Uj Kelet, 1936. június (19. évfolyam, 128-150. szám)
1936-06-02 / 128. szám
és Idadehivatál: OaJ, Str. Baron L. Pop I plefon: 8-61. Előfizetési árak: 110 ״, negyedévre •״״ ^ egészévre 1200 Havonta 2, négy. 12, egészévre 20 do. díjszabás szerint, az erdélyi és bán - egyetlen politikai n _rték utánnyomását csat _ [ megjelölésével engedjük Vív * H. I_____________1 — Kéziratok megőrzését és vállalják. Főszerkesztő: dr. Marton Ernő. Felelős szerkesztő: Jámbor Ferenc. Bucureşti szerkesztő: Hátszegi Ernő. Strada Cobfileescu 52. Kedd, 1936.junius 2. 5696. ÉV. SZÍVÁN IZ 1 XIX. ÉVF. 128. SZÁM HÉT «aaBáPBmimiMMwiJ■ |Ara 5 lej s fái a sigueti vaidistáknak ? turesben a háború előtt is, az ujóta is békében éltek egymás mei■1 nemzetiségek. Egyformán rosszul ment a szerencsétlen megyében ősidők óta soknak, zsidóknak, magyaroknak és ráúgyhogy nem is volt min marag is volt baj a megyében, csak akkor, odavetődött agitátorok bujtogattak fojtogattak Borsán és a szomszédban. 11 azonban a vaidisták megvetették a Maramuresben is, több-kevesebb 81- ן gyökeret vert a professzionista izga- i! kisebbségek ellen. ן gigheti anti revizionista liga, amely a kezében van és az ő irányításukat áll, tegnap hatalmas plakátokkal rtte le a várost, amely a következő vóló sérelmeket tárja fel: A maramureş! román antirevizionista liga álltja az összes öntudatos maramureşat, csatlakozzanak ahhoz a tiltakoamelyet nemzeti érzelmünk elleni merényletek váltottak ki belőlünk. A városi színházat egy magyar társak koncesszionálták, aminek a révén e I többségű megyében egy 7 százaléknyi ág számára állandósítják a nemzetik kárára a magyar szelemet, ►orodásunk annál nagyobb, mert ez provokálóan éppen június 8-án, a dó napján nyitja meg kapuit. IA maramureşi Astra a régi románra!l eltérve idegen és zsidó célokat követ. I Részt juttat a mood jövedelméből a zsidó szervezetnek. (2 lejt jegyenként). I Zsidó díszelőadást rendez abban a pa, amely csak a román kultúra céljait látja. I Az állam érdeked ellenfelei zsidó prapaר szolgál, részben kommunista himák, ג zsidó és magyar szövegű és szezmű forgatásával, amelyekhez meghívják iskolák növendékeit is, akiknek er- Wityen módon megmérgezik, inok, elérkezett az ideje annak, hogy idjünk és reakcionáljunk ezekre az elisekre״‘. azok az ״ eltévelyedések“, amelyek csatasorba kell szólítani a népet az eslen. r évente hat-nyolc hétig egy leszeget magyar színház játszik Sighet város között. zsidó filmet is játszanak néha az Is zsidóktól lakott Sigheten és akkor a 16 publikum 2 lejt Tizet a Keren Kajemet-i beralóban égbekiáltó bűnök, amelyek miatt polt megfújni a riadókürtöket. 0■ szk&te: UottUstek i!óta az olasz csizma sarkantyújára rátották a keletafrikai fekete országot, igen szívesen látott vendég az diplomáciai zenekar hangversenyén, még háborús veszedelem fényét a megtorlások és az angol érdekek érzése miatt Olaszország és Anglia köz F.la már az azúrkék adriai ég alatt éppfitánt a ködös londoni mennybolt tövében óhaj melengeti a kebleket: a köze, hogy nem a nagy embert és a fajok közötti közeledés vezérli békevágyát. Angliának jól megfontolt hatnak olyan kényszerítő erővel, a tegnapi nagy diplomáciai ellenféllel * karbatett kezekkel járja az európai por szövevényeit. Anglia jól tudja, hogy *Kékokban hinni nem lehet. Jól tudja, ha nem fűzi szoros barátsággal magát Olaszországot, semmiféle szerződés nem számára a Tana-tavat és az iszapkoknilust, az angol tőke legnagyobb gyűrőinek termékenyítőjét. J *adja, hogy Eritrea és Szomália mögött hatalmas, nyersanyagban gazdag és “י&יג katonai pontot szolgáló terület hu* melyen olasz zászló leng és ez az zászló alaposan beárnyékolja a Vörös verőfényét. A Vörös tenger pedig nagyon gyenge pont-z angol birodalomnak. John Bullnak ép' 47 Achilles-sarkát találta el Olaszország, ז a vöröstengeri átjáró egyik legjelenנ tényezőjévé emelkedett. k *Na most ezzel a szövetséggel igyek"tépni a sarkába szaladt olasz nyilat. Százezer főnyi tömés vonult fel Bucurestiben a nemzeti parasztpárt zászlaja alatt Mihalache a parasztgárdák jelentőségét méltatta Bucurestiben, míg Costachescu a parasztgárdák feloszlatását követelte Iasiban Bucuresti, június 1. (Az Új Kelet tud.) A nemzeti parasztpárt bucuresti nagygyűlése az utóbbi éveik egyik legnagyobb méretű politikai manifesztációja volt. A vasárnapi felvonulás a fővárosban két irányban demonstrálta a párt erejét: a kormány és a szélsőjobboldal felé. Demonstrálása volt annak a politikai súlynak, mellyel a nemzeti parasztpárt rendelkezik az ország paraszttömegeiben és annak a harci erőnek, amely félelmetes ellenfélként lép fel a szélsőjobboldali csoportok terrorjával szemben. A bucuresti tömegfelvonulás néhány jelentéktelen incidenstől eltekintve, példás rendben folyt le. Ellenzéki sajtóvélemény szerint nyolcvanezer ember vett a manifesztáción, míg Madgearu kijelentése szerint 125 ezer főnyi tömeg vonult fel a nemzeti parasztpárt zászlaja alatt. A nemzeti parasztpárti tömegek külön vonaton érkeztek a fővárosba, hogy résztvegyenek a munténiai pártszervezet gyűlésén. Kora reggel nyolcas sorokban sorakoztak fel a parasztok a Jianu és a Kisseleff sosszén, ahol a jeladást várták a felvonulás kezdetére. A tagozati küldöttségek élén parasztgárdák állottak zenekarokkal, zászlókkal és különböző feliratú táblákkal. A felvonulás féltizenegy órakor vette kezdetét, a Római Arénák irányába. A zárt sorokban menetelő tömeg óriási ünneplésben részesítette a bucureşti központi párthelyiség előtt felsorakozott pártvezéreket. Az egész útvonalon a legnagyobb rend és fegyelem uralkodott és megafonokon keresztül irányították a rendezők a tömeget. Délután két órakor zsúfolásig megteltek már a Római Arénák, ugyanekkor azonban hatalmas embertömeg gyűlt össze a Parcul Carolban is, hogy hangszórókon keresztül hallgassák meg Mihalache beszédét, az ország két legfőbb realitását és a ki■rály a néppel együtt biztosítják új Románia belső egyensúlyát. Ezután éles támadásban részesítette a liberális kormányzatot és kijelentette, hogy a nemzeti paraszt párt nem fogja tűrni a diktatúrát és minden erejével harcolni fog az ellen. Mihalache beszéde végén a román külpolitika irányvonaláról szólott és hangsúlyozta, hogy csak a kisantant politikája fejezi ki az ország érdekeit és ezen a vonalon kell kitartania Romániának hagyományos külpolitikája mellett. Madgearu nyilatkozatta Madgearu a tegnapi manifesztációról a következőket mondotta a Tempo című lap munkatársának: — Pártunk tegnapi manifesztációjának méretei meghaladják az összes eddigi hasonló rendezvényeinket. Egyetlen politikai alakulatnak, sem sikerült ilyen hatalmas tömeget egyetlen helyre tömöríteni. Mintegy 125 ezer ember jelent meg a fővárosban a nemzeti parasztpárt hívására és mintegy öt és fél óráig tartott a hatos sorokban menetelőtömeg felvonulása. Bucuresti lakossága csodálattal nézhette, milyen rendben és fegyelemben vorlultak fel a nemzeti parasztpárt tömegei. És mindemellett tudni kell azt is, hogy ez a tömeg mindössze Muntenia tizenegy megyéjéből gyűlt össze.. Costachescu a patrasztgárdák ellen A bucuresti nagygyűléssel egyidejűleg Iasiban is kongresszust tartott a nemzeti parasztpárt moldovai tagozata Costachescu professzor elnökletével. A volt közoktatásügyi miniszter nagy beszédet tartott, melynek egyes kitételei érthetően általános feltűnést keltettek. Costachescu mindenekelőtt a liberális kormányt kritizálta, de nem kímélte támadásaitól az összes többi pártokat sem. Kijelentette, hogy az egyetlen párt, mely meg tudja állni helyét ma, a nemzeti parasztpárt Costachescu ezután váratlan fordulattal a pártvezetőség által megszervezett parasztgárdák feloszlatását követelte, mégpedig annak hangsúlyozásával, hogy nem lehet eltűrni a korona iránti tiszteletlenséget. — A korona az egyetlen jelkép — mondotta — melynek érintetlennek kell maradnia. A korona nem egyeseké, hanem az összeseké. Éljen a király! Le a kormánynyal! — fejezte be feltünést keltő beszédét Costachescu. A kongresszus hódoló táviratot intézett a királyhoz és határozati javaslatban bizalmat szavazott Mihalachenak. Mihalache beszéde Mihalache, akit óriási ünnepléssel fogadtak a nemzeti parasztpárt tömegei, nagyszabású beszédében mindenekelőtt a parasztgárdák jelentőségére mutatott rá és kifejtette, milyen szerep vár reájuk a párt életében. A nemzeti parasztpárt vezére ezután kifejtette politikai programját. Körvonalazta, mit ért a nemzeti és a parasztállam elnevezése alatt és mik a követelései és céljai pártjának. Hangsúlyozta a nemzeti parasztpárt monarchikus meggyőződését és beállítottságát, kifejtvén, hogy a király és a parasztok képezik Természetesen sikerülni fog neki. Olaszország gyarmati igényei teljesültek és a régi ellenfél, Franciaország csendes segítője volt az igények teljesülésének. Olaszország most már szintén a kielégített nagyhatalmak közé tartozik, Anglia pedig lenyeli az érdekeire mért csapást és a diplomáciai vereségek hosszú sorozatát, hogy biztosítsa számára az új impérium megnyugtató barátságát. Az, hogy közben egy háromezeréves 10 millió lakosú független állam gyarmati sorba sülyed? E pillanatban ez nem fontos. A négus megkezdte szerencsétlen mentőútját és rövidesen Londonba érkezik. Soha még reménytelenebb cikkben nem utazott vigéc, mint amilyen árut akar kínálni Halié Szelasszié, az eltzött négus, Juda foghíjas oroszlánja. Abesszínia függetlenségének ügyében indult propaganda-útra és ez az áru ma már nem kell senkinek. Az erkölcsi magyarázat már meg is van erre. Mert azt, hogy Abesszíiia független volt valaha, hamarosan elfelejtik. Most Olaszországra van szükség. A hatalmas Olaszország és a még hatalmasabb Anglia kibékülnek tízmillió fekete rabszolga testén, a nagy és szent békegondolat jelszavával. . VILÁG TÜKRE A cukor a nyersanyagháború középpontjában A cukorot, egy világot átfogó iparág főtermékét, mint nyersanyagot, sőt, mint annak melléktermékét elképzelni fantasztikusnak látszana, ha e megnevezést — immárhat éve ennek — kisebb ember tette volna meg, mint Sir George Smith, a délafrikai cukorszövetség elnöke. Amikor 1930 januárjában a brit birodalom cukorgyárainak londoni közgyűlésén George Smith annak a lehetőségeit fejtegette, hogy elkövetkezhet olyan idő, amikor a cukor nyersanyaggá válik, minden bizonnyal a jávai cukordömpingre gondolt és a már cukrot adó növényekkel beültetett területek rentabilitását latolgatta. Nem valószínű azonban, hogy a cukornak melléktermékké való degradálásánál gondolt volna arra, hogy ez bekövetkezhetik a cukortartalmú növényekkel beültetett területek nagyobbodásának folyományaként. Brazíliából érkező nagyon megbízható hír szerint 1936-ban a brazil cukornádtermelést 20 százalékkal nagyobb területre kontemplálják és kilátás van arra, hogy a cukornáddal beültetett területek Braziliában évről-évre növekedni fognak. Ez a 20 százalék valóságban sokkal többet jelent, mint az eddig termett évi 650 tonna cukor 20 százalékát, mert itt nemcsak területek növekedéséről van szó, hanem olyan új cukornáddugványok alkalmazásáról, amelyek Jávában már beváltak és a brazil viszonyokhoz andolimatizálódtak és amelyek a régi cukornáddal szemben 30 százalékkal több cukrot adnak. Nem lesz meglepetés tehát,ha Brazília a legközelebbi évben 1.2—1.3 milliós cukortermeléssel lepi meg a világot és a Chadbourne-egyezmény alól felszabadulva — az ominózus jávai dömping mintájára — óriási cukortömegeket zúdít az európai piacra. A brazil cukor már ezidőszerint is hat penetás árral kerül az angol piacra. De az ár tovább fog csökkenni, ha Braziliának sikerül a cukrot melléktermékké degradálni, amire a Dél ־ Amerikából érke־ ző híradás szerint minden kilátás megvan. A brazil cukorgyárak úgy látszik, már beleélték magukat a ״ cukormelléktenmék“ és a ״ melaszfőtermék“ gyártásba és a melaszt oly mértékben dolgozzák fel motorhajtás céljait szolgáló szeszre, hogy a termelt víztelenített szesz mennyisége az 1932—36-os viszonylatban 10 ezer hektóliterről 1,5 millió hektoliterre szökött. A Chadbourne-egyezményt létrehozó jávai dömpinggel szemben tehát a várható brazil dömping ipari felkészültséggel áll a háta mögött, ami azt jelenti, hogy a fölösleges cuktortól a brazil ipar lemorzsolódott értékekért fog szabadulni, ha a szesznél megtalálja a maga számításait. Hogy a brazil cukortermelés gigantikus növelését megérthessük, érdemes visszanyúlni a jávai dömpinget megelőző időkbe. A jávai cukornádültetvényeknek hoszszú időn át skét rettegett ellenségük volt a ״ szereh“ nevű cukornádbetegség, amely a nád ״ radhitiszes“ elfajulását okozta és bizonyos levéltettféleség. A holland gyarmatikormány rengeteget áldozott a két kártevő leküzdésére és Batáviában a pasuruani kísérleti állomáson 80 ezer keresztezést hajtottak végre, míg sikerült az ellenálló cukornádféleséget kitermelni. A hosszú kutató munkának azonban nemcsak ez volt az eredménye, hanem az is, hogy a kitermelt híres P. O. J. 2878 cukornádféleség cukortalma a cukornád szokásos 11—13 százalék cukortartalmától eltérőleg közel 20 százalék cukortartalmat mutatott. A P. O. J. 2878 kitermelése előtt