Uj Kelet, 1934. május (17. évfolyam, 96-118. szám)
1934-05-01 / 96. szám
Tiu poștală I plătite in num.1 Ne. 224713—829. Szerkesztőség | ' • JAUJr*. I II. Telefon: 177 Havonta it, ni •ere CM. egész« földre: Havont félévre 12. egész detések dijszab KELET“ a de Midóság egyetlen napilapja, t..keink utánnyomását csak a forrás megjelölésével engedjük meg. Onor Academia Română bucureşti IAU.»«__NKAUUSPHAP Aradel Bér ment leveleket nen_ fogadónk el. Késiratok megértését és vidiaküldését nem vállalják. Főszerkesztő dr. Martel Ernő. Felelős szerkesstő Jámbor Ferenc. Bukaresti szerkesztő Hátzegl Ernő. Sir. Matel Millei Kedd, 1934 május 1. 5694. ÉV IJAR 16 XVII. EVf. 96 SZAJ*. ■Imiiül) Az ütjjsínesített Szombaton délután a kormány ünnepélyes formák között adta át őfelségének az egyesített büntető törvénykönyv tervezetét. Az aktus az igazságügyi minisztérium nagytermében folyt le, ahol a kormány tagjain kívül megjelentek a kamarák elnökei és alelnökei, a törvényelőkészítő bizottság tagjai, az egyetemek dékánjai, a bukaresti, Iasi és a kolozsvári ítélőtábok elnökei, a volt igazságügyminiszterek és a hatóságok vezetői. A tervezetet Antonescu igazságügyminiszter ada át a királynak. Őfelsége hosszabb beszédben méltatta az igazságszolgáltatás és a bírói kar jelentőségét és annak a reményének adott kifejezést, hogy az új törvénykönyv elő fogja segíteni az egyesült Románia jogszolgáltatását és az ország fejlődését. A büntető törvénykönyv egységesítését minden kormány a maga részéről elkészítendőnek találta. Nyilván nehéz munka lehetett azok számára, akik az egységesítést megcsinálták. Hiszen a megnagyobbodott Romániában az ókirályságbeli jogszolgáltatáson kívül érvényben volt az osztrák, a magyar, a bulgár, az orosz büntető bíráskodás. A fejlett és demokratikus igazságszolgáltatás mellett az autokrácia szelleme is érvényesült az egyes országrészek judikatúrájában. Az új törvénykönyv az ország unifikációjával együtt a népek unifikációját is hivatva van elősegíteni. Az egységesített törvénykönyvet kell tehát hogy áthassa az ország alkotmányának humánus, modern, igazságos szeleme. Azzal, hogy a törvénykönyv tervezetét ünnepi formák között adták át az uralkodónak, a kormány maga is belátta az ügy nagy fontosságát Történeti jelentősége van a büntető törvénykönyvnek. Kétségtelen, hogy rendelkezéseiben a törvénykönyv támaszkodik a haladás és igazság elveire. Ám ennél is fontosabb, hogy a törvény alkalmazása körül is érvényesüdjenek ezek a szempontok. Ennek a városnak, ennek az országrésznek súlyos problémái vannak és olyan panamái, amelyet eddig egyetlen komisty és egyetlen miniszterlátogatás sem orvosolt. Nem kell tehát rossznéven venni tőlünk, ha eleve megállapítjuk, hogy a mai és holnapi miniszterlátogatás sem fogja orvosolni mindazokat a bajokat, amelyeket orvoslásra várnak. De Tatarescu miniszterelnök látogatása mégis jelent valamit a szívmunkral. Amikor még alminisztrer volt és a kormány legfiatalabb tagja, gyakran látogatott le Erdélybe és kereste fel Kolozsvárt. Ő volt az első, Taki kapcsolatot akart tremelni — vagy legalább is azt mutatta hogy kapcsolatot akar teremteni — a románság és kisebbség között és az érdekközösségen felül a népi kultúrák közeledését emlegette. Az emlegetés természetesen megmaradt emlegetésnek. Azóta is fájó sebek égnek a kisebbségi jogok eszményén. Amióta Tatarescu utoljára járt fetti, mint a kormányhutalom küldöttje, nem válto-zott semmi. Csak rosszkor változott minden, illetőleg még rosszabbra változott minden. És ha Tatarescu ezt majd észreveszi, ezzel is nyertünk. Ha Todrescu, akinek szemében alighanem éppúgy előtérben áll a nagy világnézeti harcok kérdése, mint az ország minden polgárának szemében, akik most, a demokrácia és a szélsőségek harcában keresnek valami kevésbé nyugtalanítót és kevésbé egzisztenciára törőt észre fogja venni, hogy mindaz, amit kisebbségekről és főleg zsidókról mostanában beszélnek, hazug rágalmaknál nem egyebek, akkor is nyertünk. Ha észreveszi, hogy a gazdasági krízis ebben az országban legjobban a kisebbségeket aknázta alá, azokat a néptömegeket, amelyek lassan-lassan megemésztik Tizenegy miniszter jön hétfőn Kolozsvárra Bucureşti-Bukarest, április 30. A mai minisztertanácsot, mely délelőtt 9 órakor kezdődött, délben fél kettőkor egy* órára megszakították. Ezen idő alatt a miniszterelnökségen ebédeltek az államférfiak és félháromkor ismét megkezdték a tanácskozást. Négy órakor aztán a következő hivatalos kommünikét adták ki: — A mai minisztertanács, mely elcső a parlamenti szakasz bezárása után — megvizsgálta a közigazgatási és egyéb praktikus intézkedéseket, melyeket a kormány a megszavazott törvények életbeléptetése érdekében foganatosítani kíván. Ezen intézkedések öszszessége azon időszakát képezi a kormány alkotó politikájának, amelyen a kormány tényleges kormányzási és közigazgatási munkáját végzi. A minisztertanács ezután megállapította a körzeteit és székhelyeit a szakkamaráknak. A pénzügyminiszter nagy expozét tartott, majd pedig a minisztertanács elhatározta, hogy - . milyen intézkedéseket fog foganatosítani a mezőgazdasági és városi, adósok konverziójáról szóló törvényjavaslat életbeléptetése érdekében. Megszövegezték azt a minisztertanács- jegyzőkönyvet, mely szerint a miniszerelnökségen egy bizottság fog dolgozni, hogy elkészítse az állami jövedelmek központosításáról, újjászervezéséről szóló tervezetet a költségvetési takarékosság érdekében, valamint a közgazgatási hivatalok jobb működése érdekében. A miniszterelnök ezután közölte a minisztertanács tagjaival a kolozsvári látogatás programját. Ezután megállapították a kormánynak a programját a júniusi parlamenti szesszióig, valamint azon törvénytervezeteket, melyeket a következő parlamenti szesszióban fognak megszavazni. A kolozsvári látogatás Holnap este indulnak Kolozsvárra, az ott tartandó ankétra: Tătarescu miniszterelnök, Sassu, Franasovici, Constinescu Teodorescu, Uica tábornok, Anghelescu továbbá Iuca alminiszter, Mitita Constantinescu, Manolescu Strunga és Maxim. Szerdán délben két órakor a prefektúra nagytermében a miniszterek jelenlétében értekezlet lesz, melyen részt vesznek a kormány tagjai, a liberális parlamenterek a prefektusok. A konferencia után egy közigazgatási konferenciát tartanak a megyei prefektusok bevonásával, majd a móc-vidékről Bihar, Kolozsvár, Torda, Alsófehér, Hunyad, Arad sérelmeiről. Második nap, vagyis csütörtökön Tatarescu miniszterelnök és a kormány többi tagjai a torda megyei Campenibe utaznak, hogy személyesen megvizsgálják a mócvidéki falvak lakosságának sérelmeit. Innen újból visszatérnek Kolozsvárra, hol Tatarescu a kisebbségek képviselőit fogja fogadni , és pénteken Bánffyhunyadon fogadják a környékbeli lakosok küldöttségeit. Május 9-én Bukarestbe érkezik Tevfik Ruizsdu török külügyminiszter Gentben a lengeni orwo Lia voudiaiéliif Salay egyezmény revíziójáról tárgyal a török külügyminiszter Ankara április 30. Tevfik Ruizsdy Bey török külügyminiszter május 9-én Bukarestbe utazik. A török külügyminiszter Romániából Genfbe megy, ahol a leszerelési tanácskozásokon vesz részt. Több konstantinápolyi lap azt az értesülést szerezte, hogy Tevfik Ruzsdy bey Genfben módot fog keresni arra is, hogy a hatalmak fődelegátusai előtt kifejtse Törökország felfogását .A tengerszorosok kérdésében kötött egyezmény revíziója felöl. erő.lirtalékaikat és minden támogatás nélkül vívják meg harcidat a megélhetésért, akkor is nyertünk. Ebben a városiján hatvanötezer kisebbségi ember él és szervezetei útján köszönti a miniszterelnököt. Bizonyára fel fogják őt világosítani. Tatarescu a demokrácia harcosaként került a kormány élére, amikor szélsőséges zavarok eltávolították mellőle szellemi vezérét és irányítóját. Tatarescunak állnia kell a harcot a demokrácia védelmében. És akkor látnia kell azt a lelkiismeretlen hajszát, amelyeket a kisebbségek, de főleg a zsidóság ellen indított a reakciós tömeg. És az igazságnak intézményes munkákon keresztül kell győzedelmeskednie, egyenrangúvá emelni a kisebbségeket, a demokráciának mindent átfogó testvéresülésében. Select Moxgo Select Moxgo PANOPTIKUM Rendkívül érdekes tárgyú, izgalmas cselekményű film, rendezte KERTÉSZ MIHÁLY, főszerepekben: LIONEL ATWILL és FAY WRAY. Következő műsor: JAN KIEUPURA legújabb slágere: DAJOL A SZÍVEM partnernője: MARTHA EGGERTH VILÁG TÜKRE Az új lengyel alkotmány A lengyel alkotmány, amelyet 1921 március 17én iktattak törvénybe, a francia köztársaság alkotmányának alapelvei szerint készült. Azonban sokkal demokratikusabb alapon. Az állam törvényhozó és politikai hatalma eddig a képviselőházban (szejm) jutott kifejezésre. Igaz ugyan, hogy felsőház is működött mint szenátus, de az alkotmány gondoskodott arról, hogy ennek a testületnek ne adjon jelentős hatáskört sem a törvények kezdeményezése, sem az ország politikája, sem a kormány összetétele tekintetében. Az államelnök helyzete teljesen a francia köztársasági elnök helyzetéhez hasonlított. Ez év január 26 án a szejm új alkotmányt tervezett, amely valósággal felborította a régi alkotmány jogi helyzetét. Jogi, konstruktív és szerkezeti szempontokból nézve, az új lengyel alkotmány egy abszolút monarchiának az alkotmányával egyenlő. Igaz, hogy az államfő nem király, hanem elnök. Az alkotmány első bekezdése így hangzik: „Az állam szerveinek tekinthetők azok, akik alá vannak rendelve a köztársaság elnöke felsőbbségi hatalmának. Éspedig: a kormány, a szejm, a szenátus, a hadsereg, a törvénykezés, az állami ellenőrzés, a territoriális és a gazdasági autonómia “ • Az elnök az alkotmány szószerinti szövege szerint“ az állami szervek fölé van helyezve“, a hivatali és hivatalon kívül működéséért sem politikailag, sem büntetőjogilag, sem pedig magánjogilag nem vonható felelősségre. Az alkotmány második pontja szerint az elnök csakis „isten és a történelem előtt“ vonható felelősségre. A szejm és a szenátus alkotják névleg a törvényhozó hatalmat. Ennyi megmaradt a régi alkotmányból, a választási korhatárt azonban 21 évről eltolták 24-re. Az általános választási jog parlamentjét pedig ténylegesen háttérbe szorították és megfosztották politikai jelentőségétől. A parlamenti hatalmat áttették a szenátushoz, amely az új alkotmány szerint olyan állami szerv, amely „visszatükrözteti azoknak az elemeknek az akaratát, amelyek leginkább vannak érdekelve a közjavak újjáépítésében“. Minden parlamenti aktus — beleértve a kormány elleni bizalmatlanságot és a miniszterek vád alá helyezését —, csak akkor emelkedik jogerőre, ha a szenátus is hozzájárul. Az elnök helyettese nem úgy, mint eddig, a szejm marsallja, hanem a szenátus elnöke.• A szenátusnak ez a mindent átható túlsúlya erősen hajlik a fasiszta rendszer felé. A szenátus maga százhoz tagból áll, akik közül negyvenet az elnök nevez ki, nyolcvanat pedig az állampolgárok választanak azok közül, akik ..elismerten vezető munkát végeznek a közjólét területein.“ Hogyan lehet majd kikutatni ezeket a „vezető állampolgárokat?“ Mindenekelőtt jelölve lesznek azok, akik a ^virtuti militari“ és a „függetlenségi kereszt“ birtokában vannak. Ezek magas kitüntetések. Olyanok, amiket a kisebbségek nagyon gyéren kapnak, bizonyos nemzetiségek hozzátartozói egyáltalában nem. Az ilyen módon összeállított szenádus az érdemes állampolgárok légióját fogja alkotni, vagyis a kitüntetések fölött