Uj Kelet, 1936. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
1936-07-01 / 152. szám
fglow taX:anj,star. Baron L. Pop I ?fon: 861. Előfizetési árak: [ 116, negyedévre 320, fél- 12I lej. Ktti- Havonta 2, negyedévre , egész évre 20 dollár, s díjszabás szerint. Av az erdélyi Ge bánsági [ egyetlen politikai napilapja , utánnyomását csak a sorengedjük meg. Í tereteket nem megőrzését és v* vállaljak. Főszert Ernő. Felelős 8. Ferenc. Bucureşti szegi Ernő, Siam 5696. ÉV. TAMUSZ n. Ári 5 lej sraskflMészt Mi eettő: A־. Marton serkesztő: Jámbor szerkesztő: Hátla CoMbessum 8. I XIX. ÉVF. 1 152. SZÁM Szerda, 1936. július 1. ti ítélet ében pogrom volt, ahogy azt a cári I przytiki 1 Przytikben Szabályos pog- Oroszországban tárgyalás viszont hadbírósági pogrom ügyében történt» nem aj. Éjszaka Iták a zsidók házait. A zsidók vé- Aztán jött a karhatalom és ״ helya rendet.“ Radomban történt, nemcsak aj, iga nemében, hanem egyene- Hihetetlen azért, mert józan egyszerűen fel nem fogható, a radomi per logikája: pogromot a zsidók provokálták. Vagyis: romot a zsidók rendezték mágiát ellen, sidók bűnösök. Ergo: őket kell elitélni. itak bírák, akik kimondották a szentennelyi pogromhősök helyett a zsidó pogrozatokat sújtja a törvény erejével, az ítéletet pedig az a hadbíróság mondi, amely arra rendeltetett, hogy kedben védje meg a rendet, mint a polgíróságok. a radomi hadbíróság ezt a célt kívántani, úgy ez csak a következő gondolat alapján volt lehetséges: az ítélet agyain nem fog elriasztani sen antiszemita agitátort sem hasonló rendezésétől, de egyszer és mindenelveszi a zsidók kedvét attól, hogy vélek. Nagy baj tehát nem az volt, hogy a hinekimentek a zsidó házaknak, hanem a zsidók védekezni merészeltek, pedig — úgy látszik — nagy bűnesetek Viszont az a joggyakorlat, mely bűnné ezt a védekezést, fölöslegessé teszi a tollt eddig jogtudománynak és jeginevezett a világ. ■ elhalassdtott magyarázat ״ látszik, hogy a jobboldali zavargásokben senki sem kíván nyilatkozni, velőre Dobrescu Demeteren kívül még akadt egyetlen román politikus sem, aki kiével asztalra csapva, röviden és bátran otta volna oda, hogy ebben az országban csapatokat szervezni és veszélyeztetni akrata intézményeket. A ellenzéki pártok megelégedtek azzal, a rendzavarásokért támadják a koryt, így Bratianu George, Averesen és pre Filipescu, akik lapjaikban tettek közé remények első napján egy-két dorgáló itkozatot. A nemzeti parasztpárt nagy viatal de josi ősén is hiába vártuk azokat a hangokat,lyek végre a maguk szomorú valóságamutatják be a romániai közállapotokat világítják meg a fővárosi események le.• ייא• . rend többé-kevésbé helyreállt. Ugyanak- ז azonban a két nagy bucuresti napilap itt még mindig áll a harc és az Universal íbjairól ma sem kerültek le a zsidó nőot közlő névsorok és a zsidó kommanizrét való eszmefuttatások. .׳ rend többé-kervésbé helyreállott, de nyum nincs. A hangulat terhesebb és izgaabb, mint valaha. ־ s a kormány még mindig nem kívánt *yarázatot adni a történtekről. ,őt. Most érkezett meg az a hír, hogy a mány a pártkongresszusig nem is kiván ?yarázatot adni. ! ' . Várunk tehát a pártkongresszusig. vajjon lesz-e elítélő szava a kormánynak akongresszus után? Vagy pedig az elítélő egyszerűen el fog maradni? is vajjon hol van az a demokrata párt,ely kifejezésre juttatja az elítélést és a háborodást az eseményekről? Egyelőre nincs sehol. is ez a szomorú tény mutatja a román dekrácia megdöbbentő és végzetes hrányát. Fémipari sztrájk készül Amerikában. Inyorkból jelentik: Ha nem jön létre megvezés a munkaadók és fémipari munkások közt, sztrájk törld és több mint félmillió lakás marad munka nélkül. A munkaadók hajlandók eltűrni a szindikátusok interlázóját, viszont azok azt a követelést látsztották, hogy csakis szakszervezetbe tömör munkások legyenek alkalmazhatók. Buja A pártkongresszusig a kormány nem kíván nyilatkozni a szélsőséges mozgalmak ügyében Tatarescu a fiatal nemzedéknek szeretne helyet biztosítani a kormányban. A pártkongresszuson ki akarják hangsúlyozni a liberális párt egységét Bucureşti, június 30. (Az Új Kelet *ud.) Az Adeverul szerint valószínű a kormány átszervezése, amelyre a liberális kongresszus után kerülne sor. Tatarescu a fiatal nemzedéket szeretné a kormányban látni. A hírek még koraiak, mert a személyek kérdésében Tatarescu még nem döntött. A Lupta valószínűnek tartja, hogy a pártkongresszus után kiadandó manifesztumot Dinu Bratianu és Tatarescu írják majd alá a pártegység kihangsúlyozásával. A manifesztum a belpolitikai kérdések mellett az ország külpolitikájával is foglalkozni fog. Ismertetni fogja a háromévi kormányzás eredményeit. Tatarescu egyébként ma a fővárosba érkezett és megbeszéléseket tartott munkatársaival. Valószínű, hogy ősszel a diplomáciai karban is változások lesznek és néhány nyugdíjazás előtt álló követet leváltanak. A Curentul szerint a kormány egyik jelenlegi tagját fontos diplomáciai pozícióba nevezik ki, viszont a hazatérő diplomaták egy része részt fog venni a belpolitikai életben. Titulescu július első hetében hazatér a Curentul szerint, miután nyilatkozatot fog tenni arról, hogy Románia felfüggeszti az Ukusz-ellenes megtorlásokat. A prefektusok legközelebbi értekezletét a kongresszus után tartják meg. A rend fenntartására a kormány megtette az intézkedéseket és a kongresszusig ebben a kérdésben nem kíván nyilatkozni. Iuca belügyi államtitkár ma megismételte azt a nyilatkozatot, hogy három hónapon belül megtartják a községi választásokat ott, ahol eddig interimár-bizottságok voltak. Nagy izgalmat keltettek a nemzeti parasztpártban a vintul de josi javaslatok A nemzeti parasztpárt ardeali vezetői sietve kijelentették, hogy Moldovan Vaier nyilatkozatai nem pártonkívüli mozgalom megindítására vonatkoznak. Mihalache tárgyalásai az ardeali és regáti vezetőkkel Bucureşti, június 30. A vinţul de josi gyűlés bankettjén Moldovan Vaier, a Sovatan megindult Maniu-mozgalom egyik vezére, indítványokat terjesztett elő a jelen volt ardeali pártvezetőknek. Tegnapi számunkban megemlékeztünk röviden erről a néhány javaslatról, mely a Maniu-mozgalom megszervezéséről és kiterjesztéséről szól. A javaslatok az összes, a nemzeti parasztpártban és azon kívül levő Maniu-hívek megszervezését indítványozták és a mozgalom élére a megyefőnökök köréből választott kilenctagú bizottság kinevezését kérték. A javaslatok vonatkoztak a Maniu Gyula gárdák életrekeltésére is és végül azt a kérést is magában foglalta, hogy Maniu az egész ország területén előadásokat tartson politikai nézeteiről. Politikai körökben Moldovan Vaier javaslata, amelyet egyébként a jelenlévők nagy lelkesedéssel fogadtak, kínos feltűnést keltett egyes nemzeti parasztpárti körökben. Ezek a körök attól tartanak, hogy Maniu a pártprogrammal ellenkező és a pártvezetőséggel szemben álló mozgalmat kezdeményez. Ezzel kapcsolatban a Dreptatea a következőket írja: Cáfol a Dreptatea . Egyes lapok közlik azokat a politikai indítványokat, amelyeket dr Moldovan a bankett keretében mondott. E javaslatokat nem szabad összetéveszteni azzal a határozattal, amelyet Vinţul de Joson hoztak, ahol Maniu fejtette ki politikai beszámolóját. Moldovan indítványai néhány hívének nézetét fejezik ki, ami a dr Socol Aurél által Mihalachehoz intézett következő táviratból is kiderül: ״ Az az állítólagos határozati javaslat, amit annak kifejezéseképpen olvastam fel, hogy az országban nyugtalanító és riasztó állapotok uralkodnak, nem képezte vita és határozat tárgyát“. Az ardeali vezetők a demokráciáért Maniu Gyula telefononbeszélt a pártvezetőséggel és megerősítette Socol táviratát. Mihalache egyébként kedden délelőtt megbeszélésre ült össze Aurel Dobrescuval, Virgil Solomonnal és Tazleanu Teodorral. Mihalache a vasárnapi gyűlés lefolyása felől érdeklődött és feltette azt a kérdést, hogyan kívánják az ardeali vezetők mozgalmukat keresztülvinni. Az Adeverul szerint az ardeali vezetők leszögezték, hogy nincs szó pártonkívüli mozgalomról, ha nem a párt tömegeinek a demokrácia érdekében megindítandó offenzívájáról és annak az ügynek a támogatásáról, melyért elsősorban Mihalache harcol. Mihalache a délelőtt folyamán Lupuval is tárgyalt és tájékoztatta magát Lupu és Madgeam tárgyalásairól. Mihalache teljes egyetértését fejezte ki Lupu és Madgearu tárgyalásaival kapcsolatban. A pártelnök nyilatkozata A Curentul tudni véli, hogy Lupu rövideté sen hazatér, de előbb Karlsbadban tölt néhány napot. Mihalache pártelnök ma elutazott a fővárosból és dunai kirándulásra ment. Elutazása előtt a Tempo munkatársa előtt a következő nyilatkozatot tette: — Szükségesnek látszik, hogy országszerte széleskörű pártmozgalmat indítsunk meg־. Én magam tájékozódó körutat akartam tenni Csehszlovákiában, Lengyelországban és Bulgáriában. Csak most tértem vissza Csehszlovákiából, de látom, hogy további utamra egyelőre nem kerülhet sor és két hónapra tervem megvalósításáról le kell mondanom. London, június 30. (Rador): Virgil Madgeam ma megbeszélést folytatott Robert Vansittard külügyi államtitkárral, Austin Chamberlain volt külügyminiszterrel és Walter Leytonnal, a The Economist cirruű lap igazgatójával. Madgeary ma Párizsba utazott. Prágában folynak a román hadfelszerelési tárgyalások Prága, június 30. Victor Badulescu jelenleg Prágában tartózkodik, ahol pénzügyi körökkel tárgyal, az állami fegyverrendelések ügyében. Prágai tárgyalásai befejezése után Badulescu államtitkár valószínűleg Párizsba utazik, ahol hasonló tárgyalásokat fog folytatni. . .»• VILÁG TOKBB Gorkij és a zsidók Solem Alejchem ״ A tejes Tevje“ című művének dramatizált változatában a főszereplő megkérdi leányát, Chavét, voltaképpen mit akar tőle az orosz szomszéd fia, Fedja? A leány megvallja, hogy Fedja könyvet hozott neki, amit Maxim Gorkij írt. Tevje gondolkodóba esik. Ejnye, mit is akar tőle az orosz szomszéd fia, Fedja? Mit akar ettől a leánytól, mit adogat neki könyveket, mi köze lehet hozzá, hogy a könyv révén barátkozik vele. És ha már könyv, miért Maxim Gorkij könyve? Van ennek valami köze a zsidókhoz és ha van, miért olyan oroszos a neve? Zsidó ember a legszabadabb világban sem vesz fel ilyen nevet. — Ki׳ ez a Gorkij, leányom? — kérdi Tevje. . . !.r. — Mindenesetre illenék tudnod, apám, ki ez a Gorkij. Olyan nagy szó, hogy mindjárt Tolsztoj után következik. A zsidó napszámos megint gondolkodott. Mindjárt Tolsztoj után következik. Szóval mögötte kullog, szóval nem is lehet egy nagy ember. * A leány azt hiszi, hogy apja csúfolódik, holott az öreg csak meditál magában és számára az a probléma, hogy miért könyvvel akar egy orosz fiú hozzáférni a zsidó leány szívéhez. , '׳. — Csúfolhatsz, aki fölött akarsz — méltatlankodik a leány, de olyan emberekről, mint gróf Tolsztoj és Gorkij, beszélj kérlek tisztelettel. Maxim Gorkijt ismerik az egész világon, mindenfelé olvassák a könyveit. Olyan író, aki mindent magából mentett és senki mást nem zsákmányolt id. , — Tehát — töpreng Terje, — ez egy rendes munkaadó, aki nem isálanányolod senkit, de azért, ha neki dolgoznék, őt bizonyára kizsákmányolná néhány képekkel. Vele soha senki még nem járt el emberségesen. Magából merített... Ezt nem értette meg. Csak azt, hogy senkit nem zsákmányolt ki. Mi az, magából meríteni? Nem meri megkérdezni leányát, már eddig is eléggé beigazolta, hogy nem érti az egészét. De azért mégis szeretne világosan látni ebben az ügyben. Szerencsére a leány előveszi a könyvet és megmutatja benne Gorkij arcképét. Ez már aztán valami! Tevje leteszi a tejes kannát, megtöri kezeit és nagy szakértelemmel nézegeti a képet. , — Tehát ez az a Gorkij! Pszt! Igazán nagy ember! ׳ ! Rázza a fejét, harapdálja ajkait. Nagy férfiú — mondja magában, — aki önmagából merit! Vagyis önmagának a forrása. És várjon mit merit? De ott áll mellette a lánya, abbahagyja tehát töprengését. — Hallgass ide, leányom, azt mondom neked, én ismerem ezt az embert. Ismerem, mert láttam valahol, amikor merített. Nem emlékszem, hol.Sokat jártam életemben, a Volgán is dolgoztam, talán ott merített. Lehet, hogy a zsákból merített le valamelyik vasútnál búzát, vagy kukoricát, vagy mit tudom én. Lehet, hogy az erdőben láttam fát hordani. Chave azt hiszi, hogy az apja gúnyolódik. — Ez nem szégyen. Semmiféle munka nem szégyen, hiszen te is fát hordasz, ha a tehenek nem tejelnek. • A párbeszéd még folyik egy ideig. Ránk nézve azonban nem Tevje vélekedése a fontoa, hanem a leányáé, aki el van telve tisztelettel és mélységes hódolattal Maxim Gorkij iránt. A fiatal zsidó generáció nemcsak olvasta Maxim Gorkijt, hanem körülvitázta és eszméket is merített belőle. A zsidó fiatalság Maxim Gorkijban megérezte védelmezőjét. Nem kért útmutatást tőle, ennek a fiatalságnak más útmutatói voltak és vannak. Egyikrésze teljesen asszimilálódott az új órása kultúrában, a másik, amelyik jelentősebb, számra épúgy, mint kvalitásra, megmaradt a cioni gondolat mellett, ahogy azt a Chovevé Cion, és később a Herzli cionizmus megformulázta. Sőt annál tovább is ment és Beer Borechow, Áron Dávid Gordon és Brenner megfogalmazásában alakították ki magukban életprogramjukat. Az oroszországi zsidók jórésze cionista és a diktatúra legerősebb korszaka-