. A kommüniké szerint a külügyminiszter legfeljebb betegszabadságra megy, egészségi állapotának helyreállítására, nem tárgyalhat sem VILÁG TÜKRE A revizionista tömegpetíció A cionista revizionista unió tegnap hivatalosan is proklamálta a már rég óta beharangozott petíciós akciót. Négy kis ön petíciós szöveget készített el az unió végrehajtó bizottsága, amelyeket most igyekeznek az egész világon minél szélesebb zsidó tömegek aláírásával ellátni. Az első petíció az angol királyhoz, a második az angol parlamentben, a harmadik annak a/. országnak a miniszterelnökéhez, amelynek a petíció illető aláírója a polgára, a negyedik pedig ugyanennek az országnak a parlamentjéhez van intézve. Mind a négy petíciónak a szövege első személyben van megfogalmazva és az illető aláírónak személyes kérésétotmácsója a négy fórumhoz. Az angolt királyhoz intézett petíció bevezetésében elmondja, hogy „az aláíírott, aki ennek és ennek az országnak a lakosa, noha nem angol alattvaló és így formánsa nem jogosult Őfelségének kegyes figyelmét igénybe venni; mégis abban bízva, hogy Felséged neki mint ama zsidó nép tagjának, amelynek a Felséged kormánya által kibocsátott Balfour-deklaráció és a Nagy-Britannia által vállalt Palesztinai mandátum Nemzeti Otthonának felépítését megígérte, el fogja ismerni a morális jogát, hogy az igazságosság és emberiesség nevében a mandatárius nemzethez, annak tiszteletre méltó feje útján forduljon“. ..Ez a petíció semmilyen kritikával sem illeti azt az országot, amelynek lakoma vagyok, sem az ország kormányát vagy lakosságát, mert az a helyzet, amely engem ennek az alázatos kérésemnek előterjesztésére kényszerít, elsősorban Izrael szétszóratásának történelmi tragédiájából folyik. A világ zsidóságának nagy többségében pusztító morális és materiális nyomor miatt nem látok semmilyen kiutat személyes megmentésemre, hogy ha nem engedtetik meg nekem, hogy Palesztinában letelepedjem, ahol az én véremből és az én pitémből való emberek arra törekszenek, hogy a Zsidó Nemzeti Otthont olyan eredményesen építsék fel, hogy nekik és gyermekeik számára megadassák a lehetőség munkás és emberi életre44. ..A mandatárius hatalom által életbeléptetett szabályok azonban számomra méltánytalan és az ország általános érdekeivel egyáltalában össze nem egyeztethető okokból megakadályoznak engem abba, hogy Palását imába vándorolhassak. Ezért veszem magamnak a bátorságot, hogy Nagy-Britannia királya, kormánya és nemzete elé terjesszem tiszteletteljes kérésemet, hogy ezeket az igazságtalan rendelkezéseket odamódosítsák, hogy a Zsidó Nemzeti Otthonba való bevándorlás és a letelepedés számomra lehetővé váljon. Becsületszavammal erősítem meg, hogy ez az én kérésem, bármennyire is nagyrabecsülöm népemnek Palesztina újjáéledéséért folytatott harcát, mégis elsősorban az én személyes szorongatott helyzetemnek megnyilatkozása, mert számomra e kérés teljesítése nélkül nincsen mentség“. Az angol panamenthez intézett petíciónak a szövege részletesen fejti ki a világ zsidóságának tragikus morális és materiális helyzetét, amelyből nincs más kivezető út, mint szabad bevándorlás a Jordán mindkét partján elterülő Palesztinába, ami által lehetővé válik, hogy az ország a legrövidebb időn belül zsidó állammá alakuljon át anélkül, hogy nem zsidó lkosainak jogain és érdekein a legkisebb csorba is esne. A petíció szövege ezután részletesen ismerteti a Palesztinai mandátum históriáját, a zsidó bevándorlás történetét, azt a prosperitást, amely e be-,vándorlás nyomán fakadt, az ország