Uj Kelet, 1934. november (17. évfolyam, 244-269. szám)
1934-11-01 / 244. szám
Taxa postalá piátkte In mum. j .224713/929 אס• Szerkesztésé* és kiad'•’ tal: r* mor Academia Română 10. Telefon: 977־. Előfiztottvonta 110, negyedévre ^re 600, egészévre 1200 le». földre: Havonta 2, negyedévre 11, félévre 12, egészévre 20 dollár. Hirdetések díjszabás szerint. Az ״ UJ KELET“ az erdélyi és bánsági zsidóság egyetlen politikai napilapja. Cikkeink utánnyomását csak a forma megjelölésével engedjük meg. *w ITffl WW ZSKD090OHKAUKSPHSP Bérmentetlen leveleket nem fogadunk el. — Kéziratok megőrzését és v vállaljuk. Főszek Ernő. Felelős 8. Ferenc. Bucureşti szegi Ernő, Straf 1 Ára 5 lejisszaküldését m*m tesztő dr. Márta szerkesztő Jámbor szerkesztő Háta Matel M110 » Csütörtök, 1934. nov. 1. 5695. ÉV.I CHESVAN 23. ן XVII. ÉVÉ. 244. SZÁM. miese decente Antonescu igazságügyminiszter törvényjaslatot készít elő a miniszterek felelősségről. Egyben törvényjavaslatot manapság, aikor az események szomorúságot és leingoltságot hintenek szét mindenfelé, csak törő ürömmel lehet fogadni. Szinte közmondásszerű igazság az, hogy ország ügyeivel nem a legjobban és nem a leglelkiismeretesebben sáfárkodtak koríngok. A sok bajért, viszont, amely emiatt az or- íjra zúdult és a sok jóért, amelytől emiatt lett az ország, nem volt ki vállalja a feleséget. Az igazságügyminiszter kezdeményezése szabadít ezektől a gondoktól. Sincs többé, vagy legalább is nem lesz felelőtlen sáfárkodás az ország erköl- és anyagi javaival. Ön egy törvényjavaslat, amelyből, ha nem jön valami, törvény lesz, a törvény pedig intézkedni fog, a kérdés azután, hogy a törvény megegyáltalán azt, hogy alkalmazzák. Az, ahogyan egy ilyen törvény azon sem ehet, hogy már ab ovo olyan politikaülnek a miniszteri bársonyszékekben, ha akarnák sem tudnák vállalni ügyeikért a felelősséget. palesztinaipco az anomale kiid kis hir közli, hogy׳ a szíriai fron alamányzat nagyszabású közmunkákat indít a szíriai Hauranban és mintegy 10.000 01 szavazott meg egyelőre útépítés célkem tulajdonítanánk ennek különösebb jelléget, ha e kis hir mögött nem húzódik meg olyan momentumok, melyek igen kit érdekelnek bennünket, zsidókat Paviával kapcsolatban. Irán vidéke a szír—palesztinai határszédságában van. Szegény arab vidék,féktelenségével elveszett eddig a nagy tengerben és sohasem számított külö 4־ sem gazdasági, sem politikai tekke van Haurannak. Különösen a zsidó is. Arról híres ez a vidék, hogy innen lát legtöbben Palesztinába munkát kés a haurani arabok azok, akik olcsó kiszorítják a zsidó munkaerőket a pal fi gazdaságokból. Nesztinai kormány eddig tűrte a haurabok illegális beszivárgását a paleszunkapiacra. Hiába tiltakoztak a cion kormány mende-mondának deklar zsidó túlzásokat és rémképeket a arab beözönlésről, azonban maga a kormány tiltakozik e *igás ellen és drasztikus intézkedésekk a haurani illegális bevándorlás lik*ára. Jon miért? nemcsak azért, mert a cionisták tilta- és vészharangozása kezd már nehesüli a kormánynak. Ezért is, de a fő ok más. 81 ok nem Palesztinában, hanem fzlkeresendő, aha a francia kormány megijedt. Egy pon ugyanis arra ébredt, hogy Haumnál alig vannak arabok. Mindenki ölött és Palesztinában keres jobb balt. Fancia kormányzat átirt a palesztinaiיה־ fogjanak összes közösen a haurani ré s megakadályozására, mert ez nem ekében sem a palesztinai, sem a szír*nánynak. A palesztinai kormánynak *1*rt ha üldözik az illegális zsidó be- 14*t, még sem lehet tűrni az arabok stolen beáramlását. Viszont a szíriai ir'iatot az a veszély fenyegeti, hogy ‘‘•néptelenedik. ir־—palesztinai határon kettős őrségek ‘ érzik a határt a haurani szőkévé- 8*»,naben. Viszont, hogy ne legyen elhagy׳!!! hazájukat hauraniaknak, közmunkákat indit de foglalkoz-sikerülni fog. De hogy megoldaná Krevingtetet kíséreltek hm. Boris bolok király ellen? Klavulladt a bolgár király vonalának !mozdonya Szófia, okt. 31. Boris bolgár királynak, aki tegnap királyi vonaton Szófiából Várnáulba utazott, különös kalandban volt része. —s Stresar állomás közelében a királyi vonat hirtelen megállt. Az uralkodó kitekintett a kocsija ablakán, hogy megnézze mi történt és megdöbbenve látta, hogy a vonat lokomotivja lángokban áll. Az uralkodó azonnal leszállt a kocsijából, a lokomotivhoz rohanta , a lépcsőkön felugorva sikerült kimentenie a lángok közül az eszméletlen állapotban lévő mozdonyvezetőt, akinek ruhája csaknem teljesen elégett. Ezután az uralkodó maga vezette a mozdonyt a közelben lévő folyóig, ahonnan azután a vonat személyzete vizet szivattyúzott fel, eloltva a tüzet, amely a mozdonyon keletkezett s amely átterjedt később a szénkocsira. A tűz eloltása után az uralkodó személyesen vezette a lokomotivot egészen Várnáig. London, okt. 31. A Dayl Mayl szófiai táviratot közül a Boris bolgár király vonatjával történt szerencsétlenségről. Az angol lap szerint a királyi vonat ellen merényletet kíséreltek meg. A tűz nem a lokomotivon, hanem a szénkocsin ütött ki. Amidőn a király észrevette a veszedelmet, rádobta köpenyét az égő ruhájú mozdonyvezetőre, majd hálókocsijába vitte és elsősegélyben részesítette, megmetve eképpen az életnek. Midőn a vonat Várnára érkezett, a vasúti hatóságok alaposabban megvizsgálva a mozdonyt, a szénkocsi tengelyei között bombát találtak, melynek a tűz következtében kellett volna felrobbania. Az angol lap ezt az értesülését fentartással közli. Görins Romániában akar látogatást tenni? Pétain marsall felhívta a.f/?refa MSvélemény figseknétr , a német trigvá érkezésre ׳ Párizs, október 31. (Rador.) Petain marsall expozét tartott a kamara pénzügyi bizottságában, mely alkalommal felhívta a közvélemény figyelmét arra a tényre, hogy Németország megsérti a békeszerződések katonai klauzuláit. A Petit Journal ezzel kapcsolatban rámutat arra, hogy a birodalom 1934—35. évi költségvetése különböző minisztériumoknál elosztva nemzetvédelemre az öszszes költégvetés 30 százalékát fordítja. A lap azt állítja, hogy Németország 2400 rendkívül jó minőségű repülőgéppel rendelkezik és a Lufthansa társaság összes utasszállító gépeit át lehet alakítani katonai célokra egy óra leforgása alatt. A birodalom még hatszáz repülőgépet rendelt, valamint 1500 motort, amelyeket 1935 év végéig kell szállítani. Ezek közül 300 repülőgép bombavetésre van felszerelve. A legtöbb francia lap felhasználja Herriot és Petain marsall érveit, hogy felszólítsa az összes pártokat a politikai fegyverszünet megújítására, abban a reményben, hogy Anglia példája szerint a nemzetközi gondok egymáshoz fűzik az összes franciákat. A Le Journal így ír erről a kérdésről: A felismert nemzetközi veszély annak félmegelőzését jelenti, örömet kelt, hogy ugyanazon a napon Londonban és Párizsban alany szavak hangzottak el, amelyek éberségről tanúskodnak. Itt Petain marsall, ott Macdonald miniszterelnök, Baldwin és Sir Simon hangsúlyozzák annak szükségességét, hogy fenntartassék a szent szövetség a komoly külügyi nehézségek leküzdésére. Róma, október 31. (Rador.) A Giornale d'Italia legújabb száma a következőket Írja: Belgrádi látogatása alkalmával Göring annak az óhajának adott kifejezést, hogy rövidesen Romániában akar látogatást tenni. Megjegyzendő, hogy a hitlerista rezsim fennállása óta német miniszter nem járt Romániában. az egész kérdéskomplexumot, ez nagyon is kétes. A helyzet ugyanis az, hogy a zsidó kolonizáció magával vitte a primitív Kelet világába az európai civilizációt, a legmodernebb technikai és szociális berendezkedéseket és reprimitív Kelet tömegei is ébrednek. Ébred az öntudatuk, ébred a civilizáció utáni vágyuk. Hauranból szöknek az arabok a civilizált Palesztinába, Transzjordániába pedig lárják a zsidó civilizációt. Talán eljön az idő, amikor úgy a transzjordániai, mint a szíriai határok elementáris erővel fognak megnyílni a zsidó építőmunka, a civilizáció és a haladás előtt és nem lesz képes annak benyomulását megakadályozni semmilyen hatalmi erő, mert a tömegek ereje fogja azt megindítani. A Unottan vendég Reméljük, hogy ez a hir nem fog megfelelni a valóságnak. Egy római lap szerint Göring, a német nemzeti szocializmus legbarbárabb és legelvetemültebb korifeusa Romániában akar látogatást tenni , állítólag ez a látogatás bilatos jelleget öltene. A hir hihetetlenül hangzik s amennyiben mégis volna valami reális alapja, úgy Romániát, helyesebben a román kormányt rendkívül ferde és kínos helyzetbe sodorná ennek a hivatlan vendégnek hivatalos látogatása. Ugyanakkor, amikor Pétain marsall a francia kamarában adatokkal bizonyította bit, hogy׳ Németország megszegi a Versailles békeszerződés katonai klauzuláit, amikor Titulisen Ankarában a balkáni népek egységét kovácsolja össze a német imperializmus ellen. valóban groteszk látvány volna Göring úrnak, a német imperializmus exponensének romániai látogatása. Ez a látogatás semmiesetre sem használna Románia külpolitikai presztízsének és legfeljebb a hazai fasizmus híveinek tenne szolgálatot, akik minden bizonnyal megvesztegető előzékenységgel fogallnák a hóhérbárd eme legmesteribb kezelőjét. ״ Göring romániai látogatása a mai kiélezett európai atmoszférában egyenesen súlyos csapást jelentene Romániára nézve, amennyiben ez a látogatás hivatalos jelleggel bírna. A mai konstellációk között Románia kormánya még azt a luxust sem engedheti meg magának, hogy Göringet egyszerű udvariassági látogatás formájában fogadhassa. Éppen ezért nem hiszünk abban, hogy Göring látogatása, helyesebben hivatalos fogadtatása Románia felelős tényezőinél komolyan szóba jöhetne. Talán inkább az a feltételezés a helyes, hogy a látogatás Göring urnak volna ínyére, de semmi esetre sem a romániai intelligens közvéleménynek. VILÁG TÜKRE Orvosi győzelem Az egész orvosi világ megelégedéssel vette tudomásul, hogy az 1934. évi orvosi Nobel-díjat három általánosan ismert amerikai orvos: George Hoyt Whipple, William Murphy és George Minot kapta. A három amerikai orvos — különösen Whipple — a vészes vérszegénység kutatása terén elévülhetetlen érdemeket szerzett. Munkájuk eredménye röviden a következő: egy halálos betegséget, a vészes vérszegénységet ma már tökéletesen lehet gyógyítani. Az emberiség tulajdonképpen George Hoyt Whipple-nek köszönheti, hogy megszabadult egy gyógyíthatatlannak hitt és sok áldozatot magával ragadó betegségtől. A vészes vérszegénységgel — amelynek kórágyánál az orvosok tíz évvel ezelőtt még tanácstalanul állottak — Whipper előtt kísérleti kutatók még nem foglalkoztak, de nem is foglalkozhattak, mert ezt a betegeséget állatra nem lehetett átvinni. Whipple a berkeley-i (Kalifornia) egyetemen mint a kórbonctan tanára, kezdett foglalkozni a vérszegénységgel és a különböző tápanyagoknak a vérre, illetve vérfestékre (hemoglobin) való regeneráló hatásával. Feltűnt neki, hogy a kutyáknál ma az egyszeri vérvesztés által előidézett heveny vérszegénység esetében is a nyersmáj etetésével jelentékeny mértékben lehet termelni piros vérsejteket. Ez az első felfedezés adott erős lendületet a további kutatásnak. Az első kísérletek eleinte nem folytak teljes sikerrel és határozott eredményt csak akkor lehetett felmutatni, amikor óriási nehézségeket leküzdve, sikerült a kutyán elérni a krónikus vérszegénységi állapotot. Ezek után Whipple tanár a berkeley-i egyetemen valóságos kutyafarmot rendezett be és az állatokat a kísérlet céljaira tenyésztette. Tulajdonképpen nem is tenyésztés folyt itt, hanem a dédelgetés. Az itt tenyésztett, rendkívül ellentálló szervezetű kutyákat ismételt, félévig, egy évig tartó véreztetéssel olyan nagymértékben tették vérszegénnyé, hogy piros vérsejtmennyiségük az eredetinek körülbelül egynegyedére szállt alá. A kutyák számára külön diétát állítottak össze amely nagyrészt kenyérből és lazacból állt. Ilyen étlap mellett a vérszegénnyé tett állatokban homoglobin képződése egyáltalán nem történt. A kutatás munkája nagy szorgalommal és kitartással évekig folyt. A mindinkább bővülő kutatásokkal külön személyzet foglalkozott, amelynek élén Whipple tanár kiváló munkatársa, Robbins asszony állt. Rendszeres munka folyt, amely a kutatók hihetetlen szorgalmáról tett tanúságot. A diétán tartott vérszegény kutyákat két hétig pótlólag a vizsgálat alá kerülő tápszerrel etették; az ezidő alatt, valamint az utána következő két hétben termelt vérfestékmennyiség mutatta, hogy a kérdéses tápszernek van-e vérregeneráló hatása, vagyis fel lehet-e használni a vérszegénység gyógyítására. A legkülönfélébb anyagok kerültek kipróbálásra. Egy-egy kutyán évekig kísérleteztek és ilyen kísérleti állaton több tápszer hatását is kipróbálták. A kísérletezésnek volt egy érdekes negatív eredménye is: kiderült, hogy a vasnak, amely azelőtt jelentős vérpótlószer volt, alig volt regeneráló hatása. Ezzel szemben megállapították, hogy a nyersmájjal etetett kutyák óriási mértékben termelnek hemoglobint. Ettől kezdve még szívósabban és kitartóbban folyt a munka. Whipple tanár a kísérletek színhelyét áttette a Newyork