Uj Kelet, 1936. november (19. évfolyam, 250-272. szám)

1936-11-01 / 250. szám

8*5*71*/*29. SA ,cademio ( 60 ן ): J d­évra 1 JILET־״ -----v­ «» pánrógi­­ai־ feág egyetlen politikai napilapja. fcfcelak utánnyomását oaaik a for­­!1■ ןegj«HHé«éve! engedjek mear-«HnmOMUSBKMBUlH» MWw­­M» t fogadnak •1. — Késárutok !negerzénét é® vli vállaljuk. FGssrfvrfc Eml. Felelő* *­­Ferenc, Bacare«tl Baejrl Ernő, Strat Ára 5 lej *£&fcaUMae« u» e*5rtő: nr. :eriteaztf: *amtrt* ezcrkeectA: *£*׳*׳ la CofcAJooaca ?•»­Vasárnap, 1936. november 1• 5697. EV. CHESVAN 16 XIX. EVR 250. SZÁM Károly király elutazott Prágából A prágai román követségen díszvacsorát adott a király Dénes tiszteletére. A brünni vadászat rosta külügyminiszter nyilatkozata a kisantant-államoknak a Szovjettel és Németországgal való kapcsolatairól Prága, október 31. A pénteki gazdag ágram után a román követség termeiben Irory király fogadást adott Benes elnök életére. A díszvacsorán jelen voltak fiai vajda, a­­királyi kíséret összes tag­­csehszlovák kormány tagjai, Hodzsa Ján miniszterelnök, a diplomáciai kar, spar hercegérsek, Efhtimiu alezredes, ka­­i attasé, Emandi román követ és szó­­előkelőség. A fényesen feldíszített álét­­termeiben az uralkodó kitűnő han­­yatban társal­gott a megjelentekkel. A ki­­ny elbeszélgetett a román, csehszlovák külföldi sajtó képviselőivel is. A meg­­entek nagyszerűen érezték magukat és a 55 éjjeli órákig maradtak a követségen, mikor Károly király és kísérete Brünbe­­zott. E király a követségről a Dejwiczer állá­­isra hajtatott, ahol külön vonatba szállt, Slochowiceban az uralkodó Emandi ro­­ii követtől búcsút vett és a követség paitól. A királyi vonatban helyett fog- Seba bucureşti csehszlovák követen ki­­dr. Taroch, a cseh államvasutak igazo­­gatója is. A vonat elindulása­­előtt külön­­­vonat indult el Brno felé, a királyi kíséret­­ csehszlovák tagjaival, dr. Kamallal és Jean Massarykkal. Őfelsége fogadtatása Brün­­ben A vonat reggel 8 óra 30-kor érkezett meg Brünnbe. Miután a város állomása túlságosan kicsiny, külön fogadótermet építettek, amit növényekkel és százlókkal díszítettek fel. Az uralkodót Dán Czemi tartományi kormányzó üdvözölte. Iskolás gyermekek, társadalmi egyesületek és a lakosság lelkes­­ünnepléssel üdvözölte a ki­­rályit, aki köszönetét fejezte ki a fogadta­­tás felett, majd a trónörökössel autón a Nagy fácán birtokra hajtatott. Itt Zadina földművelésügyi­ miniszter Benes elnök ne­­vében üdvözölte. A vadászat vezetését Via­­­tuska mérnök vette át. A vadászaton sok fácánt és nyulat ejtettek­­el. A román kí­­séret tagjai közül Baliff tábornok, Mocioni­­ fővadászmester és Radu kapitány vettek részt a vadászaton. .­munkra, mint a szomszéd állam, vagy Ro­­mánia és Jugoszlávia szempontjából. Biz­­tosíthatom a­­nban, hogy e tekintetben semmi nehézség nincs. Románia igen elégedett Oroszország­gal való jó kapcsolatainkkal, amelyek előnyösek Romániára nézve is. Mint a mi barátaink, a szovjetek n nem néz­­hetnek másként Romániára, mint ránk. Románia­­kívánja, hogy fenntartsuk jóba­­rátságunkat a Szovjetunióval és ez ellen Jugoszláviának nincs kifogása. Ami Né­­metországot illeti, mi baráti kapcsolatokat akarunk a birodalommal és sohsem vetünk el a Németország részéről érkező ily értel­­mű­ indiványokat. De mindig meg fogjuk próbálni Németországgal való kapcsolata­­i­­nkat, mint a többi államokkal való viszo­­­­nyunkat is, a kisan­tant államokkal való , teljes egyetértésben szabályozni. Mi úgy­­ akarunk dolgozni, hogy a kisantantot majd­nem teljes egésznek lássuk. Állandóan igyekezni fogunk kötelékeinket szorosabbá fűzni, hogy szövetségünk valóban egységgé váljon a nemzetközi világ szemében, akár egy nagyhatalom, amikor általános kérdé­­sekről van szó. Ez a cél, amely felé törek­­szünk. Különösen ,örvendetes számunkra, hogy a kisantant államfői között teljes az egyetértés. Reméljük, hogy sikerülni fog sok tapintattal minden gyanút eloszlatni ן és mások részéről ellenkezésre nem okot adni, hogy ezáltal a kisantantot teljes ér­­tékű egységgé kovácsoljuk. A kisantant és a római csoport Az egyik ujjságírónak arra a kérdésére, hogy mi a kisantant felfogása a római olasz­­osztrák-magyar csoportosulással szemben, melyről az első közleményben szó volt, Krofta a következő nyilatkozatot tette: — Nincs szó a római csoporttal való fú­­zióról, hanem csupán az együttműködés le­­hetőségeinek kereséséről, ami anélkül, hogy egyeduralmat biztosí­tana valamelyik hata­­lomnak, az összes dunai hatalmak érdekeinek eleget tenne és ezáltal kimélyítenék a kolla­­borációt Európának ebben a részében. A kis­­antant mindig jóakarattal tekintett olyan együttműködési lehetőségre, amely tényleges rendszabályozását jelentené a Duna-medence gazdasági életének. A legújabb hivatalos közlemény Szombaton délben a prágai külügyms­­ztériumban Krosta •külügyminiszter fo­­tta a bel- és külföldi újságírókat A kül­­­miniszter előbb a következő kommünt­­olvasta fel: f őfelsége Károly király és Bene c­sehszlovák köztársasági elnök megbe­­kélései Hodzsa Milán csehszlovák mi­­iszterelnök, valamint Antonescu Victor Kamil Krosta külügyminiszter bevo­­ásával őfelsége prágai tartózkodásának fején 1936 október 29, 30 és 31 napjain flytatódtak. Miután sorra vették a hár­om kisantant állam magatartásának fe­­­lvizsgálását az utóbbi évek során a kü­­űböző külpolitikai kérdésekben, isme­­rten kihangsúlyozták annak szükséges­­sgét, hogy a belgrádi kormánnyal egyet­rtésben folytassák a jövőben is az ed­­igi általános közös politikát, a három Ham egységének még fokozottabb ki­­élgítése céljából. Ez alkalommal is megállapították az európai politika kér­­déseivel szemben követendő magatartá­­sukat. Mindezeket a problémákat tanul­­mányozás alá fogjuk venni Pál régens­­herceggel és Sztojadinovics jugoszláv külügyminiszterrel is. Számos, a román­­csehszlovák viszonyt érdeklő kérdést 0l־ hozltak meg, vagy készítettek megoldás­­ra. A tárgyaló felek őszinte és teljes megelégedésüknek adtak kifejezést ׳ őfel­­sége útjának eredményei, a kölcsönös megértés, a három kisantant állam érde­­keinek összeegyeztetése fölött, ami kü­­lönösen az utóbbi időben bekövetkezett európai változásokkal és követendő cé­­lokkal szemben nyilatkozott meg egysé­­gesen. Tekintettel az általános európai politikai helyzet jelenlegi körülményeire, a három állam vezetői között az állandó és bensőséges szoros együttműködést fenntartják. Krofta cseh külügyminiszter nyilatkozata­ ­után a hivatalos közleményt felolvasó Krofta a román újságírók számára a érkező nyilatkozatot adta: - Természetesnek kell találniok, hogy reményeink nagyjából ugyanazt mond­­,hiszen a köztünk lévő egyetértés régi­­tű és mélyreható. Biztosíthatom önö­k mint aki a tárgyalások legnagyobb ré­­lét jelen voltam, hogy kölcsönös megértés és rokonszenv­alósággal megható módon nyilatko­­z meg őfelsége Károly király és Be­­nes elnök tárgyalásai során. bor Benes elnök ismerhette a helyze­­Őfelsége Károly király mindig újabb­­figyelésekkel egészítette azt ki, vagy­­11 véleményt nyilvánított, ami még jok­­kifejezésre juttatta Benes álláspont­• Hasonlóképpen Benes elnök is meg­­ado­tt minden alkalmat Károly király fényének megerősítésére V­alósággal versengés folyt a két ál- 1״ i­ő között és megbeszélések folyam ■én kifejtett nézetek kölcsönös­­tá­­mogatására. A környezetre mély benyomást keltett, hogy őfelsége és Benes mennyire megértik egymást. — őfelség© kijelentette előttem, hogy szeretne gyakrabban Csehszlovákiába láto­­gat­ni, de nemcsak hivatalos minőségben.­­ Benes elnök úr is azt az óhaját fejezte ki, hogy szeretné megismételni romániai lá­­toga­tás­át Megvitatták Benes elnök jugoszláviai útjának lehetőségét, de ennek időpont­­ja a körülményektől függ. Szóba került annak a szükségessége is, hogy a kisantant külügyminiszterei gyak­­rabban találkozzanak. Ami az egyes kis­­antant-államok politikai problémáit illeti, meg lehetett állapítani, hogy semmiféle ne­­hézség, vagy ellentét nincs a három állam politikája között és a kisantant általános érdekeit illetőleg. Az orosz-cseh szövetség kérdése — Románia számára például az Oroszor­­szággal való viszony más szempontból vizs­­gálandó, mint számunkra. Ugyanígy a Né­­metországgal való viszony más a mi szóm Az iraki államcsíny és a Palesztina­ arabok BAGDAD, október 31. Az iraki állam­­csíny következtében Nuri pasa iraki kül­­ügyminiszter is elmenekült Szíriába. A p­a­lesztinai arabok között az iraki államcsíny nagy lehangoltságot váltott ki, mert attól tartanak, hogy Irak a belső zavargások miatt nem fog tudni segítségére sietni a királyi bizottság előt­t a palesztinai ara­­boknak. Tudvalevőleg arról volt szó, hogy Nuri pasa Palesztinába jön, hogy a királyi bizottság előtt az arab álláspontot képvi­­selje. Mint politikai menekültnek azonban nincs többé módja e bizottság előtt meg­­jelenni. TERJED A TENGERI KIKÖTŐI MUNKÁ­­SOK SZTRÁJKJA AMERIKÁBAN Newyork, október 31. (Radar.) A tengeri kikötői munkások sztrájkja ma valószínűleg az Atlanti óceán partján is elharapódzik. A Csendes-óceán partvidéken különben a sztrájk tart. VILÁG TÜKRR Madrid védelme ן Madrid körül dörögnek az ágyuk. A tét elég nagy, mert a főváros sorsa egyúttal a közel négy hónap óta dúló polgárháború sorsát is jelenti. Függetlenül attól, hogy Katalónia ellenáll-e, vagy sem, és sikerül-e függetlenségét és autonómiáját a győzel­­mes felkelőkkel szemben kivívni és meg­­őrizni, Spanyolország kormányzati rend­­szerét és politikai jövőjét határozza meg és az egész európai politikára felbecsülhe­­tetlen kihatással volna, ha a felkelőknek sike­rü­lni fog a fővárost elfoglalni, mint ahogyan a sikeres ellenállás könnyen a felkelők erőfeszítéseinek összeomlását von­­hatja maga után. Érthető tehát, ha a népfront hívei min­­dent elkövetnek a főváros megmentése ér­­dekében. Megrázó és fenyegető felhívások, amelyekben a remény, a vágy, a félelem és aggodalom váltakoznak, a lakosság min­­­­den épkézláb emberét igyekeznek mozgósí­­í­tani az ügy érdekében. A főváros védelmét­­ külön bizottságra bízták, amelyben helyet­­ foglalnak a népfront összes politikai párt­­j­­ai. A bizottság el van látva a szükséges­­ pénzalapokkal és feladatának teljesítésére , teljhatalmat kapott És a város katonai­­ parancsnokának ezt mondották: ״ Ne 1*3׳­­gyen félénk. Követeljük. Semmilyen áldo­­zatot nem lehet és nem szabad öntől meg­­tagadni a cél érdekében. Ha arról van szó, hogy békés járókelőket fogjanak el az ut­­cán és állítsák be őket az *erődök védelmé­­re, tegye meg ezt is tétovázás nélkül. Min­­den az öné: egész Madrid, embereivel, gaz­­dagságával, épületeivel.“ A bizottság feladata meglehetősen bo­­nyolult: erődítésekkel körülvenni­ Madridot, megszervezni az ellátást és biztatni a köz­­hangulatot! A bizottság tudja, hogy a ve­­szedelem nyomasztó és felhívásában, mely­­lyel a lakossághoz fordul, ezeket írja: ״ A demokrácia védelmezői­ azt a jelszót, hogy: ״ ide nem jutnak el!“ — meg kell változtatni arra, hogy: ״ meghalunk, mi­­előtt kapitulálnánk“. A marnei csata előtt kiadott napiparancsra emlékeztet ez a fel­­hívás, a maga sajátos és jellemző kifejezé­­seikben is távolról sem volna meglepő, ha szó szerint írták volna át a mai spanyol helyzethez méretezve ezeket a mondatokat, amelyeket annak idején egész Franciaor­­szág mélyen emlékezetébe vésett: ״ Ebben a pillanatban, midőn olyan csata veszi kezde­­tét, amelytől az ország sorsa függ, min­­den erőfeszítést meg kell tenni, hogy az ellenséget megtámadjuk és elsöpörjük. Az a csapat, amely nem­­tudna előre nyomul­­ni, az őrizze lépésről lépésre a területet, amelyen áll és inkább hagyja magát le­­mészároltatni a helyszínen, semhogy ka­­pituláljon. A jelenlegi körülmények között semmilyen gyengeség nem tűrhető el.“ Senki sem téveszti szem elől Madridban, hogy a veszedelem napról-napra nő. Alva­­rez del Vale nyíltan kijelentette az egye­­sült szocialista ifjak gyűlésén, minden okunk meg­van arra, hogy nyugtalanok le­­gyünk. Meg kell önöknek nyíltan mondani, hogy ha nem sorakoznak fel Madrid véd­el­­mére, az önök elánja és forradalmi tüze, mitsem fog használni.“ Bár az utóbbi hét nap eseményei azt mutatják, hogy a kor­­mány ellenoffenzívája sikerrel jár. A munkáspártok az exaltáltságig telítve vannak a harci láztól. Minden eszközzel azon vannak, hogy a forradalmi tüzet éb­­ren tartsák. Folytonos és kemény felhívá­­sok hangzanak el, a sajtó, a rádió nem szűnnek meg ismételni: ״ Madrid lesz a fa­­sizmus sírja“, ״ Gyermekeidért és kenyere­­dért harcolsz“, ״ Május 2-nak Madridja le­­győzhetetlen“, ״ Ez a döntő csata“, ״ Min­­den épkézláb ember a lövészárkokba“, ״ In­­kább meghalni, mint megadni magunkat... A népfront nagy gyűlésekre hívja a né­­pet, hogy meggyőzze és feltüzelje. Az utol­­só mitingen a szocialista párt képviselője

Next