Uj Kelet, 1934. augusztus (17. évfolyam, 170-196. szám)

1934-08-01 / 170. szám

p»x• p0«t*I* I BserkmtMc I Ilit« In.n52*t a• kiadohi▼*- I u mu*-***• I tat. Olaj, Str. I -״־־־־ Baron L. Pod * figgT *"“­ Onor Academia Română Arc. Haro“* S A BUCCURESTI !LET- ®נ dóOr eff*«*“ ___• a m amtimmommim I I 1—-i-w-i.---­!Aram *••listik megértésit éa adanakftélénél ,TálUijak. FinlerkMítj­ár. Ml____ Emi, Fel­el 4• ■serkent« Járni■ Ferenc. Baka rea ti «Berkeestl ■áft_ ~ Str. Mate! Mill» l Szerda, 1934 augusztus 1.*y jxva. éw׳.:^5694. ÉV AB 20. 170. .SZÁM, annak az új osztrák kormányban Halálra ítélték Dollfuss gyilkosát és a kancellária megszállóinak parancsnokát A halálos ítéletet végre is hajtották Otto Planettán és Franz Hollweberen. Franciaország ismételten a Habsburgok restaurációja ellen foglalt állást. Amerikában elkerül­­hetetlennek tartják az olasz intervenciót érték a kisebb helyi ellenállásokat Mécs, július 31. Az új osztrák kor­lg megalakulása a külföldi közvéle ívben különböző, de a németeket íve, lényegében׳ kedvező megítélés­e részesül. A nemzetközi politika­­helyén, Genf­ben, azt hangoztat I hogy Schuschnigg kancellár Dél­­ legbizalmasabb embere volt és s a legalkalmasabb személyiség az-­­ hogy minden vonalon, az elhunyt Klemében vezesse tovább Ausztria leit. Párizsban az új osztrák kormány­­utással szemben az éber figyelem­­­várakozás álláspontjára helyez­­ik. Ezt bizonyítja az a körülmény ,hogy a tegnapi nap folyamán Ithou francia külügyminiszter, Poli ■görög.. Cesianu román és Palajko­­ jugoszláv követekkel az osztrák Izerről tárgyalt. Ezzel a megbeszé­lés kapcsolatban megbízható körök­­ azt az információt adták, hogy a francia kormány ismételten a Habs­burgok restaurációja ellen ■ foglalt állást. francia kormány már a bécsi forra­lm kirobbanása napján összekötte * lépett a kisantrint-kormányokkal m­egállapodott­ velük abban, hogy lauráció semmiese­tre sem jöhet ptriában. ־ restauráció problémájával kap­­latban az Echo de Paris, a francia­­.vezérkar lapja, leghatározottabban cáfolja a Shic'igo Tribune párizsi kiadáso­­ik tegnapi szenzációját, mely ןerint a kisantant és Frmeiaor­­!«.7 megegyeztek volna abban, szill Ottó elfoglalja Ausztria trónját. Londonban sir John Simon angol ügyminiszter az alsóház ülésén je­­tte be, hogy Ausztriában megala­p az új kormány. Hozzátette hogy angol kormány továbbra is éber fil­lemmel kíséri az eseményeket és a­lany nem mérlegeli semmilyen ak­■­­ehetőségét, miután közbelépésre­­sen szükség. Ellentétek az új osztrák kormányban?­­ Uj osztrák kormány összetételé- A­ tegnapi nap folyamán bizonyos jellegi­ változások történtek.­oseph Reiter alsóausztriai tartó­­­főnök, Dollfuss legbensőbb bi­­.313* földművelésügyi miniszter- R .lépett az uj kormányba. Ham­­.tein-Ed­merth közbiztonsági ál- Ikar lett és Reiterrel együtt már tette a hivatali esküt Egyidejű jelentés szerint Starhemberg­­ helyettes kancellár át­fogja a hazafias arcvonal vezérségét. Ebből az a tény válik nyilvánvaló­vá, hogy Dollfuss hiadalmát megf­osztották Starhemberg és Schusch­nigg között. Ezek a személyi jellegű eltolódások az új osztrák kormányban a német sa­j­tó részéről azt a feltevést váltották ki, hogy az új osztrák kormány kebe­­lében súlyos ellentétek dúlnak. A Deutsche Allgemeine Zeitung azt áll­lítja, hogy Olaszország azon szándé­­kát, hogy katonai intervenciót vigyen véghez Ausztriában­, inkább az a tény indokolná, hogy Olaszország nincs megelégedve a jelenlegi osztrák kor­­mánnyal. A lapok közük a jugoszláv követség kommünikéjét, mely szerint a Népszövetség egyedül illetékes az osztrák probléma megoldására. Ebből a német sajtó azt a következtetést von­ja le, hogy Olaszország és Jugoszlávia között ellentétek vannak. Ha Olaszor­­szág közbelépne, úgy ezt csak saját ér­dekében ten­né, miután Németország ismételten kijelentette, hogy respek­­tálni kívánja­ Ausztria fü­ggetlensé­gét és így már nem áll fenn az Arz­t­schluss veszélye. A német saj­tónak az új osztrák kor­­­mány kebelében dúló ellentétekről szó­­­­ló híreit bizonyos vonatkozásokban a francia sajtó is regisztrálja. A francia lapok szerint Bécsben politikai nézeteltérések keletkez­­tek a kormány egyes tagjai között de Starhemberg jelenléte a kor­­mány­ban azt látszik bizonyítani, hogy a Sturmscharren és a Heim­­wehr mérsékelt elemei között a megegyezés biztosítva van. A Le Journal szerint itt a pillanat, hogy a Dollfuss sírjánál tett esküvése­ket be is tartsák. Rövidesen el fog dőlni, hogy Schuschnigg, kit azért tet­ tek meg kancellárrá, hogy Starhem­­berg túlságos gyámkodásától mentesít­sék a kormányt, ellent tud-e állani egyes presszi­óknak״ amelyek úgy lát­szik, megfelelő energiával jelentkez­­nek. Az Intransigent attól tart, hogy a Heimzwehr és az ostmarki osztagok kö­­zött a fegyverszünet csak rövid ideig fog tartani és akkor hiábavalónak bi­­zonyul az a kompromisszum, amely­­nek alapján az új kormány létrejöhe­­tett. A Liberté arra mutat rá, hogy Csehszlovákia és Jugoszlávia még az Anschlusst is szívesebben venné­, mint az olasz befolyás növekedését Közép- Európában. Schusschniggal nem helyezkedik mereven szembe az osztrák munkásság? Párizsban általában örömmel fogadták az osztrák kormányváltozás gyors meg­­oldását. Mérvadó körök szerint a kormány személyi összetétele záloga annak, hogy a harcot folytatni fogják Ausztria teljes függetlenségének biztosításáért. Az új kancellár a lázadás első 24 órájában hi­­degvérről és államférfiú képességekről tett tanúbizonyságot. Remélik ,hogy köny­nyebb lesz a helyzete Dollfussnál, mert a munkásság kevésbé helyezkedik vele szemben elutasító álláspontra. Az európai kormányok általános opti­­mizmusával szemben az amerikai k­or­­mány aggodalma az ausztriai események­kel kapcsolatban inkább növekedőben, mint csökkenőben van. Amerikában az olasz intervenciót elkerülhetetlennek tartják, mert azt hiszik, hogy az osztrák kormány nem lesz képes megfékezni a náci­­kat, ami Jugoszlávia közbelépését is maga után vonja. Félnek attól az eshetőségtől is, hogy az osztrák kormány visszautasítja von Pa­­pen kinevezését, ami súlyos inzultus en­­ne a németekkel szemben, mert von Pa­­pen a jelenlegi rezsimben Hindenburg és Hitler után a legfontosabb német szemé­­lyiség. Az amerikai kormány teljesen megfigyelő álláspontra helyezkedik és nem áll szándékában beleelegyedni az európai belügyekbe, de tart attól, hogy egy esetleges európai felfordulás l­eg­súlyosabb következményekkel járna az egész világra, beleértve az Egyesült Ál­­a­mokat is. ״ Tömegekre nem támaszkodó diktatúra nem tarthatja 80­­káig magát“ Az amerikai kormány pesszimisztikus álláspontját a koppenhágai demokrata irányú ״ Politiken“ című lap is sok tekin­tetben osztja az ausztriai események kri­tikájában. Kiemeli, hogy tömegekre nem támaszkodó diktatúra sokáig nem tart­­hatja magát sehol. A középeurópai helyzeet Ausztria miatt kivételesen súlyos. Lehetetlen dolog kormányt a határok mentén felvonultatott idegen hadseregek erejére támaszkodva fenntartani. Hason­­lóképpen a stockholmi­ Svenszka Dagbla­det című lap annak szükségességét han­­goztatja, hogy teremtsék meg Ausztria igazi függetlenségét. Csehszlovákia az ausztro-marxizmus pártfogója, Olaszor­­szág pedig a Heimwehrben saját haderőit tartja Ausztriában. Ez az állapot nem alkalmas az állandósulásra és továbbra is nyugtalanságok szülője marad. A kormány szerint teljesen helyreáll­ott a rend Ausztriá­­ban Az ausztriai helyzet megítélésében a legoptimistább magatartást természete­­sen maga az új osztrák kormány és saj­(Folytatása a 8. oldalon) KURQ TÖKRE A halál internacionáléja Már Kr. e. 430־ ban, az ókori Athén­­ban is köztudomású volt, hogy Perik­­lest a nagy ״ hazafit״, és államférfiul rendszeresen pénzelték a fegyverková­­csok, (azaz az akkori ״ hadiipar tröszte), hogy az éveken át dühöngő peloponnensusi háború, lehetőleg men­­né! tovább tartson. Azóta, több mint 2000 éve, alig volt­­olyan támadó hábo­­rúja a világtörténelemnek, amelynek nemcsak egyedüli profitálói, de üzlet­­szerűen is legfőbb mozgatói, ne a nem­zetközi hadiipar és az ezzel legszorgo­­sabb kapcsolatban lévő nemzetközi nagytőke lettek volna !­­ "A nemzetközi hadiipar tröszt amely ma már a világ kapitalista államaiban a hírszolgálati ügynökségek és a sajtó egy igen jelentős részét tartja a kezé­­ben, a közvélemény­­irányítása tekinte­­tében óriási szerepet játszik és kü­­lönböző nacionalista-imperialista jel­­szavak hangoztatásával is igyekszik mindenkori célját (azaz egy nagysze­­rűen jövedelmező háborút!) elérni. Hogy milyen elképzelhetetlenül ״ ra­­gyogó“ és fantasztikus üzletet jelent a nemzetközi hadiipar trösztnek és az abban legelsősorban érdekelt nemzet­­i­közi nagytőkének egy ,jól sikerült“ ן háború, annak illusztrálására álljon­­ itt a következő pontos statisztika: Míg­­ az 1914—1918. évi világháború egyik ן oldala az úgynevezett ״ nép­ és kato-*­­­naság“ számára a felmérhetetlen anya­gi és erkölcsi pusztuláson kívül 8 mill­ió katonai, 22 millió polgári, azaz összesen 30, azaz harm­incmillió ״ hő­­si“ halottat ״ produkált“ a körülbelül 25 milliónyi sebesülten és rokkanta­­kon kívül, addig ugyanez a világhábo­­rú­ viszont, a másik oldalon, azaz a nemzetközi hadiipar tröszt számára a következő üzletet jelentette: 1. A világháború ideje alatt, csak az u. n. ״ nyugati“ fronton 800 millió ágyúlö­­vést ״ adtak le“ gránát vagy srapne­­lenként a 350—1700 lej értékben a lö­­veg kalibere szerint. 2. ״ Elhasznál­­tak“ ezenkívül 10 millió lan. hosszú drótsövényt. 3. Nyolcvanmillió tonna különböző robbanóanyagot. Mindezt összesen 2700 azaz kettőezer hétszáz milliárd lej értékben! (Nagy-Románia 120 évi költségvetése!) Fentieken ks­­zervsül a nemzetközi nagytőke még a következő üzleteket regisztrálhatta a világháborúból: Egyedül Franciaor­­szág területén 2246 km hosszú vasútvo­nalat és 350 ezer épületet pusztítottak el! A különböző ״ dicsőséges­ tengeri csatákban 7 millió 750 ezer tonnányi hadi és kereskedelmi hajó és ezekkel 155 milliárd lejnyi értékű különböző­ anyag és áru süllyedt el! A világhá­­­orú folyamán történt különböző el-­ pusztított értékek összege 540 milliárd lej! Ez volt többek között a nagytőke ״ követel“ oldala a 4 éves világhábo­rúból. De az ״ üzlet“­m egyszerűen pros­perál tovább! 1933-ban például a há­­borúra készülő Japánban fejenként 2600 lejt, az ugyancsak támadó hábo­­rúra készülő Németországban fejen­­ként 50 lejt költöttek fegyverkezésre. Fejenként! És Japánnak 85, Németor­­szágnak 65 millió lakosa v van! Ha az­­után hozzávesszük ehhez az állig fel­­fegyverzett Lengyelország fejenkénti 1800 lejes, Anglia fejenkénti 2200 le­­jes, az Északamerikai Egyesült Álla­­mok fejenkénti 1900 lejes évi fegyver­kezési büdzséit­­is (a többi ugyancsak nem leszerelt hatalmakéin kívül) ak-

Next