Uj Kelet, 1935. december (18. évfolyam, 267-290. szám)

1935-12-01 / 267. szám

Vecern­ec 1. Ma ünnepli Románia a 17-ik évfordulóját a albiaullai nemzetgyűlésnek. 1918 december­­én Erdély minden sarkából Alba.Sullara se­­reglett össze a Kárpátokon inneni román nép , az évszázados álmok valóraválásának pil­­luszában kimondották Erdély csatlakozását Nagy román­iához. A román nép hosszú elnyomatása ért véget men a napon. Egy új történelmi korszak vette kezdetét, amely a népek önrendelkezé­­sének, a valódi demokráciának és az általános emberi szabadságjogoknak eszméjéből szüle­­tett meg. Ott volt ezen a gyűlésen, amely a régi mo­­archia romjait temette: Maniu Gyula, Popo­­vics Mihály, Vajda Sándor, Goldis, Pop Ciolo , velük együtt az erdélyi románság minden egyes vezére, akik a múlt hibáit idézve vala­­mennyien fogadalmat tettek arra, hogy az Itt­­élő összes népek számára olyan népi és gaz­­dasági szabadságot teremtenek, amely minta­­képe lesz a tiszta és humánus demokráciának. Vlad Aurel elmondotta, hogy a románok be fogják bizonyítani, hogy valóban csak a szab­adságjogokért küzdöttek, mert az állami hatalom birtokbavételével megadják a többi erdélyi népeknek a teljes szabadságot. Vajda Sándor önrendelkezési jogot ígért a kisebbségeknek, mert a világ szeme Erdély felé néz és Erdélynek méltónak kell lennie a világ hitéhez. Maniu így beszélt: Nem akarunk elnyomot­­takból elnyomók lenni. Nem vesszük el a ve­­együttélő népek etnikai egyéniségét és minden ember szabadon választja meg majd Ittét éa nyelvét, amelyben élni akar a magán-­­ állami életben. Nem akarják elszívni senkinek sem as fejét, ahogyan a miénket elszívták évszáza­­don át. Ilyen és hasonló szellemű beszédek köze­­pette született meg az albaiuliai határozat, mely többek között a következőket delibb­rata: :Teljen nemzeti szabadság minden együtt­­ikó népnek. Minden nép önmagát fogja közi­gszgatni, önmaga végzi az oktatást, a bírás­­ódást, saját nyelvén és saját kebeléből vá­­gott fiai által. Minden nép jogot kap a képviseletre a törvényhozásban és az ország kormányzásában tagjainak arányszáma sze­­ntes. Még csak 17 éves ez a deklaráció. Úgy emlékszünk rá, mintha tegnap hallottuk volna történelmi erejű szavakat. És most a 17-ik évforduló előestéjén Vajda Sándornak és Vlad Aurélnak, az albalullai ha­­­rozat e két aláírójának a nevében is, Goga Octavian deklarációt olvasott fel a parlament tribünjéről, deklarációt, amelynek lényege és ideje e két szó: »Románia a románoké!“ így leírva a mondat vitathatatlan igazságot Ment. Valóban Románia a románoké. Ám e jelszó mögött az a szándék húzódik meg, hogy az Ittlakó többi népeket idrekesszék az irami életből és megvonják tőlük az állam gondozó kezét. Éppen ezért mi zsidók és egyéb Ittlakó ki­­sbbségi népek december elsejének ünnepi hngulatában e jelszó mellett kihangsúlyoz­­a mi elcobozhatalan Igazságunkat és Jogunkat. Az ország a mienk is! «Jogunk van nekünk is ezen a földön a ke. •­érhez, a munkához, az élethez és az érvé­­nyesüléshez! Az egyesülés történelmi pillanata Itt talált binünket konstruktív munkában. Utakat, hi­­dket, vasutakat, házakat, gyárakat építet­­tünk ezen a földön. Városokat és falvakat vi­­rágoztattunk fel, a magunk részével hozzá- Árultunk a múltban és a jelenben ennek az *rangnak intellektuális, technikai és gazda­­*gi értékgyarapodásához. Nem vagyunk sem *regenek, sem megtűrtek ezen a földön, sem ** általános emberi igazság, sem az albaiuliai fetározatok szemszögéből. A román nép legmerészebb álmai váltak *•lóra az elmúlt 17 évben. A román elem in­­telektuáls és gazdasági érvényesülés elől «״ den akadály elhárult. Az Itt élő többi népek «״ re önként adták át mindazokat a pozíció, amit az állami és községi apparátusban *tykor betöltötték. A román elem realizálni *«'a összes kívánságait. Az albaiuliai ható­­*®*1״ ok ellenére, egyetlen kisebbségi polgár sem törekedett ezredesi rangra a hadsereg­­ben, tábláidról állásra, polgármesteri székre, prefektusi stallumra, miniszteri méltóságra, de az egymásután alkalmazott nyelvvizsgák még az alantasabb állami és községi funk­­ciókból is kiazk­álták lassan lassan a kisebb­­ségek maradék hadait. Noha számban és közteherviselésben jelen­­tős hányadát képviselik a kisebbségek Romá­­nia lakosságának, azokban a pozíciókban, amelyek állami és községi költségvetésekből­ táplálkoznak, már hírmondónak is alig ma­­radt kisebbségi elem. Jogos megelégedéssel tekinthet vissza Er­­dély román népe az elmúlt tizenhét eszten­­dőre és segítő, gondozó kezet kellene nyújtson most a versenyben alulmaradt kisebbségi né­­peknek, amelyek számára az intellektuális 60 gazdasági életben egyaránt bezárult az állam által támogatott érvényesülés lehetősége. A mi ifjainkra nem vár ösztöndíj, állami áhtal, előre megszabott kényelmes pálya, a kisebbségi 4, főleg zsidó új generáció számára nem maradt más lehetőség, mint a kereskede­­lem, ipar és szabadfoglalkozás, ahol nagyon sovány kenyér terem minden újonnan jelent. he£ő egzisztencia részére. jhstadk, lehet-e ilyen körülmények között sfran demagóg jelszavakkal operálni, amely at élet minden ágában numerusz ldauruszt, numerusa valaphikuset, etnikai proporcionali­­tést kíván? I­s a profiam, amelyet most az úgynevezett Jobbwlán- blokk hirdet a parlamentben és a parlamenten kívül, nem december l.nek a . ■ásHeme. Nem a román néplélekből fakad, nkáj abból az Igazságérzetből, amely az alba­­tollai határozatot megteremtette, amely ha­­tározat az erdélyi román nép önkéntes el­­határozásából szabadságot és az élethez és érvényesüléshez egyenlő jogot hirdetett min. ------- Újabb angolellenes tüntetésekre készül a kairói egyetemi ifjúság A wafd-párt Európára is k­érleszi MSellenes propagandáját London, november 30. A kairói egyetemen ma újra meg kellett volna kezdeni az előadá­­sokat. Az újramegnyitás egyetemi kormány- intézkedésre egyelőre elmaradt. Az egyetemet­­csak december 6-án nyitják meg újra. A kai­­rói egyetem zárvatartásának az a magyaros c­lata, hogy a rektornak tudomására jutott, hogy sákság az egyetem épületét készül újabb tüntetései bázisául felhasználni.­­ Párizs, november 30. A Figaro jelenti, hogy­­ az egyetemi wafd-párt angol ellenes proper gandáját nemcsak Egyiptom területére, ha­­nem Európára is ki akarja terjeszteni. Terv­­­­be vették megbízottak küldését európai köz­­ponton­. Holnap életbe lép az új kül­­kereskedelmi rendszer Bucureşti, november 30. V. Badulescu pénz­­ügyi államtitkár ma minisztériuma tanulmá­­nyi osztályainak vezetőivel, valamint a Nem­­zeti Bank megbízottaival a devizaprém­umok­­ és a behozatali vámilletékek megállapításán dolgozott. A bizottság tanulmányozás alá vette az összes exportőr-kategóriák kívánsá­­gait és elhatározta, hogy azokat figyelembe fogja venni a minisztertanácsi napló elkészí­tésénél '11 Még a délelőtt folyamán Antonescu pénz-­ügyminiszter elnökletével folytatták a bi­­zottság ülését, amelyen részt vett a többi gaz­­dasági tárca képviselője is. A munkálatokat gyorsított tempóban folytatták, mert a vo­­natkozó minisztertanácsi naplónak ma esig készen kell lennie, mivel az új külkereskedel­­mi rendszer holnap életbe lép. A nankingi kormány semmiseknek deklarálta az északkínai autonomista kormány intézkedéseit London, november 30. A nankingi külügy­­minisztérium nyilatkozatot tett közzé, amely­­ hangoztatja, hogy Nanking semmiseknek és érvényteleneknek tekinti a demilitarizált zó­­nában alakult autonóm­ista ,kormányzó bizott­­ság kormányzati cselekményeit. Egyidejűleg­­ a nankingi kormány közölte a hatalmak dip­­loma­tival is azt az álláspontját, hogy sem­­misek az autonómista kormányzat intézkedé­­sei. A pénzügyi javaslatok vitája után is bizalmat szavazott a francia kamara Lavalnak Regnier pénzügyminiszter a devalorizáció ellen foglalt állást Párizs, november 30. (Rador). A kamara tegnap befejezte a pénzügyi interpellációk vi­­s­táját. A vita végén Regnier pénzügyminiszter­­ beszélt. Han­gsúlyozta, hogy e pillanatban a frank súlyos támadásoknak van kiéve. A parlamentnek kell támogatnia a kormányt, hogy a spekuláció összeomoljon. A devalori­­­­záció ellen foglal állást, amely végzetes kö­vetkezményekkel járna a középosztályra. A kormánypárt részéről ezután bizalmi ja­­vaslatot t­erjesz­ettek elő, amelyet a kamara 324 szavazattal 244 ellenében megszavazott. Párizs, november 30. A lapok azt a reményt juttatják kifejezésre, hogy L­aval kormánya a felfegyverzett ♦szervese­ek ügyében is csatát fog nyerni a parlamentben. Bérmentesen , leveleket nem ! !?^Kéziratok­­ megőrzését és vi vállaljuk. Főszer­ Ernő. Felelős sí Ferenc. Bucureşti siegl Ernő, Strai Arn 5­lej inszakfedését nem keserő: dr. Marton terkesztő: Jámbor szerkesztő: Hát­­la Matei Milk 3. Vasárnap, 935 5׳. december. 1. 567. EV. KISZLEV 5. ן XVIII. ÉVF. 1­267 SZÁM VILÁG TOKAJAt Garnizónélet Addis- Abebában Párizs, november -Abesszínia császárja tényleges hadse־ regének megszervezésére — mint ismere־ tes — belga kiképzőtiszteket szerződtetett oktatóul. Most, hogy az Abesszíniába irá­­nyuló fegyverkiviteli tilalmat a Nemzetek Szövetségének tanácsa feloldotta a hadi־ ipar elérte célját és a nagymértékű fegy­­verszállítás megkezdődött. Három euró­­pai állam úgyszólván monopólizálja ma­­gának azt a jogot, hogy Etiópiának fegy­­vereket szállíthasson, így elsősorban Ang­­lia a Rickett megállapodás értelmében, azután Belgium az etiópiai belga katonai misszió összeköttetései révén és végül Csehszlovákia. Most a napokban érkezett meg Európá­­ba a négus két megbízottja, Wagner és Delrez főhadnagyok, az etiópiai belga ka­­tonai misszió két kiképzőtisztje, hogy a belga és csehszlovák lőszergyárakban megrendelt fegyver- és lőszerszállítmányt átvegyék, kipróbálják és Etiópiába elszál­­lítsák. Wagner főhadnagy 4000 géppuskát fog átvenni a csehszlovákiai Skoda־ gyár­­tól, Delrez főhadnagy pedig 8000 hatal­­mas nagy ládákba csomagolva mintegy hatmillió Mauser töltényt fog átvenni ré­­szint a Herstal brüsszeli, részint a lütti־ chi belga fegyvergyártelepeken. A vélet­­len Párizsban összehozott a Belgiumba utazó Deirez főhadnaggyal, aki igen ér­­dekes dolgokat mesélt el az addisabebai garnizonélet­ről״ az etióp katonák ki­képe­zéséről, elhelyezéséről és szellemi nívójá­­ról. — Talán előbb valamit az etiópiai bel­ga katonai misszió keletkezéséről. 1929־ ben, Halié Szelasszié császárrá való meg­­koronázásának idejében még csak egy gyönge kis mag képviselte a négusnak azt a törekvését, hogy egy állandó etióp had­­sereget óhajtana megszervezni. Ez a gyönge kis katonai alakulat volt a né־ gus, illetve az akkor még trónörökös rab Traffari-Makonen személyi testőrsége. Tulajdonképpen még ma sem tudni, miért éppen a belga hadseregre esett a válasz­­tása, elég az hozzá, hogy a belga hadügy־ minisztertől kért kiképzőtiszteket meg­valósulandó hadserege számára, így ala­­kult meg 1929־ ben az a belga katonatisz­­tekből álló misszió, amely azután a mai 15 ezer főből álló állandó etióp hadsereget megszervezte.­­ A császári palotához legközelebb, mintegy ötszáz lépésnyi távolságra van a zenekar laktanyája. Ez egy hosszú, négy­­szögletes épület, amelynek jobb- és bal­­szárnyán vannak elhelyezve a zenészek és pedig a nőtlenek kettesével, a nősök és a magasabb rangúak egyenként egy-egy kis szobában. Az épületet a nép körében ״ San­kalasz laktanya“־ nak nevezik, mert a ze­­nészek legnagyobb része Etiópia egyik nyugati ״ Sankalasz'­nak nevezett tarto־ mányából került a zenekarba. Maga a laktanya egy zöld mező közepén áll, előt­­te virágos park délszaki növényekkel, összesen 220 tagja van ennek a gárda­­zenekarnak, ebből 100 zenész alkotja ma­­gát a zenekart, 120 pedig a díszmenetek­­nél és felvonulásoknál szereplő kürtösban­­dát. A parancsnokuk egy svájci zenész, a karmesterü­k pedig a 2 méter 14 centi­­méter magas négeróriás, akit oly gyak­­ran láthatunk a képeken és mozivásznon. Az első emeleten vannak a raktárak, sza­­bó és cipészműhelyek és a konyha, a földi szinten pedig a hangversenyterem, ahol a gárdazenekar gyakran rendez az addis­­abebaiak részére szimfonikus koncerte­­ket. Asankalász laktanyától nem messze

Next