Uj Kelet, 1936. október (19. évfolyam, 227-249. szám)

1936-10-01 / 227. szám

Academia 30L a Bucure Ion, m w, mg Havo *, ־״,­•*״ י״ י 12» egész évre 20 dollár. Hír­­£ (Újszabás szerint. Az ״ UJ ,f״ az erdélyi és bánsági *81־ egyetlen politikai napilapja• ־ * utánnyomását csak a for­­־ 'ülésével engedjük meg« 1-^0 c-a•* 0­ 5696. EV. TISRI 15. ZSlDÓPOlIlIKAlflOPlUSP !•veleket nem­­ fogadunk •L | — Kéziratok megőrzését és vl vállaljuk. Főszer­ Ernő. • Felelős 8 Ferenc. Bucurest szegi Ernő, Stra |Ára 5 lej isszaküldését n*xx vesztő: dr. Mártó■ zerkesztő: Jámbor 1 szerkesztő: Hát• da Cob&b­eaoa 62. Csütörtök, 1936. október 1. XIX. EVK 227. SZÁM ,,Bizaron ubitachon“ נ a bánat és vezeklés napjainak nyomása ! !szabaduló zsidó lélek derűs örömmel ן­­agához a szukkotot, az őszi zsidó iia­­befejező szakaszát. Ezek a borongó i­itu őszi napok a zsidó mult lelkend©־ 4 dánt és derűs napjai voltak. A betaka­­t!ünnepelték a zsidó honban. Egy egész r­ukájának gyümölcsét gyűjtötték egyb© g ן énekszóval, zajos gondtalansággal !­­ezdetét a szüreti mulatság a hegy- f on, kigyultak az örömtü­zek a csucsa­­munka, az alkotás jóleső tudatában egybe egy egész nép teremtő er©je cs omány sátoros ünnepek formájában e szépségesen gondtalan és ujjongó napok emlékét. A sátrak az egykori ágasokat szimbolizálják, ameiyekn©k .ban bensőséges zsidó örömmel ütne­­­g a szüreti mulatságokat. Az év­­során azonban ezek a sátrak egészen át nyertek a zsidó köztudatban, nyében összetákolt deszkafalak és az a nádfedél, amley nem vén és nem ol­­az idő viszontagságai elől, a hontalan­­földönfutás és a gyökereiből kitépett egzisztencia évről-évre figyelmeztetően erő ,jelképeivé váltak. A pusztai ván- Fűzött és hajszolt zsidó népének keserű­it idézik ezek a sátrak, a talajtalan és népi létének végében gyökeret verni a nép örök szabadságszeretetével és erő­­seivel egyetemben. Jusztinai újjáépítési munka nyomán a slet és a héber kultúra újjáéledésével 2 Én életre keltek ezeken az őszi na­­.államalapító zsidó nép ősi szukkan­­­׳ nyai is. Ismét felcsendült a dal a telek ajakán, ismét a zsidó munka gyű­­lét takarították be Sáron völgyében. Ben az esztendőben azonban keserű szűk­­ébred a világ zsidósága. Nem az öröm, a betakarítás megelégedettségét sugároz­­ünnepnapok, de sokkal inkább a ki­­látatlan fájdalmat, amelyet esztendők rég és verejtékes erőfeszítéseinek meg-­­ia, a zsidó életben és a zsidó munka éleseiben tett vandál kártevés váltott ki ak­a­jisuv, hanem az egész világ zsidó­­ja. Már öt és fél hónapja áll Paleszti­­n brutális, áldatlan és idegölő harc a munka és a zsidó otthon ellen. Lelketle­­lelkiismeretlenül felizgatott bandák ír ösztönei és indulatai járnak esze­­t kánkánt a Szentföldön, amelyet ismét mártírok vére öntöz és jegyez el egy­­s mindenkorra az ígéret földjének népé­ts fél hónap óta állja a palesztinai jisuv önfegyelemmel ezt a rákényszerített öt és fél hónapja végzik zsidó munka­­erei éjjelenként az őrtállás munkáját, nappal tovább folytathassák kenyereu­­itó, országot épitő tevék­e­nységüket. Van százhatvanöt napja annak, hogy sikátoraiban megvillant a gyilkos tőr és az első zsidó áldozat életét és azóta­­a nyugodt napja nem volt a kicsiny ,m­ai zsidó közösségnek. Ma még talán ítjuk egész világosan és csak a törté­­értékelés szemüvegén keresztül fog ki­­tűzni egész nagyságában az a hősies ártás és önmegtartóztatás, amelyet a mutatott ezekben a gondterhes napok- Ezt a hősi©sség©t talán a passzivitás végének lehetne nevezni, a türelem és a­z önfegyelmezés hősiességének, amely esetb©n nagyobb és több bátorságot ő, mint az aktív, halál­tmegvető és kereső hősiesség. Mi sem lett volna ebb, de mi sem lett volna könnyelműbb, a támadásra támadással fedeni. Mi s©m­­Ina egyszerűbb, mint az ártatlan gyer­­c közé hajított bombákra ugyanilyen okkal fejelni. De Palesztina zsidósága ,׳ akaszthatta ezt a könnyű és egyszerű tűért Palesztina zsidóságának egy pilla­­sem volt szabad megfeledkeznie arról, ez a harc nemcsak ellene és érette, de ész világ zsidóságáért is folyik. Minden indulatlan lépés csak kompromittálhatta és végzetes mellékvágányokra terelte a küzdelmet, ők az emberfeletti önmegtartóztatásnak, az igazi hősi©s8égn©k köszönhető, hogy és fél hónap óta tartó harc eddig ki­­­ zsidó áldozatot követelt és nem töb­­bet. Ha meggondoljuk, hogy ugyanakkor, amikor a kilencven zsidó halottról adott je­­lentést a távíró, egyben azt is jelentette, hogy ugyanazon az egyetlen napon kilencven arab áldozata volt a harcnak, akkor a zsidó vér­­áldozat mértékét nem tekinthetjük túlságosan magasnak. A régét védő zsidó paraszt nagyon is jól tudja, hogy igaz ügyért harcol és n©m akarja bemocskolni az igaz ügyet azzal, hogy az ellenség példáját kövesse: öt és fél hónap óta folytatja a palesztinai zsidóság ezt a vérre és idegekre menő harcot. Szótlanul, némán, egyedül. A maga erejére utalva és a maga erejében bízva viselte és vállalta e szörnyű harc minden rizikóját. Pedig ez a maga nemében példátlan polgár­­háború irtózatos áldozatokat követel nemcsak emberben, de pénzben is. A hadviseléshez min­­denekelőtt pénz kell. A zavargások kitörés© óta a kormány mintegy háromezer zsidó segédrendőrt alkalmazott a kolóniák védei­­mér©, azonban csak felerészben vállalta e rendőrök fizetését, míg a másik felét a zsidó- Ságra hárítota át. Ez a tétel egymagában sokezer fontos terhet ró a palesztinai zsidó- Ságra és annak legfőbb fórumára, a cionista szervzetre. De hol vannak e harc egyéb anyagi t©rhei és hol vannak azok a horribilis össze­­gk, amelyeket a múlhatatlanul szükséges po­­litikai és diplomáciai munka igényei. Palesz­­tina zsidósága egyedül vállalta eddig ezeket az óriási anyagi terheket és a véráldozatok mellett viselte a küzdelem anyagi rizikóját is. A világ zsidósága eddig mintegy páholyból nézte ezt az élet-hal­álharcot és sem vérrel, de még pénzét sem segítette a Jordán párt­­*יל'*, és^reto;^•ilonirjalt. pedig annak a fron'• nak, amely bu és fél hónapja áll őrt Palesz-­ tinában a zsidó jövő védelmében, a világ zsidósága képezi a Hinterlandját, az erőforrá­­­­sát és tartalékát és ez a front csak akkor áll- I hatja meg továbbra is a helyét, csak akkor nem omlik össze, ha a Hinterland is teljesíti I küts­ősségét és nem hagyja cserben a frontra küld** katonákat.­­ Palesztina zsidósága megtette eddig a kö-­­ tatömegét, sőt sokszorosan megtette azt. Fjörtah és töretlen lelkesedéssel állnak te­­ls ort a zsidó pozíciók fölött a­ mi h­a­­locaink. Az egyetlen pont, ahol meggyengült a front, ahol veszély fenyeget, a hadviselés financiális része. Pénzügyileg kimerült a pa­­lesztinai zsidóság és a cionista szervezet és a vlág zsidóságára hárul a szent kötelesség, hogy előteremtse a harc tovább folytatásához múlhatatlanul szükséges anyagi eszközöket.­­ A cionista világszervezet legutóbb Zürich­­ben tartott vezetőségi gyűlésén kimondotta egy nagyszabású palesztinai gyors­segély­­alapnak, a ,,Mifal Bizaron urbita­cion“-nak megteremtését. Bizaron abtstachon: segítés és biztonság. Ez a vérző ország üzenete. Egy hónap leforgása alatt háromszázezer fontot kell ,­összegyűjteni, a legszükségesebb és ha­­lasztást nem tűrő kiadásokra. Ha a világ zsi­­dóságának financiális erejét vesszük figye­­lembe, úgy ez a háromszázezer font nevetsé­­gesen csekély összeg. De gigantikussá válik, ha szükség van rá és hiányzik. Minden zsi­­dón­ak­, akiből nem halt ki teljesen a zsidó közösséghez való tartozás tudata, áld előtt nem közömbös a jobb zsidó jövő, kötelessége, hogy kivegye a maga részét ennek az alap­­nak a megteremtéséből. A hívó, segélyt ki­­ált­ó szó elhangzott és Ardeal zsidóságának sem szabad megátválnia a kötelességek elől, mégha az áldozatokat is követel. Az idő pa­­rancsa ma ez: Ne hagyjátok cserben a fron­­ton­ küzdő fiaitokat! Ne hagyjátok cserben az i­j­­n Palesztinát, amely a ti jövőtöknek is egyetlen záloga. *­■ Általános áremelkedés a bucureşti tőzsdén Bucureşti, szeptember 30. Ma ismét meg­­nyitották a tőzsdét. Majd a legtöbb értékpa­­pír emelkedő irányzatot vett. Jelentékeny emelkedést mutatnak azok a részvények is, amelyeket nemcsak a belföldi piacokon is je­­gyeznek, így például a Mica ma a következő fázisokon ment át: 1310, 1330, 1320, 1325, 1315, 1320, 1325. Letea: 775, 778, 775, 772, 778, 766, 761, 768. Resita: 456, 458, 460. Cre­­dit: Industrial: 600. Resita javítva: 456, 454, 458, 460. Astra Romana: 770, 765. Steaua Romana: 355, 350. Credit Minier: 250, 248, 243, 246, Tramvae: 1425, 1440, 1450, 1460. Az állami járadékpapírok szintén szilárd irány­­zatot mutatnak. A tőzsdén nagy volt a moz­­gás, de több volt a néző, mint a tényleges üzletember. ( Ma délelőtt a deszkaexportőrök uniója ér­­tekezletet tartott, amely arra a konklúzióra jutott, hogy­­ .1 kérni fogja a kormánytól azon államok­­ba való kivitel betiltását, amelyek leértékelték devizájukat. Addig sem fogják elfogadni a különbözetben való fize­­tést. Tatarescu, aki vadászaton volt Ardealban, ma délelőtt visszaérkezett a fővárosba és fo­­gadta Thirrey francia követet, akivel — mint hírlik — gazdasági kérdésekről tárgyalt. Ilassu földművelésügyi miniszter, aki Karlsbadban gyógy­keze­ltette magát, ma szin­­tén Bucurestibe érkezett. A Curentul szerint Tatarescu ma megbe­­szélésre ül össze a gazdasági tárcák­­ vezetői­­vel. Lehetséges, hogy a kormány gazdasági bizottságát is összehívják, hogy az exportőrök helyzetéről és más a franki­eértékeléssel összefüggő gazdasági kér­­désekben döntsön. Egy hónappal elhalasztják a parlament összehívását? A nemzeti parasztpárt nagy satuma­rei gyűlése előtt. Bucureşti, szeptember 30. A Tempo sze­­rint a kormány elhatározta, hogy a parla­­ment megnyitását egy hónappal elnapolja. A vonatkozó kéziratot néhány napon belül közzé teszik. A satumarei nagygyűlés A Curentul megállapítja, hogy a nemzeti parasztpárt vezetősége helyzetének tisztázá­­sa után azonnal új kampány programját dol­­goztak ki, így Ghelmegheanu engedélyt kapott a belügyminisztériumtól, hogy Satu- Maren és Bucurestiben anti­revizionista e­gyléseket rendezzen. A satumarei de­­­­monstráció igen nagy fontossággal bír, úgy­­ nemzeti, mint pártszempontból, mert annak arányával Románia népe kifejezésre fogja­­ juttatni, hogy még szorosabbá akarja tenni kapcsolatait azon államokkal, amelyekhez természetes kötelékek fűzik. Mihalache is be­­szélni fog, kifejtve pártja álláspontját a kül­­ügyi problémákkal, amelyek kapcsolatban ál­­lanak a belső kérdésekkel. Utána dr. Lupu, majd Maniu fognak felszólalni annak ki­­hangsúlyozása végett, hogy osztják a párt­­elnök véleményét. A pártvezetőségi tagok közötti megegye­­zést az október 11-i bucureşti gyűlésen is demonstrálni fogják, a nemzeti és paraszt­­pártok fúziójának évfordulója alkalmával. ״ Romania Noua“ lesz a Maniu csoport neve ----­Rövidesen megalakul Clujon a nemzeti pa­­rasztpárt ״ Romania Noua“ elnevezésű politi­­kai csoportja, amelynek ideológiai alapja a hasoncímű olnji lap által képviselt politika A pánizlám mozgalom írta: Michael Ássál (Befejező cikk.) A világon élő 250—300 millió lelket azám■ látó muzulmán népek elvont értelemben egy keretbe tartoznak, de a valóságban óriási ellentétek vannak az egyes népi törzsek kö­­zött. Amikor Keleten feléledt a pánizlám mozgalom, egyazon időben lángolt fel Török­­országban a török nemzeti mozgalom, mely szigorúan faji alapon áll. Egyiptomban a hazafiak mozgalma ugyancsak nacionalista­­soviniszta mozgalommá fejlődött. Ugyanígy történt az Izlám többi országaiban is. A pánszlám mozgalom valójában társadalmi­­gazdasági forradalmat jelent az elnyomott muzulmánok számára. De a muzulmán tö­­megek ráébredtek arra, hogy az elnyomás nem okvetlenül a nyugateurópai imperialista államoktól ered, jöhet az Keretről is, mint a török impérium, mely hosszú időkön át ál­­lati elnyomásban részesítette a területén élő muzulmán népeket. Az a tény, hogy Abdul Hamid, a szultán, a zsarnok ottomán imperialista állott a pán­­izlám mozgalom élére, igazolta, hogy uralmi törekvések eszközéül használták ki az esz­­mét. A török impériumhoz tartozó arabok felismerték, hogy a pánizlám jelszavak cé­­gére alatt akarják igába hajtani őket. Az 1908-as év döntő fordu­latot hozott. Ab­­dul Hamidot elkergették trónjáról és az ifjú­­törökök, akik átvették az uralmat, a pántö­­rök mozgalom vizeire eveztek, amely a leg­­szélsőségesebb faji mozgalmak közé tarto­­zik. Az ifjú törökök, akik hajdan a pánarab mozgalmat elindították, maguk voltak azok, akik faji, vénd-törzs­nyelv és származás alap­­ján fojtották azt el. A szultán tiszta ottomán­­musulmán államot akart, melyben a török alattvalók legyenek az elsőrendű államalko­­tók. Az ifjú törökök kizárólagosan török ál­­lamot akartak, melyben a nemtörökök beleol­­vadnának a török nemzetbe. De a török ura­­lom hosszú évszázadain keresztül csak egye­­seket sikerült asszimilálni, míg a két nép, az arab és a török megmaradt a maga nem­­zeti kereteiben, nem éritkezett egymással, kitartott múltja és nyelve mellett. Egyiptom és Bayruth kitűnő iskolákkal szolgáltak az arab nacionalizmus szellemi fejlődésére. A század elején került nyilvánosságra az arab impérium regenerálására kidolgozott és elfo­­gadott munkaterv. Asis amikor az ifjútörökök arab elnyomása még nagyobb méreteket öl­­tött, a pánarab mozgalom megerősödött és­­ komoly politikai tényezővé vált. ) A mozgalom két részre oszlott: 1 1. A maximalisták végcélja: egyesíteni az összes arabul beszélő népeket, amelyek Elő- Ázsiában­ és é­­szakain­kában laknak, mint ahogy a kalifák, a nagy arab impérium ide­­jén volt.­­ Ázsiában 15 millió, Afrikában 25 millió, ös­­­­­szesen 40 millió arab él. Az arabok túlzott számításai szerint összesen 70 milliónyi arab él ezeken a területeken. 2. A minimalisták mozgalma megelégszik az ázsiai arab törzsek által lakott országok egységesítésével. (Szíria, Libanon, Palesztina, Irak, Transzjordánia és az arab félsziget.) A maximalista célkitűzések megvalósítása a világ lényeges változása nélkül elképzelte­­teten és valószínűtlen. E mozgalom végcélja az összes európai imperialista hatalmak (Anglia, Franciaország, Olaszország,­­Spa­­nyolország) érdekeibe ütközik, mely hatal­­m­aknak gyarmataik vannak ezeken a terü­­leteken. Megvalósíthatatlanok a maximalista célkitűzések azért is, mert az arabul beszélő népek egymáshoz való viszonya nem olyan hogy közös nevezőre lehetne őket hozni. Vaj­­jon beleegyeznének-e az arabok abba, hogy az elkövetkezendő arab impériumban­ Egyip­­tomé legyen a hegemónia? Egyiptom vi­­ן szont ugyancsak nem egyezne bele abba,­­ hogy valamelyik más ország ragadja el előle a hegemóniát. Az arab Ázsiától távoli, észak­­- afrikai országok sem tudnának kiegyezni­­ egymással. A kiegyezésnek útjában áll a köz­­­­lekedés nehézsége és a különböző gazdasági­­ érdekek. A közös nyelv nem elég a gazdasági­­ tények és uralomvágyak ellensúlyozására.­­ Egy nagy pánarab birodalom beláthatatlan­­ időkig álom marad. ן Nem így azonban a minimalista pánarab­­ célkitűzések, melyeknek a háború után min-­­ den valószínűségük meg volt a megvalósul

Next