Uj Kelet, 1934. november (17. évfolyam, 244-269. szám)

1934-11-01 / 244. szám

Taxa postalá­­ piátkte In mum. j­­ .224713/929 אס• Szerkesztésé* és kiad'•’ tal: r* m­or Academia Română 10. Telefon: 977־. Előfizt­ottvonta 110, negyedévre ^re 600, egészévre 1200 le».­­ földre: Havonta 2, negyedévre 11, félévre 12, egészévre 20 dollár. Hir­­detések díjszabás szerint. Az ״ U­J KELET“ az erdélyi és bánsági zsi­­dóság egyetlen politikai napilapja. Cikkeink utánnyomását csak a for­­ma megjelölésével engedjük meg. *w ITffl WW ZSKD090OHKAUKSPHSP Bérmentetlen leveleket nem­ fogadunk el. — Kéziratok megőrzését és v vállaljuk. Főszek­­ Ernő. Felelős 8. Ferenc. Bucureşti szegi Ernő, Straf 1 Ára 5 lej­isszaküldését m*m tesztő dr. Márta s­zerkesztő Jámbor­­ szerkesztő Hát­­­a Matel M110 » Csütörtök, 1934. nov. 1. 5695. ÉV.­I CHESVAN 23.­­ ן XVII. ÉVÉ. 244. SZÁM. m­iese decente Antonescu igazságügyminiszter törvényja­­­slatot készít elő a miniszterek felelőssé­­gről. Egy­­ben törvényjavaslatot manapság, aikor az események szomorúságot és le­­ingoltságot hintenek szét mindenfelé, csak törő ürömmel lehet fogadni.­­ Szinte közmondásszerű igazság az, hogy ország ügyeivel nem a legjobban és nem a le­glelkiismeretesebben sáfárkodtak kor­­íngok. A sok bajért, viszont, amely emiatt az or- íjra zúdult és a sok jóért, amelytől emiatt lett az ország, nem volt ki vállalja a fe­­leséget. Az igazságügyminiszter kezdeményezése szabadít ezektől a gondoktól. Sincs többé, vagy legalább is nem lesz felelőtlen sáfárkodás az ország erköl- és anyagi javaival. Ön egy törvényjavaslat, amelyből, ha nem jön valami, törvény lesz, a törvény pedig intézkedni fog, a kérdés azután, hogy a törvény meg­­egyáltalán azt, hogy alkalmazzák. Az, ahogyan egy ilyen törvény azon sem ehet, hogy már ab ovo olyan politika­­ülnek a miniszteri bársonyszékekben, ha akarnák sem tudnák vállalni ügyei­­kért a felelősséget. palesztinaipco az anomale k­iid kis hir közli, hogy׳ a szíriai­ fron a­la­mányzat nagyszabású közmunkákat indít a szíriai Hauranban és mintegy 10.000 01 szavazott meg egyelőre útépítés cél­k­­em tulajdonítanánk ennek különösebb je­­lléget, ha e kis hir mögött nem húzód­­ik meg olyan momentumok, melyek igen kit érdekelnek bennünket, zsidókat Pa­­viával kapcsolatban. Irán vidéke a szír—palesztinai határ­szédságában van. Szegény arab vidék,­­féktelenségével elveszett eddig a nagy tengerben és sohasem számított külö­ 4־ sem gazdasági, sem politikai te­kk­e van Haurannak. Különösen a zsidó is. Arról híres ez a vidék, hogy innen l­át legtöbben Palesztinába munkát kés a haurani arabok azok, akik olcsó kiszorítják a zsidó munkaerőket a pal fi gazdaságokból. Nesztinai kormány eddig tűrte a hau­­­rabok illegális beszivárgását a palesz­­­unkapiacra. Hiába tiltakoztak a cio­­n kormány mende-mondának dekla­­r zsidó túlzásokat és rémképeket a arab beözönlésről, azonban maga a kormány tiltakozik e *igá­s ellen és drasztikus intézkedése­­kk a haurani illegális bevándorlás lik­­*ára. Jon miért? nemcsak azért, mert a cionisták tilta- és vészharangozása kezd már nehe­­süli a kormánynak. Ezért is, de a fő ok más. 81 ok nem Palesztinában, hanem f­zl­­keresendő, aha a francia kormány megijedt. Egy pon ugyanis arra ébredt, hogy Hau­­mnál alig vannak arabok. Mindenki ölött és Palesztinában keres jobb bal­­t. Fancia kormányzat átirt a palesztinai­­יה־ fogjanak összes közösen a haurani ré s megakadályozására, mert ez nem ekében sem a palesztinai, sem a szí­­­r*nánynak. A palesztinai kormánynak *1*rt ha üldözik az illegális zsidó be- 14*t, még sem lehet tűrni az arabok stolen beáramlását. Viszont a szíriai ir'iatot az a veszély fenyegeti, hogy ‘‘•néptelenedik. ir־—palesztinai határon kettős őrségek ‘ érzik a határt a haurani szőkévé- 8*»,naben. Viszont, hogy ne legyen elhagy׳!!! hazájukat hauraniaknak, közmunkákat indit de foglalkoz-sikerülni fog. De hogy megoldaná Krevingtetet kíséreltek hm. Boris bolok­ király ellen? Klavulladt a bolgár király vonalának !mozdonya Szófia, okt. 31. Boris bolgár királynak, aki tegnap királyi vonaton Szófiából Várnául­ba utazott, különös kalandban volt része. —s Stresar állomás közelében a királyi vonat hirtelen megállt. Az uralkodó kitekintett a kocsija ablakán, hogy megnézze mi történt és megdöbbenve látta, hogy a vonat lokomo­­tivja lángokban áll. Az uralkodó azonnal le­­szállt a kocsijából, a lokomotivhoz rohant­a ,­­ a lépcsőkön felugorva sikerült kimentenie a lángok közül az eszméletlen állapotban lévő mozdonyvezetőt, akinek ruhája csaknem tel­­jesen elégett. Ezután az uralkodó maga ve­­zette a mozdonyt a közelben lévő folyóig, ahonnan azután a vonat személyzete vizet szivattyúzott fel, eloltva a tüzet, amely a mozdonyon keletkezett s amely átterjedt ké­­sőbb a szénkocsira. A tűz eloltása után az uralkodó személyesen vezette a lokomotivot egészen Várnáig. London, okt. 31. A Dayl Mayl szófiai táv­­iratot közül a Boris bolgár király vonatjával történt szerencsétlenségről. Az angol lap sze­­rint a királyi vonat ellen merényletet kísérel­­tek meg. A tűz nem a lokomotivon, hanem a szénkocsin ütött ki. Amidőn a király ész­­revette a veszedelmet, rádobta köpenyét az égő ruhájú mozdonyvezetőre, majd hálóko­­csijába vitte és első­segélyben részesítette, megmetve eképpen az életnek. Midőn a vo­­nat Várnára érkezett, a vasúti hatóságok alaposabban megvizsgálva a mozdonyt, a szénkocsi tengelyei között bombát találtak, melynek a tűz következtében kellett volna felrobbania. Az angol lap ezt az értesülését fentartással közli. Görins Romániában akar látogatást tenni? Pétain marsall felhívta a.f/?refa MSvélemény figseknétr , a német trigvá érkezésre ׳­ Párizs, október 31. (Rador.) Petain marsall expozét tartott a kamara pénz­­ügyi­ bizottságában, mely alkalommal fel­­hívta a közvélemény figyelmét arra a tényre, hogy Németország megsérti a bé­­keszerződések katonai klauzuláit. A Petit Journal ezzel kapcsolatban rá­­mutat arra, hogy a birodalom 1934—35. évi költségvetése különböző minisztériu­­moknál elosztva nemzetvédelemre az ösz­­szes költégvetés 30 százalékát fordítja. A lap azt állítja, hogy Németország 2400 rendkívül jó minőségű repülőgéppel rendel­­kezik és a Lufthansa társaság összes utas­­szállító gépeit át lehet alakítani katonai célokra egy óra leforgása alatt. A biroda­­lom még hatszáz repülőgépet rendelt, va­­lamint 1500 motort, amelyeket 1935 év végéig kell szállítani. Ezek közül 300 re­­pülőgép bombavetésre van felszerelve. A legtöbb francia lap felhasználja Her­­riot és Petain marsall érveit, hogy felszó­­lítsa az összes pártokat a politikai fegy­verszünet megújítására, abban a remény­­ben, hogy Anglia példája szerint a nem­­zetközi gondok egymáshoz fűzik az összes franciákat. A Le Journal így ír erről a kérdésről: A felismert nemzetközi veszély annak félmegelőzését jelenti, örömet kelt, hogy ugyanazon a napon Londonban és Párizs­­ban alany szavak hangzottak el, amelyek éberségről tanúskodnak. Itt Petain mar­­sall, ott Macdonald miniszterelnök, Bald­­win és Sir Simon hangsúlyozzák annak szükségességét, hogy fenntartassék a szent szövetség a komoly külügyi nehéz­­ségek leküzdésére. Róma, október 31. (Rador.) A Giorna­­le d'Italia legújabb száma a következőket Írja: Belgrádi látogatása alkalmával Gö­­ring annak az óhajának adott kifejezést, hogy rövidesen Romániában akar látoga­­tást tenni. Megjegyzendő, hogy a hitle­­rista rezsim fennállása óta német minisz­­ter nem járt Romániában. az egész kérdéskomplexumot, ez nagyon is kétes. A helyzet ugyanis az, hogy a zsidó kolo­­nizáció magával vitte a primitív Kelet vilá­­gába az európai civilizációt, a legmodernebb technikai és szociális berendezkedéseket és re­primitív Kelet tömegei is ébrednek. Ébred az öntudatuk, ébred a civilizáció utáni vá­­gyuk. Hauranból szöknek az arabok a civilizált Palesztinába, Transzjordániába pedig lár­­ják a zsidó­ civilizációt. Talán eljön az idő, amikor úgy a transzjordániai, mint a szíriai határok elementáris erővel fognak megnyílni a zsidó építőmunka, a civilizáció és a hala­­dás előtt és nem lesz képes annak benyomu­­lását megakadályozni semmilyen hatalmi erő, mert a tömegek ereje fogja azt megindí­­tani. A Unottan vendég Reméljük, hogy ez a hir nem fog meg­­felelni a valóságnak. Egy római lap szerint Göring, a német nemzeti szocializmus legbarbárabb és leg­­elvetemü­ltebb korifeusa Romániában akar lá­­togatást tenni , állítólag ez a látogatás bi­latos jelleget öltene. A hir hihetetlenül hangzik s amennyiben mégis volna valami reális alapja, úgy Rom­á­­niát, helyesebben a román kormányt rend­kívül ferde és kínos helyzetbe sodorná ennek a hivatlan vendégnek hivatalos látogatása. Ugyanakkor, amikor Pétain marsall a francia kamarában adatokkal bizonyította bit, hogy׳ Németország megszegi a Versailles­ békeszerződés katonai klauzuláit, amikor Ti­­t­ulisen Ankarában a balkáni népek egységét kovácsolja össze a német imperializmus el­­len. valóban groteszk látvány volna Göring úrnak, a német imperializmus exponensének romániai látogatása. Ez a látogatás semmi­­esetre sem használna Románia külpolitikai presztízsének és legfeljebb a hazai fasizmus híveinek tenne szolgálatot, akik minden bi­­zonnyal megvesztegető előzékenységgel fo­­gallnák a hóhérbárd eme legmesteribb keze­­lőjét. ״ Göring romániai látogatása a mai kiélezett európai atmoszférában egyenesen súlyos csa­­pást jelentene Romániára nézve, amennyiben ez a látogatás hivatalos jelleggel bírna. A mai konstellációk között Románia kormánya még azt a luxust sem engedheti meg magá­­nak, hogy Göringet egyszerű udvariassági látogatás formájában fogadhassa. Éppen ezért nem hiszünk abban, hogy Gö­­ring látogatása, helyesebben hivatalos fo­gadtatása Románia felelős tényezőinél ko­­molyan szóba jöhetne. Talán inkább az a feltételezés a helyes, hogy­ a látogatás Gö­­ring urnak volna ínyére, de semmi esetre sem a romániai intelligens közvéleménynek. VILÁG TÜKRE Orvosi győzelem Az egész orvosi világ megelégedéssel vette tudomásul, hogy az 1934. évi orvosi Nobel-díjat három általánosan ismert ame­­rikai orvos: George Hoyt Whipple, William Murphy és George Minot kapta. A három amerikai orvos — különösen Whipple — a vészes vérszegénység kutatása terén el­­évülhetetlen érdemeket szerzett. Munká­­juk eredménye röviden a következő: egy halálos betegséget, a vészes vérsze­­génységet ma már tökéletesen lehet gyó­­gyítani. Az emberiség tulajdonképpen George Hoyt Whipple-nek köszönheti, hogy meg­­szabadult egy gyógyíthatatlannak hitt és sok áldozatot magával ragadó betegség­­től. A vészes vérszegénységgel — amely­­nek kórágyánál az orvosok tíz évvel ez­­előtt még tanácstalanul állottak — Whipper előtt kísérleti kutatók még nem foglalkoztak, de nem is foglalkozhattak, mert ezt a betegeséget állatra nem lehe­­tett átvinni. Whipple a berkeley-i (Kalifornia) egye­­­­temen mint a kórbonctan tanára, kezdett foglalkozni a vérszegénységgel és a külön­­böző tápanyagoknak a vérre, illetve vér­­festékre (hemoglobin) való regeneráló ha­­tásával. Feltűnt neki, hogy a kutyáknál ma az egyszeri vérvesztés által előidé­­zett heveny vérszegénység esetében is a nyersmáj etetésével jelentékeny mérték­­ben lehet termelni piros vérsejteket. Ez az első felfedezés adott erős lendüle­­tet a további kutatásnak. Az első kísér­­letek eleinte nem folytak teljes sikerrel és határozott eredményt csak akkor lehe­­tett felmutatni, amikor óriási nehézsége­­ket leküzdve, sikerült a kutyán elérni a krónikus vérszegénységi állapotot. Ezek után Whipple tanár a berkeley-i egyetemen valóságos kutyafarmot rende­­zett be és az állatokat a kísérlet céljaira tenyésztette. Tulajdonképpen nem is te­­nyésztés folyt itt, hanem a dédelgetés. Az itt tenyésztett, rendkívül ellentálló szervezetű kutyákat ismételt, félévig, egy évig tartó véreztetéssel olyan nagymér­­tékben tették vérszegénnyé, hogy pi­­ros vérsejtmennyiségük az eredetinek kö­­rülbelül egynegyedére szállt alá. A ku­­tyák számára külön diétát állítottak össze amely nagyrészt kenyérből és lazacból állt. Ilyen étlap mellett a vérszegénnyé tett állatokban homoglobin képződése egy­­általán nem történt. A kutatás munkája nagy szorgalommal és kitartással évekig folyt. A mindinkább bővülő kutatásokkal külön személyzet fog­­lalkozott, amelynek élén Whipple tanár kiváló munkatársa, Robbins asszony állt. Rendszeres munka folyt, amely a kutatók hihetetlen szorgalmáról tett tanúságot. A diétán tartott vérszegény kutyákat két hétig pótlólag a vizsgálat alá kerülő táp­­szerrel etették; az ezidő alatt, valamint az utána következő két hétben termelt vérfestékmennyiség mutatta, hogy a kér­­déses tápszernek van-e vérregeneráló ha­­tása, vagyis fel lehet-e használni a vérsze­­génység gyógyítására. A legkülönfélébb anyagok kerültek ki­­próbálásra. Egy-egy kutyán évekig kísér­­leteztek és ilyen kísérleti állaton több táp­­szer hatását is kipróbálták. A kísérlete­­zésnek volt egy érdekes negatív eredmé­­nye is: kiderült, hogy a vasnak, amely azelőtt jelentős vérpótlószer volt, alig volt regeneráló hatása. Ezzel szemben megálla­­pították, hogy a nyersmájjal etetett ku­­tyák óriási mértékben termelnek hemog­­lobint. Ettől kezdve még szívósabban és kitar­­tóbban folyt a munka. Whipple tanár a kísérletek színhelyét áttette a Newyork

Next