Uj Kelet, 1935. január (18. évfolyam, 1-24. szám)

1935-01-01 / 1. szám

feldutórón építik az utolsó lapot is az 1934-es trió. Ismét lepergett egy polgári est­­, amely épúgy a be nem teljesült re­­ek, a hiába való illúziók, a fájdalom es­zkülözések esztendeje volt, mint előző­­véveg­­y évvel ezelőtt remegő aggodalommal ir fel 1934-es év könyvének még­be­­n lapjait. A gyász és kétségbeesés est­­je volt az, amelyet pirosra festett a és nyugalom védelmében elesett mi­­u-elnök vére. Sötét viharfelhők gyüle­­k a horizonton és a remény veszte­ttség irtá a lelkek fölött. 4 meghozta ugyan a súlyos áldozat a viszonylagos nyugalmat, de nem hoz eg a megnyugvást. Azok az erők, ame­­lek agitációja egy miniszterelnök meg­­olásához vezetett, még mindig akcióban is és csak a megfelelő pillanatot vár­­hogy ismét kiléphessenek a porondra, gazdasági 1934 bizonyos vonatkozások­­hozott ugyan átmeneti javulást, de ha­­egyúttal egy olyan káoszt is a pénz,­­gazdálkodás, a valuta­politika és a­ereskedelem terén, amelyből nem lá'־« ik pillanatnyilag a kivezető utak. P­olitikában a pártok egymás közötti és rásón belüli marakodásának változatlan »ja dominál. Ebben az esztendőben a fiis pártot érte utol a nemezis, van egy­re, aki nem miniszterelnök és van ini­­erelnöke, aki nem pártvezér. 1934 te­­n Dinu Bratianu—Tatarescu kérdés le­­tt, mint ahogyan 1988-ban a Maniu— a probléma(* 1981-ben az Averescu— és 1930-ban a George Bratianui—•Viut­­­ratianu kérdések állottak a belpolitikai jalanságok középpontjában, polgári idüszámítás 1935-ik esztendeje, körülmények között, szerényen és fé­­n kopogtat az ország kapuján, na hozhat tarisznyájában bőséges re­­eket, nem ígér örömöket, mert tudj­a, az elmúlt esztendők megpróbáltatásai­ i.fásultak a lelkek e­lőtt oly kevés az, amellyel ma béé וס ־ , az országnak a lakossága. Nem kel­­egyebet ígérnie, mint nyugalmat az gban, állandóságot a belpolitikában és *t a gazdasági életben, leg azonban nyugalmat, ha csak ezt igérné 1985, úgy־ az előző מőőnél jóval bizakodóbban lépnék át a sí־ i időszámítás újévének küszöbét. Otas u­fca köz­ ben indul meg az új polgári év , ha iv­­en be is fejeződnének, úgy talán lehetne azoknak a jóslatoknak, hogy ebben az­­ is elkerüljük a háborút, világpolitikai élet tengelye ezen a kér-­­ fordul meg, sikerül vájjon megegye­­létrehozni a két latin nagyhatalom­at, hogy ezzel az árja háborús nekilen­­tnek még a kedvét is elvegyék a kirob­­blnak, vagy sem. Kéz kérdések fölött kell megegyez­ésre a F­­anciaország a határok érintetlenségét ja, Mussolini revíziót akar. két véglet között nehéz közös nevezőre Váljon feladja-e revíziós politikáját és Szláviával szemben támasztott követelő­ Mussolini a 120 ezer négyzetkilométer­­af­rikai gyarmatért? ha nem adja fel, váljon Franciaország kockáztathatja-e, hogy a kisantant ro­­a engedjen merev álláspontjából ? kérdésekre csak kérdőjelekkel lehet vá­­rni. osztrák kérdésben merőben ellentéte* [pontot vall a két nagyhatalom, tszország ténylegesen hatalmába kerít*A­usztriát, amelynek gazdasági kihaszna­­úgyszólván olasz privilégium és politi­­k­us teljes mértékben Mussolini kezében Dunamedencében elfoglalt pozícióját az ország megnyerése mellett nem­­­­sorban Ausztriának köszörített a­nciaországnak és a kisantantnak ez egy pontja, de úgy látszik Mussolini fire nem hajlandó semnat sem engedni a pozícióból. Varra Sándor demonstratív meg­­ünneplésére készül a nemzeti parasztpark kolozs megyei szervezete A politikai újév Kolozsváron Cluj-Kolozsvár, december 31. (Az Új Kelet tud.) A polgári számítás újév napját a 8­.O- kott keretek között ünnepük meg Kolozsvá­ron. A vármegyei prefektúrán recepció lesz, amelyen dr Dunca vármegyei prefektus fog­­ja a helyi liberális notab­itások és a ható­­ságok üdvözletét fogadni. A nemzeti parasszpint­kolozs megyei tago­­zata nagyobb szabású ünnepséget készített elő az ujesztendő alkalmából. Népes delegá­­ció fogja felkeresni lakásán Vaida Sándort, akinek dr Emil Hatiegan volt miniszter és TV11 m * f *­,, lLTan Ic­u­rZav Inumanii alam­in­t­­ tolmácsolják a kolozs- és szamosmegyei­­ szervezetek üdvözletét. Ezután a párt klub­­helyiségében recepció lesz, amely alkatom­­l mai Vaida politikai kijelentéseket fog tenni,­­ kitérve többek között a Tatarescu-kormány­­ h­elyzetére és a nemzeti parasztpárt belső­­ problémáira is. Természetes dolog, hogy­­ ennek az újévi üdvözlésnek politikai vonat­­­­kozásai is vannak. A Kolozs- és S Vamos me­­gyei Szervezetek vezetői igyekeznek demon­­s­strálni azt, hogy a nemzeti parasztpárt er­­­­délyi szárnya Vajda Sándor körül csoportos Miért kap amnesztiát Bruno Zeletzky Eltussolják a Skoda-ügy további fejleményeit Bucuresti-Bukarest, december 31. (Az Új Kelet tud.) A parlament január 21-én nyitja meg ismét kapuit. Napirenden a belföldi köl­­csön elosztásáról szóló, valamint a nemzet­­védelmi adó bevezetéséről intézkedő törvény­­javaslat szerepelnek. Ezzel egyidejűleg­­ a pénzügyminisztérium már megkezdette az 1935—1936. évi költségvetés előkését,•A­­budget április elsejéig tető alá kerül. Napi­­renden szerepel továbbá a Bentoiu-jelentés feletti vita, amely azonban veszít fontossá­­gából és érdekességéből. Mint megírtuk, a Tatarescu-kormány beható tárgyalásokat folytat a Skoda-művek vezetőivel a Maniu­­kormány által letárgyalt és aláírt lőszerszál­­lítási szerződés végrehajtására vonatkozólag. Az árakban lesz talán különbség a két szer­­ződés között, miután időközben az árak álta­­lában csökkentek és talán helyet szorítanak néhány technikai újításnak is, amelyeket 1930 óta az ágyúgyártás körül bevezettek. Egyébként azonban a szerződés összes pont­­jaiban ugyanaz marad. A kapcsolatok felvétele a Skoda-művekkel és a szerződés közeli perfektuálása természe­­tesen kihatással lesz a Skoda-ügy belpoliti­­kai vonatkozásaira is. A kamara valószínű­­módosítani fogja ד. Bentoiu-jele­ntés konklúzióit, letompítvaa az abban foglalt vá­­dak élét. Általában a kormány azon lesz, hogy az ügyet minél kevésbé élezze ki. Más­­részről Bruno Zeletzky amnesztiát kap. Neve rajta szerepel azoknak listáján, akiknek az uralkodó az újév alkalmából büntetésük egy részét elengedi, vagy teljesen megkegyelmez. Zeletzky egyelőre azok között szerepel, akik­­nek büntetését redukálják, nincs kizárva azonban, hogy teljesen megkegyelmeznek neki. A vonatkozó dekrétum a hivatalos lap m­ai számában jelenik meg. lefültatódva a Saar-vidéken az incidensek a hilleristák ellen■ feleik között Cáfolták azt a hiszkoncentrációs tábor vár azokra, akik nem szavaznak Hitlerre. Letartóztattak egy amerikai állampolgárnőt Párizs, december 31. B­ranciaországban és a saarvidéki munkásság körében nagy fel­­tűnést keltett az a nyilatkozat, amelyet Fischer, az elmozdított saarvidéki kormány­­biztos tett és amelyben kijelentette, hogy már kijelölték annak a koncentrációs tábor­­nak a helyét, amelybe azokat fogják elhe­­lyezni, akik a Németországhoz való csatl­­kozás ellen fognak szavazni. Buncker, az új saarvidéki német kormánybiztos most újabb nyilatkozatot adott, amelyben kijelentette, hogy Fischer állításai nem felelnek meg a valóságnak. A volt kormánybiztost bizonyos pénzügyi szabálytalanságok miatt mozdítot­­ták el állásából és kijelentéseivel csak bosz­­szút akar állani elmozdítani. Újabb összeütközés«‘!­ Saarbrücken« december 31. Blieskatelicsa, az antihitlerista katolikus párt gyűlésén sú­­lyos incidens történt. Az egymással szemben álló hívek székekkel is igyekeztek egymást álláspontjaik helyességéről meggyőzni, mi­­közben Imbusch katolikus vezér súlyosan megsebesült. Egy sofőrt, aki két revolverlö­­vést adott le, letartóztattak. A Saarbrücken­ben működő nép­szavazási bizottság rendeletet adott ki, mely szerint azokon a külön vonatokon, amelyek a sza­­vazókat fogják­ számtani, minden tüntetést és korteskedést meg fognak akadályozni.­­ Az incidensek elkerülése végett az újévkor szokásos lövöldözéseket és petárda-robban­­tásokat is eltiltották. Letartóztattak egy amerikai nőt Párizs, december 31. A párizsi amerikai konzulátus jelentése szerint Sidoll Elza ame­­rikai állampolgárt a német hatóságok a saarvidéki határ közelében letartóztatták, mert Hitlerre sértő kijelentéseket tett. Az amerikai hölgyet koncentrációs táborba vit­­i­ék. Az Egyesült Államok strassburgi kon­­­­zulátusa utasítást kapott, hogy az ügy iránt érdeklődjék. Genf, december 31. A népszövetségi tanács a januári ülésszakot már i­tén megkezdi és a Saar népszavazás befejezésig állandóan­­ permanenciában marad. És még ezernyi kérdés, ami tisztázásra vár és amelyeknek megoldásához nemcsak diplomáciai érdekekre, hanem a jövőt félő aggodalomra is szükség volna. Az újév ennek a jegyében indul és ha e­z meglesz, akkor jöhet saarvidéki népszava­­zás, jöhet minden más: évekre biztosítva van a világbéke. És a mai viszonyok között nagy ered­­mény: néhány év! Akinek ideje van, annak élete is van — mondja a német közmondás. Hátha Laval és Mussolini meghosszabbít­ja az életünket ? Kedd, !935. január 1, XVIII, ÉVF. t. SZÁM. VILÁG TVKRS 1915 a béke vagy a háború éve? Irta: R. N. Coudenhove-Kaiergi Az itt következő cikket a páneurópai mozgalom újonnan, alapított kőnyomatosa, a Central Press bocsátotta rendelkezé­­seinkre. Mussolini már évekkel ezelőtt a döntések évének nevezte az 1935. évet. Igaza volt: Döntő elhatározások előtt állunk. Európa־ nak választania kell a béke és a háború kö­­zött. A háború felmérhetetlenül nagy ka­­tasztrófa lenne. Az európai nagyvárosok­­szétrombolásához és lakosságának kiirtásá­­hoz vezetne. Mert bármelyik európai nagy־ hatalom légi flottája néhány óra alatt gáz alá veheti az ellenséges fővárost és elpusz­­títhatja a lakosságát. A légivédelem ne­m tudja ezt a rajtaütést kiparírozni. Nem­­ használ ellene sem gázmaszk, sem a pincék­­be megbúván; nem használnak a védőágyuk, sem a védelmi repülőrajok. Az európai nagyvárosokat csak egy módon lehet meg­­menteni a légi bombázás veszedelmeitől: az európai háború meggátlása által. Ennek a tételnek át kell mennie a köztudatba és az európai politika egyetemes céljává kell váljék. A béke érdekében dogmáktól mentes, kezdeményezésképes és gazdag alkotóereje politikára van szükség. Nincs helyén többé a népszövetség kritikája sem. Ma már tá­­mogatni kell Genfet. Mert minden hibája mellett első váza az állami határokon túl­­emelkedő Európának, az egyetlen gyakorlati instrumentum a béke megmentésének szol­­gálatában. És a legutóbbi évek tapasztala­­tai azt mutatják, hogy Amerikában és Ázsiában nincs ugyan sikere a népszövetségi politikának, de Európában megállja a he­­lyét. Ám a népszövetség nem elég erős a mai formájában, így ahogy van, nem képes a békét biztosítani. Minden politikai merény­­let és minden határvillongás végveszedelem­­be sodorhatja Európát. Európa kultúrájának és embermillióinak sorsa ki van szolgáltat­­va a fanatikusoknak, az őrülteknek, a go­­noszte­vőknek. Európa békéjének az angol-francia antant a legerősebb biztosítéka. A világnak ez a két legnagyobb gyarmati birodalma szatu­­rálva van. Semmit sem nyerhet, esetleg azonban mindent elveszíthet egy háborúban. Ez a tényállás és az angol meg a francia nép békeszeretete, az ezeket a népeket kép­viselő parlament a legbiztosabb védőgát a háborús kalandokkal szemben. Erős támasz­­téka a békének a gyéren lakott és óriási te­­rületű Északamerikai Egyesült Államok is. És a béke faktora ez idő szerint a Szovjet­­unió is, jóllehet a bolse­d׳־ izmus a világ for­­radalmasítására tör. Amióta azonban Kelet- Ázsiában Japán veszélyezteti, kész az együttműködésre az európai béke érdeké­­ben. Ez az orosz metamorfózis egyik fény­­pontja a mai európai helyzetnek. Szemben e négy nagyterületű állammal Japáig Olaszország és Németország túlné­­pesedésben és földéhségben szenved. Japánnak azonban sikerült a túlnépese­­désének feszítő erejét Mandzsúria biztonsági szerepe révén csökkenteni. Olaszország a megegyezés útjján van Franciaországgal, afrikai expanzió útján akarja fölös népessé־ gét elhelyezni és keresi a békét. Ha ez מz olasz-francia egyezség létrejön, Európa megszabadul attól a veszedelemtől, hogy a Földközi-tenger mellékén háború törjön ki. Ez­t az egész Európát átfogó béke­szövet­­séget kiegészíti a délkeleti Európa, ez az új nagyhatalom, mely Prágától Angoláig ter­­jed. Csak egy kivétel van: Németország. Az utóbbi évek folyamán csökkent a fe­­szültség Európa államai között. Viszont meg­nőtt a feszültség Lengyelország kivételével Németország és szomszédjai között. Ennek a feszültségnek a nemzetiszocialista kül­politi­­ka gyökere. Ennek a politikának az osztrák kérdés mutatja a legleplezetlenebbül az igazi arcát. A nemzeti szocializmus külpolitikai

Next