Uj Kelet, 1937. november (20. évfolyam, 248-272. szám)

1937-11-02 / 248. szám

ix 18­60. 110, negyedévre 820, egészévre 1200 lej. it Havonta 2, negyedévre( & félévre 12, egészévre 20 dollár. adás szerint. Az transilvaniai és zsidóság egyetlen politikai napilap- Cikkeink utánnyomását csak a forrás megjelölésével engedjük meg. iogaamna ״*.­­— Kéziratok megérzését és visszaküldését i*m vállaljuk. Főszerkesztő: dr. Marton Ernő. Felelős szerkesztő: Jámbor Ferenc. Bucureşti szerkesztő: Hát­­szegi Ernő, Strada Kedd, 1937. november 2. 5698. ÉV. Chesván 28. XX. ÉVF. 248. SZÁM. Tatarescu hatalmas expozéban búcsúztatta el a négyéves liberális kormányzást­­ A négyéves liberális kormányzás mérlege. Tatarescu szerint kormánya helyreállította a költség­­vetési egyensúlyt, talpraállította a gazdasági életet, likvidálta az állam tartozásait és minden vonalon hatalmas lépéssel ▼itte előre az ország fejlődését­­־־ vonam „A korona fog dönteni rövidesen, hogy ki veszi át a kormányt“ — mondotta Tat­a­rescu! búcsúbeszédében BUCUREŞTI, november 1. (Az Új Kelet tud.) A belpolitikai válság végzetes léptekkel közeledik a teljes kifejtés felé. Tatarescu miniszterelnök hazaérkezése után hétfőn délután összeült a liberális párt végrehajt­óbizottsága, amely előtt a miniszterelnök és Dinu Bratianu pártelnök magasztaló szavak kíséretében mél­­tatták és búcsúztatták el a négy esztendős liberális kormányzatot. November 8- át, tehát alig egy hét múlva megtörténik a kormányutódlás oly hevesen költővita­­tott problémája a legrövidebb időn belül megoldást nyer. Tatarescu búcsúbeszéde Hétfőn délután öt órakor összeült a li­­berális párt végrehajtó bizottsága a párt bucuresti klubhelyiségében. Az elnöklő Dinu Bratianu az ülés megnyitása után azonnal Tatarescunak adta meg a szót, aki a következő expozét tartotta:­­— Néhány nap múlva négy esztendeje tesz annak, hogy hatalomra hívtak ben­­nü­nket. Milyen volt az ország helyzete 1933 november 15-én? A költségvetés de­­fi­citben, a külföldi tartozások kuponjainak fizetése felfüggesztve és idegen ellenőrzés az állam pénzügyei fölött. A tisztviselők és nyugdíjasok járandóságai hátralékban voltak, az állam szállítóit nem fizették és közel húszmilliárd lejes belső tartozás ál­­lott fenn a likvidálás reménye nélkül. Az állam hitele megrendült kifelé és összeom­­lott befelé. Egy tényleges moratórium kö­­vetkezett be, amely a szerződések tiszte­­letben tartásának gondolatát is veszélyez­­tette. Három alkalmazhatatlan konverziós törvény súlyosbította a helyzetet. A tőke menekülése és a fenyegetett pénz tezauri­­zálása párhuzamosan haladt a vállalatok összeomlásával: ez volt a képe az 1933. novemberi helyzetnek. Gazdasági vonatko­­zásban a mezőgazdasági termelés csődje az ipar szétszaggatása a magánkezdemé­­nyezés megakadályozása és ezeknek követ­­kezményei: munkanélküliség, a kereske­delem Letargiája jellemezték az általános pangást. Az állam minden jövedelmét fi­­zetésekre folyósította. Az utak el voltak hanyagolva, iskolákat és kórházakat be­­zártak. A közigazgatást alkalmazhatatlan törvények sodorták kaotikus állapotba.­­ A katonai felfegyverzés próbálkozásait, technikai hozzánemértés és a pénzügyi kö­­telezettségek nem teljesítése akadályozták meg. Egy ország, amelynek pénzügyei ki­­merültek, gazdasági élete megbénult és amelyben általános remén­yvesztettség at­­moszféréja lett úrrá, miközben az adósok és hitelezők két ellenséges táborba oszolva, nemzeti rendbontásokkal fenyegettek, s egy ilyen ország fogadott bennünket, midőn át­­▼ottük a hatalmat. A sors mindehhez hozzá­­tolta annak az embernek tragikus eltűnését, aki felkészült arra, hogy ennek a konszolidál­­iós hába­­rnak a felelősségét viselje. Ion táucára gondolok.­­ — A munka és erőfeszítések négy esztön­­deje­­telt el azóta, amely alatt egyetlen nyu­­ffadt és zavartalan napunk nem volt. — Mit tettünk e négy esztendő során? 1 . A négy év* mérleg — Az első helyen áll az ország pénü­gyi hispraállitása.­­Rendet ter­emtettünk a pénz­­®gyekben és helyreállítottuk a­­költségvetési egyensúlyt. E célból az 1934-35-08­ költség­­­vetést pedig újabb 565 millió lejjel redukál­­tuk. Likvidátuk a múltból fennmaradt 22 mil­­liárd 759 millió lejes összdeficitest, kifizettük a hátralékos nyugdíjakat, rendeztük az ál­­lam és a vasút közötti függő ügyeket, a kül­­földi tartozásoknál, amelyek évi hat és fél­­milliárd lejjel terhelték a költségvetést, a hitelezőkkel folytatott tárgyalások során 1934-ben 5 milliárd 307 millió lej megtaka­­rítást eszközöltünk, majd a következő évben újabb egymilliárd 414 millió lejt és így 6 milliárd 721 millió lejjel csökkentettük kül­­földi kötelezettségeinket. A törlesztés felfüg­­gesztése folytán a négy pénzügyi évben 4 milliárd 620 millió lejjel könnyítetttük meg külföldi terheinket, végeredményében tehát 16 milliárd 341 milió lejjel csökkentettük külföldi tartozásainkat és a költségvetésben a­­közadósságok 16 százalé­­król 8,2 százalék­­ra redkálódtak. A gazdasági élet fellendítése . Mindezek révén a gazdasági élet új lendületet vett. A Banca Naţionala hitel­­műveleteinek egyenlege 3 milliárd 818 millió lejről 7 milliárd 405 millió lejre emelkedett. A betétek egymilliárd 383 millióról 3 mil­­liárd 500 millióra emelkednek 1937 szeptem­­beréig. A postacsekkek egyenlege 178 millió­ról egymilliárd 66 trilliósra növekszik, a nagybankoknál levő betétek összege pedig 6 mil­liárd 744 millióról 10 milliárd 600 millióra. 2. Átértékeltük a Banca Naţionala érc­­fedezetét 4 milliárd 200 millió lejes több­­letet valósítva meg. A Banca Naţionala ércfedezeti arányszámát 35-ről 45 száza­­lékra emeltük. Megteremtettük a mező­­gazdasági, ipari, arany- és érctermő hi­­telintézetet. In­tenzívé tettük a nemzeti nevelést, gondoskodtunk a közegészségről, megteremtve a I. Károly -kultúralapot, amelynek egymilliárd 300 millió lejes örök­járadéka az egyetemek klinikáinak fenn­­t­artását szolgálja. Olyan pénzügyi helyze­­tet teremtettünk, amelyben már hosszú­­idő óta nem volt az állam. A folyó évi költségvetés fölösleggel fog zárulni.­ Az állam tartozásai rendezve vannak, kötele­­zettségeit teljesíti és a magángazdaságban is helyreállt a jogbiztonság. A káosz el­­tűnt, helyét a rend és bizalom foglalta el: ime, ez a mi művünk. A gazdasági éle­­tet újjáélesztettük, a kivitel elérte a 21 milliárd 698 millió lejt az 1933 évi 14 mil­­liárddal szemben. Ez év első kilenc hónap­­jában 22 milliárd 650 millió lej értékű árut vittek ki az országból. Külkereskedel­­mi mérlegünk felesleges 9 milliárd 158 millió lejt tett ki az 1934 évi 2 milliárd 649 millióval szemben. Négy esztendős kormányzásunk alatt 25 milliárd lejt tesz ki kiviteli feleslegünk összege. Az ország ipari termelése az 1933 évi 34 milliárdról 51 milliárd lejre emelkedett 1936-ban. A nemzeti munkavédelem Tatarescu ezután a munkanélküliség meg­­szűnéséről beszélt, majd a nemzeti munka­­védelmi törvény alkalmazásának eredményeit ismertette. A nemzeti munkavédelmi bizott­­ság 1937. augusztusáig 7791 vállalat helyze­­tét vizsgálta felül. Ezzel párhuzamosan erő­­teljes akciót indított a kormány a román ipa­­rosok nevelése és helyzetének megerősítése érdekében. Ezután a mezőgazdasággal kap­­csolatos megvalósításokról beszélt ׳ Tatarescu. Elmondotta, hogy három esztendő alatt 17 milliárd lej jövedelmi többlettet biztosított a kor­mány a román gazdaság számára, a ro­­mán gabonatermelőknek vagon­ként 28 ezer lejjel magasabb árat biztosítva. Az állatkivi­­tel számára új felvevő piacokat teremtettünk. Ezen a téren száz százalékkal emeltük a jö­­vedelmi többletet. A mezőgazdaságban új élet kezdődött el. A föld ára ismét emelkedett. A szövetkezeti téren ugyancsak hatalmas hala­­dás volt észlelhető. Az elmúlt három esztendő alatt 1423 új szövetkezet alakult.­­ A közlekedés terén ma lényeges javítá­­sokat eszközöltünk. Növeltük a mozdonyok és vagonok számát. Megkezdtük új vasút­­vonalak építését, Babadag—Tulcea, Bumbes­­ti—Livezeni, Reşiţa—Caransebeş és Ura Mica —Do­ra­vatra között. Megkezdődtek a Tövis és Apahida közötti párhuzamos vasútvonal építésének munkálatai. A CFR-nek ugancsak kiegyensúlyozott költségvetése van. Utak és hidak épütésére ötmilliárd lejt fordítottunk. Tízéves tervet készítettünk új utak és hidak építésére. Kizárólag Tornán pápalatoknak ad-ן ták ki a munkálatokat, 50 százalékos meg­­takarítást eszközölve a külföldi a a­jánlatokkal szemben. Az iskolákért és az ifjúság ne­­veléséért — A kaotikus közigazgatás törvényhozás helyébe új törvényt állítottunk, amely meg­­felel a központi és helyi közigazgatás tényle­­ges szükségességeinek. Az iskola a liberális kormány érdeklődésének homlokterében ál­­lott: négyezer elemi iskolát, 18 ezer tanítói állást teremtettünk, úgyhogy ma több mint 48 ezer taní­tónk van. 95 százalékban biztosí­­tottuk az első négy osztály, 65 százalékban a három felsőbb elemi osztály látogatottsá­­gát. Megjavítottuk a tanítók helyzetét­, 79 millió lejt folyósítottunk egyetemi építkezé­­sekre, 91 millió lejt laboratóriumok számára. Az uralkodó irányítása mellett megteremtet­­tük az oszágőr-szervezetet, amely 18 éves korig minden ifjút felölel. Ebben a keretben az ifjúság megtalálja megerősödésének és lelki felemelkedésének a megfelelő keretet. Helyreálítottuk a fegyelem és munka szelle­­mét az egyetemeken és az ifjúságot vissza­­vittük az előadótermekbe.­­ Tatanescu ezután az egyházi és kulturális majd az igazságszolgáltatási téren elért ered­­ményekről beszélt. Utóbbinál felemlíti a Ká­­roly király büntető törvénykönyvet és bű­n­­ügyi perrendtartást, a kereskedelmi kódexet (Vbftpta&fta 6 18. VILÁG TOKAM Németországi kistükör Néhány hét óta a nemzeti szocialista sajtó behatóan foglalkozik a Közelkelettel. Jenu­­zsálem elmenekült nagymuftija és Ibn Saud arab király a nap hősei és a lapok azt sz­­­eretnék bizonyítani, hogy Egyiptom, Szia­ma a perzsa öböl között háborús front alakult ki Anglia ellen. Már létesült is egy bizonyos háborús tudósítás. Kihangsúlyozzák, hogy Olaszor­szág Lybdában egy egész expedíción hadse­eget gyűjt; hogy Ibn Saud csapatai készen állanak a transzjordániai határon; hogy Palesztina felkelő arabjai rendszeresen pusztítják az angol védőrműveket, lerombol­­ják a népülőte­iek hangárjait, gépeit és állo­­más épületeit és bombákkal nyugtalanítják a katonai transzportokat. Azt is írják, hogy az arab önkéntes és szabadcsapatok Szíria felől fogják megtámadni az angol birtokban levő közelkeleti területeket. Nyilvánvaló, hogy a nemzeti szocialista sajtó támogatja az angolellenes, pánanab mozgalmat, amit Olaszország indított meg. Az SA sapkára turbánt helyeznek és rövi­­desen német keresztények, de inkább az ó- germán pogányság hívei Mekkába fognak zarándokolni...• Németországban köbben belső indulatok kavarognak. Az elégedetlen elemek már azon tanakodnak, hogy a hitler­izmus bukása ese­­tén milyen államforma jöjjön. A legtöbbje ״ demokratikus népköztársaságról‘‘ álmodo­­zik és legfőbb föladatául a fiatalság fölvilá­­gosítását tűzte ki. Az öregek ugyanis, akik végigcsinálták a hábor­­út, a forradalmakat, a weimari alkotmányt, a német köztársaság hi­­bákkal és erényekkel telített atmoszféráját, tudják, hogy milyen új keretet kell kiépíteni egy demok­ratikus Németország számára. Sokkal nehezebb lesz a fiatalság előkészí­­tése. A mai német ifjúság még a jelszavak hatása alatt áll és a hitlerizmustól reméli jö­­vőjét. ״ Kötelesség4‘, ״ áldozatkészség4‘ én ״ bajtársi szeretet“ __ ezek a jelszavak fű­tik az ifjakat, akik csak akkor adják majd föl ג léjük erőszakolt m’veiket, ha majd belát״ ják a hitlerizmus teljes csődjét és tudni fog­­ják, hogy a parancsuralom helyébe a polgári felelősségét és önrendelkezését kell az állam alapjául venni. A régi generáció és az ifjúság összefogása fogja megindítani a tisztító fo״ lyamatot Németországban. Népfrontot akar­־ nak kiépíteni, amelynek kezdeti elemei már alakulnak is a katolikusok, a régi szociál­­demok­raták és a radikális polgári elemek kö­zött. Hitler__ igy mondják bizalmasan egy­más között__gondoskodik a front kialakulá­sáról. Sem a paraszt, sem a középosztály* sem a nagytőke nincs a hitleri uralom mel­­lett, legkevésbé a munkásság. Még csak az SS és AS dandárjai azok, akik kitartanak, de ez sokat jelent, mert náluk a fegyver Csak ha majd az elégedetlenség ezeknek a soraiba is behatol, ha majd robbanásig feszül közöttük is a meghasonul­ás szelleme, lehet majd szó az új demokrata népköztársaság- ról.­­ A harrmadik birodalom két és félszer annyi tisztviselő fölött rendelkezik, mint az előző rezsim. Három és félmillió tisztviselő és az államiak mellé és fölé rendelt náci bizalmiak, jó fizetéssel persze. Két hadsereg, a regulá­­ris és az Albeitdienst; két rendőrség, az ál­­lami és az LB; két szociális közigazgatás, állami és pán­tbeli; két agrár­igazgatóság és sok egyéb, amelyekhez jánn még a párt­­apparátushoz tartozó funkcionáriusok égésa Miibe becsül ez? Ha csupán kétszáz márka átlagos fizetést veszünk havonta, akkor három millió ember 73, milliárd márkát emészt föl, ebből kéthar­­mad esik a birodalom költségvetésére, a tar­­tományokéra, a községekét, a többi a párt budgetjét terheli A nemzeti szocializmus iyen módon a leg­­drágább állami szervezet, kis ki fizeti ezeket ?­ A termelő­­rétegek, etőcsúcsban munkások és parasztok és a polgárok osztálya. Abban az arányban, ahogy nő a tisztviselők m­egel­ége­­dettsége, nő a parasztság és munkás elleni foglicsorgató harlagja. (W ez csirája annak a fának, amelyből re­

Next