Uj Kelet, 1936. január (19. évfolyam, 1-24. szám)

1936-01-01 / 1. szám

a. FAJAL phmea, miután Juda Makkabi a győzelmek egéss sorozatát vívja ki 1640 tavaszán biz­to­­sítja a zsidók vallásszabadságát". Ellenkező­­leg, Antiochus ebben az évben a seregek egész sorozatát küldi Juda ellen, de mindig Juda győz. És éppen ebben az évben Kiszlev 25-ik napján történik a szentély felavatása (lásd Makk. L 4, 52; Makk. TL. 10, 5; Josephus 12, 73 ;14 etc.), mit Chanukka név alatt mai napig ünnepelünk, s Menelaust utoléri végzete. Antiochus Epi­­phanes Perzsiából való visszatérése közben meghal fia, V. Antiochus Eupator 163-ban kivégezteti Menelaust és helyébe kinevezi fő­­papnak Jakim­ Alk­most, akiről a Makkabeu­­sok könyve így emlékszik meg: ״ Egy Alki­­mos nevű pedig, ki főpap volt, de szándéko­­san megfertőztette magát a pogányokkal va­­ló ve­gyülés idején, látván, hogy semmi mó­­don sincs az oltárhoz való járulása" ... Amíg a zsidó nép a győzelmes Ju­da Mak­kábít ne­­vezi ki főpapnak, addig Al­kimos a szír ki­­rályhoz fordul és visz neki ״ arany koronát és pálmát, ezen felül aranyágakat is, amelyek a templomból valók" és így tőle kapja a ki­­nevezését. , ׳­­ Hát persze, hogy ez az Alkimos ellene van Juda Makkabinak, híveivel együtt harcra tü­­zeli׳ a szír királyt — ekkor már I. Demitrion volt a király, — aki legjobb vezérét, Nika­­nort küldi a Makkabeusok ellen. Hogy Al­­kimos kinevezett főpap és görög-szír barát kivei rész­t vesznek a Juda elleni harcban, hát ez elégé szégyenteljes, de hogy cikkíró ez£ a történeti tényt úgy találja fel, mintha a vallásos, a nemzeti érzésű zsidók cserben­­hagyták volna vallási okokból Juda Mak­­kabit és beállottak volna a gyűlölt szírek hadseregébe, hát ez a történelem abszolút ignorálása. Ez az ük­özet K. u. tel-ben, Adar hó 13. napján történt. Juda Makkabinak leg­­szebb diadala ez, amelyet a vallásos zsidó­­ság válási emlékünnepnek kanonizált és dia­­dallal szegezne fel az elesett N.'kanor fejét a templom falára. (Lásd: Makk. I. 7. 49; Makk. n. 15. 37; Taanit, 18/b; Jezus. Taanit, 2. 13 p. 66/a). Tehát a történeti igazság ismét pont az ellenkezője annak, amit cikkíró megállapít. A sok harc, még ha győzelmes is, megti­­zedelte Juda Makkabi hadseregét. Természe­­tes, hogy mint okos hadvezér, államférfi, népét szerető bölcs, jól tudta, hogy hadisze­­rencse változó, a hatalmas görög-szír ura­­lommal szemben sokáig nem tarthatja magát, a harcmezőn az erők realitásai érvényesül­nek és csupán Isten segítségében, Isten or­­szágának megvalósulásában való hittel, a küzdelmet nem veheti fel. (Ezt cikkíró is na­­gyon jól tudja, amikor ezen evangéliumi igé­­ket sorakoztatja fel a Makkabeusok diskre­­ditálására.) Tehát Rómához fordul, amelynek akkor nagyon is szálka volt a szemében a Szeleukoszok uralma. De hiszen már előző­­leg II. Onias a jámbor, erényes főpap is ke­­resett barátságot a Lakedaimonokkal (Spár­­ta), sőt a Bibliában a legjámborabb Dávid­­házbeli király, Chakijahu is ugyanezt tette, amikor szövetségre lépett Babilóniával Asz­­szíria ellen (II. K. 20, 12). De bizonyára cikk­­b­e sem fogja állítani azt, hogy Judának ez a természetes ész diktálta dplomatikus lé­­pése vezetett a 230 év utáni gyászos tragé­­diához. Mintha e lépés nélkül Róma meghó­­díthatta volna ugyan az egész világot, de nem A parányi Judeát. Tizenöt dadalmas ütközet után, a 16-ikban esik el Juda Makkabi. Erről illik eposzt írni, de semmiképen sem kaján­­kodó gáncsot. , A munkát folytatják testvérei, akik még megmaradtak, mert Jochanan már előbb esett el háborúban, Eleazar pedig a harcban fel­­vonuló elefántok egyikét — amelyen díszes atator ▼olt, és azt hitte, hogy a vezér van rajta — úgy hasbaszúrta aláírói, hogy a ler­eső elefánt maga alá­­temette. Ketten marad­­tak még meg: Jonatán és Simon­ Judához méltók. Teljes függetlenséget akarnak. A Seleukoszok már különféle koncessziókat tesz­­nek. Hízelegnek Jonatánnak, elhalmozzák ke­­gyeikkel és a főpapi méltóságban is megerő­sítik. Jonatán nem engedi magát becsapni a görögtől, igényli Juda függetlenségét, amit H. Demetrios elismer. (Makk. I. 11, 28.) Jo­­nathán megújítja a szövetséget Rómával és ׳ Spártával. Közben egy kalandor jut a Seleu­­koszok trónjára, Tryphon nevezetű. Baráti­­megbeszélésre hívja Jonathánt, aki nem is gondolva cselszövényre, kelepcébe esik. Éle­­tével fizeti meg azt, hogy hazája érdekében ־ működött. És erre a Jonat háth­a mondja­­ ׳. cikk:ró, hogy ״ a szir-pogány hatalom kezé- i­­ ből kapja főpapi kinevezését és kisemmizi ־ . a legitim főpapi család ivadékát, a Menelau-­­ sok, Jázonok, Alldmosot־-#‘‘. Arról a Jona­­tánról állítja ezt,­­aki cjj­dezen történeti té­­nyekén felül f­s annak a Matitjáhunak, aki­­ről, mint Jochanan legitim főpapi fiáról em­­lékezünk meg a Chanukka ünnepén recitált liturgiában. . . Következett az utolsó fiú, Simon. Kivívja Judeának minden fenntartás nélküli teljes­­füg­­getlenségét. (Makk. I. 13, 41). Fejedelem lesz és ismét zsidó pénz kerül forgalomba. Az ország konszolidálódik és boldogság honol Júdeában. Veje, hatalmi okokból, tőrbe csal­­ja, megöli. Követi fia, Jochanan Hyrkanus (165—105), aki alatt az ország békés fejlő­­désnek örvend.­­ Természetesen, a Makkabeusok din­asz­­tiájával is az történt, ami minden dinasztiá­­val történik. Voltak köztük vallásosak és kevésbbé vallásosak, farizeusok és sadduceu­­sok. I. Hyrkan farizeus volt, később össze­­veszett velü­k. De utódja, Aristobolus, aki fe­­jére teszi a királyi koronát, örömmámorba veszi az egész zsidó népet. Csak egy évig ural­­kodott. Súlyos betegség viszi el. Utódja, Jannai­ Alexan­der, a Talmudban is gyakran szerepel és pedig mindig dicsérő megemléke­­zéssel, őt követi felesége, Salome, vallásbuz­­gó nő, akinek fivére Simon ben ׳ Setach, egyi­­ke a Talmud nemes alakjainak. Hogy a vé­­gén jött a hódí­tó Róma Pompeius alatt és a hóhér Herodes kiirtja a Makakheusokat, ez ismét a történelemre tartozik, tragédia ez, nem pedig Isten bosszúja, ahogy azt cikkíre feltünteti, elhallgatva azt, hogy az utolsó lát­­szat­ király­a. Agrippa, minden római-görög erkölcse, vallástalan lába mellett is nagy nép­­szerűségét csakis annak köszönhette, még­­pedg főként a vallásos zi­dóság előtt, hogy benne még mindig a Makakbeust látták, hi­­szen az utolsó Makkabeus nőnek, Marianne­­nak leszármazottjaként kezelték. Cikkíró abban is gáncsot lát, hogy idegen neveket hordtak a Makkabeusok. Hát első­­sorban Alexander a zsidóság által recipiált­­ név volt, az irántuk kegyesen viselkedett a Makedoniai Nagy Sándor iránti hálából. To­­­­vábbá a név — akár csak ma — mit sem­­ jelentett a vallási nézetet illetőleg. Íme ne­­ן kény példa: a Talmudnak úgyszólván első­­ vezéralakja Antigonosz nevet viseli; a nagy Hitler mestere Ptolion (Abtalion) volt, a ké­­­­sőbbi kor egyik kimagasló tudósát Rabbi Tryphonnak (Tarion) hívták. Hogy minő ne­­vet vettek fel a cikkíró szerinti legitim fő­­papok, azt már fentebb kimutattam. Az pedig, hogy voltak közöttük sadduceu­­sok is, kik szembehelyezkedtek a farizeusok­­­kal, sőt üldözék őket, hát ebben tán a fari­­zeusok is lehettek bűnösök, de különben is ez nem vethet homályt általában a Mak­­kabeusokra, éppúgy, amint nem homályosítja el a Dávid dinasztia nimbuszát, hogy volt egy Jehoram, aki legyilkolta fivéreit, egy A­eh az, aki bálványoknak áldozta saját fiát, egy Manasse, aki bálvány-kultuszt vezetett be a Salamoni Templomba. A Talmudban olvassuk az atyák bölcs ta­­nításai között: , ״ Abtáljon mondá: Oh tudósok, legyetek­­ óvatosak szavaitokban, nehogy benneteket terheljen a golosz felelőssége ... mert az ál­­talatok nyújtott rossz forrásból merítenek nyomdokaitokban haladó tanítványaitok és pusztulásba jutnak és következőleg Isten neve becsméreltetik.“ Dr Pollák Sándor tervröl, Debrecenben lefényképezik a magi­s rókát, akik zs­dó boltokban vásárolnak. Dinu Bratianu mondja: ״ Nálunk nincs baja a szélsőjobboldali mozgalmaknak1­. I curestiben pedig a Cismigiu tavába hajti a zsidókat­, az ország legjobb gimnázis országkörüli körútjukon zsidókat vernek réjre. JUNIUS—JULIUS Megjelenik az istenné­tó pásztor, a na világcsoda. Maglavitna polgárok és paraszt százezrei zarándokolnak, hogy bajaikra válságot kapjanak. A politikai pártok pa­ramjukba veszik a magl­avi­ti «»ódát. Berlinben újra pogromok robbannak Három hónapja pihent a náci­ párt. A nép­­ gede­len. A városokat sorra tisztítják meg zsidóktól. Készül a nácik ״ államkoncesszió­nak fő koronája: a nürnbergi törvény. AUGUSZTUS Franciaországban földalatti mu­tkásmozg­­ák sztrájkot idéznek elő. Három nap a bresti sztrájk és a forradalmi tüntetés vérbefojtásához. A jobboldali pártok Moszkvát okolják vérengzésért és katonai alakulatokat szerve­nek. Megindul a harc a fel- és jobbol­ között. Franciaországot a polgárháború­ként fenyegeti. / 1 | as KHUEP 3 AVERUS penge Kapható mindenütt Garantált acél, tartós és szakértők kedvence I Kifényesedett, speciálisan tisztít Czínk gyára***״­­j Mi történt 1935-ben Háború, antiszemitizmus, politikai és gazdasági válságok esztendeje zárult be 1935-ben Cluj, december 31. Az 1934-es év utolsó nagy vérengzésének — az oroszországinak — áldozatait temették, midőn szokatlan jókedv­­vel búcsúzott el az emberiség egy szomorú és rossz esz­endőtől. 1935-öt írunk. Az egész világ figyelme fe­­szülten fordul az új év eseményei felé. Mit hoz az új esztendő? Békét vagy háborút, épí­­tést vagy pusztulást? Az események középpontjába Németország kerül. Végső leszámolásra készül a demokrá­­cia a reakcióval. JANUÁR A Saar-vidék népének válaszolnia kell: ha­­ladást akar-e vagy visszasülyedést a közép­­korba? 500.000 ember vonul fel szavazásra. Négy­százötvenezer ember szavaz a kampós, keresztes zászló, a hitlerista bandérium, a zsidóverés mellett. Max Braun, az ellenzék vezére elmenekül. De a tömegeknek ki ad menedéket a náci־ barbarizmus elől? Göringék győzelmi tört­ének: ״ Jaj az el­lenségeinknek!" — ordítja a hitlerista vezér a rádióba. És diadalmas t­errorcsapatok vonul­­nak be a Saar­ vidékre. FEBRUAR Vaidra/ /Sándor kirobbantja Romániában a numerus valachicus bombáját. Az országot elönti a• reakció hulláma. A kormány az ide­­genek ellen hoz törvényt és a kisebbségek ellen alkalmazza azt. Istra­e M­iescu, •az örö­­kös igazságügyminiszterjelölt, az ügyvédeket szervezi antiszemita blokkba. Cuza, Goga, Codreanu és Cantacuzino tábornok antisze­­mita pártjai új lendületet kölcsönöznek Vaida mozgalmától. ötmillió romániai kisebbségi értetlenül nézi az eseményeket, ellenállás nélkül. Hegyről le­­felé guruló hógörgetegként nő a romániai antiszemita mozgalom. MÁRCIUS Görögországban forradalom tör ki. Csaldar­í­sz és Kondylisz tábornok tömegesen mészá­­roltatják le Venizelosz forradalmárait. A győztes kormány a halottak százain ke­­resztül diadalmasan néz Európára és Csalda­­rísz miniszterelnök meglengeti a fasiszta zászlót, mint a győzelem szimbólumát­. Veni­­zelossza: menekül Görögországból a hellászi demokrácia. ÁPRILIS Mint a villámcsapás éri Európát, Hitler el­­rendeli az általános védköteezettséget. A verssillési békeszerződésből papírrongy lett. Egy évtized­e a­­titkon gyártott fegyverek kerülnek elő Németországban. A nagyhalal,­mák gondterhesen ülnek össze az új helyzet megvitatására. Európa felett sötét háborús seregek tornyosulnak. A Népszövetségnek kell haároznia. ״ Ha mégegyszer pofonüzsz, vissza adjuk" — határozza a Népszövetség és Németország nyugodtan vértezi magát a háborúra. A Gestapo sem ül tétlent. Berthold Jako­­bot elhurcolják Svájcból, a koncent­rációs tá­­borba. Több igazságot terjesztett a német­­országi állapotokról, mint amennyit a nácik elbírnak. MÁJUS : Magyarországon összeül az új parlament. A Turul és a Reformnemzedék hárommillió földnélküli parasztot akar megnyerni a ״ ra­­dikáli" politika számára. Pesten a zsidó diákokat kiverik az egye- SZEPTEMBER ״ ן Lassú éhhalállal kell elpusztítani az . feeze­­ zsidókat“ — adja ki a jelszót Hitler : viürn ז bergi pártkongresszuson. A birodalmi gyülé határozatba fog­adja ezt. Állampolgár­­guk­kal együtt minden emberi joguktól is meg­fosztják­ a félmilliónyi németországi zgádá­­ságot a német parlament neve alatt működi­k rohamcsapatok. Az olasz csapatok szüntelenül hajózn Kelet-Afrikába. OKTÓBER Az olasz fasizmus a végső előkészületet teszi meg az abesszin háborúra. A nagyhal­­mák­­hadiflottái farkasszemet néznek eg­mással a Földközi tengeren. Olaszország vagy Anglia? ! A hadjárat megindul Európa hallgat. Csak a nemzetek szövet­ségében hangzanak el tüzes békebeszédek. Nincs erő, amely megakadályozza a háború Afrikában. A tűz egyre terjed és mind kö­­lebb ér Európához NOVEMBER 1 A világ zsidósága elöl a háború elzárta, ha csak pillanatnyilag is, az egyetlen utat. Att mene­t vá­ság a palesztinai piacon.­­ Pogromok folynak szerte a világban. A lengyel huligánok vállvetve harcolnak a ״ ad veszedelem" ellen. Büntetlenül gyilkolják, verik a zsidókat egész Lengyelhonban. Nincs törvény, ante a huligánokat meggátolhatná. Kis a zsidógyűlölet éve magához méltó k­fejezést talál. A jobboldali front diadalmasa hódít egész Romániában. Az ügyvédi kamar dékánt választ. A választás ־'״ mutatja hangulatát. Nem a szavazók,­m az uca hangulatát. A kamarai választás nem vázócédulákon, hanem bunkókon dől el • Véres háború és antiszemita excesszus­ jegyében jutottak el az újévhez. Szenvedé­sekkel telitett eszt­endő zárul ma le. Tizenhatmilliós nép tekint sok más nemze­tet a jövő felé. Polit­kusok, közgazdászok és csillagjóso­kutatják végig a horizontot. Mit hoz az­­ esztendő?­­ Semlyén 18 éva

Next