Uj Kelet, 1934. szeptember (17. évfolyam, 197-218. szám)

1934-09-01 / 197. szám

* OLDAL verein vezérigazgatója 16 1m1­׳.o. a Krupp A. G. vezérigazgatói fejenként 5 m­l-1.0, a Deutsche Bank minden igazgatósági tagja fejenként 12 milió, a Röhrenן ־ verband igazgatói fejenként 4 mi­lió, az­­ Ostel­bilc­e Braunkor vezérigazgatója­­ 10 m­ilió, a Staelwerksverband igazgató­ , fejenként 7 mill­ó, a Vereinigte Textil־­­­werke igazgatói fejenként 7 miL׳ o, a­­ Birodalmi Bank elnöke 6 milió, a Bíro­­dalmi Bank alelnöke 4 mi­llió, a Birodal­mi Bank igazgatói fejenként 3 millió, a Rec­hsbahn­ vezérigazgatója 4 millió, helyettese 2 millió, a Reichsbahn gazga­­tósági tagj­ai fejenként 1 és fémi­l':o­lej év: jövedelmekkel: rendelkeznek az ,,a­ ta- János“ és ״ világkrizisben“ Hitler et comp. nemzeti és ״ szocialista‘ Német­­országában! Említenünk sem kell, hogy fent.־ kimutatásban szereplő elnök, vezet־ igazgató, a­­vezér és igazgató urak vala־­mennyen 100 százalékos ősgermán faj­­árják, továbbá hogy a gázközpont Farben­­industrie, az ágyús Krupp, a Duetsche Bank, a B­rodalmivasút, a­ Siemens és a Stahl véré­n évi 5—10 mill­is־ fantromo­­kat inkasszáló igazgatós­ágaiban benne vannak Hitler úr a fővezérkancellár, Gö­­ring, Göbbels és az egész nemzet״ ־ szo­­c­ial­ista* 1“ vezérkar, banda! Németország 30—35 vezető ,,közgazda­­sági zsenije“ tehát évi 320, azaz három- százhúszmillió é­ej tantiémot kap. De menjünk tovább. Lássuk Angliát, ahol szintén ״ krízis“ van és a ״ krízis“ miatt 3 mill­ó munka­nélkül•,. Ott ilyenek a ,,ki­­választottak“ jövedelmei: Sir David Yule, egy óriási angolni­a• Sir David Yule, egy óriási angol-indiai véd­elme 1 millió 200 ezer font, azaz 624 millió lej. Earl Peel manchesteri linó­leumgyáros jövedelmi adóalapja évi 610 millió lej. Sir Edmond Da­vies évi 400 mi­li l­ej. Sir Abe Bailey évi 380 millió lej. Sir Henry Joel, az angol gyémánt­­király évi 420 millió. Lord Bearsted, a Shell petró­umtröszt elnöke évi 400 m׳!*­lió lej. Sir Louis Baron, az angol ciga­­rettakirály évi 380 multi­ó lej. Lord Mai­­ehet, az angol vegyitröszt ára évi 480 millió lej. Rothermere lord, a fővev­zio. n­.a, évi 430 millió lej. Lord Levelhulme szapangyák­os évi 510 mil. lej. Sir Henry Det°rd­ung 10­0 évvel ezelőtt még saját számlájára akart háborút viselni a Szov­­jet ellen, év­i 750 millió lej jövedelem után fismet adót. És igy tovább azzal a megjegyzéssel, hogy fenti csillagászati számok az illető urak évi megadóztatott jövedelmei. Hol van még a meg nem adó­z­tatott jövedelem és maga a vagyon? De ha­­ezek után azt hiszi valaki, hogy igen ״ krízises“ jövedelmek csak egy angol ״ világbirodalomban“ vagy a ״ mégis csak hatalmas“ Németországban létez­­hetnek akkor ismét és súlyosan téved, mert például a szomszédos Magyarországon is pontosan 165•* adózó van, akinek beváltott és megadózott évi jövedelme meghaladja az 50.000 pengőt, ez־ a־ z az 1 és félmillió lejti Ezenkívül ugyancsak Magyarországon két adózónak van évi 30 ililó lejen felüli bevallott jövedelme. Tizenkilencnek van 15 millión felül!: bevallott jövedelme ! és 451 elnök, vezérigazgató, nagybirto-­­ kos, háztulajdonos és igazgatósági tag­ornak évi 30 milli­ó lejen felül!: bevallott­­ jövedelme. A ״ kis“ Magyarországon! És Nagy-Román­a is al­igha marad le ebben­ a nagyszerű, érdekes versenyben... így fest a® ,.általános“ és a ״ világkrí­­z­­s“ ama boldog kiváltságosoknak, akik a ,.krízis“ miatt és annak jegyében egyetlen tollvonással százezreket és milliókat töke­nek a nyomorba׳ mindenütt, a mi nagy­­szerű ,­nyugati civilizációnkban“. Keleti Sándor — Amerikai hírek: Newyorkból jelen­­tik E rendőri karhatalom jelen meg a sar­ fraeiskói pénzverde előtt s őrizet alatt a pályaudvarra szállítottak 2 és fél millii­ó dollár értékű aranyrudat, a ka­­lifoni szöve­ségi tartalékbank egész arac* f*dtzetét. Az aranyat vasúti kocsik­ba­n rakta i­s útba indították a coloradói Douver felé. A hivatalos indokolás sze­­rint az arany a gyakori kaliforniai föld­­rengések mi­at nincsen biztonságban. Ezzel szemben San Franciskóban az az ál­­talános vélekedés, hogy a munkászavar­­gások érlelték meg az arany biztonságo­­sabb helyre juttatásának ׳ tervét. — Roo­­sevelt elnök feleségét zsarolóbanda élet­­veszélyesen megfenyegette. Levélben 168 ezer dollárt követeltek tőle s­­nemfizetés esetére azzal is megfenyegették, hogy unokáit elrabolják. A fenyegető levél nem jutott a címzett kezébe, mert a Fe­­r­ér Ház rendőrsége ׳ azt nem adta át. Csak utóbb jutott a zsarolási manőver tudo­­mására, amikor a levél íróját már kinyo­­mozták s ártalmatlanná tették. ÚJ KELET SELECT MOZGÓ Az őszi szezon megnyitó slágere: Ványaié ritmusa Pompás rendezésű, rendkívül el­egáns f­­lm, megható tartalommal, fő­­szerepekben: JOAN CRAWFORD, CLARK GABLE, FRANCHOT TONE. Műsoron kívül a legal­ább színes Lilly Simphoniie. Doumergue , a hitközségi jegyző Az algíri véres napokkal kapcsolat­­ban a francia lapok megemlítik, hogy nemzet­i egység kormányának elnö­­ke fiatalkorában egy zsidó hitközség jegyzője volt és erélyes fellépése nem csodálható, mert pályája folyamán ala­posan megismerkedett a zsidó néplé­­lekkel. Donmergne miniszterelnök, aki hat éven át a francia köztársaság el­­nöke is volt egy Elb-Akri nevű kis gyarmati hitközség jegyzője volt. A kis hitközség öreg jegyzője meghalt és a hitközség nem tudott utódot szerez­­ni. Ekkor jelentkezett a jelenlegi mi­­niszterelnök és mint gyarmati közigaz­gatási tisztviselő felajánlotta szolgá­­latait. Évekig töltötte be állását a zsi­­dók legnagyobb megelégedésére. Neki pedig jól jött, hogy kiegészíthette ez­­zel csekély jövedelmét. Ez a keresztély francia államférfi nagyon erélyesen intézkedett, amikor az algíri rémnapok híre Párizsba ér­­kezett. Állandóan ■informálták és kimé­­retlen eljárásra utasította Carde algíri francia kormányzót. Aki kissé későn bár, de fehér csapatok kiküldését kérte a francia gyarmati minisztériumitól mert az arab benszülött csapatok nem voltak elég megbízhatóak. Ennek ta-’ mijeiét adták akkor, amikor Constan­­tin uccáin tétlenül állottak és vártak, míg közben a zsidó uccákban a moha­­medán antiszemiták férfiakat, asszonyo­kat és csecsemőket koncoltak fel. Érdekesen szomorú aktualitást ad a szomorú algíri program arra vonatkozó­lag, hogy egy kissé mélyebben nézzünk az ottani viszonyok mögé. Előbb egy kis statisztika. Durieu adatai szerint Vic Orbant ezen a különben virágzó gyarmaton 53.036 zsidó él­. Ebből 41.285 kimondottan proletár sorban él körülbelül 9000 munkás és munkásnő napszámból tartja el magát. Constan­­tineban, csak 23 zsidó család lakik sa­­ját házában, viszont 717 család egy­­szobakonyhás lakásban nyomorog. Te­­hát nem a zsidók ״ jóléte “ hívta ki rraga ellen az arabok gyűlöletét. A­­ nyomozás azt is megállapította, hogy­­ az állítólag zsidó katona részeges ga­­­rázda k­ódá­sa sem volt igaz, mert már napokkal­ azelőtt megkezdték Algír kü­­­­lönböző helységeiben a zsidóság üldö­­zését. Algírban különben is ״ tradíció“ az anti-judaizmus. (Itt nem lehet ante־ szemitizm­usról írni, mert hiszen az arabok is sémita eredetűek). Constan­­tie városa például, ahol legjobban dü­­höngött az őrület, már 1898-ban Mer­­­naud személyében anti-judaista képvi­­selőt küldött a francia parlamentbe. A híres zsidógyűlölő Drummond mellett akit Algir választott meg, ő volt az akkori francia parlam­ent legnagyobb zsidófalója természetesen óriási többséggel elvetet­te a javaslatot Ekkor mégis és a töb­­bi algíri utcai tüntetéseket szervezett, sőt fosztogatásra is ingerelte a töm­e­­get. De amikor a Dreyfuss-per után a fel­világosodott irány átvette uralmát a francia közéletben, akkor ■letűnt az algíri gyűlölködők csillaga is és Re­­gist 3 évre ítélték el izgatásért. III. Napoleon kétszer volt Algírban, 1860-ban és 1865-ben. Amikor először kát mint francia citoyenek, a nagy ál­lam polgárai sorába. A német*francia 1870—71-i háború után Crémieux ja­vaslatára, aki akkor a kormány tagja­­ volt, dekrétumot adott ki, amelyben el­­­rendeli, hogy Algír három departe­­­mentjében a katonai uralom megszűn­jék és polgári uralom következzék. Ez­­­zel a francia állam demokratikus esz­­­méje elfoglalta helyét Algírban is.­­ De még sem tudta a benszülöttet­­ gyűlöletét annyira mérsékelni hogy I most 64 év után ne tomboljon ismét él ; számos zsidó mártírt ne szerezzen ab­­­ban a hosszú sorban, amely annyi vé­r rés lapját jelzi a zsidóság történelmi,­­ nek. . , , ... , , ! Az elbakni volt hitközségi tetrvát ott volt 10.000 alairással kérvényt ad s megtette kötelességét. Csakhogy akkor tak be az ottani zsidók, amelyben azt­­ már késő volt. Mert elvágott nyakú­an kertek, hogy teljes jogú francia állam jó gyermekek hullái jelzik a furia­ut polgárok lehessenek. Amikor másodszá­ját, amelyen az évezredes gyűlölet köz­ben kertek, akkor sikerrel járt akció­­köves lángjának adott tápot Algir ן juk és III. Napóleon megengedte, hogy francia gyarmat különböző helyein ן a zsidók egyenkint felvetethetik maga­ Le­tner go­tát a Rácaiés Dr. Nistor Virgil válasza polgármester nyilatkozatára ■aak és érdemelten hajszának Minősül az ellem felkezelt vádakat­ ­ CLUJ-KOLOZSVÁR, augusztus 31.­­ Dr. Nistor Virgil volt alpolgármester,­­ akinek a várostól való távozásával׳ kap­­­csolatban dr. Drágán polgármester az­­ ismert nyilatkozatot tette a lapoknak, s nyilatkozatot küldött be szerkesztősé­­­­günkhöz. A nylatkozat a következőkép­pen hangzik: Miután az önök lapjában cikk jelent meg, melyben olyan hangon támadtak meg, melynek kvalifikálásától tartóz­­kodom, tisztelettel kérem, hogy a saj­­tótörvény vonatkozó paragrafusai alap­ján ugyanazon a helyen és ugyanazon jelleggel az alábbi válasznak hely­t ad­ni szíveskedjenek: 1­. 4 .־ Miután fegyelmezett katonája va­­gyok a Nemzeti Liberális Pártnak, po­litikai főnököm, Lepedatu Alexandri úr hazatértéig teljes tartózkodással vi­sel­tetem az indokolatlan és érdemtelen támadásokkal szemben, amelyekre alkalmas időben és főnököm jóváhagyá­sa mellett válaszolni fogok arra­­ azoknak, akik erre a szomorú hamisí­­tásra vetemedtek. , Egyelőre csak annyit mondhatok, hogy személyi becsületem fölötte áll minden vádaskodásnak és rágalomnak, amelyet több vagy kevesebb rátermett­­séggel rólam terjesztenek, míg működé­sem pedig a teljes jóhiszeműség és tör­­vényszerüség alapján állt, áll׳ és fog­ állni. Teljes tisztelettel Dr. Nisztor Virgp■ SZOMBAT, 1934. szeptember 1. pap vera mozgásművészeti iskolájában dieck, lábán, szentpál׳ módszer d. u. 6—8*ig. mérsékelt tandi­j, értekezni naponta 12—3 ig־ és 1 cluj, victoriei (v. Kossuth lajos u.) 27. telefon 413־ Kis szatmári történet az adóinkvizíciós dzsungeljából Ázsiai mentalitású rendőr kiséri az adóvégrehajtókat és gorombáskodik az adóalanyokkal SATMÁR-SZATMÁR, augusztus 31. (Az Új Kelet Tud.) Csúnya botrányt rendezett a 106-os számú közrendőr, aki az adó repülőbizottságok mellé volt karhatalomként beosztva.. Szerdán délben amikor legforgalma­­sabb volt az ucca, beállított két végre- De innen származott az a hajtó Berkovits Salamon főtéri bode­hírhedt Régis nevű politikus is, akik- a gájába és kezdték felrakni a társzekér­­ek iniciativájára Algir város képvis­­ re a bodega berendezését. Berkovits­­selőtestülete felert a párizsi parlament­nak ugyanis adótartozása volt, amit hoz, amelyben ״ csak“ azt kérték, hogy ׳ nem tudott az első felszólításra előre­ III. Napóleon által megadott és­zre-­­­remteni. mieux által kiharcolt polgárjogokat . A bodogás azonnal felrohant az adó­­vonják meg a zsidóktól. A parlament­­ hivatalba és kieszközölt egynéhány nap­y őrrel. pi kiméleti időt, a perceptor által­ ki­­adott írást azonban a végrehajtók utó­­lag nem akceptálták. Azzal érveltek, hogy a társzekérre felpakkolt holmi­kat n­em áll módjukban visszaadni. A vitába a rendőr is beleavatkozott, aki a kétségbeesett bodogást először Palesztinába küldte, majd hasbaboxolta Berkovits erre a támadásra méltatlan­­kodni kezdett, mire a brutális rendőr vállon ragadta, kidobta az üzletből és tuszkolni kezdte maga előtt a rendőr­­­­ségre. Közbe egy-egy ökölcsapást mért reá, így vezette végig a köztiszte­­­letben álló adóalanyt a főtéren. A rend­­­őrségről természetesen azonnal elenged­­­ték. Az egész csúnya jelenetet százakra­­ menő tömeg nézte végig és csak a ha­tóságokkal szemben tanúsított ,,félsz" mentette meg a magáról­ megfeledke­­­­zett rendőrt a meglincselésről. Szatmáron kínos szenzációt keltett­­ Berkovits különös esete a brutális rend — Leszerelési dokumentumok. Pari®־ - ből jelentik. A légi hadgyakorlatoda­l kapcsolatban katonai szakértők megái•»־ I­pitották, hogy a támadó bomba vető r?' ן so­k ké.׳ támadása tökéletesen sikerült ^ ' a Le bourgeti repülőtér elpusztítot‘®»* i tekinthető. A rádiós jelzőszolgálat ]0 bevált a gyakorlatokon. — Ankaraii j­­­lentés szerint a török kormány gázálar ׳ gyár létesítését határozta el".

Next